Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
IRODALOM E ste fél kilenc körfii, amikor többórás terméketlen. vajúdás, tehetetlen nyüglődés, pepecselés után úgy érzem, Végre beindul az agyam, egyszer csak, minden különösebb előjel' nélkül íróasztalom fölött elalszik a lámpa. S nem csupán itt, sorba próbálom a kapcsolókat, az egész lakásban. Talán a biztosíték, reménykedem, ám nem, látom az utcán is, sötét szemben az iskola, a szomszédos ház, a másik oldat, a teljes környék. Fene egye meg, éppen most, fene egye meg. Vakon tapogatózva kibo- torkálok a kamrába, gyertyát keresnék, leverve néhány konzervdobozt, meg a befőttesüveget, csörömpölve tör-folyik szét a kőpadlón, fene egye meg, Aztán gyufát a konyhában a tűzhelynél, nincs a helyén, nagy nehezen ráakadok hátul a kredencben, fellob- bantom a kanócot, a- forró viasz kézfejemre csöpög. Pisla világánál a telefonhoz araszolok, nem tudom hová rakni a gyertyát, elbújik a szemüvegem, a könyvben alig lelem a hibabejelentőt, tárcsázok, foglalt, megint és ismét, hiába, fene egye meg. Vala- hára bejön, hosszan kicseng, még tovább, megszakad, újra, akkor nagy sokára egv álmos-közönyös férfihang türelmet kér. Türelmet? Tőlem? Most? Szerencse, hogy nem hallja válaszomat. Nos, aztán beleszól, igen. értesültek már róla. többen jelezték. dolgoznak rajta, egyelőre bizonytalan. mikorra lesz meg. türelmet kérnek. Lötyögök, a kevéske fénynél olvasni se tehet, két-három gyertyaszálat is a hamutartóba állítok, úgv sem elég. Kinyitnám a rádiót, no persze, az is árammal működik (kéne már venni friss elemet a tranzisztorosba), a tévé szintén, fene egye meg. Lötyögök, nem szeretek így tétlen ücsörögni. Illetve ilyenkor ötlenek eszembe a legszebb ideák, kész, telített, kifejező. pontosan célba tartó mondatokat fogalmazok fejemben. lejegyezni azonban képtelenség a gyöngén lobogó kicsiny lángocskáknál, növekvő dioptriáimmal, elvész, elenyészik, s ami ikiröppent elmémből, soha visszia nem száll, elhullik, öregszem, elfelejtem. Mát csináljak? Lefeküdni még korám lenne, úgyse bírok elaludni; felöltözni, elpályázni hazulról bonyodalmas, késő, töményen unatkozom, mélyen megsértődve. Megsértődve? — a kényszerű sötét zárkában, szobafogságban, más dolgom nem lévén, van bőven időm eLmélázni-merengeni az élet folyásán. Hogy is van ez, ki találta fel a villamos izzót? Edison? És 'mikor?... S íme, lassanként felködle- nek a homályból! műit évszázadok, -ezredek, melyekben érteikül, igen, központi áramsEolgálitaitás és elektromos. művek híján is, ugyebár. írtak, alkottak, egészen tűrhető izéket, mondhatni. G.yertyasEÓ mellett, vagy. amint a költő énekelte. ..csak mécsvilágo'm s honszerelmem ég”, esetleg olajlámpásnál, később tán petróleumnál. Korábban, a kódexek mesterei is. szorgalmas barátok, ájtatos apácák, vakulásig, mígnem „körmükre égett a munka", tudniillik az odaragasatott viaszcsonk. Meg a 'muzsikusok. komponisták, rótták a kótát, az apró, bolhányi hangfejeket. elöl-hátul a meghatározó jeleket, da capo al fine, húzogatták alul-felül a pótsorökat, közibük, firkálva dallamokat, szonátákat, szimfóniákat, operáikat, miséket, oratóriumokat, hatalmas kórusra, zenekarra, nyilván ők is nappal és éjszaka, nem hagyták félbe, ha reájuk alkonyul*. Így írhatta Arany, halovány derengésben a Magányban keserves-reménykedő igéit: „Vásznunk dagad, hajónk előre megy!” Vörösmarty, hogy „Megjön az éj, szomorún feketédnek az ormok”, Zrínyi a Szigeti veszedelem monumentális eposzkaitedrálisát. Ké- zai és Kálti Márk a magyarok korai krónikáit, amaz ismeretlen szerző első versünket, a Mária-siral- mat, s a még talányosabb Anonymus népünk előtörténetét. Goethe a Vándor éji dalát — jártaim a hegycsúcsok övezete tü- riingi'ai házacskában, ahol papírra vetette. Ekként fordította Károli nemzeti nyelvünkre a Bibilia véghe- tetlen könyveit, evangéliumait, Luther ugyanezt németre. Shakespeare a Szentivánéji álom tündérmeséjét, Dante a pokoljárás roppant vízióját, Vergilius az Aeneis hexameteres, hősi kalandregényét-regéjét — meddig soroljam még? És Bartóknak se szolgálhatott villamosság, amikor az erdélyi havasok közt leskiccelte az Este a székelyeknél., azóta világszerte ismertté vált melódiáját. Hát Chopin a borongós noktürnjeit? Wagner Tannhäuser dalát az esthajnalcsillaghoz? Mozart a Kis éji zenét vagy a Varázsfuvolában az Éj királynője ■kólóra túr bravúráriáját ?,„ Tehát csak ne vágjunk fel úgy a híres technokráciánkkal, mielőt.tünk is történt egy s más e sártekén. Végszóra, tizenegy -felé, kigyúlnak a lámpák. De már nem is örvendezem annyira. Homérosz is villanv nélkül dalolt a „rózsaujjú hajnalról”, igaz, a hagyomány szerint vak volt szegény, neki úgyis hiába. Karinthy Ferenc Käthe Kollwitz rajzai Kiállítás a Nemzeti Galériában Rajzait, litográfiáit, rézkarcait minősítették naturalistának és realistának, irodalmi ihletésűnek és te- matikuslnak, szocialistának és politikai £él- zsatúnak. De abban Käthe Koll'WiftR minden bírálója és mélltatója egyetértett, hogy expresz- Bzív lapjait belső izzás, átélés, tenni akarás hatja át. „Soha nem dolgoztam hideg fejjel'..., hanem, mondhatni, mindig a véremmel — vallotta a művész. — Akik műveimet látják, ezlt érezniük kell.” Ezt a szenvedélyes szocialista elkötelezettséget és a körülmények megváltoztatását célzó indíttatást érzékelheti a közönség a Magyar Nemzeti Galéria-beli Käthe Kollwitz-grafikák, -rajzok, -plasztikák című kiállításán is. Az anyag Stuttgartból- az Institut für Aüsßandesbeziehungen gyűjteményből érkezett. A polgári származású Käthe Kollwitz a naturalista irodalomból merítette első rajzainak témáját. Gerhart Hauptmann drámája nyomán alkotott Takácsfelkelés című grafikai sorozatával aratta első nagy sikerét. Szociális érzékenységére mély hatással volt az a környezet és sors- amelyet akkor ismert meg, amikor férjhez ment egv orvoshoz, aki Berlin egyik proletánnegyedében praktizált. 1903 és 1908 között elkészítette Parasztháború című sorozatát. És rendszeresen 'készített rajtokat a SimpilidiissUmus című szatirikus folyóirat számára a nagyvárosi élet tragédiáiról. A háborúban elesett Péter fia halálát soha nem tudta elfelejteni. Sok éven át készítette fiának és a háború többi áldozatának emlékművét. Käthe Kollwitz, ahogy sok művész és értelmiségi. 1918—19. forradalmi eseményeitől remélte a jobb jövőt. 1919-ben mégis így int ,v..Ha most lennék fiatal- bizonyára kommunista lennék. Még most is arra az oldalira húz valami, de már az Ötvenes éveimet taposom, átléptem a háborút, Péter és több ezer fiatal halálát, kétségbe ejtett és megrázott a világban tomboló gyűlölet. Olyan szocializmusra vágyom- amely élni hagyja az embert.” Egész sor politikai és humanitárius célú plakátot és grafikai lapot készített; az orosz éhezők megsegítéséért, a német hadifoglyok megmentéséért, az újabb háború megakadályozásáért dolgozott. Azt követően hogy 1932- ben (Einsteinnel, Heinrich Manna!- Arnold Zweiggel és másokkal) aláírta a kommunisták és a szociáldemokraták egységfrontjára felhívó kiáltványt, a nácik kiutasították a művészeti akadémiáról, ahol a grafikai mesterkurzust vezette, dltiltották a kiállításoktól- majd evakuálták Berlinből. 1945-ben halt meg 78 évesen. Moritzburgban. Életműve, egyéni és kifejező képi világá — témáinak túlhaladottsága ellenére is — maradandó. K. M. Szegény Pantocsek Á császárnak is serleget köszörült Tévedések és pontatlanságok Varga Vera könyvében Nemrég örömmel számoltam be Varga Vera Régi magyar üveg című könyvéről. Annál szívesebben tettem ezt, mert a könyvészetiig is elegáns kiállítású kötet több fejezete Nógrád megye ipartörténetét érinti, így mindenképpen számot tarthat az itteni érdeklődésre is. Az ajánló jegyzetben ipartörténeti, szakmai elemzésre természetesen nem vállalkoztam. Mint kiderült, helyesen tettem. Dr. Szvircsek Ferenc ipartörténész, muzeológus, aki a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban csaknem egy évtizede foglalkozik az üvegipar történetének kutatásával, e témában évek óta folyamatosan publikál, a megye reformkori üvegiparának kialakulásával foglalkozó monográfiája kiadásra vár, fölhívta a figyelmet Varga Vera értékes munkájával kapcsolatban azokra a igondokra, amelyek abból következnek, hogy a többi között téves dátumok, nevek és események ismétlődnek ia könyvben. Ez .pedig azzal a veszéllyel jár, hogy mind a szakmai, mind a köztudatban meggyökeresedhetnek. JE kérdésekről beszélgettem dr. Szvircsek Ferenccel. ☆ — Szegény Pantocsek Leo Valentinnak már régóta mindegy, mit írnak róla. Varga Vera „rejtélyes■ kalandos életű" személyiségnek mondja. Holott, s először róla váltsunk szót■ élete sem rejtélyes, sem kalandos nem volt. Kiről van tehát szó? — Mielőtt erre válaszolnék megjegyzem, hogy jelen kiegészítések csak a Nógrád megyei vonatkozású tévedések és pontatlanságok helyreigazítását szolgálják- de nem térnek ki más. volt üveggyári-üveg- hutai telepek nevének, keletkezési idejének és bérlői. majd tulajdonosai pontosítására. Nos, Pantocsek Leo Valentin születési helyének és idejének forráskritika nélküli átvétele zavaró. Születési helye Krakkó. és nem Kielce. Születési dátuma: 1812. (bár számítások szerint 1811. valószínűbb). Ennek tisztázását a megyei és szlovák levéltári források teszik lehetővé. Pesten szerzett orvosi oklevelet 1843-ban. Tévedésen' alapul az az állítás, hogy orvosi praxist nem folytatott volna- 1847-ig Kckován gróf Forgách Gvu- la háziorvosa volt. majd ekkor került át Zlatnóra, ahol orvosi teendői mellett kezdett foglalkozni az üveggel. itt szövődött barátsága Zahnnal- akivel együtt írta be nevét a magyar üveggyártás úttörői közé. (Még 1848 novemberében maga Zahn is úgy mondta jegyzőkönyvbe — egy pánszláv izgatás kapcsán —hogy a gvár orvosa Pantocsek.) Politikai tevékenységet egyébként nem folytattak, habár nemzetőrök voltak 1848- ban. Zahn a politizálás helyett a szakmai munkát vállalta- mivel ehhez jobban értett és hasznosabb tevékenységnek találta. így nem véletlen, hogy Pantocsek viszonylag, nyugodt körülmények között kísérletezhetett. és fedezhette fel 1849-ben a hialoplasztikát. Tévedések eloszlatása végett azt is le kell szögezni- hogy Pantocsek üvegtechnológiai tanulmányokat csak Zlatnón folvtatott. Nem dolgozott Üj-Antal* falván, a mai , Utekácon. Tévedés ezt a gyárat Stefan Kuehinka (helyesen Kuchinka István) nevéhez kapcsolni. mint alapító. Apósa, a Zahnnal is rokonságban álló Pichler Antal bérelte a Forgáchoiktól, és csak 1865-től vette át Zahn János György üveggyáros Kuchinka. a Vas vármegyei eredetű család tagja, aki birtokosként több gyár- alapításban is részt vett Nógrádban. — E nevek, úgy látszik■ adott időben összefonódnak. Térjünk vissza Panto- csekhez. illetve üvegtech- nológiai találmányaihoz, amelyeknek keletkezési ideje is meghatározható. A hieloplásztikát már emlegettük. Mi ez? — Ennek révén éles lenyomató üvegérmeket tehetett készíteni- főleg pénzutánzatokat. E/ek művészi kivitelük révén kiállítási célra készültek, és nem fizetőeszköznek, mint Varga Vera több munkájában állította. A rimaszombati múzeumban sem található zlatnói üvegpénz, csupán néhány rossz minőségű préselt üveg robot- bárca. Ezek a lenyomatok nem emlékeztethetik a kutatókat kiállításokon megcsodált- kitüntetett „éremgyűjtemény" darabjaira. Továbbá. az iri'zes üveget, illetve technikát a meseszerű feltalálás elhagyásával. 1856-ban fedezte fel Pantocsek- és nem a hatvanas évek elején. — iMi az igazság a zlatnói üvegcsűrrel kapcsolatban? — A zlatnói gyár először is nem üvegcsűr. A gyárat 1833-ban építette fel Zahn János György. A könyvben közölt 1807-es dátum félreértésen alapul, ennek tisztázására itt nincs terjedelmi tehetőség. Az 1803-ban Sziklán (Sihla) született Zahn négyévesen aligha alapíthatott gyárat. Apja. Zahn György révén üvegesdinasztiába született, 1826-ban a gömöri Farkasvölgyön már huta- bérlő- innen ment át Zlatnóra gyárat és telepet létesíteni. 1846-ig Farkasvölgyön lakott- míg elkészült a ma már sajnos csak romjaiban látható kastély, a látványos angolparkkal. A Zahn-féle gyár a negv- venes években is gyártotta már a díszüvegeket- nemcsak az 1870—80-as években. A gyár fénykora 1873'i,g tartott, ekkor halt meg Zahn János György. Utódai (az örökbe fogadott Bolváryak) alatt még sikereket értek el. Pantocsek is aktívan tevékenykedett' sőt 1883-ban kiállított Losoncon. Családi tragédiák sora után 1893-tól idegen kézbe került a gyár. Pantocsek Leo Valentin is meghalt 1893-ban Zlatnón. — iMindezek után még néhány időpont és hozzá köthető műtárgy jelentőségét is pontosítani kell. Melyek ezek? — Mindenképpen pontosítani kell egy fontos időpontot, hangoztatva a kapcsolódó tárgy jelentőségét. Egy 1852-ben reprezentatív tárgynak készült különleges serlegről van szó, ami kortörténeti dokumentum is- Ferenc József császár első magyarországi útjának emléke. Nagy Iván,, történész naplója rögzítette 1852. június 6-ának történéseit. Nagyoroszi volt a színhelye a császár megyei tartózkodásának. Mint írja, itt: „Volt- nagy kényszerítve csinált ünnepség”. Berch- toldt Antal gróf és neje Strachan Matild birtokán fogadták a megyeiek a császárt, -és erre az alkalomra készült megyei megrendelésre a serleg. Végül is nem adták át- ennek oka még kiderítésre vár. tálán a fogadtatás és a hangulat nem volt megfelelő. Nem véletlenül készült azonban itt a serleg, készítőik hírnevét megalapozta a már a gvár- ala-pítás után két évvel- 1835-ben készített emlékpohár, a ro/snyói székes- egvház számába. De ők készítették 1856-ban is a nagy serleget, a tíz kisebb serleget és a 300 emlékpoharat az esztergomi bazilika felszentelési ünnepségére. Zahn igényessége és a rézmetsző késése miatt a császár képével metszett nagy serleg nem készült el időre- így átadására sem került. A többi. Esztergomi ■ emlék feliratú és a bazilikát ábrázoló pohár több múzeumban is megtekinthető. A Vasárnapi Üjság tudósítója 1858-ban még látta Zlatnón a Winter nevű mester által készített serleget. A könyvben is bemutatott „vasa diatreta” amelyet 1866-ban készített először Pantocsek, saját kezű köszörülése is egvben. Egv példánya Ferenc József koronázási ajándékának készült. Ügy tudjuk, hogy a feltaláló-vegyész Pantocsek iköszörülőtudása rendkívül művészies és szinte utánozhatatlan volt. — A kiegészítések önmagukban is tanulságosak. E tényen kívül, mi adja különleges jelentőségüket■ miért olyan fontos mindez számunkra? — A kiegészítéseket azért kell megtenni, mert — s ezt külföldi kutatásaim alapján mondhatom — a .holland protestáns eredetű család leszármazottja- Zahn János György évtizedekre kiterjedő céltudatos és kitartó tevékenységével' a hoz- z.á társult Pantocsek Leo Valentinnal a szerény kezdetektől úgy fejlesztette a gyárat- amelynél fogva az orsz.ág üvegiparában jelentős tényezővé, követendő példává vált. A modern technika iránt legfogékonyabb gyárban a zseniális — és nem kalandos — életű Pantocsek számos technikai és művészi kezdeményezése is elindulhatott. A Nógrád megyei ipartörténet- kutatás során a magyar iparosodás és tőkésfejlődés e fontos korszakáról, meghatározó üvegescsaládjáról szeretnék szólni a készülő monográfiámban, hiszen ennek a kornak ismerete és értékelése nemcsak az iparművészet- hanem a kapitalizáció története szempontjából is felemás értékelésű, vitatott adatokkal- tényekkel terhes. Ezért várható el minden adat- és tényközlésben nagyobb’ pontosság. T E.
