Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
6 NÓGRÁD - HÉTFŐI MAGAZIN 1990. FEBRUAR 5., HÉTFŐ Növekszik a szociális gondozás! igénylők száma Rétságon Rétság város területi szociális központja magában foglalja az idősek klubját, a házi gondozó- szolgálatot és a szociális étkeztetést. E szervezeti megoldásnak abban rejlik előnye, hogy a rászorulók egy helyről, egy szervtől kérhetik a gondozást, az egészségi .és szociális helyzetnek megfelelő támogatást. A szociális gondozási központnak 2204 hatvan éven felüli állampolgár sorsát kell figyelemmel kísérni, 364 főnek kell valamilyen szintű és mértékű támogatást adni. A három idősek klubján kívül hat házi gondozási körzet működik, összesen 34 gondozónő tevékenységét szervezik, koordinálják. A központ területén jelentkező szolgáltatási igényeket ma még kielégítik, de az előzetes információ szerint növekedik a szociális gondozást igénylők száma. Az elmúlt évben Bánkon egy „hivatásos” dolgozóval gondozási körzetet alakítottak ki. Diós- jenőn a szociális étkeztetést szélesítették, Nőtincsen is emelték a szociális ellátás színvonalát. A gondokat fokozza, hogy a növekvő költségeknek nincs megfelelő pénzügyi fedezete. Az idős kordákról való gondoskodásból, kapcsolatokból az eddig is segítőkész szerveknek még jobban elhatárolt „társa- dalmasított” részt kell vállalni a jövőben. Heghívás a központba Ottjártunklkor meglátogattuk a területi szociális gondozási központot. Nagodt, kellemes, nyugtató, modern környezetben találtuk az idős klubtagokat. Gyönyörű, kézzel varrott térítők, dísztörülközők díszítik a klubhelyiséget. Né- hányan színes televízión nézték az Országgyűlésről szóló közvetítést. A könyvespolcon újságok, a magyar és a világirodalom remekművei sorakoznak. Felette a klub életét is kifejező program: videofilm- vetítésre, ünnepnapokhoz igazodó összejövetelekre, teadélutánra, baráti találkozókra invitálják a klubtagokat. Vincze Lászlóné gondozónő munkatársaival igyekszik az idősek magányérzetét mérsékelni, idilli hangulatot varázsolni az erre vágyóknak. Blmondta, hogy a központ dolgozói sem tétlenkednek, hiszen szakismeretet növelő tanfolyamokon vettek részt, önképzéssel is javítják a szakmai munkájukat. A területi gondozási központ szervezeti egységei között is javult a munkamegosztás, szervezettebbé vált az együttműködés a tanácsi és az egészségügyi szervekkel. Jó a vélemény a megyei kezdeményezésű kórházi jelzőszolgálatról. A klubban húsz rászorulónak biztosítanak szolgáltatást, most tizennyolcán veszik igénybe. Napközben 8*tól 16-ig vannak nyitva. Reggelit, ebédet, uzsonnát kapnak, ma még a régi térítési díj .szerint; amely a szociális helyzetüknek megfelelően 8.40 forinttól 25,20-ig terjed. Rácz András Fotó: Rigó X. A p§zichológus válaszol Apró emberi örömök Jól startolt az ínyencklub A patinás salgótarjáni Karancs Szálló, hogy bővítse állandó vendégeinek körét, beindította az ínyenc- klubot, mely a napokban .tartotta első „ínycsiklandozó” foglalkozását. ízléses teríték, petróleumlámpa,féniy, jó hangulat tette bensőségessé az estet. Egyik mozzanataként Bisitei István lüzletvezető átadta a tagoknak az igazolványt,, mely az első és minden további étkezés alkalmával öt-öt /százalék árengedményt ad, a legmagasabb kedvezmény negyven' százalék. Facsar Sándor, a budapesti NovoteL Szálló konyhafőnöke, az „Aranysakká” szakácsverseny győztese (készítette az összejövetel .résztvevőinek vacsoráját. Étvágygerjesztő ínyenc- koktélt, majd friss zöldsalátával, gombás dressinggel körített libazúzát fogyasztottak a vendégek. Ezultán következett a gyöngytyúk- leves parajos tekerccsel, fürjtojással, a pácolt szűz- pecsenye tejszínes rockfort- mártással, zöld metélttel. A sort végül a forró meggyel tálalt fahéjas mákpuding zárta. „Minek örüljek?! Munka, gond, baj, nélkülözés...” Hát igen, mostanában több a baj az életünkben, mint az öröm, hiszen még erősebb lett a „hajtás”, nagyobb a létbizonytalanság. Miinek is örülhet az ember? Minden hasznosnak, jónak, szépnek, amely hozzásegíti anyagi jólétéhez, kellemes testi és lelki közérzetéhez, erkölcsi egyensúlyához. pozitív önértékeléséihez. Vannak testi és lelki örömök, szellemi, esztétikai, erkölcsi örömök. Vannak nagy és kis örömök. A pszichológia nagy jelentőséget tulajdonít az örömnek. Freud személyiség- elméletében az egyik legfontosabb emberi mozgatóerő az örömkeresés; ösztön- énünket az örömelv vezérli a különféle szükségletek kielégítésében. Ennek határt .szab a külvilág ellentétes érdeke, melyhez az ember célszerűen alkalmazkodik (ez a reaJlitáselv), ezen felül erkölcsi meggondolások is .fékezik a gátlástalan örömszerzésben (ez a felettes én tartománya). • A pszichológusok azt szeretnék, ha a gondtalan gyermekek és az érett felnőttek egyaránt eleget örülhetnének; az öröm válóban fontos a pillanatnyi teslti- lelki egyensúlyhoz,, sőt, az .egészséges személyiségfejlődéshez is. Az Egészségügyi Világszervezet (a WHO) meghatározása szerint a lelki egészségnek egyik legfontosabb ismérve; a munka- és örömképesség. Ez azt jeleníti, hogy az öröm képessége bennünk gyökereik, az öröm belőlünk is Jakad! A kívülről jövő ha- itás csak felobbantja a bennünk hunyorgó parazsat. Akiben az erősebben izzik, annak apróbb fuvallat, enyhébb melegség is elég, hogy .fellángoljon, és — képieteken — köd, eső sem oltja ki ,,parazsát” egykönnyen. örülni tanulni kell. Ha az anya minden apró lehetőséget megragad — a meleg fürdővizet, a cica játszadozását —, hogy örülni tanítsa gyermekét, akkor jó alapot épít. Ezt folytathatja az iskola, a felfedezés, a problémamegoldás, a tudás örömével, az esztétikai élményekkel, az apró alkotások és versengések nyújtotta (örömökkel. Ha ki nem öli a fiatalságból a társadalom — a lehetőségeknél jóval magasabb igények, az .elégedetlen, elfásulit, cinikus „ideálok” és a kiábrándult felnőttek —, akkor a nehézségek ellenére is örömteli élet várhatna rájuk, .még, ha apró örömökkel is. Miit tegyünk tehát, hogy örülhessünk ma és holnap ■is? Természetesen, arra kellene törekedni, hogy minél több, minél nagyobb valóságos örömünk lehessen —, de addig is, és azalatt is, önmagunkban kell fölszíta- ,nunk az örömképesség pislákoló parazsát, és meg kell .becsülnünk a hétköznapok apró kellemességeit, szépségeit. Dr. Ignáez Piroska Az erdei ember Tegnap még tekintélyes szálfák tanyája volt az az erdőrész, amit ma favágók leptek meg. Kissé változik a megszokott kép — nyugtázza az erdei ember, de kár tagadnia: oda nem illőnek tartja a nyüzsgést, s ha rajta állna, vissza- állítgatná a gallyazatlan törzseket, begyógyítaná a tányérnyi sebeket. Tudja ö, minden fácska, mit emberkéz ültet, egy- egy kapocs, egy-egy felkínált lélegzetvétel — de előbb el kell szakítani a gyökerétől, ami szorosan öleli a földet... Az erdőlakó ezért még a lehajló ág elől is elhúzódik, s le nem törne egy mogyoróvesszőt. A bokrokba rejtett, vihartépte fészket megigazgatná, ha tehetné, s nem magát félti, mikor vigyázva lépked. A sűrűből kiérve megörül a fénynek, aztán megint „visszatéved”... Itt tanult meg hallgatni, s már érti, miért nem szabad elriasztani a csendet; az láthat a fülével és hallhat a szemével is, aki a saját hangját visszafogja. Sokkal beszédesebb annak a világ. Télen sem hagyja nyugton a kívánság, indul, hogy meglesse az alvó álmát. S mit lát? Az ágak sűrűje fagyöngyöt ringat, a puha földben jól kivehető szarvasnyomok, szemvidító a fenyves zöldje, s lám a kis forrás most is buzog! Avar perceg, nyúl iszkol, fácán rikolt — megannyi életjel hívja, marasztalja, s az emberek közé ő soha többé nem megy vissza. Eltűnt — suttogták, akik utoljára látták, pedig csak eggyé vált az erdővel. M. J. Félsivatagok lakói Egy csoport kivételével a kaktuszok majdnem kizárólag amerikai növények. Elterjedési területük az északi szélesség 56. fokától a déli szélesség 54. fókáig terjed, vagyis Kanadától az atlantikus partok mentén, majd az USA nyugati államain át (Kalifornia és Mexikó) a közép-amerikai országokon és a dél-ameri- kaú Andok vonulatain végig, egészen Patagóniiáig és a Magellán-szorostg. A Co- lorado-fennsíikon 3006, a bolíviai magas hegységekben 4700 méter magasságig hatolnak fel a kaktuszok. A trópusokhoz csatlakozó ^száraz vidékek a kaktuszok számára különösen alkalmas környezetnek számítanak, az epifiiton (fán élő) nermetségek viszont Dél-* és Közép-Amerika nedves hegyvidékeit és a brazíliai trópusi őserdőövezetet népesítik be, kivéve egy nemzetséget, amely Afrika trópusi területeim, továbbá Madagaszkáron, a Mauritius- szigeteken és Ceylonon is megtalálható. A kaktuszok nagyon változatos alakúak. Az óriós- JcaktusE például az arizonai és dél-kalüforniai sivatagok jellemző növénye, olykor 15 .méter magas is lehet. Ezeken az óriási alakokon kívül az összes elképzelhető .forma előfordul a legváltozatosabb átmenetekkel: az oszlop, henger, gömb és korong alakú testtípusokon keresztül egészen a törpe alakokig. A kaktuszok vízraktározásában olykor a gyökér is részt vesz. Az Ariocarpus (nemzetség gyökere például répaszerű, egyben ez a növény víztároló része. A rendkívül száraz körülmé- myek között élő fajokon a párologtatás csökkentését .elősegítő és felületcsökkentő .szerveződési formákat találunk. Ez fokozatosan alakul ki a bőrszövet külső falának megvastagodásával, vagy annak v.iaszbevonatá- val, akár a gázcserenyílások besüllyedésével. Ilyen iszempontból legtökéletesebb alkalmazkodás a gömb alak, amikor a levetek teljes párologtató felülete |megszűnik. A kaktuszok gazdasági jelentősége... egyrészt . az, hogy a szélsőségesen száraz éghajlat miatt az egyetlen tűzifát és tűzifapótlást, építőanyagot szolgálta tó növény; néhány fajából fáklya is készül. Másrészt sok faj termését szívesen fogyasztják, cukrozva kereskedelmi forgalomba ;is kerül1. A kisebb termetű kaktuszok csoportjában vannak kevés gondozásit igény- tó fajok, amelyek nemcsak lakásba, vagy kaktuszkedvelők gyűjteményeibe alkalmasak, hanem gyárak, üzemek ablakainak díszei is lehetnek. , Képünkön; a félsivatagok jellegzetes kaktuszfája az araszos, törzsű, 4—6 méteres magasra is megnövő Consolea. (MTI—Presse)
