Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-22 / 45. szám
1990. FEBRUAR 22.. CSÜTÖRTÖK NOGRAI) 3 Szelek energiája A szél egyike azoknak a természeti erőforrásoknak, amelynek szerepe az emberiség története során többször is változáson ment át. Eredetét tekintve a szélenergia tulajdonképpen a Nap energiájából származik, és megújuló energiaforrás. A szelek sebessége természetesen eltérő, az enyhe légmozgástól az óránként 100- 150 kilométeres sebességet is meghaladó, száguldó viharokig, gyakorlatilag minden szél- sebesség előfordul. A különféle sebességekkel áramló levegő mozgási energiájánál fogva képes munkavégzésre. A legrégibb ismert szélerőmű maradványait Irán és Afganisztán határvidékén tárták fel. E vidéken szinte állandó irányú szél fúj, ennek köszönhetően alkalmazhattak itt függőleges tengelyű, állandó irányba állított szélkerekeket. A függőleges tengelyű szélkerék tulajdonképpen két ab- roncstalan, tengellyel összekapcsolt kocsikerék küllőrendszerére emlékeztet: a szél energiáját az egyes küllők között kifeszített vászonnal hasznosítják. A középkor táján megjelent egy másik fajtája is a szélmalmoknak. Ezekben a forgómozgássá alakított szélenergiát fafeldolgozásra használták fel. Az ilyen szélmalmokat fűrészmalmoknak is nevezik. E malomtípusokból Európa-szerte még a múlt században is sok működött. Később a függőleges tengelyű szélkerék mellett a szélenergia hasznosításának egy más típusú eszköze is kialakult: a vízszintes tengelyű szélkerék. A szél iránya azonban a legtöbb helyen változó. Olyan megoldást kerestek tehát, amelynél a tengely önműködően beáll a szélirányba. A holland típusú szélkeréknél a vízszintes tengelyt egy kúp alakú tartószerkezetben helyezik el. Ha a szél iránya változik, akkor a tengely az egész tartószerkezettel együtt elfordulva veszi fel a megváltozott széliránynak megfelelő helyzetet. Európában a szélerőtelepek a 16-17. században élték virágkorukat, főleg a szélben gazdagabb tengerparti országokban. A gőzgép azonban az időiárás szeszélyeinek kitett szélmalmokat fokozatosan kiszorította a gyakorlatból. A hetvenes évek olajválsága újra a kutatás előterébe állította a szélerőműveket, és ez az érdeklődés máig tart. A szélenergia napjainkban is helyet kér az elektromos energiával való ellátásban, vagy más módon használják fel azt hasznos munka végzésére. A hagyományos erőművekhez ké- . pest létesítésük nem túlzottan költséges, s ingyenenergiát hasznosítanak. Képünkön: 250 ezer kilowatt energiát termelő szélgenerótor a kínai főváros közelében. Amerikai technológia felhasználásával építették. Sorsfordító idők H Szerkezetváltási kísérlet - kudarcokkal A szanálási programról el kell mondani a következőket. A vállalat akkori gazdasági és mozgalmi vezetői, nem szabadulva az előző évek téves irányítási stratégiájától, még mindig abban reménykedtek, hogy átmenthető a medence bányászata, ha Kányás- és Ménkes-aknákra alapozva koncentrálják a széntermelést. Az addig jól üzemelő külfejtést befagyasztva, évi 800—850 ezer tonna szenet vártak a termelőüzemektől. Ezt a programot a vezetés olyan gazdaságossági célkitűzéssel indította, hogy a vállalat 1990. után a kívánt költséghatáron fog üzemelni. Azonban a szándékot nem alapozta meg reális lehetőség. Az óhaj még nem realitás. A vállalat néhány szakemberének a szanálási kibontakozási tervvel kapcsolatos ellenvéleményét elhallgatták és háttérbe szorították. Sajnos, a Nógrádi Szénbányák élére kinevezett miniszteri biztos sem győződött meg a program realitásáról. Vég" rehajthatónak tartotta. A nógrádi medence a története során, kordokumentumokból tudhatjuk, jó néhány nehéz időszakot élt már át, kezdve a világháborúktól a gazdasági válságokig. Akkori vezetői csak úgy tudták átmenteni és fenntartani a medence bányászkodását, hogy azonnal megszüntették a költséges, nehéz körülmények között üzemelő bánvák termelését. De előtte újabb (kisebb) bányákat nyitottak és gazdaságos, jobb körülmények között lefejthető szén- mezőket kapcsoltak be a termelésbe. Sajnos, az eltelt öt év alatt a vállalat vezetése nem volt rá képes, vagy nem volt szakmai bátorsága hozzá. hogy a termelést újabb szénmezők, szénvagyonok bekapcsolására terelje, s így megmaradt a Mátra előtérében és a hegység alatti bányákban, ahol viszont az eltelt 14 év alatt erősen megváltozott a termelési, gazdálkodási feltételrendszer. Kedvezőtlenebbek lettek a tektonikai, klimatikai viszonyok, nőtt a termelői munkahelyek mélysége, külszíntől való távolsága. Pedig a nógrádi medencében adott volt és jelenleg is adott a lehetőség arra, hogy a piaci feltételeknek megfelelő és kedvezőbb természeti adottságú, kis mélységű szénmezőket vonhassunk művelés alá. Ezekben kis tőkeráfordítással egy év alatt termelő frontfejtéseket lehet üzemeltetni. A fentiek tudatában tájékoztattuk már 1984-85- ben a szénbányák gazdasági és politikai vezetését: de ez nem nyert meghallgatást, csak a két dél-nógrádi aknában gondolkodó, szűk látókörű vezetés hallani sem akart a közép- és észak-nógrádi bányanyitás kérdéséről, az úgynevezett kéregbányászkodásról. Milyen javaslatról is volt szó? Nos, a nógrádi medence szénvagyoni helyzetéből kiindulva, megvizsgáltuk azokat a lehetőségeket, amelyek a mélyműve- léses bányászkodás szakmai biztonságát, gazdasági felemelkedését elősegíthetik, a vállalat működési stabilizációját garantálhatják. Alternative járható útként választandó olyan szerkezet- váltás a termelésben, amely a bányaművelést és a bá- nvászkodás súlypontját rugalmasan kivonja a Mátra nehéz geológiai, nagymélységű szénmezőiből és meghatározott ütemben, a nógrádi medence kismélységű szénmezőinek megnyitásával, gyorsan felfuttatható kéregbányákat indít Mátranovák, Inászó, Mizserfa és Karancs- völgye térségében. Erre adott a reális lehetőség. Ezek a bányák 250—350 dolgozó foglalkoztatásával évi 150—180 ezer tonnás termeléssel egv-két évtizedre szóló bánvászkodást garantálnak. Két kéregbánya beindításával 500—600 emberrel évi 300—330 ezer tonnás termeléssel gazdaságos és népgazdaságilag hasznos bányászkodás folytatható továbbra is a medencében. Ménkessel és külfejtéssel együtt évente 750— 760 ezer tonna szén adható a népgazdaságnak. A szanálási program végrehajtása során, 1989-ben a miniszteri biztos elfogadta a Mátranovák melletti Nyírmed II. kéregbánya gyors beindításának tervét, látva a kibontakozási program várható kudarcát. így ez a bánya várhatóan 1990-ben már termel és 200—220 dolgozónak biztosít munkalehetőséget. A szanálási program végrehajtásának csődje azonban sajnos, elkerülhetetlen lett. A gazdálkodás veszteséges, s a kormány nem hajlandó a bányászkodás dotálására. A jelenlegi szénárrendszerrel nem lehet gazdaságossá tenni a medence bányászkodását. Ezen az 1990. január 1-i szénárrendezés (25 százalékos emelés) némileg segített. A medence széntermelésének folytatása azonban a felszámolással reális veszélybe került. A szanálási program végrehajtásának csődjét „fémjelezte” a miniszteri biztos döntése Kányás-akna tartós szüneteltetéséről. Mit hozott még a szanálás időszaka? Abban a reményben, hogy a medence bányászata gazdaságosan vihető, további ingatlanok kerültek eladásra és vándoroltak vitatható értékösszegben más cégek birtokába. Csak a legfontosabbat említem: salgótarjáni kultúrház (bá- nyakaszinó), keszthelyi gyermeküdülő épülete és területhányad, gyurtyánosi, rá- rósi, fenyvespusztai hétvégi pihenőhely és területe, gyulai osztályzó további épületei és területei, nagybá- tonyi oktatási központ épülete, a vállalat salgótarjáni igazgatósági épülete, nagy- bátonyi fúróüzem területe, épületei. Sajnos, a fenti ingatlanok értékesítéséből befolyt pénzösszeg sem volt elegendő a szanálási megállapodás végrehajtásához. A széntermelés több mint 600 millió forintos veszteséggel zárta a múlt évet, mert termelés és megfelelő munkahelyek, kedvező körülményekkel bíró bányák nélkül a medence nem tud kilábalni a gondokból. Beárnyékolta a szanálási program sikeres végrehajtását bizonyos fokig az a körülmény is, hogy az Ipari Minisztérium 1989. március 31-ével nem nevezte ki a vállalat sorsát teljes felelősséggel felvállaló vezérigazgatót. Vagyis akkor, amikor a szanálási program végrehajtási terve szerint lejárt a miniszteri biztos mandátuma. Az olvasóra bízzuk annak megítélését, milyen érdemi munka végezhető mellékállásban egy vállalati szanálás levezetésében. ahol 3300 ember sorsáról van szó?! (Folytatjuk) Dr. Bocsi Ottó oki. bányamérnök ■ gj ^ S 0 Távolodóban a tél: a rövidülő éjszakák, az egyre melegebb, fényesebb napsugarak, új évszak közeledtét jelzik. A tavaszét, amely az örök körforgásban a remény, a kibontakozás, a rügvfakadás ígéretét hordozza. 0 megújulás élin A teljes szervezeti, politikai, gondolati megújulás, az újjászületés jegyében készül a szabad választásokra a Magyar Szocialista Párt, amely Közép-Kelet-Európában elsőként számolta fel a bolsevik típusú állampártot. Példa nélküli a történelemben,' hogy egy uralmon lévő kommunista párt saját belátása alapján mondjon igent hatalmának, megosztására és segédkezet nyújtson önmaga lebontásához. A bizalmat erősítheti a Szocialista Párt iránt, hogy tagságának túlnyomó többsége aktív részese volt a változások előkészítésének, eddigi menetének. A reformkörök, a progresszív platformok képviselői felismerték, hogy a dolgok a régi módon nem mehetnek tovább, s radikális lépéseket kezdeményeztek a gazdaságban, a politikai intézményrendszerben, a pártban egyaránt bekövetkezett válság megoldására, elhatárolva magukat a korábbi politikától, a tévesnek bizonyult elvektől és módszerektől. Annak tudatában, hogy konszolidált, európai léptékű magyar társadalom nem létezhet korszerű baloldali kultúra, baloldali pártmozgalom nélkül, a Kongresszus 89. életre hívtg a Magyar Szocialista Pártot, amely szocialista, demokratikus és nemzeti célokat egyaránt követ, amely a polgári demokratikus értékek mellett magáénak vallja a szolidaritás és a társadalmi igazságosság elvét is. A marxi eszmerendszerből szintén merítve keres választ a ma kérdéseire. Ugyanakkor folytatója a munkásmozgalom időtálló hagyományainak, örököse az 1953 óta élő és harcoló szocialista reform- mozgalomnak. Célja a demokratikus szocializmus eszméinek megvalósítása, amely a nép önrendelkezését biztosítja a politikában és a munka világában egyaránt. A jogállamiság, az önkormányzatokra támaszkodó parlamentáris demokrácia, a szociális piac- gazdaság érdekében a párt már eddig is számos, nemzetközileg elismert nagy horderejű lépést tett. A magyar szocialisták törekvéseit visszaigazolják a Kelet-Európábán bekövetkezett robbanásszerű események, és ugyancsak bizonyító erejűek azok a döntések, melyeket az SZKP Központi Bizottsága legutóbbi plénumán elhatározott. Mindenütt összeomlott a diktatórikus szocializmus, nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalomépítés eddig követett gyakorlata zsákutcába torkollik, a sztálini eredetű monolitikus hatalmi rendszer felélte minden tartalékát, s alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ élmezőnyének fejlődésével. Sajnálatos, hogy a politikai fordulat fokozódó gazdasági nehézségek közepette ment és megy végbe Magyarországon. így előállhat az a helyzet, hogy a megélhetés gondjaiért, a sokasodó és szaporodó keservekért az emberek a kiteljesedő demokráciát, a pluralista tagolódást, a szabad véleménynyilvánítást, a megszokottat — jót-rosszat — megzavaró „földindulást” okolják. A társadalmi elégedetlenség könnyen kiolthatja a forradalmi lobogás lángját. tű foglalkoztatottságot, a stabil ■forintot, a következetes antiinflációs politikát. A Szocialista Párt olyan vegyes gazdaságra törekszik, amely a közösségi tulajdonra, és a társadalmilag ellenőrzött magántulajdonra épül. Fellép azért, hogy a dolgozók önigazgató szerveik által váljanak valódi tulajdonosokká. A Virágzó magyar falut! gondolatkörben megvédi az állami, szövetkezeti és kistermelés szerves együttmunkálkodása nyomán elért eredményeket. Azt követeli, hogy a föld ezután is azé legyen, aki megműveli. Síkraszáll azért, hogy a falvak visszanyerjék politikai és gazdasági önállóságukat. Lakható környezetet utódainknak is! — hirdeti. Az az álláspontja, hogy minden embernek legyen olyan jövedelme, amely fedezi a létminimumot. Programja azt szolgálja, hogy erősödjön a szolidaritás a nemzedékek, a térségek, a nemek között. A szociális államot ezért nem leépíteni, hanem átépíteni javasolja. Egyenlősdi helyett egyenlő esélyeket hirdet a munkához, a gazdasági, a kultúrális javak megszerzéséhez. Nem a gazdagodás, hanem az elszegényedés ellen küzd. Azt vallja, hogv szabadságjogokkal csak az a nemzet tud élni, amelyeknek polgárai nem nélkülöznek. Szolidáris a hátránvos helyzetű rétegekkel, határozottan elítéli a társadalmi megkülönböztetés minden fajtáját. Arra törekszik, hogy ne legyenek úiabb célt és távlatot vesztő nemzedékek. Biztonságos öregkort, méltó megélhetést szorgalmaz, olyan nyugdíjrendszert támogat, amely a megélhetési költségekkel arányos alapnyugdíjat biztosít. A családot a jövő zálogának tartja, s követeli, hogy az állam vállaljon többet a gyermeknevelés terheiből. Űi egészségpolitikát tart szükségesnek az egészséges magyarság érdekében. Azt vallja, hogy „Magyarországot csak nemzet műveltségének, az állampolgárok szakmai ismereteinek gyarapításával lehet modernizálni”. Ezért igényel Megbecsülést a tudásnak és a tudósnak! Törekvése, hogy a politikában a népakarat érvényesüljön. Köz- biztonságot, szakszerű ügyintézést, korrupció- mentes hivatalt, szabad sajtót, korrekt tájékoztatást tart fontosnak. A független kezdeményező külpolitika égisze alatt támogatja az összeurópai együttműködést. Segíteni kívánja a szabad, demokratikus államok Kö- zép-Európájának kialakítását. A kapcsolat- építésben nagy szerepet szán a határainkon túli magyarságnak. Üj európai biztonsági rendszert szorgalmaz, Európához való közeledésünk során teljes jogú tagja kíván lenni a szocialisták nagy családjának. A rendszerújító szocialisták okultak a múltból: tudják, hogy az ország nehéz évek elé néz, s az üres jelszavak ideje lejárt. A megalapozatlan, demagóg ígéretek helyett konkrét gyakorlati kérdéseket állítanak a választási küzdelem középpontjába: Mit lehet ténylegesen tenni a vágtató infláció megelőzéséért? Miként csökkenthető a lehető legkisebbre a munkanélküliség a gazdasági szerkezetváltás során? Hogyan enyhíthetők az elszegényedő társadalmi rétegek, a fiatalok, a nyugdíjasok terhei? Miként alakítható ki olyan demokratikus társadalmi-gazdasági szerkezet, amelv egyaránt szolgálja a vállalkozó kedv élénkítését, a munkavállalók anyagi biztonságát és a szellemi értékteremtés kibontakozását? n dolgozó emberek érdekében Ez is magyarázza, hogy a Szocialista Párt alapelvei sorában a HAZA és HALADÁS történetileg összetartozó eszménye a BIZTONSÁG követelményével egészül ki. A párt úgy ítéli meg, hogy az emberek egyszerre akarják a változást és vágynak a nyugalomra. Azokhoz fordul, akik becsülik a magyar nép által létrehozott maradandó értékeket, a nehéz munkával megszerzett javakat. Elsősorban az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások fizikai és szellemi dolgozóinak érdekeiért, létbiztonságukért száll síkra. A bérből és fizetésből élők mellett a kisvállalkozók törekvéseinek támogatását is vállalja. Tisztában van a fiatalok nehéz helyzetével, szót emel a nyugdíjasok gondjainak megoldásáért. Megkülönböztetett figyelmet fordít a nők problémáira. A Szocialista Párt programjában központi helyet foglal el a Gazdaságot az emberért! gondolat, amely — egyebek közt — megköveteli a gazdaságpolitikai váltást, az adósságcsapdából való kitörést, a magas szinII józanság erejével A Szocialista Párt meggyőződéssel vallja, hogy arculatával, programjával a dolgozó emberek tömegeinek igényét fejezi ki, s reális esélye van a választók bizalmának megnyerésére. s alkotmányos pártként érdekeik politikai képviseletére. Felhívja a többi párt figyelmét, hogy a teljesíthetetlen követelések, a provokatív célú sztrájkfelhívások felelőtlen, gyűlölködő, félelemkeltő akciók a békés átmenetet veszélyeztetik, s végső soron a magyar nemzet távlati érdekei ellen hatnak. Terjed a múltnak nemcsak hazugságait, de értékeit is megtagadó, százezrek hitét és önérzetét megalázó, sőt leszámolást hirdető szemlélet. A szocialista reformerők nem azért küzdöttek az ideologikus diktatúra ellen, hogy újabb egyközpontú politikai rendszer alakuljon ki. Ahhoz, hogy kiteljesedjék a megújulás, hogy szirmot bontson a vörös szegfű, türelemre, higgadt, megfontolt lépésekre, teremtő összefogásra van szükség. És Tőkés László karácsonyi szózatának egyik fordulatát kölcsönözve — „minden dolgos kéz, pallérozott agy” részvételére, a kiút keresésében, hazánk jövőjének alakításában. Magyar Szocialista Párt megyei szervezete i
