Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-19 / 65. szám
1990. MÁRCIUS 19.. HÉTFŐ NO(iRAI) 7SO-esek klubja Az MSZMP egyéni képviselőjelöltjei Somogyi Jenő (Pásztó választókerülete) 1951-ben születtem Salgótarjánban. Iskolai tanulmányaimat Bátonyterenyén végeztéim, itt jártam ipari szakközépiskolába. 1969 óta dolgozom a Nógrádi Szénbányáknál villanyszerelőként, jelenleg a bányamentő állomás műszerésze vagyok. Az ifjúsági mozgalmi munkába szinte gyermekkoromban bekapcsolódtam, a munkás- mozgalommal való belső azonosulás azonban a bánya dolgozójaként alakult ki bennem, A bányászok számára talán más munkásokhoz képest is nyilvánvalóbban jelenik meg az egymásrautaltság, a szolidaritás, az összefogás elengedhetetlen szükségessége. Ez a felismerés vezetett engem a közéletipolitikai aktivitáshoz, a közös ügyek, a társak érdekeinek vállalásához, nyílt képviseletéhez. S hogy .ebben a tevékenységben felkészülten, hatékonyan vehessek részt, fordítottam gondot politikai iskolázásomra. 1989- ben elvégeztem a politikai főiskolát. Ügy vélem, ma világosabban látom az ország és szűkebb környezetem helyzetének fő vonásait, a feszültségek, válságjelenségek okait, s a megoldásuk, a válság leküzdésének reális lehetőségeit. Jólesett, amikor maconkai választópolgárok, nézeteimet, magatartásomat ismerő munkatársak felvetették: legyek képviselőjelöltjük, NeA Salgótarjáni öblös- üveggyár igazgatóhelyettese vagyok. 1937-ben, Kistere- . nyén születtem, de egyetemi tanulmányaim befejezése óta egész eddigi életem — tanári, politikai, közéleti tevékenységem, s a jelenlegi munkám is — Salgótarjánhoz köt. Feleségemmel, két gyermekemmel kiegyensúlyozott családi életet élünk. Szeretem ezt a megyét, s székhelyét, Salgótarjánt: azonosultam tiszteletre méltó munkásmozgalmi múltjával, sokak által megcsodált dinamikus fejlődésével, jól ismerem a városban és környezetében élő emberek életét, s mindennapos gondjaikat —, melyeknek megoldását képességeim és lehetőségeim függvényében igyekszem segíteni. Ezt tettem héz feladatot vállaltam, de a munkástradíciók és a belső meggyőződés hatásai mellett kellő bátorságot is éreztem magamban, hogy igent mondjak. Hogy befutó leszek-e a választási harc végén, nem tudom. Az ajánlócédulák — melyeket ezúttal is köszönök — bizakodással töltenek el. Ha megválasztanak, mindent megteszek majd pártom, a megújult MSZMP politikájának érvényesítéséért. Az MSZMP a munkások, a kétkezi dolgozók érdekeiért küzd. Választási négyes jelszavát — munka, megélhetés, szabadság, biztonság — magaménak érzem, s úgy igyekszem majd tartalommal megtölteni, hogy az a választóim: Bátonytere- nve, Pásztó és térségük polgárainak javát'‘szolgálja. Válságban van, felszámolás előtt áll a bánya. Én úgy vélem, azért nem kell. nem szabad az ajtók lela- katolásávai „megoldani ' ezt a nehéz problémát. Harcolni fogok azért, hogy — az új feltételekhez alkalmazkodva — legalább a ménkesi bányászkodás folytatódhassák. Mert kell a szén is, s kell a megélhetés egyedüli forrása, a munka is. Így is szükség lesz kft.-kre, új ipar telepítésére, egyéb foglalkoztatási lehetőségek biztosító • sára. Választókörzetem területén, nógrádi viszonylatban jók a mezőgazdálkodás lehe’ J / ■ .«if t * tőségei. Ügy vélem, az életképes termelőszövetkezetek szétverésének megakadályozásában, és ugyanakkor az egyéni vállalkozást választók támogatásában egyaránt, lesznek tennivalóim, A kistelepülések lakossága alapellátásának, népességmegtartó erejének fejlesztésében. az önkormányzatok kiépítésében és működtetésében csakúgy lesznek feladatai a rrtegválasztandó képviselőnek, mint Bátony- terenve és Pásztó urbanizációjának folytatásában, az egészségügyi, a kulturális és más gondok megoldásában, a pályakezdő, családalapító fiatalok, az alacsony nyugdíjból vegetálok és más hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének, létbiztonságának segítésében. Ha engem választanak, nekem kell az Országgyűlés, a képviselői státus minden kötelezettségét és lehetőségét realizálni. A munkásszoli" daritás. i\/jösszefogás. a bizalom: hatalmas erő! Ez. az én tőkém! Dr. Szilágyi Tibor (Salgótarjáni választókerület) 1987 óta (mint pótképviselő akkor jutottam be a parlamentből képviselőként is. s ezt folytatom — megváltozott körülmények között —. ha a képviselő-választáson ismét elnyerem a választó- polgárok bizalmát. A Magyar Szocialista Munkáspárt jelöltje vagyok, s a választási gyűléseken is rendre hangsúlyozom: a korábbi hibákkal, tévedésekkel, egyes tisztségviselők visszaéléseivel gyökeresen szakított, ugyanakkor az elmúlt 43 év eredményeit vállaló és folytatni szándékozó, megújult MSZMP politikáját vallom magaménak. Azt a programot, amely meggyőződésem szerint leginkább biztosíthatja —, mint azt jelszavunkba is sűrítettük — a munkát, a megélhetést, a szabadságot, a biztonságot. Megválasztásom esetén ezekért • a célokért fogok küzdeni, összefogva a kapitalizmus, a tőkéskizsákmányolás visszaállítását elutasító, szélsőségektől mentes, minden józan politikai erővel. Harcolni fogok várospolitikai céljaink teljesüléséért, benne különösen az iparfejlesztésre, a munkahelyteremtésre vonatkozókéit. Fontosnak tartom az infrastruktúra korszerűsítését, ezen belül többek között a Salgótarján—Hatvan közötti vasút-villamosítást. Elengedhetetlennek ítélem, s ezért képviselőként is szorgalmazni fogom a közoktatás tartalmi és szervezeti megújítását. Ebben különösen fontos a szakmunkásképzés fejlesztése, a változó gazdasági struktúra szakmunkás- igényeihez való alkalmazkodása. Támogatni fogok minden olyan javaslatot, döntést, amely az emberek nagyobb létbiztonságát, a családok megélhetését, az infláció megfékezését (rövidebb távon terheinek mérséklését) szolgálja, s a pályakezdés ezernyi gondjával küzdő fiatalok, az alacsony nyugdíjakból ma csak tengődő időskorúak életkörülményeit igyekszik javítani. őszintén hiseem: a megújult MSZMP politikájával, a baloldal összefogásával, s természetesen a választópolgárok aktív, cselekvő részvételével le tudjuk küzdeni a válságot, s néhány év alatt meg tudjuk valósítani az említett célokat. Kalmár Ottó (Szécsényi választókerület) Harminchárom éves bányász vagyok, feleségem orvosírnok, egy gyermekünk van. Éveim a fiatalabb generáció körébe sorolnak, de idetartozónak érzem magam több más tényező miatt is. Naponta élem át a nógrádi bányászok létbizonytalanságát: aknászként dolgozom a ménkesi bányánál. Ingázó vagyok, mivel Kishartyánban lakunk. Szeretem a lakóhelyemet, a falusi környezetet, de, bennem is gyakran halmozódnak fel a friss kenyérért és tejért szorongó emberek feszültségei. Régen érlelődik bennem, hogy ezeken változtatni kell. Bár munkám az iparhoz köt. nagyon közel állónak érzem magam a falusi emberekhez. mind gondolkodásban, mind életmódban. Na- ponla látom, amint virradattól sötétedésig élik küzdelmes életüket. Amint munkájuk mellett gondozzák háztáji állataikat, csinosítják portájukat, mert szeretnének jobban, emberibb módon, korszerűbb körülmények közt élni. Sokat fejlődött a magyar falu négy évtized alatt. Üj komfortos épületek sokasága készült el családi összefogással, nagyon sok munkával és áldozattal. A nógrádi falvak történetében nem volt még olyan időszak, amelyben ilyen változás ment volna végbe. Bizonyára elismerően és csodálkozva nézné ezt Szabó Zoltán szociológus is, aki a 30-as években járta ezt a vidéket és írta meg lesújtó véleményét olyan településekről is, mint Hollókő, amelynek ma rangja van, a világörökség része lett. A lendület mára megtört, ingadozni látszik, hiszen sok bizonytalanságot teremtettek az utóbbi évek nehézségei és politikai acsarkodá- sai. Olyannyira, hogy a vidék optimizmusa is elveszőben van. Nagy kár lenne a tisztességes, elismerést kiváltó mezőgazdaság összeomlását, pontosabban szétzilálását tétlenül nézni. Szüleimtől kapott értékrendem, politikai felfogásom a baloldalhoz köt. Az Pr. Qéczy Imre (Balassagyarmat—rétsági választókerület) Amióta ismertté vált, hogy elvállaltam a képviselő-jelöltséggel járó megmérettetést, sokszor és sokan kérdezik tőlem, hogy miért teszem? Én is nagyon sokat töprengtem e kérdésen, hiszen a korábbi években soha meg sem fordult a fejemben hasonló elhatározás. Most azonban mindenféle szempontból új helyzet állt elő. Az ország keresi a helyét Európában, pártok — ilyen és olyan — küzdelme nehezedik rá az emberek mindennapjaira, a családoknak is újra kell teremteni egzisztenciájukat. Véleményem szerint nem szabad elvetni az elmúlt évtizedek minden tettét, sok olyan dolgot is magunkénak tudhatunk a teremtő emberi kezek nyomán, ami alapot, fogódzást jelent továbbhaladásunkhoz. A megújult MSZMP nagyon tényszerűen, elfogulatlanul értékeli a múltat, és reálisan néz a következő évekbe. Hitem, világnézetem a baloldalhoz köt, ezért képviselővé választásom esetén a becsületesen dolgozó kisemberek érdekében akarom hallatni szavam az ország sorsáról folyó vitákban, a törvények megalkotásában, ötvenéves vagyok, szellemi munkás, urológus főorvosként dolgozom a balassagyarmati kórházban. Nem könnyű szakma a miénk, különösen akkor nehéz e területen jól dolgozni, amikor a betegek ellátásában szinte „csak” az emberi tisztesség, a lelkiismeret, a fizikai erőnlét a meglevő —, ami a gyógyításhoz nélkülözhetetlen —, és gyakran hiányosak azok az eszközök, amelyeket egy ilyen nagy múltú, több mint 1000 ágv- gval rendelkező intézménytől a XX. század végén joggal várnánk el. Édesapám is orvos volt, tőle gyakran hallottam az intelmét, hogy embereket gyógyítani csak magas szintű tudással, szorgalommal és becsülettel lehet. Soha nem feledkeztem meg erről. Balassagyarmaton mindössze néhány éve dolgozom, mégis idetartozónak érzem magam. Szeretem ezt a várost és a csodálatos nógrádi táj lakóit, ahol magyarok és szlovákok élik küzdelmes életüket. Biztonságot és reményt ad a „kiverekedett” ipar, a mostoha körülmények közt is fejlődő mező- gazdaság. Ezekre kell alapozni, de innen sürgősen tovább kell lépni. Mit is szeretnék képviselőként tenni? Kórházunk — a megye legnagyobb egészségügyi intézménye — fejlesztése, rekonstrukciója elkezdődött, azonban megtorpant. A város és környéke lakossága biztonságérzetének egyik döntő’ tényezője a kórház betegellátó képesséMSZMP-ben látom azt az elkötelezettséget, amely a vidék, a magyar falvak értékeit tovább akarja gyarapítani, nem feledkezve meg a megtett útról, a mára elért helyzetről. Én úgy vélem, ez nem megelégedettség, hanem a valóság reális felmérése, mert csak így lehet délibábok kergetése nélkül a jövőbe nézni. Mit tennék, ha képviselővé választanak? Fáradhatatlanul küzdenek a nógrádi falvak továbbfejlődéséért — az alapellátás javításáért —, hogy naponta legyen elegendő friss kenyér és tej. Hollókőt — a világkiállítás megvalósítása esetén — be kell kapcsolni e nagy esemény folyamataiba. A nógrádi falvakban ma már lehet színvonalasan fogadni a turistákat. A jobb falusi élet reális forrásaként lehetne a turizmus fejlesztésével számolni. Nagyon szükségesnek tartom, hogy Szécsényben -tovább erősödjék a mezőgazdasági szakemberképzés feltétele. Remélve a rám szavazók egyetértő támogatását, kérem, tiszteljenek meg szavazatukkal, és akkor együtt küzdhetünk a vidék, a falvak továbbfejlesztéséért. ge. Ehhez pedig jobb feltételekre, korszerű műszerekre és még több szakemberre van szükség. Imponáló az az összefogás, ami a város történeti, kulturális hagyományainak ápolásában érzékelhető. A városi önkormányzat, városi közösség kialakításában éltető erőnek tartom, ezért ezt a jelenleginél sokkal nagyobb erővel kell véleményem szerint támogatni. Rétság és környékének fejlődése az arra utazó számára is figyelmet felkeltő. A jó közérzethez szlovákok és magyarok számára döntő a létbiztonság, a munkahely, hogy ne kelljen naponta ingázni. A táj vonzását, úgy vélem, a jelenleginél sokkal jobban lehetne az idegen- forgalom szolgálatába állítani. Ha fentieket, önök, kedves választók is meg szeretnék valósítani, fogjunk össze, és szavazataikkal március 25_én kérem, támogassanak! Hunka! Megélhetés! Szabadság! Biztonság!
