Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

2 NOGRAI) 1990. FEBRUAR 26.. HÉTFŐ Választások előtt (Folytatás az 1. oldalról.) készülés jellemezze. Az MSZP arcélét — mondotta Pozsgay Imre, az országos elnökség tagja — a képvi­selőjelölt-testület mutatja, tudását, elkötelezettségét pedig a program. Nyers Rezső pártelnök véleménye szerint a több­ezer ajánlás azt bizonyítja, hogy Magyarországon gyö­keret vert az elmúlt év ok­tóberében alakult párt. Rá­mutatott továbbá, hogy az MSZP olyan választásokat akar, amelyben riválisok, ellenfelek, de nem ellensé­gek küzdenek egymással. Olyan parlamentet akar, amely Magyarország biztos kormányzóképességét te­remti meg, s ezáltal a tár­sadalom békéjét, biztonsá­gát a választások után. A választási nagygyűlést követően sajtótájékoztatót tartottak az MSZP országos listájának vezetői, Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Horn Gyula, Szűrös Mátyás és Németh Miklós. ötszáz főnyi közönség részvételével tartott szom­baton politikai nagygyűlést Győrött a Magyar Demokra­ta Fórum. Ez alkalommal alakult meg az MDF hit és politikai munkacsoportja. A nagygyűlés szónoka An­tall József, az MDF országos elnöke volt, aki délután Győrött nemzetközi sajtó- tájékoztatót tartott. A ma­gyar, osztrák és szlovák új­ságírók kérdéseire válaszol­va egyebek között kifejtette, hogy szervezete egy több párt által kialakított parla­menti demokráciában a jobbközép irányzatot fogja képviselni, kormányzati el­gondolásaik a nyugatnémet Kereszténydemokrata Pár­téhoz állnak közel. A szovjet csapatok kivo­násával kapcsolatban An­tall József leszögezte, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum a mielőbbi kivonulást sürgeti, illetve követeli, hozzátéve azt, hogy to­vábbra is híve marad a magyar—szovjet gazdasági, társadalmi és politikai kap­csolatok ápolásának, erő­sítésének, de ehhez nincs szükség arra, hogy idegen csapatok állomásozzanak az ország területén. Ne féljenek a választá­soktól, visszarendeződés nem lesz, az MSZP gyakorlati­lag nincs, nem lesz tagja a kormánykoalíciónak — mon­dotta szombaton ifjú Rajk László, az SZDSZ egyik ügyvivője, azon a békéscsa­bai nagygyűlésen, amelyen a szabad demokraták Békés megyei listáján szereplők mutatkoztak be a mintegy 400 résztvevőnek. A 12 nevet tartalmazó listát Rajk Lász­ló vezeti; a megyei művelő­dési központban megtar­tott nagygyűlésen beszé­dében elemezte, miért ma­rad le hazánk a többi kö­zép- és kelet-európai or­szág mögött az átalakulás­ban. Véleménye szerint az egyik kerékkötő az MSZP, illetve elődje az MSZMP volt. A választás után koalíciós kormány fog alakulni, s ha ennek tagja lesz az SZDSZ, partnereivel együtt, megkísérli az ország talpraállítását. Az MDF-fel vitázva ifjú Rajk László a vezetőcsere radikális végigvitelét és a jogi felelősségrevonást is szorgalmazta. Az árak és a bérek befagyasztása helyett az SZDSZ hathatós infláció- ellenes programot kínál. B-listákkal nem jutunk a megoldáshoz! (Folytatás az I. oldalról.) az irányítás módszerei, a tanácsokkal szemben kiala­kult igények nagyon is meg­változtak. A Nógrád Megyei Tanács szakigazgatási szervezetének jelentősebb korszerűsítésé­re — országosan az elsők között — 1989 első fél évé­ben került sor. Arra töre­kedtünk, hogy valóban az új tervezési, gazdálkodási rendhez, a társadalmi fejlő­dés változásaihoz, követel­ményeihez igazítsuk a szer­vezetet. Ésszerűbb, a felada­tokhoz jobban igazodó szak- igazgatási szerveket alakí­tottunk ki. Ezek kisebb létszámmal, de jobb szerve­zettséggel, szakszerűséggel látják el a feladatukat. A korábbi 14 megyei szakigaz­gatási szerv helyett 6 mű­ködik. Az átszervezéssel azt is elértük, hogy csökkent a döntési szintek száma. Fo­kozódott az egyéni felelős­ség. Növekedett a szakmai minősítés igényessége. A korszerűsítés konkrét funk­cióvizsgálatra épült. Az ösz- szetartozó feladatokat és a hatósági jogköröket egy szervezetbe vontuk. Meg­szüntettük a korábbi átfe­déseket, párhuzamosságokat. Célunk az volt, hogy a ha­táskörök és a feladatok „új­raelosztása”, a szervezet­korszerűsítés járjon együtt a munka racionalizálásával, a tevékenység tartalmi meg­újulásával. A szolgáltató jel­leg megerősítésével. S min­denekelőtt a helyi önkor­mányzati munka hatéko­nyabb segítésével. — Hogyan alakult aa utóbbi években a megyei ta­nácson a létszám- és a bér­helyzet? — A megyei tanács appa­rátusának létszáma az em­lített folyamatokkal össz­hangban 1987—1988-ban, há­rom ütemben 39 fővel csök­kent. Majd 1989-ben az irá­nyító szervezet korszerűsíté­se során 25, s ezt követő­en, fokozatosan az év végé­ig, további 20 fővel csök­kent az apparátus. Az el­múlt év végén — a hasonló nagyságrendű megyékhez képest lényegesen alacso­nyabb — 172 fő volt a me­gyei tanács apparátusának létszáma. A létszámleépítés az elmúlt három évben így közel 40 százalékot tett ki. Ezt úgy értük el, hogy hasz­nosítottuk a modern techni­kát Folyamatosan korszerű­sítettük, racionalizáltuk a szervezet működését, miköz­ben új többletfeladatokat kapott az apparátus. 1989. július 1-jével megszűnt a községek megyei felügyele­tében a városok közreműkö­dő tevékenysége. Valameny- nyi másodfokú hatósági ügy a megyei szakigazgatási szervekhez került. Egyes feladatok ugyan átkerültek más állami szervekhez, de összességében a megyei ta­nács apparátusa ma több feladatot lát el, mint koráb­ban. Ebben a folyamatban kedvezően változott az ap­parátus szemlélete, gondol­kodása. A korábban hie­rarchikus felettesként fellé­pő megyei irányítás helyett egy önkormányzatbarát mű­ködési rend, munkastílus van kialakulóban. Fő szak­mai célkitűzése a progresz- szív települési érdekek, el­képzelések felkarolása. A megyei testületek előtt olyan javaslatok megvitatását tartjuk elsődlegesnek, ame­lyek a helyi tanácsok való­di érdekképviseletét és a sokirányú feladatok egyez­tetését bizonyítják. Az ap­parátus intenzív tevékeny­séget végez a hátrányos helyzetű települések segíté­se érdekében. — Mire fordították a meg­szűnt létszámok béralapját? — A létszámcsökkentések révén felszabadult béralap egy részét a községi igazga­tási munka elismerésére, másik részét a megyei ta­nács dolgozóinak béremelé­sére, a jól dolgozó szakem­berek megtartására fordí­tottuk. Azoknak a szakem­bereknek a bérét emeltük el­sősorban, akik az állam- igazgatási munka iránt el­kötelezettek, akik munkáju­kat a szó igazi értelmében szolgálatnak tekintik. Eze­ket a követelményeket je­löltük meg a helyi tanácsi apparátusok munkafeltétele­inek alakítása során is. Mun­kájuk eredményessége nagy­mértékben az ott dolgozók rátermettségén, szakértel­mén, kezdeményezőkészsé­gén múlik. Az önkormány­zatra való felkészülés fon­tos feltételének tekintettük a helyi szakapparátusok mi­nőségi megerősítését. 1988. január 1-jéhez képest, a községi tanácsi dolgozók át­lagbére 42 százalékkal emel­kedett, s így jelenleg 9600 forint. A községi ügyintézői apparátus szakmai összeté­tele, minősége folyamatosan javul. Kedvező a változás a tisztségviselőknél is. A ta­nácselnökök közül ma egy személy nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A vb-titkárok mindegyike ké­pesített szakember. A to­vábbi minőségi cserék fi­nanszírozására külön bér­alapot tervezett meg a me­gyei tanács, amelyet pályá­zat útján nyerhetnek el a községi tanácsok. Mindezek­nek, valamint a letelepedési és egyéb megyei támogatá­soknak várhatóan kedvező hatása lesz. A megyei ta­nács dolgozóinak átlagbére ugyanabban az időszakban 27 százalékkal emelkedett és jelenleg 16 877 forint. A megyei apparátusban minden vezető egyetemi végzettség­gel rendelkezik. Az appará­tus 45,3 százalékának egye­temi, 50,4 százalékának fő­iskolai végzettsége van. — Hogyan látja ma a megyei apparátus helyzetét? Mit várnak az elkövetke­zendő változásoktól — a jö­vőt illetően? — Az a szaktudás és ta­pasztalat, ami a közigazga­tás szellemi kapacitásában testesül meg, igen jelentős érték. Erre a szakértelemre az államigazgatás folyamatos és zavartalan működéséhez a közeli, a távoli jövőben egyaránt szüksége lesz a társadalomnak. Felelőtlen­ség lenne ennek szétforgá- csolását megkockáztatni. — Reális veszélyét látja, hogy a szélsőséges nézetek uralkodóvá válhatnak; újra gyakorlattá válik a B-listá- zás? — Kár lenne most indu­latok által gerjesztett kapko­dással veszélyeztetni a hol­napi önkormányzatok mű­ködését. A legutóbbi tanács­ülésen is elhangzott: —ami­kor a megyei apparátus he­lyéről, szerepéről, közérzeté­ről volt szó —, hogy a szak- apparátus szétzilálása nem lehet reális érdeke senki­nek sem. Egy bizonytalan helyzetben először is a leg­jobb szakemberek hagyják el a tanácsi munkaterületet. Meggyőződéssel vallom, hogy a békés átmenet biztosításá­ban éppúgy, mint a jövő közigazgatásában, nagy szük­ség lesz a mai apparátusban tisztességgel, hozzáértéssel dolgozó szakemberekre. Tu­dom, hogy túlnyomó többsé­gük munkáját valóban köz- szolgálatnak tekinti, és így is dolgozik. Megjegyzem még, hogy a megyei tanács 27 intézményének, valamint a megyei apparátusnak a működési és szervezeti rend­jét, létszám- és bérhelyzetét a januári tanácsülésen vá­lasztott ideiglenes ad hoc bizottság tekinti át. A vizs­gálat, az elemzés alapján javaslatait az áprilisi me­gyei tanácsülés elé terjeszti. Természetesen itt nem struk­turális változtatásokról van szó, mert ebben az új ön- kormányzati törvény dönt­het majd. De munkánk egé­szében folyamatos a cselek­vés a korszerű közigazgatás megteremtéséért. Gáspár István Gábor Moszkvai tüntetések A szovjet vezetés nyilván­való szándékának megfele­lően a moszkvaiak jó része otthon maradt, s nem ment ki az utcára. Bár a napok óta folyó — és hivatalos helyről támogatott — inten­zív tüntetésellenes kam­pány valószínűsítette a gyér részvételt a megmozdu­lásokon, a rendfenntartó erők teljes készültségben várták a vasárnapot. Jurij Afanaszjev reform­párti képviselő a pártveze­tést és a kormányt ostorozó beszédével nyitotta meg a Moszkvai Választók Egyesü­letének gyűlését, a külügy­minisztérium előtti téren. A 30—40 ezer résztvevővel le­zajlott megmozduláson is­mertették a Demokratikus Oroszország elnevezésű vá­lasztási tömörülés oroszor­szági parlamenti képviselő- jelöltjeinek névsorát. (Az oroszországi föderáció Leg­felsőbb Tanácsába március 4-én választják a képviselő­ket, s a tüntetések a válasz­tási kampány utolsó nagy állomását jelentik.) Afanaszjev tehetetlenség­gel vádolta a kormányt, amely mindeddig semmiféle eredményt nem tudott fel­mutatni a gazdaságban és a lakosság ellátásának javítá­sában. Az elmúlt napok tün- fetésellenes kampánya kap­csán úgy vélekedett, hogy a veztés a demokratikus moz­galom megerősödésétől, az ezt jelző február 4-i, több százezres tüntetéstől megret­tenve próbált nyomást gya­korolni a lakosságra. A tömegek fehér-piros- kék — forradalom előtti — orosz nemzeti színű zászlók­kal, valamint különféle transzparensekkel vonult át a Zubovszkij térre, ahol a Gorkij Park ' mellett meg­tartott gyűlés résztvevőivel egyesültek. Az így mintegy 100 ezer főre duzzadt tömeg előtt több népi küldött és parlamenti képviselő mon­dott beszédet. A moszkvai nagygyűlés transzparensei egyébként egyebek között Gorbacsov lemondását, Ligacsov nyug­díjaztatását követelték. Más feliratok Gdlján és Ivanov mellett, illetve ellen foglal­tak állást. Figyelemre mél­tó, hogy több plakáton is a kommunisták nélküli taná­csok megválasztását köve­telték, s előfordult a „Kom­munizmust csak a kommu­nistáknak” jelszó is. Másutt viszont „El a kezekkel Le­nintől” volt felírva a transz­parensre, s a kis csoport szónokai a munkáshatalom megszilárdítását, a szócsép­lő képviselők visszahívását szorgalmazták. A vasárnapi moszkvai gyűlés békésen, incidensek nélkül zajlott le, a százezres­re duzzadt tömeg békésen szétoszlott. A moszkvai rendőrfőkapitány közlése szerint, olyannyira nyuga­lom volt Moszkvában, hogy a gyűlés ideje alatt a fő­város más pontjain sem volt „rendkívüli esemény”. HÍREK^||> RÖVIDEN Elhunyt Sandro Pertini Kilencvennégy éves korá­ban Rómában vasárnapra virradóra elhunyt Sandro Pertini volt olasz köztársa­sági elnök. Otthonában, ál­mában érte a halál. Már né­hány hete gyengélkedett; február elején lakásában el­esett, fejét beütötte és agy­vérzést kapott. Tolóeredmények A totó 8. heti játékszelvé­nyén szereplő mérkőzések kö­zül, a 7-es számú Bayreuth— Darmstadt találkozót törölték. A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság az elmaradt mérkőzés tippjét az új részvételi sza­bályzat előírásának megfelelő­en állapította meg. A 8. heti hivatalos eredmény­lista: 1. Karlsruhe—Bayer L. 2-1 1 2. Eintracht F.—VfB Stuttg. 5-1 1 3. Mönchengl.—Werder B. 4-0 1 4. Duisburg—Hertha BSC 0-3 2 5. Shalke 04—Wartens. 1-1 x 6. Meppen—Saarbrücken 2-0 1 7. Bayreuth—Darmstadt elm.. a megállapított eredmény: x 8. Unterhaching—Aachen 3-2 1 9. Blau-W. 90—Brauns. 1-1 x 10. Ascoll—Atalanta 1.1 x 11. Barletta—Torino 1-0 1 12. Cosenza—Parma 1-0 1 13. Reggiana—Pisa 0-0 x Pluszmérkőzés: 14. Roma—Milan 0-4 2 — Meghalt Napoleon Duarte. 64 éves korában, pénteken, szívroham követ­keztében elhunyt Napoleon Duarte, Salvador egykori elnöke. A politikus, aki 1984 és 1989 között volt a közép­amerikai ország államfője, már évek óta gyomor- és májrákban szenvedett. Duar- tét vasárnap temetik. — Fegyverzetkorlátozás. A Szovjetunió George Bush amerikai elnök szerint ta­valy sokkal lelkiismerete­sebben betartotta a fegyver­zetkorlátozási egyezménye­ket, mint korábban bármi­kor, de most sem maradék­talanul. Mindenesetre — amint a kongresszus számá­ra készített pénteki jelentése mutatja — e téren is báto­rító változást lát a szovjet politikában. Cjabb halasztás. Immáj negyedszer halasztották el vasárnap hajnalban, az At­lantis amerikai űrrepülőgép indítását. Ezúttal már csu­pán 31 másodperc volt hát­ra a felemelkedésig, amikor a hajtóművek túlmelegedé- sét, valamint az egyik fedél­zeti számítógép meghibáso­dását észlelték. Eredetileg múlt csütörtökre tervezték az űrrepülőgép felbocsátását. Amérikai szakfolyóiratok értesülése szerint, az ötfős személyzetnek egy 500 mil­lió dollár értékű katonai kémholdat kell Föld körüli pályára állítania. — Havel-beszéd. Politikai puccsnak nevezte prágai be­szédében Václáv Havel cseh­szlovák köztársasági elnök, az 1948. február 25-i kom­munista hatalomátvételt. Az államfő hangoztatta, hogy negyvenkét év után újra ki lehet mondani az igazságot: a negyvenkét évvel ezelőtti esemény nem a dolgozó nép győzelme volt a reakció fe­lett, hanem éppen fordítva, a reakció dicstelen győzelme volt a dolgozó nép felett. — Letartóztatás Romá­niában. A bukott rendszer három vezetőjét tartóztatták le Romániában „a népirtás­ban való bűnrészesség” vád­jával. Egyiküket magas funkcióba helyezték a forra­dalom győzelme után is. A Romania Libera című lap vasárnapi számában olvas­ható, hogy Paul Niculescu- Mizilt, az RKP PVB tagját, december végén nevezték ki a szövetkezeteket irányító államtitkárnak. Ugyanőt egyébként a volt rendszer négy képviselője elleni első per egyik tanújává is kije­lölték. Átmentik a vállalkozó kedvet Karancslapujtőn (Folytatás az 1. oldalról.) tervezett nyereség huszon­hétszeresét, azaz kettőszáz- hetvenmillió forintot kell adóként befizetni. A belső és külső ténye­zők figyelembevételével a vezetőségnek az a vélemé­nye, hogy a tagsággal együtt a kitűzött feladatokat telje­síteni tudják, nem válik bq az a népi mondás, misze­rint: „A magyar embernek a vásár után jön meg az esze.” Dönteni eddig is a termelőszövetkezeti gaz­dáknak, alkalmazottaknak kellett, így hát ezután sem dönthet helyettük senki, — még a pártok sem. Azzal zárta gondolatait, hogy a nagy változások és a választások előtt nézzünk hátra is, mert nem minden volt rossz az elmúlt negy­venöt évben. Annyit nem gyarapodott a magyar falu száz év alatt sem, mint az elmúlt harmincöt esztendő­ben, s ez nem kis dolog. Kovács Alfonz, az ellen­őrző bizottság elnökének be­számolója után felszólalá­sokra került sor. Huszár La­jos örömmel vette tudomá­sul, hogy minden földet megművelnek. Szorgalmazta a részesművelést, egyetértett azzal, hogy a teljesítmények után fizessenek. Rács Ernő- né a húsmarha helyett a fe­jőstehén-állomány növelését javasolta. Pásztor Béláné, a pénz helyett terményt kért a háztájiban termelt árukért. Dr. Havas Béla, külügymi­niszter-helyettes elismerte a gazdaság eredményeit, utalt az ország mai zilált ál­lapotára, keserűen említette, a kibontakozás körvo­nalai sem látszanak, hogy az ellenzéki pártok az ország gazdasági helyzeté­nek javítása helyett, saját hatalmuk megszerzésével tö­rődnek. Hangsúlyozta, hogy a külföldi tőke addig nem jön be, amíg nem rende­ződnek a kedvezőtlen álla­potok. Halász László szerint, a megfiatalított vezetőség nem csak ismeri a hibákat, ha­nem tudja is azok kijavítá­sának módját. Simkó Zoltán, a veszteséges tevékenységek mielőbbi gyors felszámolá­sát szorgalmazta. Dr. Ger­gely Sándor, aki tizenhét és fél évig volt a termelőszö­vetkezet elnöke, a többi kö­zött utalt arra, hogy a veze­tőség itt mindig arra töre­kedett, minél többet fizes­sen, lehessen gyűjteni a szorgalmas embereknek. Sze­rinte, a termelőszövetkezetek továbbra is megmaradnak, csak más formában. Az elnöki válaszadás után, a beszámolókat, a beterjesz­tett alapszabály-módosítást — ez utóbbit két ellenvéle­ménnyel — elfogadta a köz­gyűlés. Befejezésül kitünte­téseket vettek át a legjobb dolgozók. V. K. 4

Next

/
Thumbnails
Contents