Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-20 / 66. szám
NÓGRÁD POM' II KAI NAPI LAP XLVI. ÉV F., 66. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. MÁRCIUS 20., KEDD Paraszti munka nélkül nincs élet Sorsunkról ne nélkülünk és fejünk fölött döntsenek mások Választási fesztivál Balassagyarmatén Vasárnap, az esti órákban tartotta választási fesztiválját az Agrárszövetség Balassagyarmaton a művelődési központban. A megjelenteket IVitz Zoltán, az Agrár- szövetség Nógrád megyei választási irodájának vezetője köszöntötte, majd a ní- vódijjal kitüntetett kazári hagyományőrző együttes adott jó hangulatot teremtő, kedves epizódokkal tűzdelt műsort, a Tulipán népzenei együttes kíséretében. Ezután Percze József, az Agrárszövetség megyei választmányának megyei elnöke, mint házigazda adta át a szót, dr. Rácz Lászlónak, az Agrárszövetség balassagyarmati 4-es számú választókörzet képviselőjelöltjének, hogy ismertesse elképzeléseit. A jól megtermett, 36 éves képviselőjelölt a Magyarnán- dori Állami Gazdaságban dolgozik, mint főállattenyésztő. Minden módon a földhöz, a faluhoz kötődik. Hangsúlyozta, hogy programjában a helyi specialitások megoldásainak segítése szerepel, az adottságoknak megfelelően. A választók bizalmának elnyerésére épít, amikor az Agrárszövetség által vállaltakat tolmácsolja és képviseli választói előtt, beleértve a városi lakosság érdekeinek a védelmét is. Azon fáradozik, hogy megszűnjön a falun, vidéken lakók másodrendű állampolgárrá való degradálása, megszűnjön az a mai gyakorlat, mely szerint az állam, amikor a mezőgazdaságot támogatja, pályázat, vagy egyéb formában, azt úgy tüntesse fel, mintha kegyet gyakorolna, adományt adna, holott az előbbi módon visszajuttatott összeg, a mezőgazdaságtól elvett különböző és jelentős adók egy részét jelenti, amely mögött felelősségteljes, nehéz munka húzódik meg. Szerinte a falvak fejlesztésében a mára kialakult elmaradást nem lehet néhány éven belül helyrehozni, de lényeges és mielőbbi változásért száll síkra, az igen alacsony infrastruktúra mérsékléséért. Azon fáradozik, hogy választókörzetében, a lakosság 30 százalékának mielőbb egészséges ivóvíz jusson. A fiatalokkal kapcsolatban a következőket mondta: — részükre igen sokféle formában szükséges megteremteni a feltételeket, a kereteket, a sikeres vállalkozásokhoz. Ügy véli, hogy az oktatást is ennek megfelelően kell átalakítani. Az eddigi, igen jól képzett speciális szakember- képzés helyett, a szélesebb körű általános műveltségen kívül, többirányú szakmai ismeretre és egy nyelv megtanulására lesz szükség a jövőben. A munkanélküliség mérséklése, a fiatalok biztonságosabb jövője, pályakezdése. önállóságának elősegítése, kezdeményezőkészségének fokozása érdekében célszerű lenne választási körzetét adómentes övezetté nyilvánítani. Programja között említette Hollókőnek, mint világörökségnek az eddiginél jóval sikeresebb bevonását az idegenforgalomba, a falusi turizmus fellendítésébe. Szerinte, a nagyszámú nemzetiségnek — szlovákoknak — ne mi mondjuk meg, hogy mi‘ a jó, döntsék el ők maguk, a létrejövő önkormányzaton belül. Szerinte a cigányságnak pedig, az eddiginél nagyobb mozgásteret kell adni. A munkás-paraszt szövetséget pedig azonos jogi alapokon képzeli el. Gondolatait azzal zárta, hogy az Dr. Rátz László képviselőjelölt ismertette programját a választók előtt. Agrárszövetség a békés átmenetet higgadtan, körültekintően, nagy felelősséggel képzeli el. Nem pártokban gondolkozik, hanem elkötelezetten vállalja a vidéki Magyarországot, az agrárvilág, a vidék esélyegyenlőségét. A választók támogatását kívánja megszerezni ahhoz, hogy megmaradjon az ország jó élelmiszer-ellátása, az export lehetősége —, mert üres hassal nem lehet politizálni. Ezután Nagy Miklós, az Agrárszövetség országos választmányának 28 éves agrármérnöke, alelnöke, bevezetőjében létrejöttüket így indokolta: — a különböző pártok programjában a vidék, a falu, a mezőgazdaság, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek — csupán három sorban vagy esetleg egy fél oldalon szerepeltek. Ez nem fejezi ki a vidék jelentőségét, fontosságát, szerepét. Az Agrárszövetség a jövőnek kíván dolgozni. Nem akarja a hatalmat, csupán ellenőrizni kívánja a parlamentbe juttatott képviselőin keresztül, hogy ily módon megakadályozza a falu elleni törvényeket, rendeleteket. Jelenleg 15—20 000 tagot számlál. Az országban 82 sgját és 12 közös jelöltet ál(Folytatás a 2. oldalon) A válaszadás után színes műsor szórakoztatta a választási fesztivál közönségét. A „rózsás” párt a közrendüeké Esélytelenek az átmentési kísérletek Petrasovits Anna választási nagygyűlése Salgótarjánban Petrasovits Anna programbeszédét tartja. — Ez az a párt, amelyiknek minden sikerült, amibe valaha is belefogott — mutatta be lakonikus tömörséggel a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot Petrasovits Anna elnök a salgótarjáni választási nagygyűlésen március 18-án, vasárnap a József Attila Művelődési Központ színháztermében. Mintegy 200- an jöttek el a párt hívó szavára, kíváncsian politikai állásfoglalására, terveire. A legádázabb politikai nyomás ellenére állt talpra a szociáldemokrata párt — s ez nem kevés. Mint az elnök asszony mondta, kommunista ejtőernyősök terelték volna a szocdeme- ket a kommunisták karjaiba, árulóktól is szenvedett a mozgalom, s mindkét, kommunistákkal kötött kényszerű házasság a párt teljes megsemmisülésével végződött. Ezért döntött a párt novemberi kongresszusán olyképpen, hogy miután kétszer már megégette magát a kommunistákkal, velük semmiféle koalícióra nem hajlandó. Nem vesznek részt olyan kormányban, ahol kommunista miniszterek vannak, akkor már inkább vállalják a konstruktív ellenzék szerepét. A köznyelvben csak „rózsás" pártként emlegetett M9ZDP-t a közrendűek pártjaként nevezte meg Petrasovits Anna. A tagság több mint 80 százaléka kétkezi munkás és sokan vannak a parkolópályára állított értelmiségiek is. Európai értelemben vett baloldali párt a szociáldemokratáké, s ennek a balcldaliságnak a szabadság és a demokrácia . a lényege. De nem csupán egy szűk hatalmi elit számára, nem a kommunista rendszerből visszamaradt államigazgatási bürokratáknak, nem is a neoliberális új elitnek, nem csupán azoknak, akiknek gyerekszobájuk volt — a polgári demokrácia mindenkinek szabadságjogokat ad az új Magyarországon. Ez a párt hitvallásának első és legfontosabb alaptétele. A polgári szabadság- jogok megvalósításáért küzd a pért. A vállalkozás, a gründolás, a vagyonfelhal- mozás, a magántulajdon garanciáit kéri. A szólás, a véleményalkotás, a gyülekezés és a vallásszabadságot, a szabad sajtót követeli. Szociális demokrácia nem építhető fel a pártállam romjain és .semmiféle átmentéssel sem. Csak a polgári demokrácián át vezet felé az út. — Átmentés folyik ma Magyarországon,— folytatta a későbbiekben a pártelnök. — Miután a kommunisták kénytelenek tudomásul venni, hogy a szociáldemokratákkal vívott harcukból vesztesen ők kerültek ki. megpróbálnak átnyergelni a szociál(Foly tatás a 2. oldalon.) «tVASíIEREM Mécsláng a félelemhez Az ijesztgetés is fontos része a választási kampánynak. Ez derült ki az utóbbi hetekben. „Reakciós kispolgári diktatúra” lesz az országban, ha a „jobboldal” győz — vetít előre rémképet egy baloldali párt. „A polgári kapitalista rendszernek egy torz balkáni karikatúrája” rajzolódik ki határaink közt — teszik hozzá még e párt apparátcsíkjai. Bólint az állampolgár, s túlteszi magát a dolgon. Hozzálát napi munkájához. Ám este a tévében új Üdére rémlik föl előtte. „Nem akarunk sem vörös, sem nemzeti színű diktatúrát" — tudatja egy színész. Megdörzsöli fülét a választó: hogyan került e két szimbólum — a vörös és a piros- fehér-zöld — egyazon mondatba? Talán azért, mert évtizedeken át egymás mellett lobogott e két zászló? A nemzeti trikolór erről aligha tehetett! Es kik azok, akik nemzeti színű diktatúrára készülődnek? — szivárog szét a félelmes kérdés a zsigerek- ben, az izmokban. S beindul az elme komputere: sorra veszi a többtucatnyi pártot. Nem lelni közöttük ilyet. A talány napokig birizgálja az agyvelőt, mígnem adódik egy gyűlés, hol az ijesztgető párt embere várja a kérdéseket. Meg is kapja, s azon melegében megfelel rá. Ne tagadjuk — fejtegeti —, hogy Magyarországon már volt nemzeti színű diktatúra. Mikor? Nem. máskor, mint a nyilaskorszakban!... Bravó! Épp ideje most fölidézni az évtizedeken is átsötétlő hónapokat. Hiszen mennyire hasonlatos a helyzet! Igaz, pillanatnyilag nem zajlik világháború, s nem éppen most szállt meg bennünket az e háborúban már vesztésre álló fasiszta hadsereg, mely keresi a Szálasi- hoz hasonló torz figurát, hogy egy bábkormány csúcsára emelje. De hát ezek az apró különbségek nem fontosak... Lényeg, hogy várható valahonnan — talán a Holdról, de az is lehet, hogy a Marsról — egy nagy erő, mely a hazában a nemzeti színű diktatúrát akarja megvalósítani! Vigyázzatok, emberek — hangozhatna a hordóról —, aki nemzetről beszél, gyanús... Nem is olyan rég valaki a sportcsarnokban „fehér terrort” emlegetett. Most ugyan ő „újfasiszta" elemeket vélt látni Tiszaszederkényben. Elvbarátai „kispolgári diktatúrától" vacogtatják a társadalmat. Ezek ellenlábasai pedig á „nemzeti színű diktatúra” vízióját' formálják meg a félelem mécslángjában. Furcsa eszmekalmárok portékái kerülnek most egy gyékényre. Óvatosan kell válogatnunk. Molnár Pál Békés tüntetés Balassagyarmaton „Nem akarunk még egy Csernobilt!” A csehszlovák határ közelében Balassagyarmattól mindössze 28 kilométerre Léva szomszédságában épülő atomerőmű, valamint a hazai atomhulladék-temetők létesítése ellen szervezett békés, tiltakozó demonstrációt a Zöld Párt tegnap délután Balassagyarmaton. Mielőtt a városi kórháztól útjára indult volna a menet, Wollent József, a csehszlovák zöld párt ipolysági csoportjának elnöke tájékoztatta az újságírókat a birtokukban lévő információkról. Elmondta: a mohowcei (mohi) atomerőmű a tervek szerint négyszer négyszáznegyven megawattos volna, de tudomásuk van arról > is, (Folytatás a 2. oldalon.) Jövő ősszel megindulhat a képzés az egészségügyi főiskolán Ismét egy lépéssel közelebb vagyunk a Nógrád megyei felsőfokú egészségügyi oktatás megindításához. Hétfőn délelőtt az orvostovábbképző egyetem rektora, Forgács Iván professzor vezetésével az intézmény dolgozóinak 15 fős csoportja szemrevételezte az MSZMP volt megyei és városi székházát, hogy az oktatás és a kollégiumi elhelyezés miként biztosítható az említett épületekben az átalakítások után. Nos, a tapasztalatok kedvezőek, és 1991 szeptemberében megkezdődhet az oktatás az intézményben. — Milyen nagyságrendű átalakításokat igényelnek ezek az épületek? — érdeklődtünk a rektornál. — Alapvetően megfelelőek a feltételek az épületekben, az oktatáshoz nélkülözhetetlen laboratóriumi részeket, valamint a kollégiumban a vizesblokkokat kell még kialakítani, hiszen ezek az épületek korábban egész más célra lettek tervezve. Megkaptuk a tervdokumentációkat, az alapműszaki dokumentációk is rendelkezésünkre állnak. Az egyetem műszaki apparátusa dolgozik azon. hogy sikerüljön minél előbb és minél tökéletesebben átalakítani új céljaira, hogy 1991 őszén megkezdhessük a tanítást. b.
