Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-24 / 20. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. asasae Építésügyi tájékoztatás a takarékosabb építésért és fenntartásért Az építési feladatok napjainkban nagyobbrészt új családi, sor- és társasházak építéséből, a meglevő épületállomány fenntartásából és bővítéséből adódik. A takarékosság érvényesítése egyre inkább előtérbe állítja a gondos mérlegelést, az előkészítést, a szervezést. A jól előkészített munka végrehajtása könnyebb és olcsóbb is egyben. A felkészülésben a megrendelőnek, a tervezőnek, az építési hatóságnak és a kivitelezőnek összefüggő, de egymástól el nem választható feladatai vannak. A technológiák állandóan változnak, mert az építésanyagai is egvre korszerűbbekké válnak. Az új anyagok, szerkezetek alkalmazása új ismereteket, tudást igényel. Ezen ismeretek elsajátítására, tehát ma nagyobb szüksége van az építésben részt vevőknek, mint bármikor korábban. Immár nem elegendő a megszokott, a „rutin”-hói építés, a begyakorolt fogások alkalmazása. A gondosan, a megfelelő ismeret megszerzése után végrehajtott építés kevesebb karbantartást, felújítást igényel, tehát rövid távon megtérül az ebbe fektetett munka és törődés. Az építésügyi tájékoztatási központ figyelemmel kíséri az építkezők, tervezők. kivitelezők igényeit és a gyártók adottságait. Kiadványai hasznosan forgatva és gyakorlatba átültetve jelentős előnyhöz juttatja az olvasót. A választék folyamatosan bővül így; A magánépítés A—Z-ig sorozat négy kötete, az anyagismeretet, a hőszigetelési megoldások választékát, a szakipari és épületgépészeti anyagok leírását adja közre. A „MAGÁNÉPlTKEZŐK KISKÖNYVTÁRA' immár 36 kötetben egy-egy munkafogást, technológiai folyamatot ír le közérthetően. Egyéb kiadványok is segítik az építkezőket, így a magánépítés és fenntartás biztonsága, a „Csatornázásról mindenkinek”, a BVM- kézikönyv, a Tégla- és cserépipari katalógus, a különböző anyagok katalógusai. a kábeltelevízió és a közösségi televízió tudnivalóit tartalmazó kiadvány. Hasznos, forgatható, jól tájékoztató kiadvány, a „MAGÁNTERVEZŐK TÁJÉKOZTATÓJA” és a ..LAKÁSÉPÍTŐK MAGAZINJA”, a MOZAIK. '89. Építésügyi Magazin; olyan kiadványok. amelyek lépést tartanak — csaknem naprakész információval szolgálnak — az idővel. A budapesti vásárváros 17—18. számú pavilonjában, az érdeklődök rendelkezésére áll az ÁLLANDÖ ÉPÍTÉSÜGYI KIÁLLÍTÁS, amely a hazai anyagok és szerkezetek csaknem teljes választékát bemutatja Gazdasági nehézségek ellenére is lehet okosabban és takarékosabban építkezni, ha a munka végrehajtása előtt, az érdekeltek sokirányban tájékozódnak és mérlegelnek. Salgótarjánban az IKV információs szolgáltató- és közvetítőirodájában, Balassagyarmaton a városfejlesztési irodán, Bátonytere- nvén a PENTAMER szövetkezetnél az érdekeltek közvetlen tájékoztatást kapnak. Az elsőfokú építési hatóságoknál munkatársak segítik az építkezők tájékoztatását. Az ÉTK Észak-magyarországi Információs Irodája Miskolc, Petőfi u. 5. és Hunyadi u. 8. szám alatt, a KOMPLEX TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT segítségével és közreműködésével áll díjmentesen az érdeklődők rendelkezésére tanácsaival. A kiadványok és más információs anyagok. tervek ugyancsak ott vásárolhatók meg. Dr. Horváth Béla Minden ősszel megjelenő vendégmadarunk. Sokan itt is maradnak és rendszerint át is telelnek. Talán ez az oka. hogy némely vidéken teli pintynek is nevezik. Csapatosan járnak, ha embert látnak gyorsan elrepülnek és eltűnnek szem elől. A hím feje túlnyomó- részt kékesen csillogó fekete. míg a tojónál csak két fekete tarkócsík látható. A 'csőr színe sárga. Válltollaik (A szerző rajzai sárgásbarna színűek. Szárnyuk barnásfekete, felül sárgásfehér szegéllyel, tövükön fehér foltokkal. Fészkelőterületük |az északi országok Skandináviától kezdődően egészen Kamcsatkáig. Ritkás fenyvesekben, a tajgai nyírfaligetekben és a szibériai folyó menti füzesekben költenek. Őszszel levonulnak a déli országokba, bekóborolják egész Dél-Európát. Táplálékuk fenyő- és bükkmag, de szívesen fogyasztják a bo- gyótermő bokrok terméseit, főleg a galagonya bogyóit. Napraforgómaggal feltöltött etetőre is rájárnak. A Medves-bokros, bozóttal benőtt legelőinek gyakorinak mondható téli vendége, de vadsága miatt ritkán kerül szem elé. Varga Ferenc A pszichológus válaszol Á teszteden keresztül... Tudom, sok embert érdekel. mi állapítható meg a pszichológiai tesztekből. Valóban hitelesen mérik-e az intelligenciát. biztonsággal kimutatják-e a kóros személyiséget- meg lehet-e belőle olyasmit tudni az emberről, amit titkolni akar? A mindennapi élet számtalan területén sokféle teszt (próba) használatos. Mind közül valószínűleg legérdekesebbek a pszichológiai tesztvizsgálatok, melyekből többezerféle létezik. Inteti igenciavizsgálatra küldenek egv egészséges fiatalt. 50—60 perc alatt elvégez egy sor elméleti és gyakorlati feladatot, szöveges számtanpéldákat old meg, általános fogalmakat alkot egyszerű jeleket másol időre, képeket rak sorba. kockákból mintákat készít. Azután a pszichológus kiszámít különféle mutatókat, és ezekből — valóban hitelesen! — megállapítja a személy intelligen- cieszintjét (ezt a bűvös IQ-t- azaz intelligencia- kvócienst, lényegében egy számjegy jelöli). Megállapítható még az elméleti és gyakorlati képességek aránya, idős. vagy beteg embereknél az esetleges szellemi leépülés mértéke, jellege. . Az intelligencián kívül mérhető — más prpbákka! — a térészlelés, a hallás és látás utáni emlékezet, a logikai gondolkodás, a kreativitás (alkotóképesség)- és még sok más szellemi részfunkció. A személyiségvizsgálatok még érdekesebbek. Szintén készülhetnek egészséges és beteg emberekkel is. A pszichológus eszköztárának legfontosabb próbája, a személyiségtesztek „királynője” igen szokatlan feladat elé állítja a vizsgált személyt. Alaktalan festékfoltoknak kell értelmet adnia, ötleteket keresnie- mire hasonlíthatnak az ábrák. Minden ember fantáziája másként forog, a kép más-más részét, vagy más tulajdonságát (színét. formáját) ragadja meg. másmás állat- tárgy. jelenség .jut róla eszébe. Ezt a sokszínű ötletfor- . gatagot a pszichológus körülbelül 250-féle jellel kódolja, kiszámít egy sor képletet, mutatót; közben próbálja maga előtt látni a vizsgált személy fantáziaképeit. és aprólékosan elemzi a megfogalmazásait. Lassanként összeáll a lelet. Ez a személyiség különféle tulajdonságait — például érdeklődésbe”! i nyitottságát, kapcsolatkészségét, érzelmiindulati jellemzőit- magatartási fékrendszerét és még igen sok mást — öleli fel. Ezeken túl a kóros lelki elváltozásokat, sőt ezek pszichés hátterét is valóban megragadhatjuk a teszteredmények alapján. Több mutató is jelzi, ha a személy nem őszinte. ha szépítgetni próbál. Az csak néha derül ki. hogy konkrétan mit titkol. Viszont olyan érzelmeit, vágyait is megismerhetjük- melyek önmagában nem tudatosak.- A teszteket, mielőtt a gyakorlatban bevezetik, szigorú kísérleti körülmények közt próbálják ki és hitelesítik. A leendő szakemberek hosszú ideig tanulják .elméletben és gyakorlatban a módszereket, mielőtt önállóan alkalmaznák. A tesztek értelmezését csak szakképzett pszichológus végezheti, mivel igen sokféle mutatót kel-1 egymással egybevetni, és a lélektani, kórlélektani ösz- sz.efüggések alapos ismerete nélkül a számszerű eredmények mély megértése lehetetlen. A pszichológiai teszt nem csodaszer- mely egyértelműen megmutatná a múltat, jelent és jövendőt. Az avatott szakember kezében azonban rengeteg olyan információt nyújt, ■ melyek semmilyen más módon meg nem szerezhetők az adott egyénről; kimerítő beszélgetés alapján sem. a személy teljesítményeinek, viselkedésének, életútjának ismerete alapján sem. A tesztekben az emberi .pszichikum mélységeit vallatjuk- mint amikor a föld mély rétegeiből veszünk mintát. Dr. Ignácz Piroska visszája VONATON Ülök a kaposvári gyorson, hideg van. nemcsak kint. bent a vonatban is. Ahol a melegnek kéne áradni, rút téli hideg áramlik befelé. Mindenki fázik, aki korábban — előlegezve a bizalmat —. levetette a meleg holmiját, az most felveszi és vacog. Közben azért folyik a társalgás, a dunántúli ember barátságos, könnyen barátkozik, beszédes. Ül velünk szemben egy idősebb ember, mint később kiderült, hatvanhat éves, olyasféle, amilyen sok van ebben az országban. Odahaza túrja a kis földecskéjét. már amit meghagytak neki. és eljár mellette dolgozni. Errefelé legtöbben a vasúthoz. A vasútnál sok ilyen — ronda, negyvenöt után keletkezett szóval — „kétlaki” dolgozik. No, beszélgetünk, miközben a vonat időnként iszonyatosan rángat bennünket. Az öreg meg morog, ilyen ná- 'nnk, mondja, a száz kilométeres pálya. (Miközben jó, ha a gyorsvonat átlag ötven kilométeres sebességgel „rángatózik”). És miért rángat, kérdem tőle. de akár meg se kérdeztem volna, mert rámmordul: „így építették meg! Hogy tízévenként át kelljen építeni.” A megállóban felszáll a kocsinkba egy vékony, magas asszony, fekete fejken- döben, seszínű, kopott kabátban. Mondja, hol akar leszállni, valaki rávágja, de hiszen ez a vonat ott meg sem áll! Már hogyne állna meg. amikor én ott akarok megállni, perlekedik az özvegy. mert gondolom, a férjét gyászolja. Az a szikár el- nyűhetetlen fajta, amelyik az urát tíz-húsz-harminc évvel is túléli. No. hogy ne szaporítsam a szót. az asz- szony éktelenül kezdi szidni a vasúti pénztárost, akinél a jegyet vette, hiszen megmondta neki, hova akar menni, mégis szó nélkül kiadta a jegyet, ő meg most harminc kilométert utazhat vissza a szemközti vonattal. Röviden, a MÁV-osok abban a kocsiban csaknem nagyságos urak nem voltak. És közben fáztunk. Egyszer csak jön a kalauz. Olyan harmincas, bajszos fiatal ember. Sietne tovább, de megállítom. Mondom neki. hideg van. Igen? — pillant álméljcodva rám —. én nem fázom. Szerintem, kor kérdése az egész. S már ott sem volt. Nem tudom miért, de nekem hirtelen egy régi élményem ..ugrott" be. még ki- lenszázötvenegyböl. Hosszú külföldi tartózkodás után. szabadságon voltam idehaza. megéheztem és Pesten bementem a Nemzeti étterembe, tudják, a Blaha Lujza téren. a volt — akkor még megvolt — Nemzeti Színház épületével szemben. Illúzió nélkül persze, mert husjeggyel nem rendelkeztem — akkoriban ugyanis jegyre adták a húst —, maximum egy rágós szívpörköltre számíthattam. Nos. az ebédidő ellenére is üres étteremben asztalhoz ültem. Tíz perc múlva megjelent egy pincér, jött az asztalom felé, én felvettem az étlapot, böngésztem, közben a pincér odaért, felpillantottam, és kinyitottam a számat. Mondani ■ akartam, mit kérek. A pincér azonban felkapott egy sótartót az asztalomról, és egy mukk nélkül néhány asztallal odább vitte. A szám, ahogy kinyitottam, úgy maradt. Vártam, hogy a pincér újra megjelenjen. Jött is az. Egy asztalról felkapta a szalvétatartót. és az én asztalom felé hozta. Én ismét készenlétbe helyeztem a hangszálaimat. de a pincér elsöpört mellettem, s a szalvétatartót egy hátam mögötti asztalra helyezte, majd ismét a távolba veszett. Amikor újra feltűnt a láthatáron, egy sótartóval a kezében, már mindenre elszántam magam. A pincér jött. a sála rtót. nem ugyanazt, amit elvitt tőlem, hanem egy másikat, letette az asztalomra, és már ment is polna az útjára. Akkor állítottam meg. Kedélyeskedtem. s ezzel végzetes hibát követtem el. Megkérdeztem tőle, hogy bokros teendői közepette nem zavarja-e. hogy én itt ücsörgők az útjában. A pincér, mintegy mozdulat közben megmerevedett, aztán lassan felém fordult. Éles, ellentmondást nem tűrő hangon rám szólt: ..Visszautasítom, hogy az elvtárs beleszóljon az én munkamódszerembe!” Önök talán elhiszik nekem, hogy volt a magyar vasutak történetében egy olyan időszak, amikor az én kalauzomat pimaszkodása miatt azonnal kirúgták volna. legenyhébb esetben is egy isten háta mögötti szárnyvonalra helyezik ahol még a váltókat is neki kellett volna állítania. De mivelhogy azt a pincért. akiről az imént szóltam, ezerkilencszázötvenegyben, nem rúgták ki, ezt a kalauzt, majd negyven év múltán kirúgni már késő. Ezért tűrjük felebarátaim, ha a MÁV nem fűti a gyorsvonatokat. gyorsvonat létére megáll minden körtefánál, a kupé ablakán nem lehet kilátni, s a kalauz az utas rovására szellemeskedik, hogy finom legyek. Miközben természetesen a vasút emeli a viteldíjakat, a kalauz pedig, ha nem kap fizetésemelést, sztrájkba lép. Mit csinál a rendőrség Állok a salgótarjani Csemege pénztáránál. előttem egy ,asszony rendezi a „számláját”, s közben arról cseveg, hogy milyen betöréssorozat volt Salgótarjánban az elmúlt éjszaka. Odaérek a pénztárhoz, kérdem mi volt, hol törtek be? A pénztáros mondja, hogy a Csemegébe is, és még vagy négy-öt üzletbe. Jesszusom, mondom, hát ehhez idő is kell! (Nem mintha gyakorlatom lenne benne...) és, kérdem, a rendőrség közben mit csinált? Megszólal mögöttem egy csúfondáros hang: „Mit csinált? Lehallgatózott..' Ki menjen? Csurka, az ismert íróból lett pártvezér hatalmas sajtóvihart kavart egy vasárnapi nyilatkozatában, amelynek különösen egyik kitételén baráti körben, már en- gedelmet a kifejezésért, jókat röhögünk. Arra figyelmeztette ugyanis az írópártvezér a magyarságot, vigyázzanak, a kertek alatt visszasettenkedik a kommunizmus. járják sorba a házakat, lakásokat, s agitálják a még bizonytalankodókat. Hát őszintén szólva, ezen derültünk mi a társaságban. Méghogy járják a lakásokat. Mindenki elmesélte a maga tapasztalatát, nekem is volt egy sztorim. A vidéki kisváros párttitkára felhívott’ s arra kért. ö írna egy cikket arról, hogy. ami itt nálunk van. az már kibírhatatlan. és ezen feltétlenül változtatni kell. Nem mentünk bele a részletekbe, mármint, hogy mi az. ami nálunk van, meg hogy mi az, amin feltétlenül változtatni kell, ír- <ja meg a cikket, majd abból kiderül. Azért csak megkérdeztem tőle. városában eddig hány tagja van a pártnak. Van vagy nyolcvan. mondja, nem túl büszkén. Hát' ennél i'ataha az apparátus is nagyobb volt. És. kérdem, ez nem kevés? Kevés az bizony, hagyja rá. Akkor, miért nem csinálnak már valamit? — így én. Higgye el, feleli, a héten sem volt nap. %hogy a székházban fórum ne lett volna. Mondja. firtattam, nem gondolja, hogy most nem azt kéne várni, hogy az emberek menjenek a pártszékházba? Nem lenne most célszerűbb elmenni hozzájuk? A munkahelyükre — ezt a törvény sem tiltja —, vagy hát ha nem, akkor a lakásukra. S beszélgetni velük a mindennapi gondokról, s közben megkérdezni tőlük■ mire várnak, miért nem lépnek. . . Rövid döbbent csend után, kis megbotránkozással a hangjában megszólalt a városi párttitkár: — „Ki menjen”? Hát ezért nincs mit félnie Csurkának, meg. senki másnak. . . Mert sem ebben a vidéki kisvárosban. sem másutt dehogy mennek lakásról lakásra. . . mással vannak elfoglalva, az ördög tudja mivel, de nem mennek. Sajnos. Vagy hál' istennek? Ezt már döntse el ki-ki saját maga. Csizmadia Géza Casanova ablakot mos és... Látványos botrány lengi körül a londoni jobb köröket. A főszereplő: Edward Trotter egykori ablaktisztító. Aki is egy népszerű újság hasábjain közreadta vallomását. Bár kalandjainak társszereplőit nem adta ki. Egyelőre. Elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt kezdett el dolgozni, a legkisebb reklamáció nélkül. Munkája során szerinte legalább ötszáz, a férje által elhanyagolt asszonyt kellett kielégítenie. A jól megtermett volt ablaktisztító azt is bevallotta, hogy több időt töltött a hálószobákban, mint az ablakoknál. A háziasszonyok munka közben egy ideig csak figyelték, aztán behívták. Volt, aki azonnal a hálószobába invitálta. Dolga végeztével megint oz ablak külső oldalán foglalt állást, de már csinos összeggel a zsebében. Az ellenállhatatlan Ted szeretői közül senki sem kérdezte a nevét, és ő sem faggatta ilyen kérdésekkel a megrendelőket, nem tudakolta telefonszámukat. A hölgyek végül is csak kevés időre vették igénybe szolgáltatását. Ted úriember volt, titokban szerezte meg kuncsaftjainak nevét és ci- mét. Ha most úgy döntene, hogy ezeket kiadja, lavinát indítana el. Nem tette, ám oly részletesen leírta vallomásaiban a környezetet, hogy számos asszony néz álmatlan éjszakák elé. Nem is beszélve a férjekről, akik ott is felismerni vélik az ablaktisztítót, ahol nincsenek is ablakok. Téli madárvendégeiafc Fenyőpinty
