Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-22 / 45. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON.. jjjli *? • ft Az Arany Sas Patikamúzeum egyik kiállítási terme. Jól mulattunk a fonóban... A patikatörténet érdekességei Több mint 160 éven át, a XVIII. század közepétől az első világháború elejéig működött a budai Várnegyedben, a Tárnok utca 18- ban az első budavári patika. Épülete ma gyógyszerésztörténeti múzeumnak ad otthont. A török hódoltság után felszabadult Budán Bősinger Ferenc Ignác gyógyszerész nyitotta meg az első patikát 1687-ben, a mai Dísz téren. Az alapító, aki többször is ellátta a budai polgármesteri hivatalt, patikáját az „Arany Egyszarvúhoz” címezte. Később a gyógyszertár a Tárnok utca 16-os házába költözött, s új tulajdonost kapott Hinger János személyében. Ö keresztelte át a patikát 1740-ben „Arany Sas”-ra, s névadása maradandónak bizonyult. Néhány évvel később költözött végleges helyére, a szomszédos épületbe a gyógyszertár. Rangját jelezte, hogy a „városi” cím viselésére is jogot kapott, cégtábláját Buda címere díszítette. A bejárat felett most is ott díszeleg a cégér, ám falai között ma a gyógyszerészet fejlődését bemutató kiállítás látható. Kevéssé ismert, hogy az „Apotheca” a középkorban raktárt, később árusítóbódét jelentett. Bármilyen hihetetlen, akkoriban a patikában a különféle növényi, állati és ásványi szerek mellett cukorkészítményeket, szeszes italokat és sok egyéb, szatócsboltba illő árut is kapni lehetett. Erre utal a patikus egykori elnevezése; speciárus, azaz fűszeres. Csak a reneszánsz korban tűnt fel a már többnyire Budapest szívében, a Deák téri metróállomástól pár méterre a Sütő utca 2-ben székel a TOUR INFORM, azaz a turistákat információkkal kiszolgáló iroda. Padányi Ágnes irodavezetőt kérem, mutassa be a TOURINFORM tevékenységét. — Az Országos Idegenforgalmi Hivatal hozta létre a szolgálatot 1981-ben. öt és fél éven át csupán telefonon adtunk információt. Irodánk itt a Sütő utcában 1987. júliusában nyílt meg, s ma már naponta 8—20 óra között telefonon, telexen, írásban és személyesen is készséggel állunk a hazai és külföldi turisták rendelkezésére. Itt nálunk található az ország egyetlen információs adatbankja. Egyedül vagyunk az országban, miközben napjainkban már 320 utazási iroda működik hazánkban. Csaknem 1200 szervezettel tartunk fenn kapcsolatot és munkatársaink német, angol, francia és orosz nyelvén is beszélnek. — Kikkel fontos a kapcsolattartás? — Ne kívánja, hogy felsoroljam. Szinte mindenkivel! A közlekedési vállalatokkal csakúgy, mint a művelődési házakkal. Tudnunk kell például napra készen az országos és az európai időjárást. Pontos adatokkal szolgálunk a műemlékekről, a múzeumokról, a gyógyforrásokról. — Népszerű Magyarország? — Mondhatom, igen! Most a politikai változások miatt újra felfedezték. Nagyon keresik a rólunk szóló útikönyveket, prospektusokat. Több nyugati turisztikai könyvkiadó ad ki hazánkról gyógyszereket árusító igazi patika. A gyógyszertárak egészen a XIX. század közepéig tartottak cukrozott gyümölcsöket, szörpöket és úgynevezett „aqua vitae”- ket, különböző szeszes italokat. Európában az első polgári patikát Roger szicíliai király alapította Nápolyban 1140-ben. A XVIII. századtól kezdve a szerzetesren- rek kórházi patikái mellett egyre több polgári gyógyszertár létesült. Magyarországon 1244-től törvény szabályozta a gyógyszerészek jogait. Az orvoslás és a gyógyszerészet különválásához évszázadokra volt szükség. A nápolyi egyetem orvosi karán 1224-ben II. Frigyes szétválasztotta az orvosi és a gyógyszerészi tevékenységet. Ezt követően alakult ki Európában a gyógyszerészek rendje és a gyógyszertár intézménye. A gyógyszerkészítés már nem kizárólag az orvos-gyógyszerész feladata volt. Speciális képzettséggel rendelkezi „Stationariusok”, felesküdött gyógyszerészek működtek Itáliában és Kö- zép-Európában, akik készítményeiket meghatározott áron adták el. A gyógyszerek helyes elkészítését gyógyszerkönyvek írták le, az elsőt 1546-ban adták ki. Magyarországon az első könyvet, s ehhez kér adatokat. — Mit keresnek, milyen helyeket kedvelnek a külföldiek? — Szeretik az előre szervezett. utakat, s azokat a helyeket, ahol pihenni, kikapcsolódni lehet, s bármilyen furcsa: a csendet. Nemcsak a Balaton és Budapest kedvelt, a falusi turizmus is ma már egyre népszerűbb. A háborítatlan természeti környezet. Sokan a kis tavak iránt érdeklődnek — 72 kis tavunk van, s bizony ezekre is jobban oda kellene figyeljünk. Sokan érdeklődnek a múzeumok nyitva tartásáról. Hétvégi program- ajánlatokat kérnek. Kedveltek az erdei — börzsönyi, királyréti, gemenci, szilvásváráéi — kis vasutak, a hajókirándulások. A gyógyfürdők iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A 360 gyógyfürdő, fürdő, strand közül sajnos csak a 28 legnagyobb gyógyfürdőről tudunk mindent. Milyen a vize, milyen betegségek gyógyítására alkalmas. Jó lenne a többieket is felmérni, hogy ajánlani tudjuk. Sokan szeretnének például kerékpározni, kerékpárt kölcsönözni, ám ehhez két kezes szükséges. Bizony sok még a kihasználatlan lehetőség. „gyógyszereskönyv” Ruland János Dávid műve volt 1644-ben. A helytartótanács által jóváhagyott önálló magyar gyógyszerárszabványt Torkos Justus János pozsonyi orvos készítette 1754-ben. A gyógyszerészek a gyógyszerkészítés és a gyógyszer-kereskedelem mellett — az orvoshiány miatt — századokon át gyógyító, illetve tanácsadó szerepet is elláttak. A XVII. században Magyarországon mindössze 27 patika működött. A hiányt nem pótolták a házi patiT kák, patikaládák, vagy a Felvidékről érkező vándor „olejkárok” gyógyfüvei. Mária Terézia rendelete javított a helyzeten, hatására gyarapodtak a gyógyszertárak: 1747-ben 48, a XVIII. század végén már 193 patika működött. Előbb a szerzetesrendek, főként a jezsuiták, alapítottak korszerű gyógyszertárakat, majd 1770 után számos polgári tulajdonban lévő patika nyílt meg. A múzeumban kiállított anyag segítségével nyomon követhetjük a gyógyszerészet fejlődését, a mai gyógyszertár kialakulását. Bepillanthatunk a gyógyszerkészítés műhelyébe, az üveg és fajansz patikaedények titokzatos világába. Gy. K. — Mindent tudnak itt a TOURINFORM-ban? — Nagy adatbankkal rendelkezünk, amit szünet nélkül bővítünk. A nyilvántartott 10 ezer műemlékről is — templom, vár, kastély — pontos adataink vannak, Tudnunk kell, napra készen a nyitva tartást is. — Mikor van a legtöbb munkájuk? — A nyári hónapokban, a „turistacsúcs”-ban. Ilyenkor naponta legalább 500 telefont bonyolítunk le és 300 érdeklődő fordul meg irodánkban. — Látom, érdekes és hasznos kiadványokkal is szolgálnak. — Ezek az Országos Idegenforgalmi Hivatal többnyelvű kiadványai, legalább 30-at árusítunk. (Mindjárt kézhez is kapom Magyarország szálláshelyeit és kempingjeit bemutató négynyelvű prospektust. Az ország 220 kempingje — ebből 46 a Balaton partján van — között Nógrádból a diós- jenői, a pásztói és a salgótarjáni kemping is szerepel. A külföldi és hazai turisták az ország több mint 600 hoteljét. panzióját, moteljét, fogadóját látogathatják meg, köztük Nógrádban hét településen tíz szállodát, fogadót és vendégházat.) — Hollókő népszerűsége- Nagy szegénységben éltünk. Négyen voltunk lánytestvérek, és született egy öcsénk is. Még egészen kislány koromban libapásztorko- dás közben a jómódúaknak abroszokat hímeztem - meséli homokterenyei otthonában Pintér Józsefné.- Mindig másnak kellett dolgoznom, mert a szükség így kívánta. Anyám — hogy spóroljon — hosszú szoknyát varratott nekem, mondván: majd belenövök, de bizony nem nőttem én nagyra - neveti el magát. - Cipőt csak a misére vettünk fel, hogy ne koptassuk feleslegesen, és az is két-három számmal nagyobb volt a kelleténél. Szórakozásképpen pedig eljártunk a fonóba. Mi fiatal lányok összefogtunk és együtt mentünk. Jöttek aztán a legények is utánunk. . . Előbb leskelődtek kicsit az ablakon, aztán hozzáfogtak citerázni. Olyankor már nekünk sem esett iái a fonás, inkább táncoltunk. Otthon meg persze elővettek, ha keveset fontunk. Az élelmesebbek már előre számítottak arra, hogy majd jönnek a legények, és elhoztak otthonról egy régebben megfont orsót. így aztán, mikor este hazamentek, azt mutatták meg.- Hej, a legények de sokat huncutkodtak! Ha valamiért Az ember hatvanéves korában általában szeretné inkább visszaforgatni az idő kerekét. Most viszont szeretnék már legalább két hónappal idősebb lenni, bízva abban, hogy akkor talán visszaáll a rend a rendes kerékvágásába. Egész életem során igyekeztem becsületesen élni. Soha nem volt „ügyei#” a törvénnyel és rendőrséggel bűnügyi tekintetben. Soha nem ütöttem meg senkit, de engemet'sem vertek meg. Szerettem a békés életet, ennek érdekében szeretek mennyire érződik itt Budapesten? — Mióta a világörökség listáján szerepel, sokan érdeklődnek és fel is keresik ezt a csodálatos nógrádi falut. Ám itt is az a gondunk, mint sok más helyen, hogy a híre előbb eljutott a határokon túlra, miközben egy sereg szolgáltatással adósa a település a turistáknak. Mert megcsodálom a házakat, végigsétálok az utcán, aztán kiderül, hogy csak egy vendéglő van, hogy boltok kellenének, meg telefon. Hollókőre változatlanul mi is figyelünk és nagyon jó lenne Ipolytarnóc- cal a páratlan, világhíres ősleletekkel összekapcsolni a látogatást. — Terveik 1990-re? — Az Utazás 90-en márciusban mi is ott leszünk a kőbányai vásárvárosban. Nyáron pedig Budapest legforgalmasabb terein információs pavilonokat nyitunk. Több nyelven beszélő munkatársaink kínálják majd kiadványainkat, a képeslapokat, a prospektusokat, a különböző programokat. Ezzel a szolgáltatással is segíteni kívánunk, hogy mindenki pontos információt kapjon és a jó, változatos programok között kedvére tudjon választani. Szokács László kimentünk, amit délután és este csináltunk, mind széthúzták, feltekerték a szögekre, az ajtókilincsre, az asztal lábára. Vagy megszórták paprikával, borssal a kendert, mi meg tüsszögbettünk az ő mulatságukon. Az elevenebb legények bejöttek, és odaültek a mellé a lány mellé, amelyik tetszett nekik. Mikor a lány elejtette az orsót, gyorsan felkapták és csak csókért adták vissza. Az sem volt ritka, hogy a lány szándékosan ejtette el az orsót. Az ilyen kedves kis játékoknak, évődésnek nemegyszer házasság lett a vége. . .- Persze, abban az időben szegény a szegényhez, gazdag a gazdaghoz húzott. - S ezt Pintér Józsefné már soha nem felejti el. Mint ahogy azt sem, mennyi munka volt a kenderrel : — Először elvetettük, aztán kinyőttük. összekötöttük kévévitatkozni politikai téren is. Szeretnék tisztán látni, annak ellenére, hogy már eldöntöttem, kire adom a voksomat, ki és kik azok, akik csak békés eszközökkel vívják harcukat a választópolgárok megnyeréséért. Persze az sem bűn, ha közben feltárják a csalásokat mások részéről, lelepleznek visszaéléseket, vagy nemes cél érdekében utcára viszik milliók sérelmét, ha más megoldás nincs. Micsoda nyugodtság fogott el, mikor a televízióban láttam a nagy létszámú tiltakozó gyűléseket, melyeken a rendezőknek és rendőröknek a jelenléte csak jelkép volt. Tüntetésről tüntetésre lehet tapasztalni, mennyivel más már ez a rendőri gárda is, mint akár egy évvel ezelőtt volt. Nyugtalanít viszont az az utóbbi időben jelentkező pár száz ember, akik nem jelszavaik miatt ítélendők el, hanem azért, mert zsebükben a bicska, kő, vagy más olyan fegyver van, melyekkel mások testi épségét veszélyeztetik, de a sajátjukét is, ha kénytelen lesz a rendőrség élni az önvédelem fegyverével.' Az olasz játékvezetői testület úgy döntött, hogy az egyenlőséget a labdarúgó- pályán is megvalósítja. Vezessenek a nők is férfimeccseket! A szándék tisztességéhez nem férhet kétség, még akkor sem, ha a fogadtatás korántsem egyértelműen örvendező. A La Repubblica megkérdezett néhány szaktekintélyt, mit szólnának hozzá, ha a vasárnapi arénába nők merészkednének a futballgladi- átorok közé. Enz’o Bearzot, volt szövetségi kapitány: „Köztudott, hogy a nők milyen szigorúak a közéletben; erre szerintem a futballpá- lyán is képesek lennének. S talán a légkör is jobb, a környezet udvariasabb lenne általuk.” Arrigo Sacchi: „A játékosok valószínű felhagynának a disznó szövegeléssel.” Galliani, a Milan vezetője: „Ha törvényszéki bírónak, rendőrnek megbe, majd a pocsolyában áztattuk három hétre. Nagy tőkéket tettünk rá, hogy fel ne vesse a víz. Mikor ez is megvolt, akkor aztán kiterítettük száradni. Ezután lábbal összetörtük, megtiloltuk (hű, de porzott!). S a legvégén vasgerebenbe vertük. Ezután jött az osztályozás. Eszerint volt a „feji”, a „tincs", a „másodja” és a „csepű". A „fejiből" legfinomabb vászon készült, a „csepűből” pedig zsákokat, pokrócokat és munkásnadrágokat szőttek. Később már csak otthon fontam — meséli Ilonka néni. - Kenderért Párádra jártunk biciklivel. Mostanában pedig csak hímezgetek. Annyit kivarrtam már, hogy még a dédunokámnak is lesz belőle. Szeretem ezt is, de a fonó hangulatát semmi sem pótolja. Cserhalmi Adél Azt hiszem, a legszomorúbb talán, hogy békés gl- lampolgárként nem tudom egyöntetűen elítélni ezeket az embereket. Nem tudom, mi készteti őket erre. Nem hiszem, hogy ezek lennének a labdarúgó-mérkőzések állandó bajkeverői. Inkább gondolok azokra, akik már végső elkeseredésükben nem tudják, mit cselekszenek, és talán ezt a módját választják az „ön- gyilkosságnak”. Nagyon nehéz mindnyájunk élete és sorsa, melynek javulása nem várható, sőt kritikusabbá válhat. Városunkban is nőhet az ilyen végső „fegyverhez" nyúlok száma. Próbáljuk szép szóval nyugtatni egymást, fegyverezzük le az izgága szélsőségeseket és elkeseredetteket. A választási küzdelem ne váljon harccá, hanem vetélkedéssé. Csak akkor vonuljunk az utcára, ha az elkerülhetetlen. Talán csak majd március 15-én, de akkor is a. legnagyobb méltósággal. Városunk békéjének megőrzése az egész lakosság, közte a közigazgatási szervek ügye is. Tisztelettel: Mező Sándor Salgótarján felelnek, miért ne lehetnének jó játékvezetők?” És íme néhány kétkedő. O. Bianchi: „Kegyetlen munka ez egy férfi számára is.” E. Fabbri: „Nevetnem kell, ha arra gondolok, hogy milyen díszítőjelzőket kap egy-egy meccsen a játékvezető.” Paolo Di Canto: „Zavarbaejtő lenne a közönség számára is, hiszen közismert, hogy a nők félnek.” M. Gerolin; „Micsoda zűr lenne, ha valaki a fiúk közül, ott a pályán felveszítené a fejét.” És végül egy vélemény a játék hölgyszakéctőjétől. A Pavia labdarúgó-szaikosz- tályvezetője — Giusy Achilli — szerint: „Egy nő sebezhetőbb, a szurkolók pedig gonoszak. Nekem elhihetik, én tapasztalatból beszélek. Ide férfi kell, ezért a javaslat ma még túlzó. Primadonna ugyan lehetsz, de nem futballpályán.” L,h,f érdeklődni Turisztikai adatbank a Sütő utcában Napi postánkból Nemes vetélkedés leqven... Szép lehetsz, de bíró nem
