Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-31 / 26. szám

1990. JANUÁR 31., SZERDA NO(ÍRAI) 3 Út a megbékéléshez? Q ... f f ' jS ■ "ff A tisztulás Jegyében Vagyonosok esélyelsőbbsége Karácsony szent estéjén, a családi ünnep békés, ben­sőséges melegét sok hajlékban a Rdmániából, Erdélyből ér­kezett véres események híre zavarta meg. A béke és sze­retet ünnepén határtalan gyűlöletet éreztünk a gyilkos zsarnokság ellen. A legnagyobb elismeréssel adóztunk an­nak a hősi elszántságnak és önfeláldozásnak, amelyet a különböző ajkú, de egy szívű sokaság tanúsított, a szabad­ságért és a jobb jövőért. S „kihull(t) a kard az erőszak durva kezéből”. Változik a Patyolat? Sok vállalatnál meglazultak a csavarok mostanság: van, ahol már az egész szerkezetet szét kell szedni. A Nógrád megyei Patyolatnál szerencsére csupán újra erősíteni kell a szétesőben lévő egységet, szervezettséget. Ehhez erős kar kell. Akik féltek ettől az erőtől, s megakadályozták, hogy az 1989. október 18-án lemondott Hegedűs Béláné helyére az eddigi főmérnök, Laczkó Zsolt kerüljön a november 26-i vá­lasztáson, azok most sem jártak jobban. Az igazgató fela­data ugyanaz, mint volt éppen három hónappal január 18. előtt: működőképessé kell szervezni egy szolgáltató vállala­tot. Valószínűleg az eszközök is ugyanazok lesznek, melytől úgy féltek a dolgozók, hogy „szennyesteregetéshez" fogtak nemrégiben. Az eddig megbízott igaz­gatóként tevékenykedő Szűcs Jánost január 18-án a vállalati tanács megvá­lasztotta és igazgatónak ki­nevezte. Bizonyára sokak érdeklődésére tarthat szá­mot, mit vállalt fel és ho­gyan kívánja e feladato­kat megoldani az új veze­tő. — Föl kell venni a kesz­tyűt... A szolgáltatások helyzete ma Magyarorszá­gon egyébként sem túl elő­nyös: egyre inkább nehéz­séget okoz a magánember­nek, hogy megéljen. Ilyen körülmények között nehe­zebben ad ki pénzt mosa­tásra. Nógrádban súlyos­bítja a helyzetet, hogy egyik legnagyobb megren­delőnk a bánya, amely közel harminc százalékkal járult hozzá bevételeink­hez, leépülőfélben van. Rengeteg a kintlevőségünk a cégeknél. Lehet, hogy ne­kik nem olyan jelentős ez, cseppben a tenger, de ne­künk fontos volna meg­kapni ezeket az elmaradt pénzeket. — Mindamellett a válla­laton belül is vannak gondjaink. Eddig nem kö­vetelték meg a megfelelő munkaidő-kihasználást, nincs munkafeg.velpm. Helyre kell rázni az egész vállalatot. Szükség van pénzügyi tisztázásra is, amit megnehezít, hogy a főkönyvelőnk november végétől tartós betegállo­mányban van, a pénzügyi osztályvezetőnk január el­sejével elment, helyette most január 15-től kaptunk új embert. De mindenképpen a legfontosabb, és ezért a legelső lépés a rendterem­tés: az alkalmazotti és fi­zikai állományban {évűk­nek egyaránt fontos fela­dat lesz olyan munkavég­zés, amely a minőséget garantálni tudja, mert csak ezzel tarthatjuk meg vevőinket, megrendelőin­ket. E nélkül vállalatunk alkalmatlan lesz a fenn­maradásra is. — Mi a határidő? — Májusban indul a „Patyolat-csúcs”, ekkor nyitnak a szállodák, kem­pingek a nyári forgalomra, ők a legnagyobb megren­delőink. Addig kell ütőké­pessé szervezni a gárdát. — Elbocsátás is várható? — JSzt most még nem tudom. Minden attól függ. hogy a kapacitásunkat ki tudjuk-e használni. Enhek érdekében már eddig is végeztünk olyan szolgálta­tásokat, melyek nem ki­mondottan az alaptevé­kenységünket jelentik. Így kereskedünk kilós ru­hával, van varrodánk, fog­lalkozunk farmermárvá- nyosítással. Sőt, a Miegyé­ben meglévő tizenöt üzlet- helyiségünket is megvizs­gáljuk, szükséges-e mind. vagy kiadható közülük né­hány bérbe. — Elképzelhető újabb megtorpanás? — Azt nem engedhetjük meg magunknak. Innen csak felfelé vezethet az út. —óvj— A vállalkozók várják a 4 milliárd forintot... Az idén 4 milliárd forintot különít el az állami költség- vetés a vállalkozások élénkítésére — jelentette be a napok­ban Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A hírrel kap­csolatban a KIOSZ és a VOSZ vezetői tájékoztatták az MTI munkatársát. A tizen- és huszonévesek forradalmi (győzelmének nemcsak örömkönnyeinkkel áldoztunk, hanem bőséges adományokkal is. A magyar nép most igazi internaeio- naíirzmusból vizsgázott. Fe­lül tudott emelkedni a mes­terségesen szított nemzeti­ségi ellentéteken. Kiderült, ismételten, egyik napról a másikra, hogy nem a népek nem tudnak megbékélni egy­mással, . hanem az uralko­dók. A diktatórikus hatalom ér­deke a népek egymás ellen uszítása a .,divide et impe- ra” (oszd meg és uralkodj). A szabad népek lételeme, hogy testvérként fogják meg egymás kezét, hogy mosit szót V értsenek magya­rok, szlovákok, szerbek és románok, mert „Dunának Oltnak egy a hangja”. Sok­szor volt e tájon „morajos, halk, halotti hang”, és mi egymás torkának estünk. A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy sorsverte, sze­rencsétlen hazánk köré is­mét a szomszédok kisanitant- g.vűrűje szorul. Hál’ Isten­nek a diktátorokat elsodor­ta a népharag, mert 1989­Az idei tavaszi brnói vásár április 7-én nyílik és 12-éig tart. A csehszlovák kiállítók hagyományos cseh fogyasztási cikkeket, a textíliákat, lábbeliket és üvegárukat vonultatják fel. Erre a kiállításra Magyar- országról eddig a Videoton és a Hungarocoop jelent­kezett. A tavalyi vásári kötések alapján a szállítások most kezdődnek meg: Csehszlo­ben is „feltámadott a ten­ger, a népek tengere”, csak­úgy, mim 1848-ban. Nemcsak 1848, hanem 1989. is csillag, a népek csil­laga, a népek „tavasza”: nyáron (NDK), ősszel (Cseh­szlovákia) és télen (Romá­nia) lakossága mozdult meg. Amit Ady kérdve sürge­tett, most valóra válhat: „Mikor fogunk már össze­fogni, / Mikor mondunk egy nagyot, / Mi elnyomot­tak. összetörtek, / Magyarok és nem magyarok”. Közép- és Kelet-Európa legutóbbi eseményei igazolják először történelmünkben a több mint százesztendős kossuthi elképzelést. Igaz, még nincs dunai szövetség, nincs kon­föderáció, de van megbéké­lés a Kárpát-medencében. Most már a nehezebb fel­adat következik: a magyart is k-i- kell békíteni a ma­gyarral, hogy fogják meg egymás kezét, ha ki akar­nak jutni abból a hatalmas sötét veremből, amelynek legalján milliók sóhajtoz­nak. A milliók nevében Esze Tamás, már 300 évvel ez­előtt juttatta kifejezésre vákia egyebek közt mű­szaki üveget és üvegrostot szállít Magyarországra 12 millió' korona • értékben, a magyar cégek pedig tele­fonközpontokat adnak cse­rébe. A fogyasztási cikkek a tavalyi brnói vásárán a ma­gyar cégekkel összesen 2,1 milliárd korona értékű szer­ződést kötöttek. A kelet-, közép-európai országok kö­zül hazánkkal kötötték a ta­valyi vásáron a legnagyobb üzletet. akaratát: „Fordítani kéne végre ezen a világon”. A világ azonban mindig úgy fordult, ha fordult, hogy az értéket, az anyagi javakat termelők kerültek alulra. Így van ez most is. Sőt most már vajmi kevés re­mény van arra, hogy a földhözragadtak feltápász- kodjanak. Tudniiililiik ehhez az „ég kegyeltjeinek” kel­lene egy kicsit alább száll­niuk, hogy he takarják el a napot. Hadd süssön minden­kire. Ha nem hajlandók, csak a túlvilágban remény­kedhetünk, ahol Isten — a magyar kormánnyal ellen­tétben — a jókat, a szenve­dőket megjutalmazza, a kap­zsikat, a hatalmasikodókat megbünteti. Amióta a demokratikus és emberarcú szocializmust hirdették meg mai nagyja­ink, embertelenül, népelle­nes módon folyik a nemzeti vagyon kisajátítása privati­zálás címén. A kisajátítók hatalmas vagyon birtokában végérvényesen biztosítják az élet minden területén esély- elsőbbségüket. Ugyanakkor, a kormány népnyúzó poli­tikája következtében nem­csak az alsóbb, hanem a kö­zéprétegek is rövidesen a béka fenekénél lesznek. Ma­gyarország — ellentétben a Horthy-remdszerrel — a 4—5 millió koldus országa lesiz. (Folytatjuk.) kádárkut-i József tanár A kereskedelmi kiren­deltség képviselői . hangsú­lyozták a viharos politikai események hatása már érez­hető a csehszlovák gazda­sági életben is. A cseh­szlovák gazdaság végre megnyílik a világ előtt, mindent elkövetnek, hogy elősegítsék a külföldi mű­ködő tőke beáramlását, tá­mogatják a külföldi ban­kok működését az ország­ban. COCOM­könnyítések Az a, tény, hogy amerikai mammutvállalatok is beru­háznak Magyarországon, jelzésértékű és olyan len­dületet adhat, amellyel idén akár 50 százalékkal is emelkedhet a magyar— amerikai kereskedelem. A fejlődést könnyítheti, hogy fokozatosan, az eddig vált­nál nagyobb mértékben enyhítik majd a csúcs- technológia kivitelével kap­csolatos nyugati korlátozá­sokat. Donald Hasfurther, az Amerikai Kereskedelmi Ka­mara nemzetközi igazgató­ja. aki a Szovjetunióval es Kelet-Európával ápolt ame­rikai gazdasági kapcsolato­kat tekinti át, elmondotta, hogy napjainkban egyetlen országban sem jár annyi élvonalbeli amerikai üzlet­ember, mint Magyarorszá­gon. Az a tény, hogy olyan óriásvállalatok, mint a Ge­neral Electric és a Gene­ral Motors beruháznak Magyarországon, igen fon­tos jelzés. Arra a kérdésre, hogy nem veszélyezteti-e Cseh­szlovákia és az NDK át­alakulása Magyarország ko­rábbi, kedvező helyét a nyugati beruházásokért fo­lyó versenyben, Hasfurther nemmel válaszolt: eddig csak Magyarországon szü­letett olyan jogi szabályo­zás, amelynek talaján szé­les körű beruházások, együtt­működés lehetséges. Hasfurther szerint vár­ható, hogy a COCOM, a csúcstechnológia kelet-euró­pai kivitelét szabályozó nyugati testület az eddig jelzettnél is nagyobb mér­tékben enyhíti a korláto­zásokat. Mind az ameri­kai gazdasági körök, mint a szövetséges nyugati or­szágok nyomást gyakorol«- nak az amerikai kormány­ra a további könnyítések érdekében, közölte a ka­marai igazgató. Fischer Pál KlOSZ-főtit- kár tájékoztatása szerint a kisiparosok érdekvédelmi szervezetének egyelőre sem­milyen ismerete nincs ar­ról, hogy ezt a pénzt mi­ként, mikor, milyen felté­telek között használhatják fel a vállalkozók. A támo­gatásra nagy szükség len­ne, és remélem hogy ha­marosan megismerjük a konkrét feltételeket is — mondotta. Főként az induló vállalkozások segítése sür­gető. De a 165 ezer kisipa­ros közül is több tízezer egy­szerűen képtelen a műszaki fejlesztésre, mert az ehhez szükséges hitel kamata olyan magas, hogy azt az üzlet­menet nem tudja elviselni. A 4 milliárd forint felhasz­nálásával az állam például hozzájárulhatna ahhoz, hogy a magas kamatok a kisipa­rosok számára elviselhető mértékre csökkenjenek. Megoldás lenne az is, ha biztosító intézetek alakul­nának e pénzből; e cégek garanciát vállalhatnának a kisiparos hitelének vissza­fizetésére. Egyelőre azon­ban a leginkább érintettek nem tudják- hogy a kor­mányzat mire szánja ezt az összeget — mondotta a KI­OSZ főtitkára. Bár a döntés-előkészítő munkában a VOSZ képvi­seltette magát, a döntést azonban végül is a televízió híradójából ismertük meg — mondotta Palotás János, a VOSZ elnöke. A VOSZ egyelőre bizonytalan abban, hogy ez a pénzalap valóban hatékony segítséget jelent-e majd a vállalkozóknak. Az elmúlt év közepén — a költ­ségvetés módosításakor — a parlament elkülönített már vállalkozási alapot. A felhasználásról azonban a VOSZ-nak azóta sincsenek információi. Nem lehet tud­ni pontosan, mire költötték, és a VOSZ lehetőséget sem kapott arra, hogy betekint­sen az ezzel kapcsolatos ira­tokba. A mostani 4 milliárd forint csak akkor ér vala­mit, ha a kormányzat konk­rét felhasználási módoza­tokat tesz lehetővé; példá­ul segíti, könnyebbé teszi a hitelfelvételt, a visszafize­tést. támogatja az új induló vállalkozókat, hozzájárul a külföldi bemutatkozáshoz, anyagilag is ösztönzi a mű­szaki fejlesztést. Palotás János kifejezte abbéli reményét, hogy a most megnövelt alap immár valóiban hozzájárul a vál­lalkozásélénkítő program megvalósításához, és erről a VOSZ mihamarabb konkrét információkat kap. (MTI) Négy hónapja üzemel új ABC-áruház Romhányban, amely mintegy négyszeres alaptejrületű a régi üzlettel szemben. A PALÖCKER kezelésében levő egység, havi forgalma eléri, a két és fél millió forintot. Az új üzletben zöldség-gyümölcs standot és aján|dé|krészle- get alakítottak ki. Az áruház átadásával jelentősen javult a községben az áruellátás, a településen élők elégedettek a korszerű üzlet áruválasztékával. —RT— Április 7—12. Brnói nemzetközi vásár

Next

/
Thumbnails
Contents