Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-21 / 44. szám
NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF., 44. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1990. FEBRUÁR 21.. SZERDA Összefüggő kérdések a negyei tanács vk napirendjén Hz ipartelepítéshez infrastruktúrára, a termeléshez szakemberre van szükség! Nógrád egyre veszít gazdasági jelentőségéből, lemaradása növekszik az ország fejlettebb térségeihez képest. Iparszerkezete elavult, ma is az anyag- és az energiaigényes ágazatok a jellemzőek, amelyek kevésbé hatékonyak. Jelentős a megyehatárokon kívüli központú gyáregységek, üzemek száma, s mintegy tízezren ingáznak. A keresetek tíz százalékkal maradnak el a hazai átlagtól, mindinkább romlik a lakosság életszínvonala. Kézzelfogható közelségbe került a tömeges munkanélküliség veszélye, ennek következtében erősödik a létbizonytalanság. E közismert negatív jelenségek késztették a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságát arra, hogy a tegnapi ülésén megvizsgálja: milyen az ipartelepítés lehetősége a hátrányos helyzetű régiókban, miként .volna továbbfejleszthető a képzés, ezen belül a szakmai átképzés és az idegennyelvoktatás? Ezeken a területér ken muszáj előbbre lépnünk, különben nem orvosolhatók súlyosbodó gondjaink. Megyénk délnyugati része halmozottan hátrányos helyzetű. Harmincöt település tartozik ide és itt él a népesség 12 százaléka. A mostoha adottságokra jellemző: földgázzal és távhővel, mint energiahordozókkal, ellátatlan ez a vidék, s már kis üzemek telepítésére is alkalmatlan a meglévő villa- mosenergia-rendszer. Vasúti közlekedési kapcsolat a községek túlnyomó többségénél hiányzik, közúton a településeknek a fő közlekedési utakkal nincs összeköttetése. Vezetékes vizet száz emberből csak negyven ihat, míg mindössze fél kézi kapcsolású telefon jut száz lakosra. Nos, ilyen feltételek mellett meglehetősen nehéz, úgyszólván lehetetlen ipart telepíteni. De legalábbis nagyon sok pénzre van szükség a nélkülözhetetlen infrastruktúra megteremtéséhez. Magától ''értetődően a mostoha körülmények miatt nem szívesen ruház be errefelé a tőke, persze, a reményt nem szabad feladni. Annál is inkább, mert a megyei tanács jelentős erőfeszítéseket tesz az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében, szövetkezve a helyi önkormányzatokkal. Megyénk északkeleti térsége ezzel szemben a nógrádi átlagot meghaladóan fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Az ebbe a zónába tartozó harminchárom településen él szűkebb pátriánk népességének fele. A Pásztói, Bátonyterenyét és Salgótarjánt is magába foglaló terület kritikusságát a szénbányavállalat felszámolása jelenti, hiszen emberek százai, netán ezrei kerülhetnek az utcára. Űj ipar telepítése. új munkahelyek létesítése azonban nem lesz egyszerű feladat itt sem, hiszen hiányzik a pénz. A végrehajtó bizottság is csak megerősíteni tudta azt az igényt, hogy legalább ezt a két övezetet nyilvánítsák kritikus térséggé. Persze, olyan vélemény is elhangzott, miszerint erre a minősítésre egész megyénk rászolgálna. Csak üdvözölni tudnánk egy ilyen döntést, hiszen komoly előnyökhöz jutpánk általa Például 30 százalékos adókedvezménynyel lehetne beruházni, míg az áfa 100 százalékban volna visszaigényelhető. A további kedvezményekhez tartozik a korengedményes nyugdíjazás, a végkielégítés, az áttelepülési és az újrakezdési támogatás. Ezek mindmind elősegítenék a várhatóan növekvő foglalkoztatási gondok mérséklését. Mert egyre inkább tapasztaljuk, hogy kenyér és állás nélkül maradnak emberek. Különböző helyekről hallani munkahelyek százainak megszűnését. Eb(Folytatás a 2. oldalon) Megalakult a Budapesti Agrárkamara Kedden 25 fővárosi központú élelmiszer-ipari, kereskedelmi vállalat, termelést integráló szervezet, tudományos egyesület, oktatási és kutatási intézmény, valamint érdekképviseleti szervezet részvételével megalakult a Budapesti Agrárkamara. Az alakuló ülésen felszólalt Hütter Csaba mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki egyebek között elmondta: a közeljövőben, még a jelenlegi kormány működése alatt, létre akarják hozni az agrár érdekegyeztető tanácsot. Ezt a szervezetet — vélekedett — a már korábban megalakult Magyar Agrárkamara működtetné. Vagyis ebben kapna helyet valamennyi agrár érdekképviseleti szervezet, legyen az gazdasági, vagy politikai szerveződés. A legfontosabb az, hogy olvan, egységesen fellépő érdekérvényesítő országos szervezet alakuljon ki. amely az agrárkormányzatot is támogatná minden, a termelők számára fontos ügyben. A miniszter szólt a mező- gazdaságban megindult átalakulási folyamatról is. így arról, hogy mind több mezőgazdasági kisvállalkozás és kisgazdaság alakul. A struktúraváltást gyorsítani kell az olvan ágazatokban, mint a zöldségtermelés és az állattenyésztés. A Budapesti Agrárkamara alakuló ülésén elfogadták az alapszabályt, megválasztották a 11 tagú elnökséget, és a területi, vidéki kamarák után tizennegyedikként bejelentették csatlakozásukat a Magyar Agrárkamarához. A Budapesti Agrárkamara elnökének Vendégh Ferencet, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatóját választották meg. (MTI) ' ’ — H SUSmí HlMÖAliflkWWil * cp «IT CT ir KUQP w& d Hl . H vidl > r:^?várnaiiiSÄfj S’Várttálc : $kÍ5 ** Hjf^flrrá<1 Megyei Atomi Epfiáiparf YáiUiat B»!*6tarjftai Mar''**** , *«* ■ *»v^|ctWw; ■ *•* wwwmw **?w**vgj ■ .: ft VÄJUäJä^ ttÍVÍ4^Í€86SÍ'ÍUKÍS* ^ -é1?’«ni® ■ ; ■ . Falugyűlés Nógrádsipeken Ezekben a napokban, hetekben megyeszerte zajlanak a városkörzeti és falugyűlések. Közérdeklődést kiváltó kérdésekről, a tanácsi és tanácstagi munkáról, tanácsi tervekről, intézkedéseket, összefogást igénylő kérdésekről váltanak szót. A fórumok a tanácsi és a lakossági kapcsolatok értékmérői. Nógrádsipeken is nagy érdeklődést váltott ki a falugyűlés. (Tudósításunk az 5. oldalon olvasható.) A Citibank ügyvezető igazgatóhelyettese Salgótarjánban Pártcélokra soha egyetlen fillért sem... A Magyar Közgazdasági Társaság Nógrád megyei szervezete és a Citibank Budapest Rt. ügyvezetőségének közös rendezésében kedden délután Salgótarjánban, >a Pénzügyi és Számviteli Főiskola előadótermében Jurányi Gábor ügyvezető igazgatóhelyettes a Citibank üzletpolitikája címmel tartott előadást. A megjelenteket dr. Lonsták László, a megyei szervezet titkára köszöntötte. Az előadó mondandóját olyan szakmai kérdésekre koncentrálta, amely a közvéleményt is érinti. A Citibank a világ legnagyobb 175 éves múlttal rendelkező földrészeket átfogó amerikai kereskedelmi bankszervezet. Budapesti vegyes vállalatát, 1986. január elsejével hozta létre egymilliárd forintos alaptőkével, melynek 80 százaléka az amerikai bank kezében van, 20 százalékkal pedig a Magyar Nemzeti Bank, Központi Váltó- és Hitelbankja rendelkezik. A bank üzletpolitikájának alapvető követelménye a minél nagyobb nyereség elérése. Üzleti partnerei, az ország legjobban menő 40—50 vállalatából — vegyigyárak, gépipari, kereskedelmi vállalatok — kerülnek ki. Részükre első osztályú hitelminőséget és stabilitást ajánlanak. A fokozatos behatolás stratégiája azt jelenti, hogy a rövid lejáratú hitelek révén — 3 hónaptól egy évig — megismerik partnereiket és a tapasztalatok birtokában bővítik ajánlataikat, illetve pénzzel, lízingeléssel, szaktudással stb. segítenek. Tulajdonképpen egy egymásra épülő folyamatról van szó. A második bankhoz tartozónak vallják magukat. Az előbbiekből kiderül az is, hogy pártnak, üártcélokra soha egyetlen fillért sem adnak. Milyen sajátosságok jellemzik a Citibankot? Igazodva a nyugati bankfejlődéshez, nemcsak a konkrét hiteleket, hanem a hitelekért vállalt garanciát is szerepeltetik mérlegükben, mert a banki tevékenység fontos részének tartják. A másik, hogy olyan csomagszolgáltatást ajánlanak a gazdag embereknek, amely lehetővé (Folytatás a 2. oldalon) D Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesének nyilatkozata a forint leértékeléséről Magyarország gazdasága, a piacgazdaság felé halad, ennek pedig szerves részé a szabad devizapiac. Olyan jellegű árfolyamváltozások, mint amilyen mértékben a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt egy hónap alatt módosította a forint árfolyamát, akár órák alatt megtörténhetnek a nemzetközi devizapiacon. Belátható időn belül azonban újabb leértékelés nem . várható, rémhírek azok a híresztelések, hogy a kormányzat a forint újabb, nagyarányú, devalválására készül a közeljövőben — nyilatkozta kedden Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese az MTI munkatársának. Mint ismeretes, az elmúlt három hét alatt az MNB háromszor értékelte le a forintot: január 31-én 1 százalékkal, február 6-án és 20-án 2—2 százalékkal. Az első elnökhelyettes elmondotta: tavaly az év végén az MNB előrejelzései azt mutatták, hogy 1990- ben a forintot 10—15 százalékkal kell leértékelni. Mivel — amint a szakértők előrejelezték — export-import árainkban — devizában kifejezve — 4—5 százalékos áremelkedés várható ebben az évben, s eközben a belföldi árak 19—20 százalékos emelkedését prognosztizálták. A kormány exportösztönző gazdaságpolitikai célkitűzései miatt nem engedhette, hogy a belföldi árak job-* ban emelkedjenek, mint a külkereskedelemben az ex(Folytatás a 2. oldalon.)
