Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

Küldöttgyűlésre készülnek: Lesz mit összegezni és megvitatni a balassagyarmati autósoknak Kilencvenéves a Magyar Autóklub', ünnepségek he­lyett munkával, tárgyilagos értékeléssel készülnek me­gyénk autósszervezetei is az évfordulóra. Az autósok összefogásának eredményeit elsősorban a klubtagság tudja, ezért látogattunk el a Mágyar Autóklub balas­sagyarmati szervezetéhez, hogy néhány pillantást te­gyünk a múltra, a jelenre és a jövő tervei irányában. A Magyar Autóklub sal­gótarjáni és balassagyarmati szervezetének 13 ezer tagja van. Balassagyarmati tagság­gal több mint 5 ezren ren­delkeznek, de ennél több is lehetne, hiszen ebben a szép határ menti városban és tér­ségében 14 ezer gépkocsi-tu­lajdonos van. A választ arra kerestük, hogy miért „csak” ilyen arányú a szervezett­ség? Szántó Csaba klubtitkár szerint a szolgáltatás szín­vonalát kell emelni ahhoz, hogy vonzóbb legyen a szer­vezet. Ehhez viszont jobb működési feltételekre van szükség. A balassagyarmati klub 1968-ban alakult 110 taggal. Apró lépésekkel indultak el az önálló klubélet útján és védték ki a salgótarjáni klubbal való összevonás „ve­szélyeit”. A fejlődés ékes Bi­zonyítéka, hogy a klubveze­tés —, amelyben a lakatos­tól a főügyészig találhatunk személyeket — országos hí­rű és jelentőségű vállalko­zásokat- is sikerrel oldott meg: ügyességi versenyek or­szágos döntőit, Palóc-autósta- lálkozót rendeztek, turiszti­kai utakat szerveztek a Ma- gas-Tátrába..., mind a klub és tagsága iránti elkötelezett­ség kifejezője. Az elmúlt évben ezer, ezt Tiltakozó levelet juttatott el kedden a Magyar Táv­irati Irodához a tengizi be­ruházás 736 dolgozója. A beruházás jelenlegi, 1330 tagú munkáskollektívá.ia ne­vében véleményt nyilvánító dolgozók a Mai Nap össz­komfortos Don-kanyar cí­mű cikksorozatára, illetve annak a nyomán elhangzott rádió- és tv-riportokra vá­laszolnak. A levélírók megdöbbenés­sel állapítják meg, hogy a nehéz helyi viszonyokkal együtt járó munkát tisztes­séggel vállaló embereket nem kérdezték meg a sajtó munkatársai, ugyanakkor a közvéleményt féligazsága­ikkal félrevezetve olyanok mondhatták el véleményü­ket, akik személyes sérel­megelőzően pedig 800 taggal növekedett a szervezet lét­száma. Az autóklub jelenle­gi helyén a fejlődésnek gá­tat szabott a városrendezési terv, a távlatot viszont az épülő új bázis fejezi ki, melyhez lendítőerőt a városi összefogás ad, a közel húsz­milliós pénzügyi fedezetet pedig a Magyar Autóklub biztosítja. Az új létesítmény a Mikszáth Kálmán utcában épül, közel a városközpont­hoz, közvetlen „határövezet­ben”. A szervezet tagsága örül; és nagyon várja azt a pillanatot, amikor átadásra kerül az új bázis, amely központi támogatás nélkül — tagdíjból és a szervezet gazdasági vállalkozásaiból — nem épülhetett volna föl. Látogatásunkkor a Szécsé- nyi ÉPSZÖV dolgozóit szer­vezett, ütemes munka köz­ben találtuk, a látottakból is lehet következtetni arra, hogy modern kivitelű lesz az épü­let. — Milyen szolgáltatást tud nyújtani az új bázis? — Az új állomáson folya­matos lesz az autóvizsgálat és a -javítás — válaszolja a klubtitkár —, mert a mai gazdasági kényszer ezt kö­veteli. Sokkal megbízhatóbb, a mainál szélesebb lesz a szolgáltatásunk. Bízónk ab­ban. hogv a taglétszámunk meiktől vezéreltetve nyilat­koztak, illetve soha nem jártak Tengizben. A levelet aláíró munkás­kollektíva határozottan le­szögezi : a Mai Nap cikk­sorozatában, illetve az érin­tett rádió- és tv-műsorok- ban megfogalmazott véle-, mények nem tükrözik a ten­gizi valóságot, a munkát, az élet- és munkakörülménye­ket. Azokat elferdítve, el­fogultan tárják az olvasók, nézők, hallgatók elé. Tiltakoznak a tengizi be­ruházás vezetői is, akiket a cikksorozat „népellenes bű­nök” elkövetésével vádolt meg, minden alapot nélkü­lözve. Visszautasítják azt a beállítást, miszerint „anal­fabéta”, rosszindulatú, bű* is növekedni fog. Üj tartal­mú vállalkozásokra, üzleti tevékenységre törekszünk, gondoltunk autóbontó mű­ködtetésére, lesz autósbolt is, előrehaladott állapotban van egy közös vállalkozás, amely keretében egy hamburgi céggel márkás autókat biz­tosítunk kölcsönzőinknek. Ma még akadályként jelent­kezik, hogy a szervezetnek nincs önálló kereskedelmi joga. Nagy segítség a nyugati or­szágokba utazó klubtagoknak a „hitellevél-szolgálat”, hi­szen ezt egy gépkocsijavítás esetén fizetőeszközként is elfogadják. Fábián Jánosné gazdasági vezető arról informált kész­séggel, hogy az új székház nagy lehetőséget ad ahhoz, hogy az autósoktatás, az uta­zási és a turisztikai munka a mainál jóval magasabb szintre emelkedjen. A Magyar Autóklub egyik legkisebb szervezete a ba­lassagyarmati, amelynek ve­zetői a „méreteken” túlmu­tató módon vállaltak részt a Magyar Autóklub tevékeny­ségéből. A mai vezetés meg­őrzi a múltban végzett sok­rétű és eredményes munka értékeit, a korunk kihívá­sainak és igényeinek megfe­lelően kívánja továbbfejlesz­teni azt, és segíteni a több ezer klubtagnak. Az elmúlt öt évben vég­zett példaértékű munkáról, a jövőt kifejező tervekről bi­zonyára többen váltanak szót a február 26-án megtartandó küldöttgyűlésen, amelyre a városi tanács nagytermében kerül sor. Rácz András Fotó: Rigó nős elemek gyülekezete ve­zeti a beruházást. Az aláírók követelik, hogv a Mai Nap tegye közzé le­velüket. a közvélemény elé tárva a tengiziek álláspont­ját. Végezetül hangsúlyoz­zák, hogy az emberek, csa­ládok érzelmeinek, félel­meinek — végső soron po­litikai magatartásának — ily módon való manipulá­lása elítélendő és alantas cselekedet. A tiltakozó levelet a ten­gizi kollektíva megküldte Németh Miklós miniszter- elnöknek. s megkapták a magyar tömegtájékoztatási eszközök is. (A levél teljes szövegét az Országos Sajtószolgálat köz­li.) Tiltakoznak a Tengizben dolgozók sgm mm m - - M Ba . m A Kereszténydemokrata Néppárt Négy évtizednyi siralomház után, újra itt vagyunk. A Szent István-i alapeszme mai to- vábbvivői és hitvallói. Hittel hisszük, hogy Európához való visszatérésünk elképzelhe­tetlen a Krisztushoz való visszatérés, orszá­gunk keresztényi alapokra való felépítése nélkül. Olyan történelmi helyzetben, amely egy nemzetnek esetleg ezerévenként adódik, önmagunkra találásunkat, szabadságharca­inkat hol Nyugatról, hol Keletről mindig el­taposták. Talán a Gondviselő Isten is meg­sokallta már sok-sok viszontagságunkat és most oly helyzetbe kerültünk, hogy sem Ke­let, sem Nyugat nem szól bele sorsunk, or­szágunk életének kialakításába. Ránk hárul ennek nagy munkája és felelőssége is. Tisz­ta szívvel nyújtjuk kezünket a szabad világ népei felé. Tiszta szívvel akarunk itt egy külföldi csapatoktól mentes, semleges Ma­gyarországot építeni, teremteni. Keresztény Párt vagyunk! Programunk a tízparancsolat, annak örök törvényei. Nem vagyunk vallási párt — vi­lágnézeti párt vagyunk. Az elmúlt negyven év megmutatta, hogy hová vezet az az út, amely nem a szeretetre, nem a krisztusi er­kölcsi alapokra épült. Országépítő progra­munk minden lépését, a krisztusi szeretet eszméi hatják át. A sír szélén állunk. Gaz­dasági rendszerünk csődöt mondott, ám en­nél is tragikusabb, hogy országunk erkölcsi élete, gondolkodása is katasztrofálissá vált. Szomorú dicsőség, hogy a válások számát nézve, a világranglista élvonalában állunk. Vissza kell hoznunk a házasság, a családi élet szentségi rangját, amely a gyermekneve­lésnek, a jövő Magyarországának is első és biztos záloga. Vissza kell hozni — és nem csak az eszmében, a közfelfogásban, hanem a rendezett családi élethez szükséges anyagi­akban is, amelynek hiánya számlálhatatlan torzsalkodáshoz és váláshoz vezet. Kataszt­rofális gazdasági helyzetünket — ismerve né­pünk határtalap szorgalmát — jó néhány év alatt biztosan rendbe tesszük. De azt az űrt, ami ifjúságunk nevelésében keletkezett, csak hosszú idők munkája töltheti be. Az alapok­nál kell kezdeni — és úgy kell végigvinni, hogy a jövő nemzedékek életfelfogása, gon­dolkodása ne vesszen bele az anyagelvűség közönséges nihilizmusába, hanem krisztusi erkölcsre és nemzeti öntudatunkra épülve, emberhez méltó legyen. Ezért vissza kell ál­lítanunk, ahol csak lehetséges, az egyházi iskolákat és intézményeket, mert ezek maga­sabb szellemi és erkölcsi színvonalát még a volt uralkodó párt vezetői is kénytelenek vol­tak elismerni. A hittan tanítását rendes tan­rendbe kell beállítani, nem lehet mellékes tantárgy. — Elő kell mozdítani a szerzetes- rendek áldásos működését. Állami segítséggel is fenn kell tartani és támogatni az egyházak legkülönbözó'bb szociális és karitatív intéz­ményeit. — Akarjuk, hogy egész magyar szellemi életünket és az oly fontos tömegkom­munikáció minden vonalát az evangélium szelleme hassa át. Demnkrata Párt vagyunk! Demokrácia a legszebb emberi együttélés rendje. De csak akkor, ha a „Szeresd feleba­rátodat, mint önmagadat" testvéri életelve hatja át. Demokraták vagyunk és egész ál­lami, társadalmi berendezkedésünket esze­rint akarjuk megvalósítani. Demokráciát aka­runk a szó igazi értelmében, amelyben úgy tudunk az új idők útján előrelépni, hogy ugyanakkor megőrizzük és továbbvigyük tör­ténelmi magyarságunk nemzeti öntudatát. — Alkotmányos jogállamot akarunk. Köztársa­ságot. Ezt az országot a nép vezesse többpárt­rendszerű, szabadon választott Országgyűlése által. — Az alapvető emberi jogok, a vallás, a szólás, a gyülekezés és az összes tömeg­kommunikáció teljes szabadságát. Soha töb­bé azt a rendszert, amelyben egy nem tet­sző szóért börtön, vagy internáiótábor járt. — Amelyben mondvacsinált koncepcióspe­rekben emberek ezreit ítélték el ártatlanul. — Soha többé azt a rendszert, amely erkölcsi­leg és anyagilag is a sír szélére vitte ezt az or­szágot. Lelkünket a keresztényi megbocsátás szelleme tölti el, ám ez nem jelentheti azt, hogy akik súlyosan vétkeztek népünk, nem­zetünk ellen, tetteikért ne feleljenek törvé­nyes bíráik előtt. — Gyökeresen megváltozta­tott közigazgatási reformot akarunk. A társ­községek szétválasztását. Legyén minden köz­ség önálló közigazgatási egység. A saját anya­gi és egyéb kérdéseiben szuverén joggal és felelősséggel. — A vármegyék funkcióját, jog­körét le kell szűkíteni, át kell szervezni. Fel­adatuk majdnem csak közvetítőszerep az ön­álló közigazgatási egységek és a legfőbb ál­lami szervek között. — A fegyveres erők hivatásos tagjai maradjanak pártonkívüliek. Néppárt vagyunk! Nem vagyunk osztálypárt, sem valamely érdekcsoportnak, vagy foglalkozási ágnak a pártja. Az egyetemes magyar népet szolgál­juk. Nagyon sok sebből vérzik ez az ország, ez nekünk mind fáj — és ezt nekünk mind gyógyítanunk kell. Keblünkre várunk minden becsületes magyar állampolgárt, aki hiszi és vallja, hogy tönkretett hazánkat csak Krisz­tussal együtt menthetjük meg. — A világ gaz­dasági vérkeringésébe kapcsolódó, vállalkozó­szellemű piacgazdaságot akarunk. — Akarjuk, hogy országunknak szellemileg és gazdasági­lag is népünk legyen a gazdája. Minden esz­közzel segíteni kell a magántulajdont, a vál­lalkozásokat. A rájuk rótt adó és egyéb ter­hek mértékét úgy kell megállapítani, hogy munkájuk, vállalkozásuk rentábilis legyen és további feladatokra serkentsen. — Legyen a gyári munkás munkahelyének, a gyárnak a tulajdonosa az általa váltott részvényeken keresztül. A tisztességes munkabéréből a megélhetésen felül megtakarított pénzét ösz- szegyűjtve, gyárának részvényes gazdája le­het, mint azt számtalan nyugati példa iga­zolja. Nemzeti kincsünk a föld, melynek rendezé­se kiemelt feladatunk és felelősségünk. Köz­tudott, hogv az erőszakkal összehozott nagy- gazdaságok rendszere csődöt mondott. Ez az út nem járható. Kiemelten első helyre kell tennünk a föld tulajdonjogának rendezését. Gyakorlatilag pedig pártunk elgondolása, hogy a termelőszövetkezetbe bevitt földjét bárki kiveheti és gazdálkodhat rajta, vagy el is adhatja a kialakult adásvételi áron. El­adhatja a tsz-nek is. De, ha nem adja el, csak bent hagyja, akkor a földje arányá­ban részvényese lesz a gazdaságnak — és annak minden jövedelméből így részesül. A bevitt földjén kívül, vagy ha nem is vitt be földet, azért örökáron még vásárolhat. — Kiemelten helyeseljük a kisszövetkezetek létrehozását, amikor néhány, egymást jól meg­értő ember társul a föld megművelésére. Ezek­re is pártunk szerint biztató jövő vár. Azok a földek, melyeket senki sem vásárol meg, az önkormányzattal rendelkező szabad faluk gazdasági bázisává válnak. Végül, de meg­valósításra elsőként, szociális rendszerünk gyökeres megváltoztatását akarjuk. — Em­berséges megélhetést biztosító nyugdíjak, családi pótlékok, táppénzek stb. rendezését, hogy ezek filléres nyomorgás helyett, bizto­sítsák a gondtalan mindennapi életet. — Üj életet kezdő ifjúságunk komoly megsegíté­sét. — A lakáskérdés megnyugtató rendezé­sét. A keresztényi szeretet és igazságosság or­szága legyen ez a sokat szenvedett drága ha­zánk. Lelkében krisztusi, szívében magyar, gondolkodásában szociális Magyarországot akarunk. Aki a fentieket magáévá teszi, kérjük, csat­lakozzon hozzánk! Kereszténydemokrata Néppárt Herczeg János, a Kereszténydemokrata Néppárt országos intézőbizottságának tagja ,

Next

/
Thumbnails
Contents