Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-29 / 74. szám

4 NO(iRAI) 1990 MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK f MAI AJÁNLATUNK Színházi esték A TANÍTÓNŐ FI LM JEGYZET Shirley Valentine KOSSUTH RADIO: *.05: Hangszemle 8.20: Ez aktuális 8.50: Külpolitikai figyelő ».0«: Napközben. (Elő.) 11.05: Népzenetár 11.25: A Szabó család, isin. 12.50: Válaszolunk hallgatóinknak 12.00: Klasszikusok délidében Kamarazene 14.05: A magyar zenehagyo­mány őrzése, a Kárpátalján, ism. 14.40: Filmzene 15.00: Cseres Tibor 7* éve* 10.00: Tizenhat óra Hírmagazin 11.15: Fodor-féle kézilézer. Béres Attila hangjátéka 10.47: Ifjúsági műsor 17.00: Agrárműhelyek, a konzervipari kutatóintézet 17.20: Néptáncok 17.55: Ipargazdák 12.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk. Művészet- és művelődéskritika 12.22: Népdalfeldolgozások 12.50: Gulácsy Lajos: A virágünnep vége. Bodnár György könyvszemléje 20.00: Riportműsor. (PAF) 21.00: Hallgassuk együtt! Verdi-művek 22.00: Hírvilág 22.20: „Isten és a történelem előtti felelősségem tudatában. ..” Beszélgetés Apor Vilmos győri megyéspüspökről 22.00: Lemezek közt válogatva. Régi már­ciusok krónikájából PETŐFI RADIO: 2.05: Rivaldafényben: Neil Sedaka 2.05: Emlékek. Kellér Dezső zenés beszélgetése Honthy Hannával. (A műsor az 1977-ben kiadott lemez alapján készült.) 2.50: Az élő népdal. Érd 4., ism. 10.05: Hajszálgyökerek 10.20: Operaslágerek 10.50: Peres, poros iratok 11.05: A mi korunkban. A Napközben szolgáltató- műsora nyugdíjasoknak 11.25: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből 12.10: Régi nóta. hires nóta 13.05: Nosztalglahullám. Liverpooltól a prog-. ressziv beatig 14.00: Lelátó. Sportmagazin 14.30: „Szivem nagyon forró kezd lenni" Karai Ilona hagyatéka 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. (Élő) Buváry Lívia énekel 15.20: Az Exotic együttes hangversenye az Almássy téri szabadidő-központban. (Az 1989. november 16-i koncert felvétele) 16.00: Vendégségben (Élő) Zenés beszélgetés Rajter Lajossal, pozsonyi lakásán 17.05: A mi utcánk. . . A Tolbuchin körút 17.30: Gordiusz , 18.30: Popregíszter 19.Q5: Serdületlen anyák. . . 19.30: A Poptarisznya dalaiból 20.20: Alma és fája. G. Beke Margit műfordító és a lánya Ata Kandó 21.05: Nemes György: Nincs titok 21.30: „Ahogy mi zenélünk” Fiatal előadók műsorából 22.00: Rádió 11. 23.20: A Doors együttes összes nagylemeze. X/l. rész BARTÓK RADIO: 9.15: Galuppi: A vidéki filozófus. Egyfelvonásos vígopera 10.20: Attrakció-kávéház. Arkagyij Arkanov elbeszélése rádióra alkalmazva 10.48: Schumann: a-moll vonósnégyes. (Bartók vonósnégyes.) 11.12: Zenekari muzsika 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: Vonós muzsika 15.00: Kurt Weill. Galla Miklós sorozata, VI,'3. rész 14.05: Decsényi János müveiből 14.37: Opéranyitányok 17.04: Nürnbergi orgonahét. 1989. IV/3. rész 18.30: In linba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Mikrofon. Mikroelektronika- számítógépek— Informatika. Ism. 19.35: Beethoven összes zongoraszonátája. VIII/5. rész. Közben: 20.20{ Anyám. Karinthy Frigyes • novellája. Ism. 20.40: A hangverseny­közvetítés folytatása 21.30: Gárdonyi László dzsessztriója játszik 21.51: Napjaink zenéje Nógrádi Péter szerző! estje a Régi Zene- akadémia Liszt Ferenc kamaratermében 23.04: Rádiójáték-Szín. Ida Fink: Az asztal, ism. MISKOLCI STÜDIO: 9.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.13: Információk. 8.20: Észak-magyarországi krónika. 8.30: Hírek, lapszem­le. 6.45: Közelkép mikrofon­nal. 7.30: Szóvá tették, meg­kérdeztük. 7.45: Filmlevél. Kiss József jegyzete. Szerk.: Mács Ildikó. 16.30-18.30: Ke­reskedelmi, információs, zenés műsor. MAG TAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Az orosz föld dalai. Szovjet tévéfilm, II/l—2. rész 11.30: Mozgató. Torna mozgás- korlátozottaknak 11.35: Képújság 16.20: Képújság 14.30: Foci angol módra... IX. rész 16.50: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél­dunántúli hírek, információk, események 17.00: Vijesti. Hírek szerb- horvát nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 17.05: Hármas „csatorna”. „Vigyázat! Törékeny!" Kanada 17.56: Kozmosz. Amerikai dokumentum- film-sorozat. XIII/8. rész: Utazások térben és időben 19.00: Reklám 19.05: Esti mese. Linda mesél. A hiú király. Magyar mesefilm­sorozat. 19.15: Lottósorsolás. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Közkívánatra! Legyetek jók, ha tudtok. Olasz film (1983.) (Ism) 21.55: Reklám 22.00: Hazai tükör 23.20: Híradó 3. TV 2.: Berkes Zsuzsával és Rózsa Péterrel 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám, Riportok, Időjárás. Zene 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Az elsüllyedt világok. XXVI/12. rész: A kalózegyezmény. Francia rajzfilm­sorozat (ism.) 18.53: Tv 2. 19.00: Müller Péter: A halál fekete angyala. Tévéjáték. (1979.) (ism.) 19.34: Tv 2. 20.00: A Standard-Ügy. 1949—1989. Dokumentum­film. (ism.), II/l. rész 21.05: Híradó 2. 21.25: Tv 2. Benne: Nézze meg az ember! 21.35: Napzárta 22.20: Antoinette. Francia film 23.15: Nézőpont. 23.45: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. .MŰSOR: 9.00: Iskolatévé 9.20: Óvodások műsora. 9.45: Képernyő mögül. 13.00: Filmmatiné 14.15: Zene innen-onnan 16.40: Mai nap 14.55: Objektív 18.05: Autó. motor 18.45: Vélemények 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Bemutató 21.10: Publicisztika 21.30: Zene,szárnyán 22.00: Film folytatásokban 2. MŰSOR: 16.20: Kulturális magazin 16.35: Filmelőzetesek 17.00: Te meg én 18.10: Álláspont 19.10: Torna mindenkinek 19.30: Híradó. Filmbemutató 21.30: Híradó. Világhiradó 22.15: Hazai képek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól. Egyik kopó. másik eb. Színes, szinkronizált amerikai film- vigjáték. — Apolló Kamara: 3. 5, 7 órától Shirley Valen­tine. Amerikai filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: fé! 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Dolgozó lány. Színes, szink­ronizált amerikai film. — Ma­dách Kamara: Vasárnapi tré­fák. Lengyel film. — Pásztó: Utolsó csepp. Színes, ameri­kai krimi. — Mesemozi: Ál­matlan fülesbagoly. — Szé- csény: 6 órától: Szarvasva­dász I—II. (16) Színes, szink­ronizált amerikai film. — Jobbágyi: A szerelem tenge­re. Színes, szinkronizált ameri­kai film. Vitathatatlan, hogy Bródy Sándor dramaturgjaikig a legjobban felépített szín­művei közé tartozik A ta­nítónő. Rencz Antal érzé­keny rendezői munkája na­gyon pontos jellemábrázo­lást készített. A Népszínház színészei karakterteremtő képességüket és készségü­ket a legmagasabb fokon használhatták ki. Réti Szil­via belső kedvességgel for­málta a tanítónőt. Alakítá­sával hitet nyert az a léte­ző emberi küzdelem, amely egy fiatal, csinos pályakez-' dő nőre leselkedik. Szelle­mi párviadalát a nőre le­selkedő falusi elittel jól vívta meg. Amikor az isko­laszék koholt vádakkal térdre kényszerítette, azok az emberek, akiknek nem adta oda magát, ő ekkor is fölényesen tudott tekinteni a körülötte lévő világra. Te­kintetében megvetés helyett szánalom volt. Egész lénye végig higgadt, fölényes ma­radt. Szőke Pád hittel Ját­szotta el az öreg Nagyot. Azt az embert formálta meg, aki mindent a pénzen keresztül lát, csak ebben tud gondolkodni. Hajdú Ti­bor meggyőző erővel állí­totta színre az ifjú Nagyot. A darab elején a nők bál­ványát, a második részben a lángralobbant szerelmest jó érzékkel mutatta be. An­tal Anett, a rideg, konok nagyasszony körül „megfa­gyott” a levegő. Mészáros Mi- hálytól a környezete, olykor önmaga ellen lázadó, de sor­sába egyre inkább beletö­rődő, a megalázkodó tanító hiteles portréját láthattuk. Szabó István a meleg szí­vű, humanista érzelmű kán­tort állította a színre. Far­kas Tamás mint káplán ki­tűnően oldotta meg felada­tát. „Itt én vagyok a hata­lom, nekem kell engedel­meskednetek” — jellemű papot láthattunk a színpa­don. Horváth Ferenc szá­mára nyújtott teljes jellem- formálási lehetőséget a.szol­gabíró megszemélyesítése. Bács Katalin a kántorkis­asszony személyét telítette élettel. Benedek Márta jelmezei, díszletei jól szolgálták a játékot. Bródv Sándor darabja a ma emberéhez is szól. A hivatás belső vágva, az ön­magunkkal szembe felállí­tott belső követelmények­hez való ragaszkodás, az el­veink, hitünk mellett való bátor, őszinte kiállás olykor ellenállásba ütközik, de azért vagyunk emberek, hogy megvalljuk hitünket. — szenográdi — Shirley Valentine tulaj­donképpen nem álmainkat váltja valóra, hanem ami vele történik, az maga az álom. Ez az amerikai film ugyanúgy van elkészítve, mintha a főszereplővel tör­ténne a dolog, de higgye el kedves néző, hogy amit a vetítővásznon lát, az nem más, mint a saját különbe- járatú álma. Igen, az öné kedves asz- szonyom! Igaz ugyan, hogy éppen ön nem jár a moziba, mert a háztartás, a férj, a neveletlen gyerekek, a kissé flúgos barátnő és a család- anyaság komoly szentsége megóvja az efféle földi hiú­ságoktól. Legfeljebb valami véletlen közbejöttével tíz­évenként nyílik erre lehető­sége. Nos, ez az angol házi­asszony, megteszi azt, amiről a hozzá hasonló kor- és sors­társai csak álmodozni mer­nek. Kilép megunt addigi életéből és belevág a Nagy Kalandba. Lényegében némi tűnődés után elfogadja ba­rátnője ajánlatát, bekészíti" férje heti eledelét a hűtő- szekrénybe, lerázza nyakáról elkényeztetett nagylányát és elutazik a csodaszép gö­rög Mykonos szigetére nya­ralni. Azért persze ez mégsem ilyen egyszerűen történik. Meglehetős dramaturgiai bakugrás lenne, ha ezt vala­miképpen nem vezetné fel a film Shirley lázadó csitri múltjával és háziasszonnyá „betöretésének” epizódjaival. Az értelmiséggé válás ug­ródeszkája az egyetem, a legfelsőbb fokú felsőoktatá­si intézmény. Oktatja és műveli a tudományok szé­les körét, és korszerű tu­dományos képzettséggel ren­delkező szakembereket ne­vel. A középkorig az oktatás a rómaiaktól örökölt „hét szabad művészet" (septem artes liberales) átadását je­lentette (amin a tudomány­ágak összességét kell érte­ni). Az iskolákban egyhá­ziak és világiak, szerzete­sek és városi iskolameste­rek tanítottak. Az utóbbiak hivatásuk érdekeinek vé­delmére csakhamar szövet­keztek. Szövetkezniük is kel­lett, mert őket nem védték a feudális egyház kivált­ságai. így létesült a XII. században Bolognában és Párizsban az első egyetem, az Universitas. Az univer­A film a dolgok komikus ol­dalát emeli ki, de azok szá­mára, akik maguk is átél­tek hasonlót, odakacsintja azt is, hogy nem egészen fel­hőtlenül vidám dolog ám a rabszolgává válás. Akkor sem, ha önként vállalja az ember. Végső soron azért mindezt megértő derűvel és Igazi jókedvvel elmesélve, ami a filmnek első percé­től az utolsóig meghatározó alaphangulata. Egyszóval Shirley a cselekvés mezejé­re. illetve a gyönyörűen nap­sugaras Mykonos szigetére lép és szinte gyermekkori bátorsággal mutat fügét ad­digi életének, sőt fejest ug­rik — nemcsak képletesen, mert egy tengeri fürdőzés közben történik — egy sze­relmi kalandba is. Ez az egész innéttöl már nemcsak vígjáték, de kezd a sitas eredeti értelme sze­rint érdekvédélmi szövetke­zés. Az iparosok is sok he­lyütt és sokáig universitas- nak nevezték céhüket. Ugyanígy universitas volt az iskolanríesterek és tanu­lók céhe a művészetek sza­bad gyakorlása, az ismeret- szerzés és ismeretterjesztés, a tudás szabad közlése ér­dekében. Az egyetemek ha­marosan nagy tekintélyre tettek szert. Pápák és csá­szárok kiváltságokat ado­mányoztak nekik, és ki­emelték őket a városi és hűbéri hatóságok jogköré­ből, majd valamennyi kö­zött az első — a párizsi — a francia királyok „leg­kedvesebb lánya" lesz. Az egyetem jogainak csor- bítatlansága fölött őrkö­dött a kancellár, egyetértés­ben az Universitas taná­csával. Ennek tagsága elein­te a különböző „nációk”. giccsgyanús mocsár felé té­vedni. őszintén szólva, imitt- amott már-már el is merül, de azért a jó filmkészítői ru­tin mégis megmenti. Lewis Gilbert rendező ugyanis már nem kezdő a szakmában, hiszen ő rendez­te egyebek között a James Bond-filmek egy részét, pél­dául a nagy sikerű A kém, aki szeretett engem címűt is. Sikerül tehát a romantikus vígjáték kötéltáncát eljárni és így elkormányozni a fil­met a vége feliratig. Egyszóval, kedves Asszo­nyom, a realitások tényleg keményen beleszólnak az ál­mok valóra váltásába is. Et­től függetlenül mégiscsak azt gondolom, hogy igaza van Shirleynek. Időnként bekell vágni a konyhakötényt a sa­rokba és el kell menni ál­mainkat valóra váltani. Bodnár Mihály azaz nemzetiségek. később a négy kar, „a fakultás" elöljárói, dékánjai közül adódott. Hazánkban a középkor­ban nem volt egyetem. Ala­pítására csak Nagy Lajos és Mátyás idejében történtek kísérletek Pécsett, illetve Budán. Ekkor már vala­melyest felsőfokúnak te­kinthető iskolák nyomaival találkozhatunk a káptala­nok és a királyi kolostorok nagyobb iskoláiban. Ezek a hét mesterség oktatásán kí­vül a hazai jog élméletébe és gyakorlatába is beavat­ták a nagyobb diákokat, akik egyre többen töreked­tek a világhírű pályák felé 1635'ben Pázmány Péter az ellenreformáció erősítésére alapította a nagyszombati egyetemet, amely 1777-ben Budára került, és a mai budapesti tudományegyetem őse. SZŐTTESEK SZÉCSÉMYBŐL Keresettek o Szécsényi Háziipari Szövetkezet termékei. Fő profiljuk a hagyományőrző népművészeti szőttesek készítése, amelyek eljutottak már Amerikába és Japánba is. A szőtteseken kívül hímeznek is. népművészeti motívumok felhasználásávol használati és ruházati cikkeket, vállkendőket. Készítenek még ezeken kívül különböző népviseleti babákat. (Tóth Veronika felvételei) Az egyetem múltja

Next

/
Thumbnails
Contents