Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-22 / 45. szám
NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF.. 45. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1990. FEBRUÁR 22.. CSÜTÖRTÖK Ha Európához akarunk tartozni, Fenyegető veszélyekről, elgondolkodtató adatokról szerezhetett tudomást az, aki tegnap résztvevője volt az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés igazgatótanácsa salgótarjáni ülésének. Tudomást szerezhetett azonban arról is, hogy a három megyében — Borsod, Heves, Nógrád — 1988-ban 13 vállalat arra kötött szövetséget, hogy közös erővel, együttes anyagi eszközökkel felveszi a harcot a környezeti ártalmakkal szemben. Az ideális környezetben, a Strand Hotelben rendezett igazgatótanácsi ülésen Demeter Béla elnök — a Heves Megyei Településtisztasági Vállalat igazgatója — arról számolt be, hogy jelenleg már 27 tagja van az egyesülésnek. (Néhány perc múlva ez a szám 29-re emelkedett, mivel a tanácskozásra meghívott vállalatok közül kettő itt jelentette be a belépését. Egyikük a Palóc Tervezőiroda volt.) A tagvállalatok képvise-. lői írásban kapták meg az egyesülés 1989. évi tevékenységéről szóló beszámolót, valamint az 1990. évi munkatervet és költségvetést. Az idei tervhez dr. Kecskeméti Sándor, az egyesülés ügyvezető igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. Ebben hangsúlyozottan emelte ki a taglétszám további növelését, valamint az önálló vállalkozási tevékenység fokozását. Az egyesülés tavalyi eredményes tevékenységéről szóló beszámolót, az idei tervet és költségvetést a tagvállalatok képviselői elfogadták. E témakörhöz tartozóan mondta el véleményét Domos Lajos (Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója), az egyesülés felügyelőbizottságának elnöke. Az általa elmondottak lényege: az egyesülés munkaterv szerint dolgozott, a mind sokoldalúbb tevékenység törvényes keretek között folyt. Ezt követően videofilmét mutattak be a salgótarjáni kommunális hulladék komplex kezelésének, felhasználásának megoldásáról, amit Bodnár Benedek, a Salgótarjáni Városgazdálkodási Vállalat igazgatója egészített ki beszámolójával. Amint megtudtuk, Salgótarjánban 120 ezer köbméter kommunális hulladékot (szemetet) kezel a városgazdálkodási vállalat. Különösen nagy gondot okoz az, hogy a szemetet nem szelektálva gyűjtik és tárolják, ami megnehezíti a kezelését. Alapvetően fontosnak tartják, hogy mihamarabb csökkentsék a szemét mennyiségét (lassan már nem lesz hová tenni), a haszonanya- gokat kivonják, s az olajos szennyezéseket eltüntessék. Ezt segíti elő az a komposztálási módszer, aminek a technológiáját a Heves Megyei Településtisztasági Vállalat szabadalmaztatta. Alkalmazásával (ezt egy mikroorganizmusokból álló ak- tivátor segíti elő) az olajos szemét 6—8 hetes érlelés után csaknem teljesen elveszíti olajtartalmát, s humuszként használható fel. Nagyon fontos ennek a módszernek az alkalmazása, mert az olajos hulladékok mennyisége fenyegetően növekszik. Az 1700 tonna olajos hulladék (legnagyobb megyei „termelője” a Salgótarjáni Kohászati Üzemek) természetes bomlása elviselhetetlen hosszú ideig tart. Emellett alkalmazni szükséges az égetéses módszert, valamint az elhelyezéses megoldást (azoknál az anyagoknál, amiket elégetni sem lehet). Az égetéses módszerhez fűzött kiegészítést Csőke Béla, a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat igazgatója. Az igazgatótanács ülésén felszólalt Gavallér István, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Igazgatóság igazgató- helyettese. Elismerően beszélt az egyesülésbe tömörült tagvállalatok erőfeszítéseiről, s megerősítette — külföldi példákkal illusztrálva —, hogy az egyesülés helyes úton jár, a leglényegesebb környezetvédelmi célokat tűzte maga elé. Hangsúlyozta, hogyha Európához akarunk tartozni, akkor a nyugati normatívákat kell nekünk is betartani. Nem lehet kifogás, hogy nincs pénz, s a szegénység nem jelentheti a követelmény- rendszer liberalizálását f (Folytatás a 2. oldalon) Végveszélyben a gyarmati ökölvívás (?) A Bgy. HVSE ökölvívó-szakosztálya idei költségvetésének csupán a felével rendelkezik. Lehet, hogy éppen ezért megválnak egyetlen felnőtt válogatottjuktól, a szupernehézsúly magyar bajnokától, Sziko- ra Istvántól? Írásunk a 7. oldalon. Az egyház és a megyei lapok kapcsolatáról Tanácskozás Egerben A Heves Megyei Népújság kezdeményezésére szerdán Egerben találkozót tartottak a megyei lapok képviselői, valamint a katolikus egyház képviseletében Seregély István egri érsek és Miklós Béla kanonok. v A találkozó alapvető céljaként azt jelölték meg a rendezők, hogy a résztvevők közösen próbálják feltérképezni: a katolikus egyház és a megyei lapok mely területeken működhetnek együtt eredményesen. Ennek megfelelően elsősorban aktuális etikai és egyházpolitikai kérdések képezték az eszmecsere gerincét. Turisztikai adatbank a Sütő utcában Amióta Hollókő a világörökség része, sokan keresik fel e csodálatos kis falui Többek között erről és sok más turisztikai érdekességről olvashatnak' a TOUBINFORM-iroda vezetőjével folytatott beszélgetésben lapunk 5. oldalán. A résztvevőket Kaposi Levente, a Heves Megyei Népújság főszerkesztője köszöntötte, majd Seregély István beszélt az egyház erkölcsi és politikai irányultságairól a mai pluralista viszonyok között. Hangsúlyozta: a legutóbbi időkig nem hitt abban, hogy ilyen találkozónak valaha is részese lehet. A sajtó erkölcsével kapcsolatban megjegyezte, hogy nem szabad az emberek hibáit helyezni a középpontba; a világ beteljesedésre törekszik és ebben a törekvésben rengeteg az érthetetlen, az ismeretlen. A továbbiakban gyakorlati kérdések kerültek szóba. Így például az együttműködés a nevelésben, az ifjúság és a szegénység problémáinak föloldásában. \ \ Ne legyen boszorkányüldözés ! A MUOSZ elnökségét aggodalommal töltik el különböző pártok képviselőinek félreérthető nyilatkozatai a választások után a sajtóban végrehajtandó „tisztogatásokról”, elbocsátásokról. Ezek a — minden bizonnyal egyéni — vélemények letűnt idők rossz szellemét idézik, és egyáltalán nem illenek a demokrácia felé haladó társadalom megkívánt toleranciájához. A MUOSZ fölemeli szavát a pusztán politikai meggyőződés miatti esetleges boszorkányüldözések ellen és szükség esetére fenntartja magának a kollektív tiltakozás jogát is. Nem lenne szerencsés, ha a választási harcban a tekintélyt szerzett magyar sajtó maga is nemtelen pártharcok színterévé válna. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége az újságírók megítélésében csak a szakmai és etikai szempontokat látja kizárólagosnak és mindenekfölöttinek; a magyar sajtó akkor tölti be történelmi hivatását, ha a nemzet érdekeit szolgálja és híven tükrözi a valóságot. A MUOSZ elnöksége Szakszervezeti kongresszus március 2-án A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa március 2-ára összehívta a magyar szakszervezetek kongresszusát — jelentették be szerdai, a SZOT székházában, csaknem félszáz újságíró jelenlétében megtartott sajtótájékoztatójukon a mozgalom vezetői. A háromnaposra tervezett tanácskozás a szakszervezetek XVI. kongresszusaként indul, s mint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alakuló kongresszusa, folytatódik. A régi SZOT-ba tömörült 19 ágazati szak- szervezet átalakulásával létrejött csaknem 30 ágazati, szakmai szakszervezeti szövetség és száznál több önálló szakmai szerveződés többsége ugyanis már kinyilvánította, hogy érdekelt az országos szövetség létrehozásában, mások az elkövetkező napokban döntenek csatlakozási szándékukról. A kongresszusnak 1600 résztvevője lesz, ebből ezer szavazati jogú küldöttet delegálnak a különféle ágazati, szakmai szakszervezetek. A tanácskozásra meghívást kaptak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának, valamint az autonóm szakszervezeteknek a képviselői is, valamint a SZOKT- tal szimpatizáló pártok. Jelen lesznek a nemzetközi szakszervezeti szövetségek és az európai szakszervezeti központok képviselői is. A küldöttek március 1-jén zárt munkaülésen döntenek a kongresszus napirendjéről. A megvitatásra javasolt témák: beszámoló az elmúlt időszakban végzett munkáról, az országos szövetség alapokmánya és programtervezete. Szó lesz a szakszervezeti vagyon hasznosításának kérdéseiről is. (MTI) A kölcsönzés mellett számos szolgáltatást is igénybe vehetnek a bátonyterenyci Bányász Művelődési Ház könyvtárának tagjak Lehetőség nyílik műsoros kazetták, hanglemezek hallgatására, másolására, videokazetták kölcsönzésére. A huszonötezer kötetes könyvtárnak egyébként több mint ezernégyszáz beiratkozott olvasója van, akik rendszeresen látogatják az intézményt. „Ha Európához akarunk tartozni, a nyugati normatívákat kell betartani...”