Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

* CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ * A fürdőkád „ruhái” A kád a fürdőszobák többségében egyszerűen be van építve, és egy vagy két oldalról lecsempézve. Rajzaink a megszokott- tói kissé eltérő ötleteket mutatnak be, amelyeket lakásépítés, -korszerűsítés, netán leválasztás során lehet újszerűén alkalmaz­ni. 1. Egy masszív — mé­retre kivágott — deszka­lap nyugszik három kis falazott téglapilléren, a falszögletben pedig a fal­ra rögzített sarokvason. A \ deszkalap két látható Ol­dalára — egy csempe szé- i lességű — forgácsolt la­pot kasírozunk fel az egé­szet csempével beragaszt- ' juk, fugázzuk. Ez a meg­oldás azért is praktikus, mert a kád alját optikai­lag eltünteti, de marad hely alatta a tárolásra. 2. Egyedi és nagyon ha­tásos a falambériával be­épített kisméretű kád, mosdó, mögötte hasznos I polcrendszerrel. Ugyan- , ez még kevesebb kiadás­sal, műanyag lambériá­val is megoldható. 3. Munkaigényesebb. , mégis nagyon dekorativ ez a variáció. A kád 11,5 hágólépcsővel, mindenütt csempével borítva. A lép­cső tetejét célszerű csú­szásgátló metlachival fed­ni. ’ B. K. pSff A különös hang minden lé­pésnél erősödött, s már egyre kevésbé sikerült nem figyel­nie rá. Pedig egészen másért jött ide; Ám a dolgáért való igyekezetét mégis lebirta az ösztön. Már nem tűnt egészen is­meretlennek a titokzatos erő, mellyel a varázslatos zaj ma­gához vonzotta. De, hogy ön­fegyelmét próbálgassa, földre szegezett tekintettel, mereven sietett előre. Tett még néhány métert, s aztán szinte öntudat­lan jobbra tért. Mire felocsúdott, egy sosem látott patak partján találta magát, s nézte megbűvölten, amint a kristálytiszta víztömeg zúgón rohant a lejtőn alá. Csak most értette meg: már jó ideje a közelében kapta­tott anélkül, hogy felfedezte volna. A magas, kövezett me­derfal rejtette el a szeme elől! — A ritka látványt elfeledtette vele úticélját. Hegyi források közt nőtt fel, a víz hangját dúdolta-őrizte, mint egy kedves dallamot. Az pedig hálóból magához édes­gette, s ha tehette, vele tar­tott. (— Aki arra járt okkor, egy furcsa párt láthatott: egyikük a Kövicses-patak, a másik a lány volt.) Télen is! Heti gyümölcsnap? A friss, nyers gyümölcs­ösei végzett kúra a leg' jobb vértisztító, elsőrendű emésztőszervi szabályozó, a legkitűnőbb salakanyag- oldó és méregtelenítő. A hetente tartott gyü- möksnap azt jelenti, hogy egész nap csak egyfajta jói megmosott, langyosra me­legített. érett nyers gyümöl­csöt eszünk magában vagy barna (korpás) kenyérrel. A napi adag egy kilótól akár 2,5 kilogrammig terjedhet, ötször re elosztva. Egy napra tehát egyfé­lét, de kúránként változ­tassuk a fajokat mert mindegyikük különböző mennyiségben tartalmaz táp- és hatóanyagokat. Havonta egyszer néhánv napos, évente egyszer két- három hetes gyümölcskúra a szervezetet regenerálja. Javítja az anyagcserét, mé* regtelenít. jótékonyan hat az idegrendszerre, kíméli és újjáépíti a májat és a ve­sét. Mindezeken túl: ked­vezően befolyásolja a bőr állapotát és működését, mintegy megfiatalítja a szívizmot, az ereket és az izomrendszert; fokozza a szervezet ellenállóerejét. (Ha bírjuk még szusszal:) Érelmeszesedés, magas vér­nyomás, kösz vény. reuma­tikus betegségek, bőrbajok, idült székrekedés, gyomor-, bél- és má j-, vesebajok, el­hízás ellen is különösen ha­tékony. A fagyártalmakról Az elmúlt évek hideg időjárása következtében mintegy harminc ember meghalt fagyási sérülés mi­att. S nemcsak vidéken, ha­nem a nagyobb városokban is. (Igaz, nagyobb részük Italosán aludt el az úton, és ez vezetett a végzetes kihűléshez.) Ahhoz, hogy fagyási sérü­lés bekövetkezzék, egyálta­lán írem szükséges a hőmér­sékletnek a fagypont alá süllyednie. Elegendő ehhez a plusz 4—5 fok is. Ilyenkor természetesen a fagyás eny­hébb formájával találko­zunk, de ez is sok kellemet­lenséggel, fájdalommal jár­hat. Főleg azok a testrészek hajlamosak a fagyásra, ame­lyeknek gyenge -a vérellátá­sa, vagy amelyeken a szo­ros ruhanemű akadályozza a megfelelő vérellátást. Ilye­nek például a sarkak, a bo­kák és a lábujjak, a fülek. Mi történik ilyenkor? Hidegben a bőr erei össze­húzódnak, és kevesebb vér jut a test perifériás részeibe, vagyis a már előbb említett testrészekbe. A rossz kerin- gésű végtagok könnyebben szenvednek fagyási sérülést, 'mert anyagcseréjük is rom­lik. A legveszélyesebb, ha hosszabb ideig tartózkodunk nedves, vizes helyen. Pél­dául egyhelyben állunk átázott cipőben vagy nedves ruhában. Ugyancsak kedve­zőtlen hatása van a téli viszonylagos vitaminhiány­nak, mert csökkenti a szer­vezet .ellenállóképességét. Hidegben, vagy erős talaj­menti fagyban főleg az ér­szűkületben vagy visszérbán- talomban szenvedőket ér­heti könnyen fagyási sérü­lés. Ilyenkor a kitágult vé­nákban lelassul a vérkerin­gés, és ugyanaz a jelenség játszódik le, mint amikor elzáródás, vagy a hajszál­erek görcsös állapota je­lentkezik. Az alkoholisták szintén veszélyeztetettebbek, mert hamarabb csökken hőmérsékletük, aluszéko- nyak és ellenállóképességük is csekély. A kisfökú fagyási sérülés kezdetben alig okoz panaszt. Ez azért veszélyes, mert semmi nem figyelmeztet a fagyártalomra. Azt viszont észre lehet venni, hogy a bőr felülete erősen lehűlt, elhalványult, és szinte érzé­ketlenné vált. A tünetek tulajdonképpen csak a bőr- felület felmelegedésekor je­lentkeznek: viszketés, szú­ró fájdalom, tartós érzés­kiesés, néha felmaródás is lehet. Ez az úgynevezett el­sőfokú fagyás, amely köny- n.yen kiújulhat. A másod- és harmadfokú fagyás ese­tén már savós, véres hólya­gok is keletkeznek a bőrön, súlyosabb esetekben pedig elhalnak a szövetek. Mit tegyünk? Nagy hidegben lazán a lábra simuló lábbelit visel­jünk; bundacipőt, vagy bé­lelt csizmát. Rendszerint a szorító, szűk cipő. kesztyű nyomása helyén, vagy a nylonharisnyás, védtelen lábszáron kezdődik el a fa­gyás. Felsőruházatunk több rétegből álljon, mert a réte­gek közötti levegő is mele­gít, szigetel. Ha már megdermedtünk vagy nedvesek lettünk, ne melegfedjünk fel hirtelen kályha, vagy egyéb hőforrás mellett. Ez ugyanis az erek nagymérvű tágulását, sőt, petyhüdségét okozhatja. A legjobb, ha a hideg végta­got alaposan megdörzsöljük, vagy úgy rázogatjuk, mint­ha arról a vizet akarnánk leförcskölni. Lábainkat leg­egyszerűbben úgy melegít­hetjük fel, ha többször, erő­teljesen lábujjhegyre ágas­kodunk. Az átázott cipőt, és egyéb ruhaneműt lehetőleg azonnal cseréljük át száraz­ra. Ha erre nincs lehetősé­günk, akkor ne álldogáljunk egy helyben, hanem járkál­junk, mozogjunk. Az edzett ember ritkán kap fagysérülést, ezért már gyerekeinket szoktassuk hoz- sá ahhoz, hogy hideg víz­ben mosakodjanak, vagy a meleg fürdő után hideg víz­zel öblítsék le testüket. Gye­rekeknek, idősebbeknek egy­aránt kiváló az értorna, a hideg és meleg vízzel válto­gatva alkalmazott fürdő, és utána a masszírozás, vagy a dörzsölés. Télen se marad­junk a lakásban, sétáljunk, kiránduljunk minél többet, így edzettebbek és ellenál­lóbbak leszünk. D. K. E. Hallgasd a szürke eminenciást! (Ritkán mutogatja magát, így hát ez egy kivételes al­kalom, mikor is őkelme tév­hitet kiván eloszlatni:) „Meggondolatlan ifjú korom­ban, ha tudom, magasan hor­dom tűhegyes orrom, hogy ki­köszörüljem a hiúságomon esett csorbát. De később már csak mulattam a világ oktondisá­gán, s feledtem a bosszúsá­gom. Azért még ma is a hideg futkos a hátamon, ha azokra az ostoba sajnálkozókra gon­dolok, akik csontsoványnak, vacogósnak képzelnek, s mi több, a szegénység koronázat­lan királyának kiáltanak ki. Ha tudnák, hogy melléfogtak... Igaz ugyan, hogy nincs itt se üres, se> tele éléskamra, ám a szomszéd házba köny­nyen be lehet surranni, ha megkordul a gyomrom. S ami igazán főnyeremény: senki nem háborgat itt, még az a buta macska sem szagol ide. — Jól kifundáltam ugye, hol érdemes meghúzódnom^ Va­gyis - a közhiedelemmel el­lentétben - igazán irigylésre méltó a dolgom. S aki még nem ismert volna rám annak elárulhatom: én a templom egere vagyok. - Cin-cin." Télkezdettől tavaszkezdetig Lessük a meteorológiai jelentéseket, s már egyre kevésbé reménykedünk: visszavonhatatlanul köze­leg a tél! Nyári holmijaink még ott sorakoznak a szek­rényben, de már cs*ak a helyet foglalják- Lassan elő­kerülnek a melegebb ru­hák, kabátok, pulóverek, zártabb cipők és csizmák, kötött sálak vagy sapkák, szőrmegaMérok... Aki tavasszal gondosan rakta el a téli ruhaneműt, azt most sem érheti megle­petés: nem száli ka belőle molyfelhő, nem deformáló­dott el a csizma, nem húzó­dott ki a szál a drága kö­tött holmikból, s a szőrme­gallér sem lett olyan, mint egy vedlett macska. A nyári ruhaneműit is gondosan kell tárolni, kü­lönben tavasszal igazzá vál­hat a mondás: „nincs egy rongyom, amit felvegyek!” A kis lakásokban — s ezek vannak többségben — nincs annyi hely, hogy minden évszakra való ruhát-cipőt a szekrényekben tároljunk. A használaton kívüli bő­röndök-dobozok őrzik ruha­neműnket — téllkezdettől ta­vaszikezdetig. A ruhák, ciipőfc helycseré­je ellőtt, azonban minden eltevésre alkalmas holmit alaposan át kell vizsgálni. A nyári ruhákat ki kell mosni (vasalni nem fontos, hiszen úgyis összegyűrőd­nek), meg kelt rajtuk .erősí­teni a majdnem leeső gom­bokat (mert ha az elpako- láslnál elvesznek, tavasszal biztosan nem 'találjuk, s kicserélhetjük az összes gombot!), a zsebekből kft kell szedni mindent (mert az egész bőröndöt feltúr­hatjuk, ha valámi fontosait benne hagyunk) ... Az el­rakott ruhák közé érdemes selyempapír't simítani, s a ruhákat olyan ügyesen ösz- szehajtogatni, hogy a lehető legkevésbé gyűrődjetiek. A nyári cipőket éppúgy k.itisizKütiva és — ha szüksé­ges — papírral formára ki­tömve kell elrakni, mint annak idején a télieket. A nyári cipők és nyári tás­kák legtöbbje műbőirből ké­szül; és világos színű. A műbőrnek pediig az a tulaj­donsága, hogy könnyen él­sz í néződ i’k, vagy — akara­tunk ellenére — mintás lesz. Vigyázzunk tehát, hogy eze­ket a műbőr holmikat, ne rakjuk el színes-mintás mű­anyag tasakokba, mert kü­lönben tavasszal töredékes „reklámszatyrokban” járha­tunk. •. Puha, mosott ron­gyok, használaton kívüli pe­lenkák, szétmálJotit lepedők darabjai védhetik egymástól nyári cipőinket és táskáin­kat. Ahol növőfélben levő gyerekek vannak a család­összeállította: MIHALIK JÚLIA ban, ott arra is keli gon­dolni, hogy az idei nyári ruha jövőre talán már szűk, vagy éppen rövid lesz. Ebben az esetben — még a ruha ki­mosása előittt — fejtsük fel az oldalvarrás okait vagy a felhajtást, hogy a résekben megbúvó piszok eltűnjö'n, s tavasszal már szinte észre se vegyük, hol is. volt va­laha. .. A családtagok fürdőruhá­it, fürdőnadrágjait a többi­nél is alaposabban mossuk ki, hiszen a srtrandolás so­rán, szinte beléjülk ivódott a napolaj, s ennek jellegze­tes sZagát átveheti a többi holimii. A sltirandruhákat amúgy fis jó külön eltenni, hogy a kezűink ügyében ma­radjanak: hátha... hátha télen is kedve szottyan va­lakinek elmenni egy fedett uszodába, „lehúzni” néhány hosszat! Az uszoda nem ol­csó mulatság, nem is min­denkinek van rá lehetősé­ge, s uszoda sincs minden utcasarkon, faluszélen... De akti teheti, az menjen el télen is fürödini, úszkálni, felfirii'ssülni! Végezetül: vannak olyan nyári holmik, amikéit nem kell eltenni, miért télen is használhatók, Egy-egy kifa- kiuilt, vagy agyonmosott pó­ló, egy-egy pár öreg nyári zokni, egy-egy színehagyott ing, blúz vagy ruha még nem feltétlenül a szemetes kukába váló: takarítani,ko­csit szerelni vagy mosni, csizmába felvenni még jó! Szalvéta, szett, terítő Az étkezőasztal hangu­latos tartozékai a kis szalvéták, szettek, térítők, amelyekkel reggelihez, kávézáshoz, a hét végi ebédhez és más étkezé­sekhez megteríthetünk. A kis szettekhez, szal­vétákhoz 20x20 centi nagyságú laza, panama­szövésű anyagot, vagy kongrévásznat használ­junk, a térítőt az asztal méretéhez szabjuk le. A kedves kis motívumokat hímezhetjük a kézimunka egy-egy sarkába, de a kö­zepére is, a szélére pedig a sormintát öltjük, tet­szés szerinti színből, perlé- hímzövel.

Next

/
Thumbnails
Contents