Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-13 / 11. szám
NOGRAD 1990. JANUÁR 13., SZOMBAT 2-" f ' „A társadalom problémáit kizárólag közösségi úton lehet megoldani” — nyilatkozta Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke Több százan vettek részt és sokan kiszorultak az előtérbe azon a pártaktíván, amelyet csütörtökön délután Salgótarjánban, a Rákóczi út 75. szám alatti párthelyiségben tartottak. Az érdeklődők túlnyomó többsége nyugdíjas korú volt, de harminc év körüliek is eljöttek a rendezvényre. A nagy várakozás Thürmer Gyulának, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökének szóit, aki tájékoztatta hallgatóságát a párt helyzetéről, a pártszervezés teendőiről, a közelgő országos választásokra való felkészülés menetéről, majd kérdésekre válaszolt. A gyűlés után kértünk iflterjút a megnyerő modorú, jó előadó készségű ifjú politikustól. — Tárgyilagosan megállapíthatjuk: ön itt, Salgótarjánban jól szolgálta az MSZMP ügyét, hiszen többször is dörgő tapsbt kapott. A sikert egyértelműen a mondandójával vívta ki, hiszen személye kevésbé ismert. legalábbis nagynevű elődeihez képest. Igaz, csaknem egészen egy hónapja választották meg, s korántsem egv állampártnak, hanem egy baloldali ellenzéki pártnak az első embere. Ne vegye sértésnek, netán provokációnak a kérdést-: kicsoda , ön. Thürmer úr? — Harminchat éves múltam,. Budapesten születtem. ott is nőttem fél. A politika, a történelefn és az idegen nyelvek iránt mindenkor érdeklődtem, ez vezetett el a külügyi pályára. A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szereztem diplomát. Néhány évet dolgoztam a Külügyminisztériumban. s Moszkvában, a nagykövetségünkön teljesítettem szolgálatot. Ezt követően hat évig kerestem kenyeremet az MSZMP KB külügyi osztályán. Jelentős fordulat következett be életemben pártunk 1988. májusi értekezlete után. mivel az akkor megválasztott főtitkár, Grósz Károly külpolitikai tanácsadója lettem. Ez ol>an munkakör, amely bepillantást engedett nemcsak a mi külpolitikai tevékenységünkbe, hanem lehetőséget adott az ország helyzetének, szaporodó gondjainak a megismerésére is. Ezt a tapasztalatot mai munkámban jól tudom hasznosítani. Két gyermekem van: a fiam másodikos gimnazista, a kislányom mindössze kétéves, ő a család kedvence. — , Mint említette, 36 éves, tudtommal a legfiatalabb az MSZMP eddigi első számú vezetői közül. Koránál fogva iníkább el tudnám képzelni a FIDESZ mintsem az MSZMP elnökének. Mondom ezt azért, hiszen az MSZMP köztudottan elsősorban az idősebbek pártja. A XIV. kongresszus kül-. dőlteinek több mint kétötöde nyugdíjas volt. Szóval, ön. a fiatalember, miért vállalta el a sokak szerint csupán a régi. bukott vezetők hatalmának átmentése érdekében újjászervezendő MSZMP elnöki tisztét? — Az)t, hogy miilyen pánthoz tartozunk, nem életkor alapján kell megválasztani. Jómagam fiatal korom ellenére semmi pénzért nem lennék a FIDESZ elnöke. Nem azért, mert ott rossz emberek vannak, hanem, mert nem értek egyet a po- littükáju'klkal. Egyetértek viszont azzal, hogy a magyar társadalom problémáit kizárólag közösségi úton lehet megoldani. Ehhez az alapot az teremtheti meg, ha a tulajdon túlnyomó többsége a közösségé. Olyan társadalomban hiszek, amelyben az egyén és a közösség boldogulását egyaránt biztosítani lehet. Ezért its csatllakóztam 1971-ben, tehát imlmár csaknem húsz éve, a párthoz. Akkor is. fiatalon jutottam erre a döntésre, s mindmáig vállalom ennek a pártnak a polMlkáját, Megújuló párt az MSZMP, új szervezeti szabályzatinál, új programmal, új vezetéssel. Nekünik, fiataloknak részt kell vennünk a párt munkájában, irányításában, ma a politikai célszerűség ez,t diktálja. — A- választásoknál maradva: önnek komoly ellenlábasa volt az elnöki funkció elnyerésében a diósgyőri Nyíró Sándor. Végül ie ön győzött, s nem a j eLöllő- biizotitság, hanem a küldöttek javaslatára szavaztak önnek bizalmat. Ma Nyíró az ön egyik helyettese, alelnök. Mint riválisával, milyen a kapcsolata ? — Én úgy érzem, hogy Nvírő Sándor sem riválisom, sem ellenlábasom nem volt és ma sem az. Mindketten részt vetítünk pártunk újjászervezésében, mindketten szerettük volna, ha fiatalember kerüli az MSZMP élére. Én a kongresszuson is elmondtam, hogy szerintem jó lett volna, ha munkásember kerül pártunk élére, s erre megfelelőnek találtam Nyíró Sándort. Jó az együttműködésünk, félszavakból is megértjük egymást. — ön, Thürmer úr, olyannyira szegény pártnak a megújhodásáért munkálkodik, hogy a XIV. kongresz- szusukon a küldöttek egyszeri étkezésre mindösz- sze virsliit kaptak. Hol székel az MSZMP vezetése, miként működik a párt, ha lényegében . nincstelen. Egyáltalán: miként vélekedik ön a pártvagyonból való kizárásukról ? — Az én pártom úgy véli, hogy a Kongresszus ’89. fórumon az akkori MSZMP vezetésének egy szűk csoportja puccsot hajtott végre. Kiszakította és jogutódnak nyilvánította magát az MSZP létrehozásával- Erre nem volt felhatalmazása a tagságtól, ilyen értelemben joga sem volt rá. Ez azonban politikai kérdés. Már a bíróság minket is bejegyzett, s ezzel tulajdonképpen két jogutódja van a régi MSZMP-mek: az MSZP és a megújhodott MSZMP. Ezért mi elítéljük az MSZP azon lépéseit, hogy egyoldalúan, a megkérdezésünk nélkül döntött a korábbi pártva- gyon kezeléséről. Egyébként mi is úgy gondoljuk, hogy a pártvagvonnal el kell számolni a nép előtt: ezzel az Országgyűlés rendelkezését támogatjuk. A pártunk nem szegény, az anyagi eszközeit most teremti meg, hozzáteszem: a tagság önkéntes adományaiból, a tagság tagdíjából. Mindezek bizonyítják: tagságunk magáénak érzi a pártot, nagy áldozatokra képes érte. Központi bizottsági épületünket praktikusan kihasználjuk, hiszen otthont ad a budapesti szervezeteknek, szárhas kerületi szervezetnek, otrt van pártunk választási irodája, pártunk lapjának szerkesztősége. Az épületet a kormány rendelkezésének megfelelően béreljük, méghozzá meglehetősen nagy összegért, amelyet i a párttagság tagdíjából kell fizetnünk. — Váltsunk témát! Thürmer úr. ön az aktíván úgy fogalmazott: akárcsak egykoron a boszorkányokat, manapság ugyanúgy üldözik az MSZMP tagjait. Megemlítette: volt olyan eset, hogy valakiét azért nem vettek fel valamelyik vállalathoz, mert tagja a pártjuknak. Az MSZMP-t is lépten-nvomon megpróbálják elgáncsolni, például messze nem kapja meg az őt megillető nyilvánosságot. Többi közöltit különböző újságok nem hozzák le a pánt közleményeit. Az MSZMP is segítette adományaival a romániai rászorulókat, de erről a hírközlő eszközök „elfeledkeztek”. Azt ugyanakkor a Belügyminisztérium egyik tisztje beismerte, hogy a pántjukat iís megfigyelés alaót tartják. Mit tesiz az MSZMP az esélyegyenlőség megteremtéséért ? — Az MSZMP az MSZP-t testvérpártnak tekinti, amellyel kész együttműködni- A magyar történelem azt mutált ja, hogy a pénz diktatúráját, a jobboldali veszélyt, csak a baloldali erők összefogásával lehet megakadályozni. Mi már eljutottunk erre a történelmi felismerésre. Azt szeretnénk, ha az MSZP vezetői is erre az állásponltra jutnának. Sajnos, ez még messze nem következett be, de remélem, hogy az MSZP tagsága nem akar testvérharcot. Aímli a nyilvánosságot illeti: hamarosan megjelenik pártunk lapja, a Szabadság, méghozzá hetente és vörös fejléccel. Kétharmadát postai úton, egyharmadát tagságunk segítségével akarjuk kézbesíteni. Igyekszünk más fórumokat is felhasználni az esélyegyenlőség megteremtésére,. egyelőre mérsékelt sikerrel. Sajnos, a tömegtájékoztatási eszközökben nemcsak az esélyegyenlőtlenség a probléma, hanem az alacsony politikai kultúra, az ízléstelenség, egyfajta szellemi terror is. A bél- ügy mini síztériuJmS megfigyeléssel kapcsolatban: sajnálom, hogy olyan pártnak ítélik meg az MSZMP-:t, amely szélsőséges, ameLy az alkotmány ellen lép fel, tehát meg kéül figyelni. Szeretném felhívni azok figyelmét. akik ezt még nem vették észre, hogy december 17-től egy megújult MSZMP van a politikái porondon, amely elutasítja a szélsőséges politika és magatartás minden formáját. — Milyen a kapcsolatuk a szakszervezetekkel? Mi az MSZMP véleménye a Né- meth-kormány szélsőségekbe hajló, a kétkezi munkásokban megütközést és elkeseredést kiváltó politikájával? Ha már itt tartunk, megkérdezem: az MSZMP mennyire érzi magát felelősnek azért, hogy országunk a tönk szélére jutott? — A szakszervezetekkel együttműködésre törekszünk. ..Egyetértünk az alapvető kérdésekben, egyetértünk a kormány helytelen politikájának megítélésében. Szükségesnek tartjuk, hogy együtt lépjünk fel a munkások, a dolgozók érdekében. Ezt a kormányt én nem tartom a dolgozó nép kormányának. Intézkedései a bizonytalanságot erősítik politikai téren, már kvázi több pártrendszert vezettek be. A ,kormány nem lép fel az aniikommunista, az anti- szeminista, a nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Pártunk nem ért egyet a kormány számos külpolitikai lépésével. Így például a dél-afrikai külügyminiszter meghívásával sem. De mindenekelőtt nem értünk egyet a közösségi tulajdon elkótyavetyélésével, külföldieknek történő kiárusításával, hiszen ez nem egyenlő a külföldi tőkének a termelésbe való bevonásával. Határozottan elítéljük, hogy a terheket elsősorban a munkások, a parasztok és a szellemi dolgozók, tehát a bérből élők vállára rakják. Óvom a kormányt és magunkat is attól, nehogy a január 8-i lépése társadalmi robbanáshoz vezessen mert utána se szabad választás, se demokratikus út már nincs. Az MSZMP felelősségéről: az elmúlt négy évtized történelmét közösen csináltuk. Természetesen nagyobb a felelőssége azoknak, így az MSZMP-nek, illetve vezetőinek, akik a hatalom csúcsán voltak. Mi elhátá- roljuk magunkat az MSZMP korábban elkövetett hibáitól, á bűnös vezetőktől, ezek ellen fellépünk. A mai MSZMP nem azonosítható a régivel, nem írhatók számlájára az ország tönk szélére juttatása. Mi a nemzet érdekében akarunk dolgozni. — Tulajdonképpen milyen erőt képvisel az MSZMP országosan, ezen belül vidéken és Budapesten? Milyennek ítéli meg pártjuk bázisát Nógrád megyében? Mint előzetes beszélgetésünk során megemlítette: vidéki útja során az elsők között kereste fel megyénk székhelyét, Salgótarjánt. Nemde, ez korántsem lehet véletlen. — A hivatalosan bejelentett taglétszámunk 82 ezer. Pártunk tagságának nagyobb része vidéken él. Nagyon erős baloldali befolyás érvényesül Borsod, Vas, Csongrád és Nógrád megyében. A többi megyében is jól szerveződik a párt. Néhány budapesti kerület MSZMP-s taglétszáma is eléri az ezret, amely már tekintélyes. Az igazi támogatást azonban azok jelentik, akik ma még nem tagjai pártunknak, de együtt éreznek velünk, akik ugyancsak egy közösségi társadalomban látják a válságból kivezető utat, s akik készek majd ránk szavazni a választásokon. Mint mondtam, Nógrád megyében nagyon erős pártunk befolyása, hiszen a taglétszám meghaladja a négyezret, amely országosan is kiemelkedő. Ebben a hagyományosan baloldali beállítottságú megyében jól működnek az MSZMP-alap- szervezetek.. — Apropó, választások! Van-e már programja az MSZMP-nek. mit tudnak önök ígérni a pártjukra voksolóknak? Személy szerint ön milyen eredménynyel lenne elégedett a választások után? Reménykedik-e abban, hogy az MSZMP önállóan vagy koalícióban kormányzó párt lehet? Milyen párttal' vagv pártokkal tudna az MSZMP együttműködni? — Pártunk választási programja hamarosan megjelenik. A pártunk politikai arculatát kifejező nyilatkozat pedig már a decemberi kongresszus után napvilágot látott. Mi a pénz diktatúrája és a jobboldali fordulat helyett a nép demokratikus kormányzását ajánljuk. Az ehhez vezető utat a baloldali erők összefogásában lát: juk, melyben az MSZMP is kész részt venni. Mi a tőkésgazdaság restaurációja helyett a közösségi tulajdon színes és hatékonyabb működését javasoljuk. a közösségi tulajdon többségének megtartásával, a közösségek vállalkozó- kedvének élénkítésével- Az inflációt a spekuláció megszüntetésével- a termeié-; fokozásával akarjuk megállítani. A további elszegényedés megelőzésére szociálpolitikai intézkedéseket tartunk szükségesnek. Nem kevésbé fontos, hogy fellépjünk a törvénytelenségek ellen, az emberi jogok és az emberi szabadság garantálása érdekében. Rendet, törvényességet és fegyelmet kínálunk a magyar társadalomnak. Tartsuk meg és fejlesszük a magyar mezőgazdaság alapját képező termelőszövetkezeteket: a földet nem szétosztani kell, hanem jobban megművelni. Az állami lakásépítkezés a gazdaság egyik húzóágazata lehetne- amely ráadásul megoldaná több százezer ember otthonhoz való jutását. Külpolitikánkban együttműködésre törekszünk minden állammal, s kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a szomszédos országokkal jó viszonya legven hazánknak. A választások után az MSZMP részvételét egy eljövendő kormányban nem tartom reálisnak, nincs is ilyen célunk. Több párttal elképzelhetőnek tartjuk az együttműködést- mindet persze nem árulom el, mert ez választási titok, de az MSZP-t is idesorolom- Szerintem nemzeti érdek, hogy a majdani Országgyűlésben markáns baloldali képviselet legven. s ezen belül minél többen tartozzanak az MSZMP-hez. Ha ez így lesz- akkor hozzájárulhatunk egy népi, a nép érdekeit szem előtt tartó, demokratikus kormányzáshoz. — Thürmer úr. köszönöm a beszélgetést! Sok sikert kívánok önnek és az ön által vezetett MSZMP- nek szimpatikus elképzeléseik megvalósításához! — Én is köszönöm hogy elmondhattam a gondolataimat. Élve az alkalommal- pártunk nevében lapjuk olvasóinak több örömet és kevesebb gondot kívánok az 1990-es esztendőben! Bízom abban, hogv az MSZMP hozzásegítheti Nógrád megye lakosságát is problémáik megoldásához. Kojaj László A Magyar Köztársaságot Nobel-békedijra javasolják A Nobel-békedíj odaítélését javasolja a Magyar Köztársaságnak Hubertus Schmid NSZK-beli nagyvállalkozó, aki indítványát levélben fogalmazta meg a magas szintű elismerés adományozásában illetékes No- bel-díj-bizottság számára. A levélben — amelynek egy- egy példányát szerzője elküldte többek között Svédország és Norvégia királyának, az NSZK államfőjének és a magyar miniszterelnöknek is — az az indoklás olvasható, hogy „e bátor nemzet" sokrétű, a béke megőrzésére irányuló tevékenységet fejtett ki, „a Varsói Szerződés országai katonai beavatkozásának veszélyével is dacolva, teljes mértékben és fenntartások nélkül hozzájárult a nyugati határok megnyitásához”. Az üzletember — aki a Schmid Investment-Immobilien elnevezésű, főleg iparosítással, termékmenedzseléssel és ökológiai fejlesztésekkel foglalkozó beruházási iroda tulajdonosa — emlékeztet arra, hogy 1989 decemberében tett magyarországi látogatása során konstruktív megbeszéléseket folytatott a politikai és gazdasági élet felelős személyiségeivel. Ezek a tárgyalásai — Kohl kancellár látogatásának kedvező visszhangjaival együtt — megerősítették őt indítványának megalapozott voltában. A levélben a javaslattevő méltatja Magyarország „rendkívüli bátorságát”, nemes lelkű, emberies magatartását (például az NDK-áilam- polgárok kiutazásának engedélyezésében és az örmény- ország földrengés sújtotta területein élő gyermekek megsegítésében), valamint nyitottságát a környezetvédelem ügye iránt. A NOGRAD sajtószolgálati közleménye Meghívó nélkül is A NÓGRÁD ' politikai napilap 1990. január 12-i számában a salgótarjáni ellenzéki kör (MDF, SZDP, SZDSZ) aláírásával Hová lettek a meghívók? címmel egy rövid cikk jelent meg, amelyre rövid válaszunk a következő: 1990. január 5-én a NÖG- RÁD hasábjain jeleztük, hogy minden érdeklődőt tisztelettel várunk a január 6-i pártalakuló ülésre, melyre a lap el is küldte munkatársát külön meghívó nélkül is. Vállalkozók Pártja Nógrád megyei intéző bizottsága •>
