Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF.. 45. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1990. FEBRUÁR 22.. CSÜTÖRTÖK Ha Európához akarunk tartozni, Fenyegető veszélyekről, elgondolkodtató adatokról szerezhetett tudomást az, aki tegnap résztvevője volt az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés igazgatótanácsa salgótarjáni ülésének. Tudomást sze­rezhetett azonban arról is, hogy a három megyében — Borsod, Heves, Nógrád — 1988-ban 13 vállalat ar­ra kötött szövetséget, hogy közös erővel, együttes anyagi eszközökkel felveszi a harcot a környezeti ár­talmakkal szemben. Az ideális környezetben, a Strand Hotelben rendezett igazgatótanácsi ülésen De­meter Béla elnök — a He­ves Megyei Településtiszta­sági Vállalat igazgatója — arról számolt be, hogy je­lenleg már 27 tagja van az egyesülésnek. (Néhány perc múlva ez a szám 29-re emel­kedett, mivel a tanácskozás­ra meghívott vállalatok kö­zül kettő itt jelentette be a belépését. Egyikük a Pa­lóc Tervezőiroda volt.) A tagvállalatok képvise-. lői írásban kapták meg az egyesülés 1989. évi tevékeny­ségéről szóló beszámolót, va­lamint az 1990. évi munka­tervet és költségvetést. Az idei tervhez dr. Kecskeméti Sándor, az egyesülés ügy­vezető igazgatója fűzött szó­beli kiegészítést. Ebben hang­súlyozottan emelte ki a tag­létszám további növelését, valamint az önálló vállalko­zási tevékenység fokozását. Az egyesülés tavalyi ered­ményes tevékenységéről szó­ló beszámolót, az idei tervet és költségvetést a tagvállala­tok képviselői elfogadták. E témakörhöz tartozóan mond­ta el véleményét Domos La­jos (Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazga­tója), az egyesülés felügyelő­bizottságának elnöke. Az ál­tala elmondottak lényege: az egyesülés munkaterv szerint dolgozott, a mind sokolda­lúbb tevékenység törvényes keretek között folyt. Ezt követően videofilmét mutattak be a salgótarjáni kommunális hulladék komp­lex kezelésének, felhaszná­lásának megoldásáról, amit Bodnár Benedek, a Salgótar­jáni Városgazdálkodási Vál­lalat igazgatója egészített ki beszámolójával. Amint meg­tudtuk, Salgótarjánban 120 ezer köbméter kommunális hulladékot (szemetet) kezel a városgazdálkodási válla­lat. Különösen nagy gondot okoz az, hogy a szemetet nem szelektálva gyűjtik és tárolják, ami megnehezíti a kezelését. Alapvetően fontosnak tart­ják, hogy mihamarabb csök­kentsék a szemét mennyisé­gét (lassan már nem lesz hová tenni), a haszonanya- gokat kivonják, s az olajos szennyezéseket eltüntessék. Ezt segíti elő az a komposz­tálási módszer, aminek a technológiáját a Heves Me­gyei Településtisztasági Vál­lalat szabadalmaztatta. Al­kalmazásával (ezt egy mik­roorganizmusokból álló ak- tivátor segíti elő) az olajos szemét 6—8 hetes érlelés után csaknem teljesen el­veszíti olajtartalmát, s hu­muszként használható fel. Nagyon fontos ennek a módszernek az alkalmazása, mert az olajos hulladékok mennyisége fenyegetően nö­vekszik. Az 1700 tonna ola­jos hulladék (legnagyobb megyei „termelője” a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek) természetes bomlása elvisel­hetetlen hosszú ideig tart. Emellett alkalmazni szüksé­ges az égetéses módszert, va­lamint az elhelyezéses meg­oldást (azoknál az anyagok­nál, amiket elégetni sem le­het). Az égetéses módszer­hez fűzött kiegészítést Cső­ke Béla, a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat igaz­gatója. Az igazgatótanács ülésén felszólalt Gavallér István, az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Igazgatóság igazgató- helyettese. Elismerően be­szélt az egyesülésbe tömö­rült tagvállalatok erőfeszí­téseiről, s megerősítette — külföldi példákkal illusztrál­va —, hogy az egyesülés he­lyes úton jár, a leglényege­sebb környezetvédelmi célo­kat tűzte maga elé. Hang­súlyozta, hogyha Európához akarunk tartozni, akkor a nyugati normatívákat kell nekünk is betartani. Nem lehet kifogás, hogy nincs pénz, s a szegénység nem jelentheti a követelmény- rendszer liberalizálását f (Folytatás a 2. oldalon) Végveszélyben a gyarmati ökölvívás (?) A Bgy. HVSE ökölví­vó-szakosztálya idei költségvetésének csupán a felével rendelkezik. Lehet, hogy éppen ezért megválnak egyetlen fel­nőtt válogatottjuktól, a szupernehézsúly ma­gyar bajnokától, Sziko- ra Istvántól? Írásunk a 7. oldalon. Az egyház és a megyei lapok kapcsolatáról Tanácskozás Egerben A Heves Megyei Népújság kezdeményezésére szerdán Egerben találkozót tartottak a megyei lapok képviselői, valamint a katolikus egy­ház képviseletében Seregély István egri érsek és Miklós Béla kanonok. v A találkozó alapvető céljaként azt je­lölték meg a rendezők, hogy a résztvevők közösen próbálják feltérképezni: a katolikus egyház és a me­gyei lapok mely területeken működhetnek együtt ered­ményesen. Ennek megfelelő­en elsősorban aktuális etikai és egyházpolitikai kérdések képezték az eszmecsere ge­rincét. Turisztikai adatbank a Sütő utcában Amióta Hollókő a világörökség része, sokan kere­sik fel e csodálatos kis falui Többek között erről és sok más turisztikai érdekességről olvashatnak' a TOUBINFORM-iroda vezetőjével folytatott beszélge­tésben lapunk 5. oldalán. A résztvevőket Kaposi Le­vente, a Heves Megyei Nép­újság főszerkesztője köszön­tötte, majd Seregély István beszélt az egyház erkölcsi és politikai irányultságairól a mai pluralista viszonyok kö­zött. Hangsúlyozta: a leg­utóbbi időkig nem hitt ab­ban, hogy ilyen találkozónak valaha is részese lehet. A sajtó erkölcsével kapcsolat­ban megjegyezte, hogy nem szabad az emberek hibáit helyezni a középpontba; a világ beteljesedésre törek­szik és ebben a törekvésben rengeteg az érthetetlen, az ismeretlen. A továbbiakban gyakorla­ti kérdések kerültek szóba. Így például az együttműkö­dés a nevelésben, az ifjúság és a szegénység problémái­nak föloldásában. \ \ Ne legyen boszorkányüldözés ! A MUOSZ elnökségét aggodalommal töltik el kü­lönböző pártok képviselőinek félreérthető nyilatko­zatai a választások után a sajtóban végrehajtandó „tisztogatásokról”, elbocsátásokról. Ezek a — min­den bizonnyal egyéni — vélemények letűnt idők rossz szellemét idézik, és egyáltalán nem illenek a demokrácia felé haladó társadalom megkívánt tole­ranciájához. A MUOSZ fölemeli szavát a pusztán politikai meg­győződés miatti esetleges boszorkányüldözések ellen és szükség esetére fenntartja magának a kollektív tiltakozás jogát is. Nem lenne szerencsés, ha a vá­lasztási harcban a tekintélyt szerzett magyar sajtó maga is nemtelen pártharcok színterévé válna. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége az újság­írók megítélésében csak a szakmai és etikai szem­pontokat látja kizárólagosnak és mindenekfölöttinek; a magyar sajtó akkor tölti be történelmi hivatását, ha a nemzet érdekeit szolgálja és híven tükrözi a valóságot. A MUOSZ elnöksége Szakszervezeti kongresszus március 2-án A Szakszervezetek Orszá­gos Koordinációs Tanácsa március 2-ára összehívta a magyar szakszervezetek kongresszusát — jelentették be szerdai, a SZOT szék­házában, csaknem félszáz újságíró jelenlétében meg­tartott sajtótájékoztatójukon a mozgalom vezetői. A há­romnaposra tervezett tanács­kozás a szakszervezetek XVI. kongresszusaként indul, s mint a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetségé­nek alakuló kongresszusa, folytatódik. A régi SZOT-ba tömörült 19 ágazati szak- szervezet átalakulásával létrejött csaknem 30 ágazati, szakmai szakszervezeti szö­vetség és száznál több ön­álló szakmai szerveződés többsége ugyanis már ki­nyilvánította, hogy érdekelt az országos szövetség létre­hozásában, mások az elkö­vetkező napokban döntenek csatlakozási szándékukról. A kongresszusnak 1600 résztvevője lesz, ebből ezer szavazati jogú küldöttet de­legálnak a különféle ágazati, szakmai szakszervezetek. A tanácskozásra meghívást kap­tak a Független Szakszerve­zetek Demokratikus Ligájá­nak, valamint az autonóm szakszervezeteknek a képvi­selői is, valamint a SZOKT- tal szimpatizáló pártok. Je­len lesznek a nemzetközi szakszervezeti szövetségek és az európai szakszervezeti központok képviselői is. A küldöttek március 1-jén zárt munkaülésen döntenek a kongresszus napirendjéről. A megvitatásra javasolt té­mák: beszámoló az elmúlt időszakban végzett munká­ról, az országos szövetség alapokmánya és programter­vezete. Szó lesz a szakszer­vezeti vagyon hasznosításá­nak kérdéseiről is. (MTI) A kölcsönzés mellett számos szolgáltatást is igénybe vehetnek a bátonyterenyci Bányász Művelődési Ház könyvtárának tagjak Lehetőség nyílik műsoros ka­zetták, hanglemezek hallgatására, másolására, video­kazetták kölcsönzésére. A huszonötezer kötetes könyvtárnak egyébként több mint ezernégyszáz be­iratkozott olvasója van, akik rendszeresen látogatják az intézményt. „Ha Európához akarunk tartozni, a nyugati normatívákat kell betartani...”

Next

/
Thumbnails
Contents