Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-19 / 65. szám
NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF.. 65. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1990. MÁRCIUS 19.. HÉTFŐ Sokszínűbben Március idusának szellemében ünnepeltünk Miként szerte az országban, megyénkben is megemlékeztünk a 142 évvel ezelőtti eseményekről: az 1848-as forradalomról és szabadságharcról. Az immár hivatalos nemzeti ünnepünkön szélsőségektől mentesen, a vártnál talán kisebb tömegeket megmozgatva, de az eddiginél sokszínűbben ünnepeltünk, miként az méltó március idusának szelleméhez. Összeállításunkban a március 15-én történteket kötjük csokorba. Balassagyarmaton, a Palóc ligetben megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát. Balassagyarmaton szemerkélő esőben kezdődött az ünnepi program március 15- én, délután a Palóc ligeti Petőfi-szobornál. A Szózat közös eléneklése után onnan a szabadtéri színpad előtti ’48-as emlékműhöz vezetett az ünneplők útja, majd tovább a volt megyeházára. A díszteremben az ünneplő polgárok előtt az alkalmi műsorban középiskolás diákok idézték meg a hajdanvolt megyegyűlések színhelyén a szabadságharc szellemiségét, hevét és lendületét. Ezután Kalácska Béla evangélikus esperes lépett a mikrofon elé. Először a szabadságharc elődeiről, Bocskairól, Bethlenről, Thököly- rőlt a Rákóczikról, s ’48 tanulságairól beszélt. Az ünnepi megemlékezés után a résztvevők a Rákó-' czi út Kossuth Lajos utca sarkán lévő, hajdani Balassa Szálló épületéhez (ma vasüzlet) mentek, ahol Petőfi Sándor emléktábláját ko- szorúzták meg. Az út tovább a városi köztemetőbe vezetett, ahol a negyvennyolcas sírokon gyertyát gyújtottak. * Rétságon este hat órakor kezdődött az ünnepi megemlékezés, az Asztalos János Művelődési Központ és a NODISZ városi bizottsága szervezésében. Először azt az emléktáblát koszorúzták meg a résztvevők, amelyet a művelődési ház falán — a szabadságharc 140. évfordulóján — állított a városi tanács, az 1849. július 17-i rétsági- ütközet emlékére. A művelődési háztól már esti íélhományban indult a gyertyás menet a templomkertbe, ahol a Balassagyarmati Családi Intézet előadó- művészei tartottak megemlékező műsort. * Ha csupán néhány szóval akarjuk jellemezni a szé- csényi március 15-i ünnepi megemlékezést, akkor ezeket a szavakat kell a nyomdásznak kiszedni: hagyományfolytató módon, politikamentesen, a tavalyinál kevesebb résztvevővel, a műsort adók és szervezők változatlan lelkesedésével, jó hangulatban zajlott le az este 7 órakor kezdődött egyórás ünnepi esemény. Kokárdás gyermekek, ifjak és felnőttek — vagy ezrep — gyűltek össze, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünkre, az 1848-as magyar forradalomra együtt emlékezzenek. A múzeum bejáratánál — a tevőlegesen és időnként együttműködő — két ifjúsági szervezet, a NODISZ és a FIDESZ tagjai égő gyertyát osztottak az érkezőknek, majd a múzeum ajtaja előtt felállított színpadon vette kezdetét az esti program. A korabeli eseményekre utaló költői gondolatok tolmácsolása közé néhány „vegyes érzelmeket” kiváltó is került, de az összhatás mégis felemelő érzést adott. Az ünnepi műsorban három fővárosi művész is fellépett. A városiak közül az Erkel Ferenc szövetkezeti vegyes kar a Himnuszt, a Szózatot és a Kossuth- nótákból' összeállított dalcsokrot adta elő. A művelődési ház tánccsoportja a műsorhoz szépen illő yer- bunkkal és legényes táncokkal szórakoztatta a megjelenteket. A szécsényi fiatalok körében népszerű Ohiao Boys .egvüttes a Nemzeti dal megzenésített változatával aratott sikert. Garábon, ebben a mindössze 120 lelket számláló kis községben, karnyújtásnyiba a katolikus templomtól emlékkövet avattak. A zsúnyi kőbányából odaszállított két, egyenként sokmázsás bazalttömb egymásnak támaszkodik, óvón fogja közre azt a feketére festett acéltáblát, melyre vakítóan fehér betűkkel ezt írták: „Halottaink, a háborúk és az igazságtalanság áldozatai emlékére.’’ A régvárt esemény délután 3 órakor, a Himnusz- szál vette kezdetét, majd Csorba József, a hat falut magába foglaló egyházi kerület plébánosa, az emlékhely létesítésének kezdeményezője köszöntötte az ünneplőket. Utána felkérte a táj szülöttjét, az Etes- ről elszármazott dr. Havasi Béla külügvminiszter-helvet- test, a Nógrád megyei 3-as számú választókerület füg(Folytatás a 2. oldalon.) Középpontban a rendszerváltás Az SZDSZ nem lép hoqliciérq q kommunistákká! Útban a magántulajdon felé A Szabad Demokraták Szövetsége szombaton délután a salgótarjáni József Attila Városi Művelődési Központban nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Ezen megjelentek a megyei listát vezető képviselőjelöltek i^. Haraszti Miklós ügyvivő, a v megyei lista vezetője mindjárt a sajtótájékoztató elején egy szenzációnak nevezhető bejelentéssel szolgált. Elmondta, hogy a televízió „nyakára ültetett” kuratórium vette magának a bátorságot, hogy betiltsa a március 15-i ünnepségek közvetítését. Sőt, most még tovább mentek, nem merték vállalni a döntésüket, hanem teljes mellszélességgel beszállva a választási kampányba, a szabaddemokratákat vádolták meg azzal, hogy közük van ehhez a döntéshez. Az SZDSZ a televízió elnöke ellen szándékos hitelrontásért eljárást fog indítani, ha azonos nyilvánosság előtt nem adnak teret egy helyesbítésnek. Pető Iván ügyvivő kiegészítésében kitért arra, hogy azért a televízió elnöke ellen indítanak eljárást, mert a kuratóriumnak nincs döntési joga. Haraszti Miklós, az SZDSZ népszerűségének növekedését azzal magyarázta, hogy a párt kiszámítható politikát folytatott, folytat. Pontosan azt tették, amit ígértek. Ebben az átmeneti időszakban a kommunistákhoz való viszonyukban ítélik meg az emberek a pártokat. Harasztinak meggyőződése, hogy éppen azért, mert Salgótarján kis Moszkva, itt a változás sokkal látványosabb lesz. Ha Tarjánban más a helyzet, mint máshol, akkor azt a félelem okozza. A .félelem jelentkezik á helyi adminisztrációnál, a vállalaA mikrofonnál Haraszti Miklós, a háttérben az SZDSZ salgótarjáni képviselői és Pető Iván. toknál. A rendszerváltozásért folytatott harc lényeges eleme, hogy tudnak az emberek a talpukra állni. A sajtótájékoztató után megkezdődött a nagyteremben az SZDSZ választási nagygyűlése. Elsőként Haraszti Miklós mutatta be a képviselőjelölteket: Bilecz Endrét, Geskó Sándort, Gusztos Istvánt és dr. Samu Istvánt. Ezt követően Gusztos István emelkedett szólásra. Elmondta: számítanak arra, hogy a szabaddemokraták irányában megerősödnek . a támadások. Támadnak a kommunisták, a szocialisták. A politikai harcokra pedig már most fel kell készülni. Az SZDSZ teljes rendszer- váltást akar, s ebből következik, hogy nem hajlandók olyan pártokkal koalícióra lépni, amelyek ezt meg akarják akadályozni. A szabad- demokraták gondolnak itt az az MSZMP-re és az MSZP- re, valamint azokra a pártokra, akik velük koalícióra lépnek. Pető Iván elmondta, hogy az SZDSZ-ről még egy éve is sokan azt mondták, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Köszöntjük román vendégeinket! Nagybánya és Salgótarján testvéri kapcsolata őszinte szívvel és tiszta gondolatokkal mondjuk: Isten hozta önöket Salgótarján városába! Őszinte a szívünk, amikor önöket fogadjuk, hisz célunk az, hogy a barátság jegyében testvérvárosokká tegyük a mára- marosi Nagybányát és Salgótarjánt. És tiszták a gondolataink is, mert olyan baráti és testvéri együttműködést szeretnénk, amely a művelődés és a művészet, a tudomány, az irodalom, a zene, a képzőművészet és népművészet, vagy a sport és a turizmus révén kapcsolná össze a két helységet. Romániában, a decemberi forradalom után lehetőség nyílt arra, hogy új korszak kezdődjék abban az országban: a valódi demokrácia ideje. Nógrád megye, de egész Magyarország lakossága csodálattal és őszinte együttérzéssel figyelte Romániát, az ott élő románok és magyarok harcát azokban a nehéz, de dicsőséges napokban. Amíg szívünk a harcok áldozatai miatt szomorú, az elesett hősök, a gyászoló családok miatt, addig gondolataink már a békés építés felé fordulnak, olyan utakat keresve, amely mindnyájunkat visszavezethet Európába. Közös tehát az út évszázados nacionalizmus és sovinizmus semmissé tételében, itt a Duna-medence tájain. Egymást megismerve önmagunkat is jobban megismerhetjük. És mi ezt is szeretnénk. Ezért mondjuk József Attilával együtt: A harcot, melyet őseink vívtak békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat ez a mi munkánk; és nem is kevés. \ (zs) illőtől: Zenei meghallgatás a salgótarjáni Lovász József Általános Iskolában Minden tavaszon újra visszatérő esemény a tagozatos iskolákban a zenei meghallgatás. Régen bebizonyosodott, hogy a zenei ismeretekre, a zenei műveltségre ugyanolyan szüksége vari az embereknek, mint a természettudományos műveltségre. A zene azzal, hogy a lelket nemesíti, képes megváltoztatni az érzelmeket, ezzel gazdagabbá, értékesebbé teszi a személyiséget. A tagozatos iskolák nem elsősorban’ hivatásos zenészeket nevelnek, bár az eltelt évek folyamán az ilyen tanulók közül sokan választották az énektanári, zenetanári hivatást, sőt a művészi pályát. Az ilyen iskolák kórusai is sok kellemes percet szereztek hallgatóságuknak. A szakosított ének-zenei tantervű iskolákban a tanulók a többi iskolákkal megegyező ófaszámban és azonos tananyaggal tanulják a többi tantárgyat. Az innen zeneiskolába járó gyerekeknek nem kell külön szolfézsórára. járni, mert azokat az ismereteket az énekórán megtanulják. A salgótarjáni Lovász József Általános Iskolában a március 19-ével kezdődő héten bonyolítják le a zenei meghallgatást. A szülők pontosabb információkat az óvodákban kérhetnek, továbbá az iskolában személyesen, vagy telefonon. Sz. L. Labdarúgó NB II., Keleti csoport Erős volt a szegedi paprika Szeged SC—Síküveggyár SE 4-2 (3—0) Szeged, 4000 néző, v. Miller. Szeged SC: Leboniczky — Hegyeshalmi, Bogdán, Szabó, Tóth — Kovács G., Takács, Kovács J., — Barna, Kun, Bolvári. Edző: Kovács Ferenc. Síküveggyár SE: Szászi — Zsély, Bab- csán, Králik, Stark — Juhász, Hodur, Kajli — Garai, Baranyi, Balogh. Edző: Sza- lay Miklós. Csere: Tóth helyett Puskás a 46., Králik helyett Mohácsi az 57., Bolvári helyett Szécsényi a 63., Garai helyett Hómann a 66. percben. 14. p.: A lest reklamáló tarjáni védelem mellett Kun adta be a labdát a jobb szélről, s az érkező Szabó 7 méterről a bal alsó sarokba fejelt. 1—0. 23. p.: Kovács J. hosszan indította Kunt, a középcsatár egy csellel becsapta Krá- likot, majd a kifutó Szászi mellett a hálóba gurított. 2—0. 31. p.: Kun a jobb oldalon keverte meg a vendégek védelmét, magas labdája átszállt a kapus feje fölött, és Barna közelről a hálóba fejelt. 3—0. 66. p.: Az újabb hazai gól a két Kovács nevéhez fűződik: Gábor beadását József kapásból ballal 14 méterről a jobb sarokba bombázta. 4—0. 71. p.: Bogdán a szegedi kaputól 17 méterre szabálytalankodott. Mohácsi bombaerős szabadrúgását, Leboniczky csak a bal sarokba tudta ütni. 4—1. 82. p.: Balogh bal oldalról éles szögből leadott lövését Leboniczky Baranyi elé ütötte, aki az üresen maradt kapu bal oldalába bólintotta a labdát. 4—2. Az első félidőben a hazaiak azt csináltak a pályán, amit akartak. A negyedik góljukat követően azonban teljesen kiengedtek a Tisza- partiak. Ez felhozta a vendégeket és ha csak kapushibákból is, de szépíteni tudtak. Jók: Hegyeshalmi, Szabó, Kovács G., Kun, ill. Bab- csán. Juhász. Kovács Ferenc: — Két gyenge csatárteljesítmény- nyel is parádés játékot produkáltunk az első félidőben. A második negyvenöt perc már nem az én általam megszabott taktika szerint zajlott. Szalag Miklós: — a Szeged esélyeshez méltóan játszott. Ügy érzem, a közönség jól szórakozott, mert mi nem álltunk be védekezni. Süli József T
