Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

■ MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH BADIO: 6.20: Pártok választási mű­sora. Politikai Foglyok Országos Szövetsége. 7.20: Párok választási műsora. Független Kisgazda Párt. 8.05: Hangszemle 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben (Élő) 11.05: Népdalkörök énekelnek 11.36: Kék-öböl. John Steinbeck regénye folytatásokban. 12.30: Pártok választási műsora. Hazafias Választási Koalíció. 12.50: Törvénykönyv. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Jeles nap. Csurka István novellája 14.33: Sztravinszkij: Három darab vonósné­gyesre. 14.41: Fúvószenekari szvitek 15.00: Tizenhat óra 16.15: Éneklő ifjúság 16.25: Testőrségen. Egészséges életmódról, gyerekeknek! 17.00: Holdudvar. Bertók László versei. 17.05: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 17.30: Palcsó Sándor operett- felvételeiből. 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. 18.30: Esti magazin 19.15: Pártok választási műsora. Magyar Legitimista Párt 19.20: Sportvilág 19.40: Népdalok 19.50: Gong 20.00: „Mondd, te kit válasz­tanál?” 21.00: Rádiójátékszín. Kb. 21.55: Radioton-korongokról! 22.00: Hírvilág 22.30: Történelmi párhuzamok 22.40: Arckép korhű keretben 23.10: Operaest — Barbara Hendricke felvételeiből PETŐFI RÁDIÓ1: 8.05: Rivaldafényben: Brooke Benton és Sal Mineo. 9.05: „A félelem komikus- bajnoka”. Beszélgetés Latabár Kálmánról. 9.30: A dal. Elpusztíthatatlan. 1. rész: Illés-együttes. 10.05: Hajszálgyökerek. Jókai nyomában. 10.20: Magnóról magnóra. 11.05: családi tükör. 11.35: Rólunk van szó! 11.40: Jöjj ki. napocska! 4. 12.10: Nótaarchívum 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Akár hi-fi, akár nem... 15.05: Zenerulett (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: Ötödik sebesség. Ifjúság, politika, kul­túra. 18.30: Popregiszter. 19.05: Garázs. A mikrofonnál Nagy Feró. 19.35: Egy hajóban 20.05: Album ajánl at. 21.05: Zenés kívánságműsor. 22.07: Friss szél, óceán... Rádiójáték. 23.10: Sporthíradó 23.20: Hangminta '90. BARTÓK RÁDIÓ: 9.15: Zenekari muzsika 10.30: A magyar nyelv száza­dai. 10.45: A kicsi suszterok 11.08: Az eladott menyasz- szony­12.05: Mahler: IV. szimfónia 13.00: Vers és dal a Várban 14.00: A gachingi kamarakó­rus Braihms-kórusokat énekel. 14.28: A hamburgi rádió big- bandje játszik. Ilit!, rész. 15.03: Ravel: A gyermek és a varázslat. 15.50: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikál­nak. 16.05: Zenekari muzsika Mozart: C-dúr zongora- verseny. 17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót (Élő) Kb. 18.00: Operakettősök 18.30: V materinskom jazyku A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. 19.05: Por favor. Spanyol nyelvlecke kezdőknek 19.20: Follow Through. Angol társalgás közép­haladóknak 19.35: Liszt zongoraátiratai­ból. 20.30: Rádióhangversenyekről 21.00: Pilár Lorengar opera- felvételeiből. I. Gluck: Orfeusz. 21.29: Felejthetetlen hangver­senyek 22.43: Zenei panoráma 23.05: Ezredforduló MISKOLCI STUDIO: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.30: Hírek, lapszemle. (Kossuth). 6.45: Gazdaságkö­zeiben. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük — Békés Dezső Jegyzete. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismerte­tése. Szerk.: Tolnai Attila. 16.30—18.30: Kereskedelmi, in­formációs. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.25: Képújság 8.30: Fehér mazurka­Lengyel—szovjet film. II/2. rész. 9.55: Hármas csatorna A játék (ism.) IIU2. rész (l*T8.) 10.40: Stúdió '90. A Televízió kulturális hetilapja (ism.) 11.25: Képújság 16.45: Képújság 16.55: Déli videoújság A szegedi körzeti stú­dió műsora. 17.05: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora. 17.10: Európai kisebbségek Koprodukciós rövid- filmsorozat. A számik földjén. NDK—svéd film. (Feliratos!) Kb. 17.40: Alpok—Adria magazin, öt ország tartományi és körzeti stúdióinak közös műsora a pécsi stúdióból. 18.00: Üjabb történetek a kis­kertekről. NDK-tévéfilmsorozat. Vilii, rész: Áprilisi időjárás. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese A találékony unoka. A szélerőmű. Lengyel rajzfilm. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00; Reklám 20.05: Választási műsor. Szociáldemokrata Párt. Kereszténydemokrata Fiatalok Szövetsége. 20.15: Lépj be a S. A. S.-ba! Sas József közérzeti kabaréja. 21.05: Választási műsor. Politikai Foglyok Országos Szövetsége. Magyarországi Szoci­áldemokrata Párt. 21.15: Reklám 21.20: Jelentés Erdélyből III’l. rész: Sión népe. 21.55: Pierrot Lunaire. Angol balettfilm. 22.55: Híradó 3. TV 2.: Kudlik Júliával és Antal Imrével.. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám R portok Időjárás Zene. 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 1. Én és a kutyám, A rendőr. Csehszlovák kisíilm. 2. Rosszcsontok. Francia rajzfilm­sorozat. 3. Népek meséi. A hálátlan kígyó. Finn rajzfilm. 18.45: Tv 2 19.00: Tetthely. NSZK bűnügyi film. Fagy-halál. 20.23: Tv 2. Benne: F opkorong. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta 22.15: Don Louis Bunuel. Anthony Wall filmje. Angol film (ism.) Kb. 23.15: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak! 9.20: Angol tv-sorozat (ism.) 10.10: Csak nőknek! (ism.) 10.50: Vetélkedő (ism.) 13.05: Az inkák kincse. Bolgár film. 14.45: Istenhit. Zenés műsor. 15.40: Jegyzetfüzet 15.50: Kék tény 16,30: A nap percei. 16.45: Természetfilm. 17.05: Rembrandt van Rijn. Tv-játék, 1. rész. 18.00: Nézetek és álláspontok 18.45: A polgári fórum mű­sora. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Dók.-film. 20.15: Sero Altana. Tv-játék. 21.15: Disco idősebbeknek! 22.15: Orion. Tudományos magazin. 2. műsor: 16.30: Dók.-film Olaszor­szágról. 17.00: A napocska. 17.20: Az elveszett barátság. Dán tv-film. 18.25: Heavy metal-party. Zenés műsor. 19.10: Torna 19.30: A régi órák. Magyar dok.-film. 19.55: Spanyolország—Cseh­szlovákia- barátságos labdarúgó-mérkőzés (a szünetbn: Híradó 1. része). 21.50: Híradó 2. 22.05: Világhíradó 22.20: A párbeszéd stúdiója MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vaklárma. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Ka­mara: 3 és 6 órától: Sophie választása. I—II. Színes ameri­kai film. — Balassagyarmati Madách: 3 órától: Tuta­josok, I—II. (16). Színes magyar—francia film. Három­negyed 6 és 8-tól: A szerelem tengerében. Színes, szinkroni­zált amerikai film. — Madách Kamara: 5 és 7 órától: Mozi- klip. Színes magyar film. — Bátonyterenyei Bányász: A sárkány éve (16). Színes ame­rikai krimi. — Bátonyterenyei Petőfi: Pink Floyd, a fal. Szí­nes, zenés angol film. — Pász­tó: Krisztus utolsó megkísér­lése, I—II. Színes amerikai film. di magazinok Sokféleképpen lehet jel­lemezni — nyilván majd utódaink fogják is — jelen­korunkat. E sokféleség egyik jellemzője: új hírlapok, ké­pes magazinok látnak egy­más után napvilágot. A közelmúltban három új magazin került az új­ságosstandokra, a hírlap­árus kioszkokba. A Viki — az Officina Nova, a Kos­suth Nyomda kiadója gon­dozásában — a felső ta­gozatos általános iskolás és középiskolás lányoknak szól. felelevenítve a régi lány­újságok hagyományainak ér­tékes részét. Segítséget kí­ván adni a serdülőknek és kamaszoknak az élet dol­gaiban való eligazodáshoz, tanácsokkal szolgál a tanu­láshoz, érzelmi életükhöz és a szabad idő értelmes el­töltéséhez. A Koma Külkereskedelmi Kft. jelenteti meg a Nők Világa című heti és az Exkluzív című havi maga­zint. Az első — nevéből is kitűnik — elsősorban a nők számára készül, így igen sok hagyományosan női té­mát dolgoz fel, s ilyen ro­vatokat működtet; például receptek, divat, kézimun­ka, egészséges életmód, la­káskultúra. A lap készítői természetesen számítanak a férfiak érdeklődésére is. Az Exkluzív magazin olyan vállalkozó szellemű, igényes olvasókhoz kíván szólni, akik bámulatos ügyességgel képesek úrrá lenni a legnehezebb hely­zetekben. Vagyis azokhoz, akiknek lételeme az alko­tás, a teremtés, függetle­nül attól, hogy művészek, vagy üzletemberek, akik nem fogadják el az élet által nemegyszer szük- markúan kínált lehetősége­ket, hanem tehetségükkel, rátermettségükkel szétfe­szítik a korlátokat, és ké­pesek saját erejükből meg­valósítani terveiket. A N'ógrád megyei koncert fúvószenekar múlt hét végén farsangi hangversenyt adott Salgótarjánban. A József Attila Művelődési Központ színházterme közönségének kellemes, vidám hangulatot szereztek. Az est bevételét a romániai rászorultak meg­segítésére ajánlották fel. Fotó: Tóth Veronika Dicséretes vállalkozásba kezdett a formájában meg­újult, tartalmában gazdago­dott szolnoki (immár) folyó­irat a Jászkunság: könyvet ad ki — vers- és pénz­infláció idején. Ráadásul rögtön egy pályakezdő mun­káit, akinek a nevét még nem jegyzik a szakmában. Hogy rögtön a közepébe vágjak: dicséretes a vállal­kozás, ám az eredmény: el­ső reflexiónk, hogy ma nem jó fiatalnak lenni. A felis­merés nem új. Tudta már a romantika is. Byron, Mus­set, Shelley, s a mi Pető­fink (Felhők ciklus) világ­fájdalma, életuntsága, sple­enje oltódik be valamiféle provincializmussal, spon­tán és tudatosan is vállalt bumfordisággal, a század­vég petyhüdt kiábrándult­ságával. A kötet két pólusa az indító- és a záróvers: Szerel­mesvers a szabadsághoz és a Nem várok jövőt. Nagy ked­vünk lenne vitatkozni a fia­tal költővel, hiszen a sza­badság képe, fogalma fele­sel a jövőkép hiányával, de az apák nemzedéke inkább Hát­országban szégyenkezzen, szomorkod- jon, ha a fiainkból már a dac is kiveszni látszik. Igen, valami erőtlenség, deka­dens ízt érzek Jenei Gyu­la verseiben, a dekaden­cián persze nem Ady fáj­dalmas jajdulását értve. Hóval takart síkok, őszi vi­rágok, lombhullató fák, panelházak merev szürkéje váltakozik forró lányölek­kel, s nagy-nagy (kamaszos) önsajnálattal, árvaságtu­dattal. Mintha öregen szü­letett volna ez a generáció, eleve vesztesként, amely még szinte nem is élt, de már nosztalgiázik. 1990-ben szinte megdöbbentő, hogy ez a líra (a nyolcvasan éve­ké) mennyire nem érzett rá, nem sejdítette meg a válto­zásokat, de legalább a vál­tozások szükségességét. Fájdalmas (olvasni is) ez a reményt vesztettség, jövőt- lenség, s végeredményben hiteltelen is. Egy recenzió nem bír el líratörténeti fej­tegetéseket. Annyit azért megkockáztathatunk, hogy egy generációval, vagy ha úgy tetszik ütemmel ko­rábban (1968-ra utalok) a vágyak teljesül(hetet)let- lensége keserű dühöt in­dukált. Igaz, hogy utána in­dult be a nagy „versírógép”, amely — íme a példa — hi­tetlenné, erőtlenné tette a líránkat. Érzek abban va­lami paradoxont, hogy ami­kor ezeket a sorokat írom az ország, sőt egész Kelet- Európa a pártok rikoltozá- sától, csatazajától hangos. Március, várjuk, s nemcsak az idusát... Jenei verseiben nyoma sincs ennek a fe­szültségnek — legfeljebb, mint hiány —, s éppen ezért időtlen, kortalan, mint­ha Reviczky Gyula ,.a vi­lág csak hangulat” lemon­dó fájdalmát idézné. Horpácsi Sándor Filmszemle után (4.) A múlt széles országútján Még van elszámolni- valónk! — jeleztük az elő­ző rész főcímében, s egy­aránt értettük azt a múlt­ról és a jelenről szóló doku­mentumfilmekre. Vannak ugyanis a magyar történe­lemnek és a jelennek olyan neuralgikus pontjai, ame­lyek további vizsgálatra, elemzésre és közkinccsé tételre szorulnak. A február eleji huszon­kettedik magyar filmszem­le előrébb jutott az adós­ságtörlesztés útján. Ezt lát­hattuk az előző részben, például a Parafenomén cí­mű film esetében, amely a negyedik dimenzióba, a természetfölöttibe (?), de legalábbis az egyelőre meg- magyarázhatatlanba repít bennünket, de érzékelhet­tük más, jelent faggató munkákban is. Adósságot törlesztett több apáinkról szóló történet is. A határainkon kívül rekedt magyarok sorsa ugyan nem új téma, de mindenképpen az a második világháború utáni kitelepítések révén hazájuk elhagyására kény- szerített tíz- és tízezrek vesszőfutása, Buglya Sán­dor a budafoki svábok kite­lepítéséről forgatta Sváb passió című filmjét. ami óhatatlanul eszünkbe juttat­ja a magyar—csehszlovák lakosságcserét, amely — határmegye lévén — ben­nünket szerfelett érint. Erről egyelőre még „olvas­nivaló”, tanulmány vagy regény sem készült afféle igazi nagy, átfogó vállalko­zásban. Sok volt ezen a tájon mindig a megalázás, a fáj­dalom, nagyon sokszor pusz­tán csak azért, mert valakik más felekezethez tartoztak, más nemzet fiainak, lá­nyainak számítottak. Bug­lya filmje ezzel az igazta­lan megkülönböztetéssel is szembenézésre késztet. Ide­je volna már emberként mérni- az embert, humánu­ma, belső értékei alapján, nem pedig tőle független, külső szempontok szerint. Ehhez líorsze elkerülhetet­len a demokrácia, a vele édestestvér: tolerancia. A világháború az oko­zója másik két dokumen­tumfilm hősei szerencsét­lenségének is. Sára Sándor Te még élsz? című műve a tizenhat évesen súlyosan megsebesült, szovjet fog­ságba esett és oroszországi, szibériai lágerekbe elhur­colt egykori levente, Ke- ményfi Béla hányattatásait és sokszor csodával határos módon való menekülését meséli el. Sárának — a filmművészszövetség első ízben kiadott Bajcsy-Zsi- linszky-díiát nyerte el eddi­gi valóságfeltáró filmjei­ért — nem volt nehéz dol­ga: Keménvfi remek inter­júalany. Elég — s éppen ezért számomra sem igazán filmszerű a megoldás — csak leállítania a kamerát, és partnere beszél, él a filmvásznon. Letaglózó, amit szenvedéseiről, az em­beri aljasságról, de azért a mocsokban is pislákoló, időnként előtörő emberség­ről elmond, de a beszéd nem film, az archívumba való. Filmszerűbb Gulyás Gyula és Gulyás János Malenkij robot című kétrészes alkotá­sa a Veszprém megyei Du- dar község elhurcoltjairól. Hat fiatalembert háromna­pos munkára szedtek össze a szovjet katonák, de a há­rom napból végül is 8—10 év lett, s nem is idehaza, hanem a messzi Szovjet­unióban, zord klímájú és munkahelyű táborokban. S mint a Gulag annyi foglya, ők is ártatlanok voltak, ám, a torz logika, a fejete- tejére állított igazság és jog szerint bűnhődniük kel­lett. Együtt voltak valódi betörőkkel és más bűnö­zőkkel, tőlük is tartaniuk kellett, meg az őröktől is, mert őket rosszabbnak. tar­tották az apagyilkosoknál, mivel ők — a bolsevik torz logika szerint — az egész társadalmat akarták likvi­dálni. öten tértek vissza a fog­ságból, s véletlen, vagy cso­da, az emlékükre ültetett akácfák közül is csak öt maradt meg. Odaveszett tár­suk faszimbóluma kiszá­radt a községi templom előtt. A Malenkij robot nem nyert díjat, ennek ellenére figyelmet érdemlő, tisztes­séges alkotás. Régi, évtize­deken át takargatott hazug­ságainkról (mindegy, ránk kényszerítették-e, vagy sem) emelte fel a leplet. 1956 nemzeti traumájáról két mű szólt. Schiffer Pál Engesztelőjét október vé­gén már láthattuk Salgó­tarjánban, Balassagyarma­ton és még néhány más Nógrád megyei településen. Akkor írtunk is róla. Meg­rázó alkotás. Ugyanezt mondhatjuk el a mosonma­gyaróvári vérengzésről ké­szített Vérrel és kötéllel cí­mű filmről. Zsigmond Dezső és Erdélyi János rendező ugyanakkor annyiban megy tovább Schiffernél, hogy ők teljes, átfogó tablót rajzol­nak az eseményekről. Szem­besítik az egykori résztve­vőket, túlélőket és a velük szemben álló katonákat, azon belül még a tiszteket és a honvédeket is. Persze okosabbak nem leszünk a végén, a történteket tovább­ra is ellentmondásosan lát­juk, attól függően, ki be­szél róla. Megerősödhetett azonban hitünk, hogy ezút­tal is az egyszerű emberek húzták a rövidebbet, és azok bűnhődtek, akik egye­nes derékkal, felemelt fej­jel álltak helyt. Míg a su­nyik, az elfutok a konszo­lidáció után learathatták gyávaságuk babérjait. Bizo­nyára e gondolatok késztet­ték az egyébként szavak­ban rendkívül kritikus (és így igazságos), ám tettek­ben túlságosan liberális, el­néző zsűri tagjait a doku- mentumfilm-kategória díjá­nak odaítélésére. (Folytatjuk) Sulyok László i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents