Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

1990. JANUÁR 18.. CSÜTÖRTÖK NO(ÍRAI) Ilyen Is van Lesz-e a gazdaváltás? t Ahol jól gazdálkodik a nagyüzemi gazdaság A szovjet vezetés mindent elkövet azért hogy az élei-’ miszer-eMátás problémái mielőbb megoldódjanak. Ezt kívánja elérni azzal is, szabad utat enged a kü­lönböző gazdálkodási for­mák fejlődésének. Az a fon­tos- hogy hatékonyan, jö­vedelmezően működjenek. A földek bérbeadása, a csa­ládi Tarmok a szövetkeze­tek kialakítása mellett ugyanakkor nagy gondot fordít a nagyüzemi gazda­ságok. az agráripari válla­latok- agráripari kombiná­tok fejlesztésére, erősíté­sére is. Ezek a nagyüze­mek vállalatok jelentős pénzügyi és technikai esz­közökkel rendelkeznek, ezért széleskörűen tudják alkalmazni a legújabb tech­nológiákat- a leghatéko­nyabban tudják megoldani a mezőgazdasági nyers­anyag-feldolgozás problé­máját, ami jelenleg súlyos gondot jelent a Szovjet­unióban. A több mint 100 ezer hek­táron gazdálkodó Kubany agráripari kombinát földjei Oroszország híres mező- gazdasági övezetében a Kubanyban (Észak-Kauká- zus) terültnek el. A egész közigazgatási körzet erői­nek és eszközeinek kon­centrálása segítette hozzá a kombinátot ahhoz, hogy óriási méretekben tüdta al­kalmazni a cukorrépa- és a kukoricatermesztés inten­zív" technológiáját. Napjainkban itt egy hek­táron átlag 467 mázsa cu­korrépa. 71 mázsa kukori­ca terem- a korábbi 350 és 57 mázsával szemben. Az állattenyésztésben — a te- nyészállomány javítása ered­ményeként — a tejhozam eves átlagban egy tehénre számítva csaknem egy ton­na. A kombinát számításai beváltak a saját feldolgozó ágazattal is. Saját 'üzemei, gyárai vannak, amelyekben édesipari termékeket,, kon- zervet- sajtot, töltelékárut, húskészítményeket állítanak elő. teát szortíroznak, cso­magolnak. Gyakorlatilag nincs a kombinátban olyan mezőgazdasági termék, amely veszendőbe menne. Ugyanakkora termőterületről az elmúlt öt év alatt másfél­szer annyit takarított he­roint régebben. Azzal pe­dig, hogy a feldolgozást és az értékesítést is maga in­tézi, éves nyeresége 369 millióról 620 millió rubelre növekedett. Most 340 millió rubeles költséggel egy egész fel­dolgozó kombinát épül —1 a kombináton -belül. A 8 hek­tárnyi területen lesz tej-, zöldség- és gyümölcsfeldol­gozó üzem, vágóhíd- hús- feldolgozó, göngyöleggyár, 10 ezer tonna kapacitású hűtőház stb. Ez a hatalmas méretű komplexum egy sor kül­földi partner tőkéjének és szakembereinek bevonásá­val épül — mondja Mihail Lomacs- az agráripari kom­binát vezérigazgatója. — Az építkezést jugoszláv válla­latok végzik, a gépeket, be­rendezéseket neves nyu­gatnémet, olasz- svéd, oszt­rák cégek szállítják. A termelési folyamat, amely a földeken, a feldol­gozó üzemekben kezdődik- a .kombinát bolthálózatá­ban ér véget. Termékeinket nemcsak Kubanyban adjuk el, szállítunk az ország más városaiba is. Moszkvában saját kereskedelmi . köz­pontunk lesz. Terveink közé tartozik egy szőrmék'készítő üzem is. Mintegy 200 ezer darab vidiraprémmel számolunk A kombinátnak saját vá­góhídja és húsfeldolgozó üzeme van. A különleges recept szerint készüld ku- banyi kolbászt, szívesen vá­sárolják a boltokban. Ké­pünk a húsfeldolgozó kész­áruraktárában került len­csevégre. A füstöltárut in­nen viszik ki a kombinát saját bolthálózatába és az ország más városaiba is. Még nincs megegyezés az autóimportban Éledő magyar—román kereskedelmi kapcsolatok A hagyományos csatornákon meglehetősen kevés gazdasá­gi hír érkezik Romániából az utóbbi hetekben. A Kereske­delmi Minisztériumban például még nem tudják, érkezett-e egyáltalán az idén román áru Magyarországra. A rendelke­zésükre álló adatok ugyanis a múlt év november végiek, így nincs információjuk arról, megindult-e ismét a kereskedelmi forgalom a két ország között. Az MTI munkatársa külkeres­kedelmi vállalatoknál érdeklődött: a válaszokból ítélve a partnerkapcsolatok lassan felélednek, s a kölcsönös szállítá­sok is normalizálódnak. A MOGÜRT-nél elmond­ták: a szállításokban nincs lemaradás, a forgalom gya­korlatilag szinte nem i„ szü­netelt. FoTyamatosan érkez­nek a tehergépkocsik: ebben az évben 4800 benzin-, illet­ve dízelüzemű ARO kiste­herautóra, valamint 300 Da­cia pick-up kisteherautóra lehet számítani. Ellentétel­ként Ikarus-alkatrészeket és garázsberendezéseket szál­lít a MOGÜRT. Az idei Da­cia- és Oltcit-importban ed­dig még nem tudtak meg­egyezni, a mennyiség egye­lőre vitatott. A magyar al- .katrészigénveket egyeztették a román partnerekkel, ám konkrét szerződést még ezekre sem kötöttek. Megkezdődtek a kereske­delmi tárgyalások a Hunga- rocoopnál is. Egyelőre azon­ban mindkét fél még az el­múlt évről tartozik szállít­mányokkal. A román part­ner azt kéri, hogy a Hun- garocoop az elmaradt export­tételek helyett élelmiszer­szállítmányokat, elsősorban húskonzerveket küldjön. A magyar vállalat pedig arra számít, hogy a román part­nerek pótolják korábbi tar­tozásaikat, s leszállítják az elmaradt jelentős mennyisé­gű ágyneműt, cipőt, bútort, háztartási üvegárut és szer­számot. A mostani tárgyalá­sok eredményeként várható, hogy a közeljövőben kölcsö­nösen megindulnak a szállí­tások, s miridkét fél pótolja elmaradását. Igaz, így sem valószínű, hogy a tavalyi előirányzat, az oldalankénti hétmillió rubel értékű áru valóban gazdát cserél. A közeljövőben kötik meg a szerződést az idei kölcsönös szállításokra is. A Konsumex múlt évi ro­mán importja meghaladta a 13 millió rubelt, az export értéke pedig mintegy 9,5 millió rubel volt. Az export­tételek elsősorban élelmi­szerek, írószerek és kozmeti­kai cikkek, ezeket a tavalyi szerződések alapján, folya­matosan szállítja a magyar cég. Az import többségét gáz­tűzhelyek, konfekcióáruk, textíliák teszik ki, a szállí­tások várhatóan hamarosan, megkezdődnek. A tárgyalá­sok már folynak, ám több esetben az árakban még nem tudtak megegyezni. A Chemolimpex összforgal­ma Romániával tavaly 28 millió rubel értékű volt, eb­ből 16 millió rubel az ex­port és 12 millió az import. A forgalom legnagyobb há­nyada a magyar—román ve­gyi egyezmény alapján bo­nyolódik, ennek keretében Magyarország benzolt és to- luolt exportál és marónát­ront, valamint amonniák- szqdát importál Romániából. Január 9-én befejeződtek az egyezmény- alapján a tavalyi szállítások, amelyek gyakor­latilag alig szüneteltek az elmúlt hetekben. A magyar és a román fél az idei ma­gánjogi szerződést, az ár­tárgyalások függvényében, várhatóan hamarosan meg­köti. Egyetlen kamiont sem küldtek vissza... Kellemes látványt nyújt, megállásra késztető színfolt­ja a községnek a nézsai ter­melőszövetkezet alig , két­éves múltra visszatekintő hűtőháza, amely 80 millióba került, és második esztende­je fogadja magába a szezon­ban felvásárolt málnát, hogy aztán később feldolgozva és csomagolva kiszállítsák ha­tárainkon túlra. Az ötven vagon árut be­fogadó létesítményben har­minchárom vagonra valót tett ki a málna. Hétvagon- nyi feketeszedernek bizto­sítottak hűtőkamrát, egy va­gon feketeribizli társaságá­ban. Ez utóbbi kedvelt gyü­mölcs most újra reneszánszát éli, ami a felvásárlási ára­kat. illeti. Ugyanis a néhány évvel ezelőtti mélypont után, az idén ellenkezőjére fordult a helyzet. A feketeribizli kilójáért 100 forintot adtak, szemben az alacsonyra " zu­hant málna — 40, de volt, ahol 20 forintos — árával szemben. A felvásárlási ár emelke­désében szerepe van egy­részt a megnövekedett piaci keresletnek, másrészt an­nak, hogy a termelők a ko­rábbi években csaknem tel­jesen kivágták a termő- állományt. Ottjártunkkor a felvásá­rolt málnából már csak nyolc vagonra való várt ki­szállításra. Az idesereglett asszonyok folyamatosan végzik a válogatást, hogy a legfrissebb telexértesítésnek megfelelően, a • jelzett svéd kamion érkezésére elkészít­sék az újabb szállítmányt. A két és fél kilós fóliába cso­magolt kedvelt csemegéből Angliába, az NSZK-ba^ Svájcba és Ausztriába kül­denek. Kétféle minőségben. Vagy első osztályú kiszerelés­ben, vagy grízmálnaként — darált — másodosztályú mi­nősítésben. Ez utóbbit a konzervgyárak használják fel egyik alapanyagként. Az itt dolgozók büszkén mondjak, egyetlen kamiont sem küldtek vissza azzal, hogy a minőség eltér az elő­írttól. Ez annak köszönhető, hogy annyi időt fordítanak a kiválogatásra, amellyel ezt el tudják érni. De kínosan ügyelnek arra is, hogy az előírt mennyiség benne le­gyen a tasakokban. Mivel a málnakiszállítás rövidesen befejeződik, a ka­pacitás kihasználása érdeké­ben egyéb növényféleségek­kel népesítik be a hűtőkam­rákat. Például a gödi tsz-nek bodzát fagyasztanak, majd feldolgozás után, egységra­kományként a kívánt helyr^ szállítják. Amennyiben az előbbi fel­adat sem köti le az egymás* nak itt találkozót adó asz* szonyók dolgos kezeit, akkor bérmunkát végeznek a Du­nakeszi Hűtőházban. Oda- és visszaszállításukat a hűtőház vállalja magára. Egyébként két műsz,akban dolgoznak, ha pedig jön a kamion, ak­kor az adminisztrátorok is besegítenek — teljesítmény­bérben. Megtudtam, hogy az új lé­tesítmény még nem termel gazdaságosan, mert az első osztályú máln^kihozatal nem éri él az ötVen slzáza- lékot. Emiatt nagy terhek nehezédnek a termelőszövet­kezet vezetőinek vállára. Szerencsére, eddig még sike­rült a lízingelési feltételként megszabott, évi 400 ezer márka értékű málnát ki­szállítaniuk. Ügy hírlik, ezzel még nem ért véget a „játszma ". Gaz- daváltásra is sor kerülhet, amennyiben mindkét fél megtalálja a számítását, hogy gazdaságossá váljék a hűtő­ház tevékenysége. Számítógép segít a vezető kiválasztásában A menedzserkarrierekben látszólag szétbogozihatatla- nul összefonódik a szeren­cse és a véletlen, a ráter­mettség és a szaktudás. Ügy tűnik, minden lehetséges, minden megtörténhet- és egy kis szerencse nélkül semmi sem megy. , A szerencsetényező min­dig szerepet fog játszani"’ — mondja Fred W. Schmid pszichológus. De a szeren­cse- a véletlen tényezőin és a politikai faktorokon túl, minden intézmény és min­den vállalkozó szakmai ala­pot is keres személyi dönté­seinél. De éppen a szakmai alapról, mellyel mindenki­nek rendelkeznie kell. ha karriert akar csinálni, ta­lálgatás folyik. Minden sze­mélyzeti vezetőnek mások a tapasztalatai; biztos re­ceptek nincsenek. A menedzserkiválasztó tesztek fejlődésében új trend bontakozik ki: hátat fordí­tanak a papír- és ceruza- teszteknek, és mindinkább számítógépeket alkalmaz­nak a menedzserek kivá­lasztásában és oktatásában. Szakemberek szerint a számítógépes szimuláció se­gítségével rá lehet bukkan­ni annak a menedzsernek a típusára, aki nem lineáris ok-okozat láncolatokban keresi a problémák meg­oldását, hanem komplex összefüggésekben gondol­kodik és dönt. Az első ilyen jellegű- Manage! elnevezésű eljá­rást egy éve alkalmazzák a müncheni Siemensnél. Szoftverjének fejlesztési költségei egymillió márkát tettek ki. A vizsgálandó személy­nek két és fél óra áll ren­delkezésre a számítógép mellett, és az a feladata, hogy 15 éves szimulált idő­szak alatt egv szállodaüzem gazdasági fejlődését irányít­sa. Eközben nem kevesebb, mint 5000 üzemgazdasági- személyzetpolitikai és egyéb adatot hívhat le, ez a sok­féleség lehetővé teszi szá­mára, hogy- minden prob­lémafelvetést többször vé­gigjátsszon. De csak néhány változat valóban fontos, a többit ei lehet hanyagolni. Éppen a fontossági sorrend megállapítása az a képes­ség, mellyel a jövő me­nedzserének rendelkeznie kell. A játék végén maga a számítógép végzi el az ér­tékelést: különböző grafi­kákon jeleníti meg az eljá­rás struktúráját- és látha­tóvá teszi, hogy a vizsgá­landó személy csak óvatos beavatkozásokat mert-e tenni- vpgy hazárdjátékos módjára járt-e el; hogy csak akkor cselekedett-e, amikor már küszöbön állt a katasztrófa, vagy konokul ragaszkodott egy feladathoz, eredménytelenül ismétel­getve ugyanazokat a mű­veleteket. Az 50 000 márká­ért kínált Manage [-prog­ram iránt a Deutsche Iparik, a Lufthansa és a VW ér­deklődik. A tudósok más, hasonló teszteszközök ki- fejlesztésén is dolgoznak. Az év elejétől felületszerelést végző műhelyt hoztak létre Salgótarjánban,a BRG Rádió- technikai Rt.-ben. Így éves szinten az rt, mintegy tízmillió forintos anyagmegtakarí­tást ér el, Az új technológiával készülő áramköröket kézi adó-vevőkészülékekbe építik bele. Képünkön Menczel István és Kurcsik Istvánná készítik az áramköröket. —RT— t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents