Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-15 / 39. szám
NÓGRÁD FOLI FI KAI NAPILAP V. KIVI., ÉVF., 39. SZÁM ARA 4,30 FORINT x 1**0. FEBRUÁR 15.. CSÜTÖRTÖK ttLM$6USEW Asztalitenisz Európa Liga Magyarország-Ausztria 4—3 (7. oldal) „Részletekbe ment” tanácsülés Salgétarjánban Összébb leéli húzni q noflrqgsagiiqtl Megválasztották a társadalmi tanácselnök-helyettest — Mégis önálló marad az ifjúsági iroda Több mint egymilliárd forint felhasználását egyetlen perc alatt jóváhagyták, ám nem egészen négy és fél millió sorsáról közel három órán át vitatkoztak. Az események fenti summázatát a Salgótarján Városi Tanács tegnapi ülésén jegyezhette fel e sorok írója, ahol többek között megyeszékhelyünk idei költségvetését tárgyalták. Amint az gyakran előfordul, a részletekben elveszett az egész... Köziéi Miklós magán-sajtótájókoztatója Kozárdoo A szomszédok egymást és a tanácsot, a tanács a szomszédokat hibáztatja Elsőként beiktatták tisztségébe Győri Edét, akit az 59. számú tanácstagi választókörzet tanácstagjává választottak. Ezután került sor a különböző okok miatt megüresedett tanácselnökhelyettesi megbízatással kapcsolatos előterjesztésre. Barna Ferencné, az ügyrendi bizottság elnöke bejelentette: Duda Lajost, a salgótarjáni Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat igazgatóját, a 46-os tanácstagi választó- körzet tanácstagját javasolják a posztra, mégpedig társadalmi megbízatásként. Havi tiszteletdíja bruttó 18 ezer forint lenne.. . A vitában felmerült: az igazgatói és a tanácselnökhelyettesi funkciók összeférhetetlenek. Akadt, aki Duda Lajos kft.-tagságát kifogásolta. Üjabb felszólaló a neki adandó pénzt sokallta, mondván, ő mindössze 15 és fél ezer forintért dolgozik, méghozzá keményen és napi nyolc órában. Summa-sum- márum: a testület titkos szavazással megválasztotta Salgótarján társadalmi megbízatású tanácselnök-helyettesét, aki úgy oldotta meg a gordiuszi csomót, hogy egyszerűen lemondott a neki szánt tiszteletdijről. Nagy tapsot kapott érte... Ezt követően került terítékre a költségvetés és a fejlesztési terv. Ebben a körben esett szó az ez évi településfejlesztő társadalmi munkaakciókról, továbbá a nem egészen fél éve funkcionáló Salgótarjáni Ifjúsági Iroda jövőjéről. A zsebre- menő témában kiadott írásos anyaghoz Tőzsér Zoltán, a tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Mint megtudtuk, az ez évtől érvényes pénzügyi szabályozórendszer Salgótarjánt is hátrányosan érinti, egyike a tucatnyi nógrádi településnek, amelyik forráshiánynyal kezdi az évet. Hozzávetőlegesen 30 százalékkal kevesebb a pénz a korábban ez évre elhatározott beruházások kiadásánál, így sok mindennek a megvalósítása elmarad. A „krízis” költség- vetés végül is 1 milliárd 21 millió forint kiadással számol, a bevétel rovatba azonban csak akkor írható eny- nyi fedezet, ha a tanács 45 milliós bankhitellel egészíti ki saját bevételét és az állami támogatást. így aztán az intézmények működtetésének megszokott színvonala sem tartható fenn a pénzből, hiszen költségvetésük ugyan nem csökken, de forintunk jócskán inflálódik. Fejlesztési célokra csak 215 millió forintot költhet az idén Salgótarján tanácsa, aminek az is következménye, hogy mindössze 218 lakást építenek. A fiatalok és a többgyermekes családok lakáshoz való jutásának támogatására sem futja, akik pedig a „boldogabb időkben” is rászorultak a segítségre. Tengerikígyószerű vitát váltott ki az ifjúsági iroda sorsa. Az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésében dr. Lakatos Judit, a meis osztályvezetője elismerte: a napi átlagban száz fiatalnak a legkülönbözőbb információkkal és tanácsokkal szolgáló maroknyi csapat kitűnően látja el cseppet sem könnyű feladatát. (Folytatás a 2. oldalon.) Egy újabb bírósági pert megelőzendő, évek óta húzódó — már-már tengerikígyóvá duzzadt — ügy kapcsán tartott magán-sajtótájékoztatót szerdán Kozárdon levő családi házában Köziéi Miklós redőny- és reluxakészítő kisiparos. Eár a sajtó és a tanácsi meghívottak közül nem mindenki jött el a meglehetősen ritka eseményre, jelen volt az illetékes Ecsegi Községi Közös Tanács elnöke és vb-titkára, valamint a Magyar Televízió Ablak szerkesztőségének stábja is. A téma lényegét alig ismerő számára, olykor áttekinthetetlen ügy — melynek pontos rekonstruálásához napok kellenének — 1982-ben kezdődött. Akkor vásárolták meg Kozielék házas ingatlanukat, melyről nem tudták — idevonatkozó, de hiányzó iratok nélkül —, hogy nincsen közúti bejárata. Ennek ellenére, a békés egymás mellett élés jegyében teltek szomszédukkal napjaik. Az ecsegi tanács ’84-ben kiadta a telephely-, majd egy esztendőre rá az építési engedélyt, ám a ház közúti megközelítésének lehetősége még ekkor sem adatott meg. Maradt hát Kozieléknek az — az egyébként jogilag is biztosított — lehetőségük, hogy a szomszéd udvarán át, úgynevezett szolgalmi úton közelítsék meg portájukat. Igen ám, de ez nem lehet végleges megoldás, így a kisiparos elkezdte járni saját útját, a végleges megnyugtató megoldásért. A tanácsot különösképpen nem zavarta az ügy: az út- kérdés egyetlen megoldásaként a szomszédokkal való pereskedést jelölték meg. És ez meg is kezdődött, igaz ölj kor becsületsértési, rá - galmazási és birtokháborítá- si ügyek is a bíróság elé kerültek. Az útügyben ellenben folyamatos volt a levelezgetés, intézkedés, vagy nem intézkedés. Mint a sajtótájékoztatóra küldött meghívó mellékletében — melyben Köziéi Miklós 88 levélből álló listát közöl — kitűnik, a megyei és a községi tanácsok szakigazgatási szervei nem minden esetben vették a fáradságot a válaszadásra. Olykor az is előfordult, hogy hivatalos levelek, okiratok tűntek el. Ezzel párhuzamosan aztán nem csak a szomszédok voltak haragosai egymásnak, hanem a tanács is nekik. Pontosabban Kozie- léknak, akiknek 1989-ig húzódó bírósági ügyükben az ecsegi tanács kilencedik alperesként szerepelt. A kisiparos megnyerte a pert, de ezzel egy rossz szomszédviszonyt is szerzett. És bármennyire is meglepő, máig nem történt semmi, Kozielék továbbra is a szolgalmi úton közlekednek, igazukat védik. Nincsenek kibékülve a községi tanáccsal és a szomszéddal sem. A tanács meg velük nincs kibékülve, bennük látja a hibát. Mint mondják, az útügyet a szomszédok egymás között nyugodtan, békében lerendezhetnék. Bonyolult az ügy. Ezt talán az ecsegi tanács jelenlegi vb-titkára tudja, aki e kálvária kapcsán bizalmatlansági indítványt nyújtott be maga ellen, mert úgy érezte, ebben ő nem tud dönteni. így került a história minden további intézkedési joga a Pásztói Városi Tanács hatáskörébe, de, hogy ez a megoldási mód eredményre vezet-e, aligha biztos. .. A sajtótájékoztató végén Köziéi Miklós — a tanácsiakkal folytatott olykor indulatos párbeszédek után —• higgadtan közölte: amióta kálváriáját járja, két megyei tanácselnök, két megyei vb-titkár, egy igazgatási osztályvezető, valamint két községi tanácselnök és két községi vb-titkár ismerhette meg az útügyet. Bár jó lenne mielőbb pontot tenni a végére, a kisiparos úgy véli, hogy a közelgő tanácsi választások után, újabb vezetők birtokába kerülhet a „Köziéi, kontra tanács” dosszié, immár — ha szükséges — újabb levelekkel... Vagy lehet, hogy egy újabb — ki tudja meddig húzódó — bírósági üggyel? (vaskor) Nyilvános MSZP-iilés Salgótarjánban Mind több hír érkezik szerkesztőségünkbe, hogy a pártok képviselőjelöltjei — beleértve függetleneket is — egymás után szerzik meg g második fordulóba való jutáshoz szükséges mennyiségű ajánlócédulákat. így van ez a Magyar Szocialista Párt háza táján is. Ez a tény tette lehetővé, hogy szerdán az MSZP Nóg- rád Megyei Koordinációs Tanácsa a párttagság előtt nyilvános ülésen vitassa meg, kiknek a nevét javasolja a megyei választási listára való felvételre. A több órán át tartó, szenvedélyektől sem mentes véleménycserén köntörfalazás nélkül, nyíltan szembesültek egymással a vélemények. .A vitában nyolc alkalmasnak tartott személyről szóltak, a végső szót azonban majd csak az elkövetkezendő napokban mondják ki. Felvételeink az MSZP megyei koordinációs tanácsának tegnapi ülésének egy-egy mozzanatát örökítették meg. (Bábel László felv.) Kelet-európai sajtóháború kezdete Elkótyavetyélik a magyar ■ elsőszülöttségi jogokat Két nagy sajtóbirodalom Kelet-Európáért indított háborújának kezdeteként számol be a Financial Times, a Magyar Hírlap és a Robert Maxwell Mirror-lapcsoport- ja közötti megállapodásról. Kiemeli: a brit félnek 40 százalékos részvénypakettet biztosító szerződés aláírására, alig három héttel azután került sor, hogy Rupert Murdoch News International cége véglegesítette a Reform és a Mai Nap feles tulajdonjogáról szóló megállapodást. A Financial Times budapesti tudósítója beszámol arról is, hogy magyar ellenzéki körökben nem látják szívesen a magyar média nyugati „elözönlését”. „Mind Robert Maxwell, mind Rupert Murdoch csupán a kelet-európai terjeszkedés első lépésének tekinti a magyarországi befektetést” — írja az üzleti körök lapja. Megjegyzi, hogy a 800 ezer font sterlinges ösz- szeg, amellyel a Mirror-cso- port „beszállt a magyar piacra, roppant olcsó befektetés”. Rupert Murdoch egymillió font sterlingért vásárolta meg a két újság felét. A lap budapesti tudósítója szerint „elkerülhetetlenül vitákat fog provokálni Magyarországon a nyugati sajtómágnások prominens szerepe., A legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Magyar Demokrata Fórum máris bírálja a Murdoch-féle Sky tv- csatornát, amely szerintük lealacsonyítólag hat a magyar kulturális életre. Az egyik legnagyobb napilap részvényeinek olcsó kiárusítása alátámasztja ellenzéki politikusoknak azt az érvelését, hogy a magyar elsőszülöttségi jogokat elkótyavetyélik, külföldieknek juttatják” — írja a Financial Times tudósítója.
