Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-30 / 25. szám
\ 1990. JANUAR 30., KEDD Nix; rád 3 A téli kellemes időjárást kihasználva, a romhányi Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet erőgé$piei már a földeiken dolgoznak. Ezekben a napikban, ß. tala jegy ejagetést és a műtrágya Szórását vógzik a termőföldeken. Felvételünk Szátok határában készült, ahol Kuruczki János Rába—Steiger erőgépével a sssáZnyolcvan hektáros cukorrépatábla ta- lajegyengetésén dolgozik. —RT— Vállalkozók növénye is lehet a cukorrépa Vetésre és betakarításra gépet biztosít a cukorgyár — Mit vessünk a földbe? — Mi az a 'növény, ami biztosan értékesíthető és elfogadható jövedelmet biztosít? — Ezek a földdel dolgozó emberek mindennapi kérdései. Mert szükség van a földből származó pénzbevételre is. és egyéni. vagy családi, baráti vállalkozással keresik az emberek azokat a növényeket, amiknek tel illesztésével a mindennapok anyagi gondjai mérsékelhetők. Ilyen növény a CUKORRÉPA, aminek termesztése elfogadható jövedelmet biztosít. A Mátravidéki Cukorgyárak biztosítja a termelők részére a vetőgépet, betakarítógépet, ezek összes költsége mintegy (kilencezer- forint hektáronként. Vállalkozók, figyelem! Számolni kell! A termelőszövetkezettől bérelhető föld. A vetőágy'készítést, ha kell. a vegyszerezést, a terület gyommentesen tartását a vállalkozó oldja meg. A növényvédelemhez segítséget nyújthat a helyi termelőszövetkezet. A vetést, betakarítást a cukorgyár szervezi! Kézi munka lényegében, csak a kapálás és esetleg a betakarítás akkor, ha a vállalkozó nem kéri a betakarító gépet, igaz, így a gépbérlet'elmaradása esetén körülbelül nyolcezer forintja megmarad hektáronként. A gépek * kihasználtsága miatt ajánlatos, hogy helyenként legalább tíz-húsz hektáros tábla alakuljon ki. A répa ára 14 százalékos cukortartalom esetén 110 forint mázsánként, és ez az ár tizedszázalékonként 2 forinttal emelkedik. i A nógrádi tájkörzetben átlag biztonságosan elérhető 16,5 százalékos cukortartalom, — ez 160 forintot ér mázsánként. Ehhez a szedés időpontjától függően átlag 7 forint mázsánként! ütemezési felár jöhet. A termés nagyságától függően például 300 mázsás termés esetén a 16,5 százalékos cukortartalommal körülbelül 50 ezer forint bruttó bevétel érhető el hektáronként, de 400 mázsánál már mintegy 67 ezer forint a répaár. Ez a cukortartalom és termés növekedésével magasabb is lehet. Számítás kérdése, hogy a cukorrépa a föld minőségének megfelelően, a várható kiadások figyelembevételével, lényegében két kapálással mjlyen tiszta bevétel érhető el. És ez megéri-e? Még időben vngvunk! Aki a répa tisztántartását el tudja végezni a család, a rokonok, ismerősök segítségével, vagy bérmunkában, a munkájához mérten biztos, tisztes jövedelemre számíthat. Föld van! Bőven! — Minden termelőszövetkezet, állami gazdaság ad bérbe földet és gépi munkával is segít, figyelembe veszi, hogy az elővetemény megfeleljen a cukorrépa igényeinek, és hogy a föld fekvése alkalmas legyen a gépi betakarítás számára, ha kérik. A cukorgyár tábláméig- ségig szaktanácsot ad, és a vető-, betakarítógép biztosítása mellett fizeti a termés szállítási költségét az átvételi helyig. A cukorgyár termelési felügyelője Balassagyarmat, Szontágh u. 9. tsz. 6. és a Mátravidéki Cukorgyárak, Hatvan, címre várja az érdeklődők jelentkezését. Nógrádban március végén, április elején kezdődnek a cukorrépa vetési munkái. A földbérleteket a cukorrépának kedvező földek megszerzése végett is időben rendezni kell. Még időben vagyunk, hogy megfelelő információk birtokában dönteni tudjunk; megéri cukorrépát termelni! Szabó Endre fijefiefeffen árak Jobb választék és minőség Az idei és a múlt évi árváltozások, ezen belül is elsősorban az élelmiszerek árának érnél kedése súlyos .terheket rótt a családok költségvetésére. Az élelmiszerárak növekedésével szemben úgyszólván védtelenek vagyunk. Amíg ugyanis az áremelések miatt elhalasztjuk nagyobb értékű használati tárgyaink cseréjét vagy beszerzését, (s ugyanezen okok miatt ritkábban vásárolunk ruhákat.) addiig élelmiisizer-fogtyas.ztá- sunkat — amelyen már eddig is tettünk megszorításokat — csak bizonyos határig korlátozhatjuk. Élelmiszereihk közül a zöldség- és gyümölcsfélék, azon termékek közé tartoznak, amelyek az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlenek, így a naponta vásárolt élelmiszereink listáján szerepelnek. Ezért az a tény, hogy milyen áronmilyen minőségben és választékban juthatunk hozzá, mindennapjaink közérzetét befolyásolja. A Statisztikai Hivatal rendszeres ármegfigyeléseket végez az idénváras és piaci cikkek körében — amelyek között döntő mértékben a zöldség- és gyümölcsfélék szerepelnek —, s ennek eredményét időről időre közzéteszi. A. most elkészült. 1989. évi ' ármegfiAz általános forgalmi adóról szóló törvény — mint ismeretes — nyugtaadási kötelezettséget ír elő a kiskereskedelem, a vendéglátás és a kisipar meghatározott területein. Áz 1990. július 1-jétől kezdve fokozatosan hatályba \ lépő új előírásról a Pénzügyminisztérium illetékese tájékoztatta az MTI munkatársát. A nyugtaadási kötelezettség a kiskereskedők körében az üzletekre, pavilonokra, illetve felszolgálást biztosító vendéglátóhelyekre és az önkiszolgáló éttermekre vonatkozik elsősorban, de kiterjed a kereskedelmi szálláshelyet értékesítőkre, illetve műhelyben.* üzletben áruértékesítést folytatókra. szotgáltagyelések adatai szerint az idényáras és piaci cikkek árai együttesen 21 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Ezen belül olcsóbban vásárolhattunk burgonyát és gyümölcsöt, a zöldségfélék árai viszont ugyanezen időszak alatt csaknem 50 százalékkal nőttek. A baromfihúsának közel 19 a tojásárak mintegy Burgonya 11,40 Sárgarépa 23,00 Petrezselyem 34,50 Vöröshagyma 10,50 Fejes káposzta 11,00 Fokhagyma 88,10 Száraz bab 69,20 Primőr uborka 250,00 Primőr saláta — Hónapos retek 60,00 Zöldhagyma 150,00 Primőr paradicsom 122,40 Primőr zöldpaprika 169,00 Téli alma 29,90 Körte 40,30 Dió (héjas) 77,70 Amennyiben nem csak az árakat nézzük, hanem az ellátást is. azt tapasztaljuk, hogy a választékban és minőségben is jobb mint a korábbi években. Ez égősorban annak köszönhető, hogy a kedvező adófeltétetást nyújtókra. Nem kell nyugtát adni az utcai árusnak, a vásározónak, a hírlapárusnak, a benzinkutasnak és a csak utcán át, árusítóknak (például a fagyialtosoknak, pecsenyesütőknek), a taxisoknak, vagy azoknak, akik a megrendelő lakásán végzik szolgáltatásaikat. A vevő kérésére azonban ők is kötelesek egyszerűsített számlát adni. Egyedi kérelemre bármilyen más üzletet, magánkereskedőt mentesíthet az adóhatóság a nyugtaadás alól; különösen akkor, ha a kötelezettséget személyi és tárgyi feltételek hiányában nehéz teljesíteni. A mentességről a vásárlókat az üzletben szembetűnő helyen. egyértelműen tájékoztatni kell. 17 százalékkal nagyobbak, mint egy évvel korábban. A boltokban az átlagosnál szerényebb, a piacokon attól nagyobb mértékű árnövekedések figyelhetők meg. Néhány terméknél, így a gyümölcsöknél is, az év átlagától eltérő tendencia tapasztalható az év utolsó negyedévében, amikor is az árak az évközinél erőteljesebben növekedtek.. 8,70 9,86 11.00 12,00 19,90 27,90 24,20 33,30 38,20 8,20 10,00 14,30 9,70 10,00 11,70 71,40 70,00 77,00 70,00 73,90 80,00 125,20 — — 54,80 ““ — 109,20 150.00 200,50 — — 18,00 21,20 22,80 30,00 25,00 30,00 75,50 75,80 93,20 lek miatt megnövekedett a kistermelés é$. ennek következtében a piaci felhozatal is. Lengyelné Szlivka Zsuzsanna Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága Betegségekkel' szemben ellenállóbb Zöldségfajták nagyüzemeknek, kistermelőknek Az eddigieknél is bővebben teimő, a betegségekkel szemben ellenállóbb zöldségfélék magvait Ígéri a magyar nagyüzemeknek és a kistermelőknek a holland Sluis and Groot cég. Az idén csaknem 50 millió forintos forgalmat bonyolít magyar partnereivel, az áruk nagy részét a tavaszi felkészülés idején, ezekben a hetekben hozza Magyarországra. A világhírű holland cég hazánkban jelentős mennyiségű szaporítóanyagot is ti i mehet. Pénzügyminisztériumi tájékoztató a nyugtaadási kötelezettségről A fontosabb zöldség- és gyümölcsfélék átlagárai a városok piacain (1989. december) Megnevezés Salgótarján B.-gyarmat Pásztó B.-terenye mmmz/mmmmm;:;.M . \ ..:" ■■:':-:. SuS Sie *"■'&«-** I f jpiiiLg» l|||||f * « jg $$ i» -f w X»r^r *wi uehH| mMMS^i ^x - X 0 I & iHOT «* f <<al|H[ & JgH I 1 L ^ Á ^ f"> r ári A mikor az Úr megteremtette az embert és rájött, hogy nem jó az embernek egyedül lenni, szerzett néki társat, hozzá illőt. Ez volt a nő. Ugyanolyan ember, mint a férfi, csak más! Ugyebár, a változatosság gyönyörködtet. valószínűleg ezt gondolhatta az | Ür is. Mindazonáltal nemcsak saját gyönyörűségére járt el ilyen trükkösen. Még csak nem is azért, hogy föltehetően kissé egyhangú társalgásukat hallgassa az almafa | alatt, aminek Ö fölötte volt. Politika hí- | ján, ez a társalgás úgyszólván elhanyagolható lehetett, az Ür tudása pedig már* I akkor is végtelen volt, ezért nem nevez- | ném derűs szemlélődését lehallgatási bot- | rángnak. Ennek ellenére rájött, hogy ez nem mehet így a végtelenségig, mert unalmas, a tétlenség pediig rossz tanácsadó. Kiadta hát a jelszót a két embernek, hogy | szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be a földet. Valamit azonban már ö is tudhatott az ösztönzők szerepéről — mit | valamit, mindent, hiszen azért volt Ür —, ezért úgy intézte, hogy a két szerencsétlennek ne csak a kemény munka jusson, hanem némi öröme is teljen benne. Elhúzta tehát a mézesmadzagot a férfi előtt, Évát különböző rugalmas domborulatokkal, csinos szeméremdombbal, miegyebekkel látta el, miáltal az nagyon is vonzóvá vált a férfi előtt, akinek szintén juttatott, valamit, hogy a nő se maradjon hoppon. És látá Isten, hogy jó. Ez volt a punci, ami körül egyesek szerint, ma is forog a világ, mások szerint pedig bűn. Mindenesetre, a csel bevált. Ha nem így volna, most nem lennénk ötmitliárdan. Sajnos, az emberek azóta is élvezik ezt a játékot. De már nem sokáig. Igaz, az olasz nemzeti televízióban megnyílt az új, hatodik — 6 = sex — csatorna, és mintha nálunk is oldódtak volna a nemzetiséget 'is előítéletekkel megterhelt bűntudatiképző görcsök. De alighogy ez történt, lám, megjelent a pornó és a horror,, ami aztán már tényleg kibírhatatlan és aláássa a nemzet erkölcsét. Más gazdaságban, társadalmi szervezettségben, politikai kultúrában magasabb szinten álló nemzetektől jött. Ügy tetszik, bár itt-ott ők is berzenkednek ellene, őket nem ásta alá. Régen tudják, hogy »mindent a maga helyén és arányaiban kell vizsgálni. A pornó műfaj, van akinek tetszik, van akinek nem. Mindenkinek szíve joga, megnézi-e a pornográf filmet, elolvas-e ilyen könyvet, betér-e a sexboltba. Amíg mindez nem kötelező, addig nincs baj. Nyugati pszichológusok véleménye szerint, skizofréniában, képmutatásban, gátlásosságban, az ezek táplálta agresszivitásban szenvedőknek egyenesen javasolják ezeket a filmeket. Más vélemények szerint, ennek ellenkezője igaz. Nekem nem is ez okozza a gondot, inkább azok az aláírásgyűjtési és tüntetési akcióik, amelyek „a pornográfia és az erő- siza'kkniltusz .elterjedése ellen” tiltakoznak, s amelynek következtében máris elhangzott hivatalos kijelentés, miszerint, bizony, „adminisztratív eszközökre van szükség". Ezt pedig ismerjük. Félreértések elkerülése végett, sem az erőszakot, sem a kultuszt — bármilyen előjelű! — nem szeretem. A pornográfia sem nagyon érdekel, mert egy idő után unalmas. Az árukapcsolástól és az ajánlott módszertől idegenkedem. Sajnálom mindazokat, akik csak horror nézésével töltik idejüket, mert nem tanították meg őket másra. De tiltakozom az ellen, hogy | adminisztnatíve, vagyis agresszióval lép- 1 jünk föl ellenük. Ki fogja kinyomozni, följelenteni és megbüntetni őket, és ho- | gyan? És ki teszi ugyanezt a porr;ónézők- | kel? Nyilván azok teszik, akik előbb ma- I gulk végignézik ezeket a filmeket, elöl- I vassák ezeket a könyveket, hogy utána | mások számára betilthassák. Ök I pedig majd meggyónják, hogy semmiféle | bűn ne terhelje a lelkűket. Ismert mód- | szer mind a kereszténység, mind az e szá- I zadi totalitárius rendszerek történetéből. | Ráadásul arra is alkalmas, hogy más — | valódi bajokról — elterelje a fiigyeimet. I Pornográfia ugyanis nemcsak a punci | körül keletkezik, hanem másutt is a tár- | sadalomban, az emberi kapcsolatokban. | Lásd például, Esterházy Péter Kis magyar pornográfiáját. Lásd, 1944-et, ennél por- | nográfabb esztendő, ritkaság számba | megy. Akikor hány aláírást gyűjtöttek el- | lene? És a későbbi egyéb társadalmi por- | nográfiák ellen? B etiltani k)önn(yű. Punci nélkül élni | pedig nehéz. Közszemlére kitenni | persze ne legyen kötelező. De sze- I mérmetlenül álszent módon eldugni se legyen az. Elvégre azt is Isten teremtet- f te, leplekkel pedig csak jóval később ta- | karták el az emberek, hogy eroti.kusabb | legyen a hozzá vezető út. Bűntudatról | sízintén csak később esett szó. De ez már 1 egy másik történet. Sajnos, ugyancsak | nem mentes némi történelmi pornográ- | fiától. | (btej mmmmmmmm • mm x- , i
