Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám

1990. JANUAR 19.. PÉNTEK NO(IRAl) 3 Amiben mindegyik párt koalícióra léphetne „PARTMIinil” A Kékszalag-bizottság elemzése a magyar gazdaságról Miként lehet hazánkban megteremteni a működőképes piacgazdaságot, erről tanácskozott az elmúlt héten mintegy 100 magyar és külföldi szakértő az egyesült államokbeli Indianapolisban. Hudson Institute-on. Milyen ajánlásokat fogalmaztak meg, és hogyan látják a magyar gazdaság át­alakításának lehetőségeit a neves külföldi szakemberek? — erről érdeklődött az MTI munkatársa Varga Györgytől, a Kékszalag-bizottság magyar szóvivőjétől, a Figyelő főszer­kesztőjétől. Mindenekelőtt magáról a bizottságról közölt néhány fontosabb tényt a szóvivő. Elmondta: a bizottság azért viseli a Kékszalag nevet, mivel ezzel az angolszász jelképpel a leg.kivátóbbakat jelölik mindenütt és minden kategóriában. A munkacso­port is azért kapta ezt a nevet, mert a leghozzáér­tőbb, legnevesebb szakem­berek közül választották ki tagjait, s ők vesznék részt a munkában független szakértőként. Annak elle­nére, hogy a bizottság tag­jai magánemberként tevé­kenykednek, 'mögöttük szá­mos neves intézmény, vala­mint kormányszakértő sere­ge van. A testület, amely Indianapolisban az elmúlt héten tárgyalóasztalhoz ült, nem elsősorban a magyar kérdés szakértőiből állt, ha­nem egy-egy gazdasági és társadalmi problémakör szak- tekintélyeiből. A bizottság öt munkacsoportban vitatta meg a magyar gazdasági átmenet részletkérdéseit, ám a tanácskozáson három alap­vető kérdésről részletesebben is kifejtették véleményüket a külföldi tanácsadók a je­lenlévő magyar szakértők­nek. Nevezetesen: miként lehetne Magyarországon megoldani a privatizáció kérdését: hogyan hidalhatok át a piacgazdaságba való át­menet feszültségei: valamint milyen társadalmi feltételek szükségesek a változások el­éréséhez. A magyar privatizációról az volt a többség vélemé­nye, hogy ez nálunk nem a gazdaságpolitika technikai kérdése, hanem egy, a rend­szerváltásba ágyazott folya­matnak tekinthető. Ezért is a privatizációt tervszerűen kell végrehajtani, viszonylag rövid idő alatt úgv, hogy az A Minisztertanács hatá­rozata alapján Beck Tamás kereskedelmi miniszter 1700 vállalatnak küldött körle­velet- amelyben közli; ja­nuár 18-án felfüggesztette a rubelelszámolású export tel­jes engedély- és kötésállo­mányát, beleértve az 1990. évi államközi megállapodá­sok kontingenseit is. A szigorú intézkedés hát­teréről Apró Piroska keres- kedeLmi miniszterhelyettes tájékoztatta az MTI mun­katársát. Elmondta: a szo­ciálisba export több mint 1 milliárd rubeles tavalyi ak­tívuma már az év első nap­jaiban tovább növekedett, 15 nap alatt 250 millió ru­bel aktívum keletkezett, en­nek több mint fele a ma­gyar—szovjet külkereske­delemben. Radikális lépé­sek nélkül a hatalmas ösz- szegű rubeláktívum tovább növekedhetne- halott már a jelenlegi mérték is, elvisel­hetetlen terhet jelent a ma­gyar gazdaság számára. Az ellentétel nélküli exportszál­lítások ugyanis meghatáro­zatlan idejű kamatmentes hitelként funkcionálnak, s a külföldi hitelezők is joggal nehezményezik, hogy a nyu­gati hitelekből keleti for­ráskihelyezést finanszíro­zunk. Emellett az azonnali inkasszó következtében áru­együttjárjon a gazdasági ver­seny élénkülésével, valamint a gazdaság hatékonyságának növekedésével;. a tőkealapok és a földtulajdon értékének reális felmérésével. Margaret Thatcher priva­tizációs szakértője külön fel­hívta magyar kollégái fi­gyelmét arra, hogy az állam­nak rendet kell teremtenie azokban a szektorokban, amelyeket magánkézbe sze­retne adni, vagyis nem célszerű úgy végrehajtani ezt a programot, ho,gv a ma­gánvállalkozók „csődtöme­get" kapnak az államtól, mert aktkor a vállalkozás hatékonysága és nyereséges­sége nem garantálható. A brit szakember azt is hangsúlyozta, hogy érdemes megfontoltan kiválasztani azokat a vállalatokat és gaz­dasági ágakat, amelyeket a kormány magánkézbe kíván adni, mivel csak így kerül­hetők el az átmenet nehéz­ségei. Véleménye szerint ilven szektorok lehetnek: a ruházati ipar, a kereskede­lem. a szolgáltatás, valamint az infrastruktúra egyes terü­letei, amelyek viszonylag könnyen privatizálhatok. A privatizációs folyamat­nak törvényszerűen együtt kell járnia a vállalkozás- élénkítéssel — hangoztatták a külföldi szakértők —, eh­hez nélkülözhetetlen feltétel a kezdőtőke megteremtése, valamint a gazdasági kör­nyezet viszonylagos állandó­ságának garantálása. A jövendő magyar kor­mány másik nagy feladata lesz, a megállapítások sze­rint, az átmeneti időszak fe­szültségeinek áthidalása. Hi­szen a gazdaság új pályára való állítása együtt járhat a visszafejlesztendő ágaza­tok okozta gazdasági telje­sítmény-visszaeséssel, és ezzel egyidőben számolni fedezet nélküli pénz jele­nik meg a magyar gazda­ságban, hiszen az aktívum mértékéig nem tudnak el­lentételeket beszerezni part­nereiktől a vállalatok. Mind­ez szükségessé tette az egye­di engedélyek bevezetését- ám ezt a minisztérium csak átmeneti kényszerintézke­désnek tekinti. Az egyedi engedélyt — amely ezentúl negyedévre szól — indokolt esetben tér« mészetesen megadja a mi­nisztérium. Vélhetően azok a vállalatok kapják majd, amelyeknek az államközi egyezmények kontingenst határoznak meg. valamint amelyek barterüzletekat köt­nek. . Az engedélykérel­mek elbírálásánál a minisz­térium azt nem veszi ala­pul, hogy mennyi az ex­portálandó termék dollár­tartalma. Ez egyrészt nem férne össze az importlibe­ralizáció elvével- másrészt a dollártartalomról amúgy is csak a vállalatoknak van pontos információjuk. A minisztérium tisztában van azzal, hogy az export visszaszorítása súlyos prob­lémákat okoz a vállalatok­nak — mondotta Apró Pi­roska — ám tekintettel a kialakult válsághelyzetre, ezt a lépést meg kellett ten­ni. (MTI) kell az adósságszolgálati ter­hek -növekedésével is. Ez a két tényező azonban az élet- színvonal jelentős csökkenér sét idézhetné elő, ami a re­formfolyamat ellehetetlenü­léséhez vezethetne. Ezért a magyar szakértők azt kér­ték a bizottság külföldi tag­jaitól: ebben az átmeneti időszakban támogassák azt a magyar törekvést, hogv az adósságszolgálati terhek­ből fakadó társadalmi költ­ségek megoszthatók legye­nek a hitelező külföldiekkel. Ezt az igényt úgy tűnik, méltányolják a külföldi pénzügyi körök, segíteni azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén hajlandók. Az akcióprogram harma­dik alappillére: a társadalmi feltételek megteremtése a szükséges átalakuláshoz. Ta­lán e területen lesz legne­hezebb az előrelépés — mondta a Kékszalagtöizott- ság magyar szakértője —, ugyanis az, emberi fejekben kell elérni a változásokat, vagyis tudatosítaná a piac­gazdaság új követelmény­rendszerét. Meg kell tanul­nunk újra vállalkozói módon gondolkodni, hozzá - kell szoknunk a nagyobb társa­dalmi különbségek elviselé­séhez. Az átmenetileg je­lentkező társadalmi feszült­ségeket pedig megfelelő szo­ciálpolitikával szükséges el­lensúlyozni. Vagvis a bizott­ság nem csak a gazdasági, hanem az átalakulás társa­dalmi feltételeit is figyelem­be veszi ajánlásaiban. Hogy végül is a Kékszalag­bizottság milyen munkaprog­ram-tervezetet ajánl majd a választások után hatalomra kerülő kormánynak, azt ma még pontosan megmondani nem lehet — zárta a beszél­getést Varga György —, mivel a program az elkövet­kezendő hetekben kap vég­leges formát azokon a bi­zottsági véleménycseréken, melyeket Brüsszelben, illet­ve Budapesten tartanak. Ki­dolgozott javaslatát a bi­zottság a választások előtt szeretné a magyar közvéle­ménnyel is, megismertetni és megvitatni. (MTI) A Szaturnusz pora A Szaturnusz légkörének por- tartalmát elemezték behatóan, a grúziai hegyekben működő abasztumani csillagászati ob­szervatórium munkatársai. A vizsgálatokkal ezredmilli- méter átmérőjű szilárd szem­cséket mutattak ki a Szatur­nusz légkörében, amelynek tér­fogata 750-szer nagyobb a Földnél. A porszemcsék össze­sűrűsödnek a bolygó pólusai­nak a térségében, ahol a por behatol a Szaturnusz légkörébe, a környező gyűrűkből. Alacsonyan szállnak a hí­rek manapság. Egyszerűen lehetetlen« kikerülni őket. Persze az már mindenki ma­gánügye, hogy miként ütkö­zik velük, mit szűr ki a hí­rekből. Akad ugyanis közöt­tük áljellegű is — egysze­rűbben: pletyka. így hát, ha biztosat akarunk tudni, tisz­ta forrásból meríteni, a leg­jobb, ha meghallgatjuk a forrás csörgedezését... ☆ — Igaz-e, hogy az MSZMP helyi szervezete azt szeretné, ha a megyében induló pár­tok a választási kampányra fordítható pénzösszegük egy részét valamilyen nemes cél­ra felajánlanák Nógrádban? — kérdezem Kálovits Gézát, az MSZMP egyik Nógrád megyei vezetőjét. — Az a bizonyos „egy ré­sze” a mi elképzelésünk sze­rint a pártok rendelkezésé­re álló összeg 75 százaléka lenne. E/.t közérdekre, szo­ciális és kulturális célokra ajánlanák fel a pártok. — Vagyis csak a 25 szá­zalékkal indulnának... — Igen. — Gondolom, azzal önök is számoltak, hogy akinek több pénz áll rendelkezésé­re, annál a felajánlott há­romnegyed, illetve a kam­pányba bevonható egynegyed rész is több. —1 Nézze, ha arra gondol, hogy az MSZMP Dárius kin­csének a birtokában teszi meg ezt az indítványát, ak­kor ki kell ábrándítanom. — Erre nem gqndoltam, mivel a perzsa uralkodó kincse talán az egész orszá­got nem húzná ki a bajból. A terveknek megfelelően, január 31-ig kell a nép­számlálási adatfelvételt be­fejezni, ezt követően, a te- rületfeielősölc és a helyi népszámlálási felelősök ve­szik „kezelésbe" a. kérdőíve­ket, majd Számítógépre ke­rülnek a«z adatok, ezeket a Központi Statlisztöiikiai Hivatal és a megyei igazgatósága dolgozza fel. Az előkészítő munkában, a megyei tanács, míg a felügyeleti, érdiemi és szakmai munkában, a me­gyei statisztikai hivatal vál­lalt nagyobb részt. Olvasóitok is tapasztalhat­ták«, hogy a népszámlálással megbízott személyek szom­baton és vasárnap is dol­goztak. Sok helyre csenget­viszont az indítványról ol­vasó ellenfelek bizonyára szívesen vetnének egy pil­lantást az önök bukszájába. — Nem titok, az MSZMP- nek a mai napig (a riport január 17-én készült) mind­össze 50 ezer forint áll ren­delkezésére. Ez a pénz a megyében élő négyezer fős tagságunk adakozásából, és a tagsági díjakból gyűlt össze. Mi tehát ebből „százalékol- hatunk", amennyiben a to­vábbiakban nem nyílik meg még jobban a tagság pénz­tárcája. — Ez persze nem azt je­lenti, hogy az MSZMP nem vet be mindent a siker ér­dekében... — Nagy harcok vannak kilátásban a pártok között. Az MSZMP demokratikus párt, demokratikus eszkö­zökkel kíván részt venni a választásokban. Nincs semmi olyan eszköz a kezünkben, ami a jelenlegi párttörvény, az Országgyűlés, netán az Alkotmány előírásaival el­lentétes lenne. A mi eszkö­zünk tagságunk és aktívahá­lózatunk. Azt is szeretném elmondani, hogy szívesen vennénk, ha a megyében te­vékenykedő pártok egy eti­kai bizottságot alakítanának a pártok képviselőinek a részvételével. Ez a bizottság kidolgozna egy választási eti­kai kódexet, ellenőrizné a pártok által felhasznált kam­pányeszközök tisztaságát. Nem tíjrné meg a plakátok letépését, átragasztását, be- festését, és legfőképp nem a személyiségek sértegetését, bemocskolását. Minden in­duló azzal törődjön. hogy magát tudja elfogadtatni, ne a vetélytárs befeketítése ve­zérelje. tek be. Mint érdeklődésünk­re elmondták, a megkeresett: családok túlnyomó többsége segítőkészen, megértéssel fo­gadta őket. A megyei szervektől ka­pott értesüléseink szerint, a „reprezentatív ívre” való adatfelvétel, a legnehezebb, ez veszi igénybe a nagyobb időt és azok türelmét, aki­ket a számítógép kijelölése alapján ilyen céllal keres­nek. Tehát aiz összeírok nem személyes indítékok és kije­lölés alapján „kíváncsiak” a család életére... A pásztói tapasztalatokról Bukta Jánosné, a városi« «ta- nács hatósági osztályának igazgatási csoportvezetője adott információt»: — Mit vár az indítvá­nyuktól? — Mivel az indulatok el­szabadultak,. nem valószínű, hogy elfogadásra talál a ja­vaslat. Nem számítok pozi­tív válaszra. — Ügy érzem, itt helyén­való a kérdés; milyen a kap­csolata a többi párttal? — Személy szerint min­den pártvezetővel emberi a kapcsolatom, nem állok ve­lük vitában. Az más lapra tartozik, hogy mindenki a saját pártja ügyét szolgálja. Ha ezt demokratikus eszkö­zökkel teszi, a megyében dolgozókat, a közérdeket szolgálja — elismerés, becsü­let érte. — Ezek szerint a NÓG- RÁD-ban nemrégen megje­lent Rilecz—dr. Samu interjú észrevételei milyen kategóriába sorolhatók? — Nem tartom érdemes­nek a reagálást. — Visszatérve a pártokkal való személyes kapcsolatai­ról elmondottakhoz, elkép­zelhető, hogy nem talál me­rev elutasításra. — Annyit mondhatok, hogy ha azt a bizonyos 75 százalékot közös, nemes cél­ra használjuk fel, akkor nem csak egy féldecivel jutna több mindenkinek! ☆ Más jellegű anyaggyűjté­sem során dr. Németh Lajos ügyvéd (MSZDP) az MSZMP-től teljesen függet­lenül — és a rákérdezésem nélkül — vetette fel, hogv „bizony, abból a kampány­pénzből nem ártana egy jó nagy karéj a szociális célok segítésére". Bonkő Mihály — A feladatok 75 százalé­kát már elVégeztüki, több ölsiszeírókör.zetben már az összesítéssel foglalatoskod­nak. Kilenc reprezentatív körzetünk van. A népszám­lálási; tanácsi dolgozók vég­zik, munkaidő után, hét végeken, többen fizetett sza­badságot kértek, hogy a kapott feladatot elvégezhes­sék. A kijelölt negyvenöt összesítő, eddig zavaró kö­rülményről nem adott jel­zésit. — Szécsónyben is tervsze­rűen, ütemesen haladunk a népszámlllá lássál — mondja dr. Verecaki József, a ta­nács hatósági osztályának vezetője. — A feladatok több mint kétharmadával végeztünk és a kijelölt ha­táridőre befejezzük a mun­kát. Huszonkét népstzámlá- ló, négy területfelelős és két felügyelő van a „stábban”. Élve az alkalommal, a NÓGRÁD-on keresztül is szeretném megköszönni a város és a két társközség la­kóinak azt, hogy segítő, tá­mogató egyetértésükkel megkönnyítik az össze írók munkáját. Egy körzetben ál­talában háromszáz fő ada­tait kelj« kérdőívre rögzíte­ni. .. Nálunk is a reprezen­tatív adatfelvétel' a nehe­zebb, hiszen ebben az eset­ben, negyvenkét kérdésre adott választ kell rögzíteni. Előfordult egy-két család­nál, hogy ennek lényegét nem mindjárt értették meg. — Milyen módszerrel dol­goznak ez esetben? — Az alkalmazott forma a „kikérdezéses módszer” — válaszolja. Alkalmunk volt néhány néps’zámlálóval is beszélget­nünk. Elmondták, hogy az összeírás során, sok olyan he­lyi információit is szereznek, amely eddig ennyire nem volt isimert és a jövőben elő­segíti a sokrétű tanácsi munka még eredményeseb­bé tételét. A felvett adatok titkosak, ezeket semmilyen szerv el­lenőrzés céljából nem kap­hatja meg. Rácz A. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat központi ipartelepén található asztalosüzem­ben az építkezésekhez szükséges egyedi nyílászárókat állítják elő. Képünkön Dancsok Sándor, Jánák Béla és Kovács Barnabás a váci építkezésre kerülő ajtótokokat készíti. —RT— Szigorítják a rubelexport engedélyezését Népszámlálási helyzetkép Időarányos és ütemes az összeírás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents