Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

/ NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF.. 5. SZÁM ARA; 5.30 FORINT 1990. JANUÁR 6.. SZOMBAT Berkenyén jártunk J A kereskedelmi ellátás közérzetet meghatározó tényező Bíráló megjegyzések hang­zottak el Nógrád község ta­nácsa végrehajtó bizottságá­nak azon az ülésén, amelyen a lakosság — ebben a csatolt község Berkenye —- alapel­látásának helyzetét vizsgál­ták. íme néhány az elhang­zottakból: „Alapellátási gon­dok vannak Berkenyén, nincs hitele az Áfész vezetésének, amely nem készült fel a nö­vekvő forgalomra. Rossz a kenyérellátás, égett, savanyú, olykor ehetetlen. Zavarok vannak a tej- és a húsellá­tásban is időnként, 3—4 na­pos péksüteményt fogyasz- tattnak az iskolásgvenne- kekkel...” Falugyűlésen, testületi ta­nácskozásokon elhangzott gondokra nem adtak választ a kereskedelmi ellátásért fe­lelős szervek képviselői, a legbosszantóbb az vollt. hogy az Áfész elnöke nem adott arra engedélyt a területi ügyintézőjének, hogy érdemi választ mondjon az Áfész irányában megfogalmazott kérdésekre! A tanács illetékesei nem reményvesztettek, bíznak az alapellátás! javításában és a magánkereskedelem kiszéle­sedésében... Berkenyén jelentős társa­dalmi összefogással felújí­tották és korszerűsítették a falu üzletházát, amelyben a vendéglátó egység kapott na­gyobb alapterületet. — Az üzlet vezetőjét ke­ressük — mondjuk a pénz­tárgép mögött ülő férfinak. — Én vagyok az, Kovács Bé­lának hívnak — válaszolja. — Körülnézünk egy kicsit, szeretnénk hirt vinni a falu­ból... — Tessék, miben le­gyek segítségükre — tudako- lódik érkezésünk iránt. — Aziránt érdeklődünk, hogy változott-e a helyzet a vég­rehajtóbizottsági ülés óta? — Az alapellátás területén igen; de a raktározás vonatkozá­sában nem — válaszolja. Az üzlettérben, a bejárat­ban, a folyosón üres reke­szek sorakoznak, itt tárol­ják, mert a göngyölegrak­tár nem készült el, Gondot okoz az is, hogy a műtrágyát sem tudják hol tárolni, pe­dig itt a faluban nagy szük­ség van rá. A kinti udvarra is nehezen tud beállni a szállító jármű, így sok fá­radságba telik, míg az áru az üzletbe kerül. — Az árukészlet iránt ér­deklődöm, mennyi lehet? — A településünknek 600 lako­sa van és az összes árukész­let nem haladhatja meg az 500 ezer forintot — válaszol­ja, majd hozzáteszi — négy éve is ennyi volt, s ma hol tartanak az árak... Valóban nehéz helyzetben lehet az üzlet vezetője^ aki sokszor saját maga szerzi be a szükséges árut Budapesten és Vácon. Étolaj, margarin és némely tésztaféle gyak­ran kerül a hiánycikklistá­ra. A vegyi áruból jobb az ellátás. Jó az! üzlet hűtőka­pacitása is. A kenyér minő­ségével ma sem elégedettek a vásárlók. Az üzlet nyitva- tartása teljesen a lakossági igényekhez igazodik. Kovács Bála üzletvezető 42 éve dolgozik a kereskede­lemben. Feleségével együtt szorgoskodnak azért. hogy ebben a hegyek közé ékelő­dött szép kis községben jó legyen az itt lakók közér­zete, hogy minél kevesebb ellátási gondról essen szó a tanácsi és más községi fóru­mokon. — Rácz j— Fotó: Rigó „Még Nagy Imrével sem tették azt, amit mi teszünk Petőfi csontjaival". PORIT PETŐFIRE Morvái Ferenc péntek reg­gel elrepült Moszkvába, Harminc jegyet kellett meg­vennie. Háromszor. A huza­vonák ugyanis még mindig jellemzik a „Petőfi-ügyet". A Magyar Tudományos Akadé­mia már félig, a Művelődési Minisztérium teljes egészé­ben támogatja a barguzini lelet vizsgálatát. Magyarország erős embere szerinti az ügy a harmadik szakaszba lépett. Az ekkor leginkább ellenkező tudósok most jönnek az „Ugye mi megmondtuk ?”-kal. — Távol áll tőlem, hogy beavatkozzam a művészet vagy a kultúrtörténet kér­déseibe. Egyet akartam: a Petőfi-legendának végére járni. Ha a kiutazó tudó­sokból csontszakemberekből álló bizottság most odakint azt mondja, hogy a csontváz nem a költőé, akkor levesz- szük napirendről az egész ügyet. Hisz ezért] ásattam fel az egész barguzini teme­tőt: hogy kiderüljön az igaz­ság. Természetesen azt sze­retném, ha megerősítenék: a csontváz Petőfié. Szűnőfélben tehát a Mor- vai-üldözés... Németh Mik­lósnak az Akadémiához írott októberi levele (mely állító­lag Rislcotí, miniszterelnök­nek a Szovjet Akadémiához írott határozata ütán szüle­tett) végül meghozta a várt eredményt: antropológiai bi­zottság vizsgálja meg a csontokat. — Nem adtuk át a staféta­botot, a Megamorv Petőfi­bizottság az akadémiával kö­zösen felel mindenért.1 Az anyagiakat utólag rendezzük; eddig 15—16 milliómba ke­rült; csak a mostani kiutazás és a január 11-ig tartó vizs­gálat költsége másfélmillió forint. Morvái Ferenc, aki a fel­tételek megteremtésére vál­lalkozott és a kutatógárda megszervezésére, kitart. Közben óriásivá növekedett a Petőfi-bizottság: 117 ezer(!) tagot számlál, mind. a hetven előadásának helyszí­nén alakultak csoportok. — Nincs elnökünk. Pozs- gai volt az, én pedig az ő helyettese. — Volt? — Bementem a parlament­be számonkérni tőle, mi a csudának van itt, ha megen­gedi, hogy ilyen össze-visz- sza cikkek jelenjenek meg az ügyünkről. Azzal válasz­tottuk őt tiszteletbeli elnök­nek, hogy segít — elvégre a tévé, a rádió mellette van ... Erre azt válaszolta, hogy „Morvái, nem örülök annak, hogy megtaláltátok Petőfit, és hogy be is bizonyítod, ő az.” Erre ,a csészét úgy tet­tem le, hogy kijött a kávé belőle. Hát kicsoda ő? Mit képzel? Pozsgai úr nem jó helyén lett tiszteletbeli el­nök — mondtam neki. Dehát miért mondta úgy másfél éve, hogy „Ferikém, csináld, a végére kell jutni ennek!”? Erre azt válaszolta, azért, mert nem remélte, hogy megcsinálom. — Fölmentettük — szólt közbe Kardos Lajos« rádiós, az egyetlen ellenszavazat birtokosa. Pozsgai csak a nevét adta, ő egy fáradt ember, a politikai! harcok lefoglalják... — Vissza nem vesszük. Jó, felmentettük — érdemei el­ismerése nélkül. Meglepő­dött, hogy ezt meg merjük tenni. De hét ez egy kis kö­zösség. Együtt döntöttünk. — „Hazajön” január 11-én Petőfi? — Véleményem szerint itt lesz a láda. A kulcsa pedig a zsebemben van... Ó-Varga Judit Németh Miklós elhatárolja magát a törvény- telenségektöl A Miniszterelnök Titkár­sága közli: a Minisztertanács elnöke péntek délelőtt meg­kapta a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal De­mokraták Szövetsége leve­lét, amelyben értesítették, hogy a Fővárosi Főügyész­ségen ismeretlen tettesek el­len feljelentést tettek az ál­lambiztonsági szerveket az­zal vádolva: hivatali vissza­élést és más törvénysértő cselekményeket követtek el. Emellett a politikai rendőr­ség múltjának nyilvános ki­vizsgálását is javasolják. A Minisztertanács elnöke minden törvénytelenségtől elhatárolja magát. így azok­tól a módszerektől is, 'me­lyek az állambiztonsági munkában korábban fellel­hetők voltak. A kormány el­kötelezte magát a régi, anti­demokratikus államigazgatási módszerek felszámolása mel­lett, és már eddig is nagy lépéseket tett ezen a téren. A Minisztertanácsot ez vezérelte, amikor múlt év november 19-én a 114/1989. MT-rendelettel módosította a belügyminiszter feladatát és hatáskörét. A Miniszter- tanács már hónapokkal eze­lőtt elhatározta, és a Parla­mentben be is jelentette, hogy törvényben kívánja sza­bályozni az állambiztonság­gal összefüggő kérdéseket. A törvénytervezet rövidesen elkészül és az Országgyű­lés elé'-terjeszthető. A Minisztertanács elnöke felkérte a legfőbb ügyészt, hogy a Fővárosi Főügyésze séghez eljuttatott feljelentés tárgyában soron kívül foly­tassa le a vizsgálatot. A vizsgálat eredményéről — annak befejezése után — a magyar közvélemény tájé­koztatást kap. (MTI) Téeszek segítségnyújtása Romániának Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége, a megyei szö­vetségeken keresztül fel­hívással fordult a termelő- szövetkezetek felé. felaján­lásokat kérve a román nép megsegítésére. A felhívást követően ed- . dig nyolc termelőszövet­kezet és egy közös válla­lat 'tett felajánlást: 1. Szécsény „II. Rákóczi” Mgtsz; 41 garnitúra ágy­nemű összes tartozékaival, gyógyszerkészlet, 50 mázsa liszt 40 ezer forint érték­ben, 10 mázsa zsír 30 ezer forint értékben, 2. Szügy „Madách” Mgtsz: 50 mázsa étkezési burgonya 3. End­refalva „Aranykalász” Mg­tsz: 50 ezer forint érték­ben különböző húskonzer­vek, 4. Mátramindszent „Mátragyöngye”: 50 ezer forint értékben étkezési bú­za, 5. Palotáshalom „Május 1” Mgtsz: 100 mázsa étke­zési búza, 6. Kishartyán „Egyesült Erő" Mgtsz: 50 mázsa étkezési búza. 7. Rét- ság „MSZB” Mgtsz: 50 ezer forint készpénz, 8. Kálló „Vörös Csillag” Mgtsz: 100 mázsa étkezési búza, 9. „Serköv” Érsekvadkert: 30 ezer foríiTt készpénz. Várhatóan még több fel­ajánlás is érkezik, továb­bítását a megyei szövetség koordinálja. K0!iYuf:­<A? ’ ■<•'> OLVASÓTEREM I ■Gjri tf' — Ülést tartott a Nógrád Hegyei Egyeztető Fórum Idei első ülését január 5-én tartotta Salgótarján­ban a megyei tanácson a Nógrád Megyei Egyeztető Fórum. A bejegyzett pártok vezetőit és képviselőit dr. Körmendy József, a Nógrád Megyei Tanács elnöke kö­szöntötte, majd két tájékoz­tató hangzott el Sára Já­nos és dr. ,Langmayer Ba­lázs főosztályvezetők elő­terjesztésében a Nógrád Me­gyei Tanács 1990. évi költ­ségvetésére javasolt terve­zetről, illetve ennek része­ként a szociálpolitikai el­képzelésekről. A most ismertetett javas­lattervezet a helyi tanácsok­kal és a megyei szakigazga­tási szervekkel történt elő­zetes egyeztetéseken alap­szik. A költségvetési javas­latot egyébként megtár­gyalta a számvizsgáló és a tervgazdasági bizottság is. Megyei szinten az erre az esztendőre számított összes bevételi lehetőség 5,7 milli­árd forint, amely a múlt évinél várhatóan 3 százalék­kal, 170 millió forinttal ala­csonyabb. Személyi jövedelemadóból — kétéves követéssel — az adóbefizetések alapján, 1304,5 millió forint képző­dik, melyet 30 tanácsnál a 4 ezer Ft főig 30,6 millió fo­rint egészíti ki. A többi he­lyi tanácsnál az egy főre eső személyijövedelemadó-be- vétel 4—8,1 ezer forint kö­zött szóródik. Nógrádban az átlag 5500 Ft fő, aynely az országosnál 1200 forinttal alacsonyabb. Megyei kezdeményezés történt, hogy Bátonytere­nyét és környékét külön­leges övezetté nyilvánítsák a vállalkozások élénkítése érdekében. Az is kiderült, hogy a szociális védőháló valójá­ban nem létezik. Valósá­gos szociálpolitikai dzsungel alakult k1!, melyből csak igen nehezen lehet megta­lálni a kivezető ösvényt. Dr. Farkas Imi’e, a me­gyei tanács vb-titkára is­mertette ezután az egyéni választókerületi választási- bizottságok , tlítlkárai.nak ás választott tagjainak sze­mélyére készített javaslatot. Az ülésen véleményt cse­réltek a felek a NODISZ tu­lajdonában lévő salgóbánvai volt KISZ-iskola hasznosítá­sáról, a salgótar^ni síküveg­gyár részvénytársasággá ala­kulásáról. A NÖGRÁD című megyei napilap sorsáról is szót váltottak a tanácskozás résztvevői, melyre részlete­sebben is visszatérünk majd. A romániai segélyakcióról szólva dr, Körmendy József megyei tanácselnök el­mondotta, hogy a Vöröske­reszt nyilvántartása szerint az 1989. december 22-én kez­dődött segélyakció során ja­nuár 3-ig 800 ezer forint ér­tékű gyógyszert, 70 tonna élelmiszert és ruhaneműt, valamint 30 ezer forint kész­pénzt gyűjtöttek be. A pártiratok kapcsán megje­gyezte, hogy egyetlen irat sem került ki megyénkből és az archívumban a kutatók rendelkezésére áll. Következő ülését a Nóg­rád Megyei Egyeztető Fórum január 29-én, délután két órakor tartja. tísőként a í.ieg/eben Munkástanács alakult a KŐPORC-ban A KÖPORC balassagyar­mati gyáregységében — a megyében elsőként — meg­alakult a munkástanács. A tanács létrejöttét az váltotta' ki, hogy drasztikus létszámleépítést kívánltiak végrehajtani a gyáregység­ben. Egészen pontosan: 10 fizikai és hét fő nem fizikai állományú dolgozót akartak elbocsátani. A rendkívül kí­nos feladattal az üzem­vezetőket és a művezetőket bízták meg. Nekik kellett elkészíteni a fekete listát. A munkástanács azzal a céllal jött létre, hogy tár­gyalást kezdeményezzen a gyáregység illetve a vállalat vezetésével. Ezzel párhuza­mosan „Minden dolgozóhoz!” címmel petíciót intézett a munkásokhoz, alkalmazottak­hoz. Ezt a 308 dolgozó kö­zül 283-an aláírták. Tehát gyakorlatilag mindenki tá­mogatta a munkástanács kö­vetelését. Kialakították a tanács személyi összetételét, amely huszonnyolc tagból áll, közü­lük kineveztek egy 11 fős képviselő testületet. Ez a testület közvetítette a dolgo­zók követeléseit a gyáregy­ség vezetőlinek, s erről jegy- zőikönyv készült. A fellépés következményeként a válla­lat igazgatója január tize­dikén leutazik Balassa­gyarmatra, és végre megtart­hatják a múlt év októberé­től húzódó munkásgyűlést. A jelenlegi létszámleépí­tés kérdéséről a munkásta­nács a szakszervezettel egye­temben foglal majd állást. Az elbocsátandók listáját egyetlen megbízott műveze­tő, üzemvezető sem állítot- ta össze. A KÖPORC balas­sagyarmati gyáregységének vezetője, Gyimesi László ígéretet tett, hpgy azonnal értesíti telefonon a központ­ban lévő vállalati igazgatót. MADÁCH IMRE-EMLEKEK (Képes összeállításunk az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents