Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 14. szám

1990. JANUÁR 17., SZERDA NOÍÍRAI) 3 A boltokból élnek a hivatalnokok is! % igy leltár kapcsán A boltbezárások korát éljük. Csak Balassagyarmaton az elmúlt évben több kis élelmiszerüzlet végleg bezárta aj­taját. Hiába a mind feljebb kúszó ár, a kereskedelmi vál­lalatok sorra kényszerülnek bezárni üzleteiket. Az indok valahányszor egyszerű: veszteséges az „egység!” Kicsi a forgalom, túl nagy a raktárkészlet, nagy a forgási idő... Érdékes volna egyszer azt fis megvizsgálni: a kereske­delmi cégek központjaiban, egy esetleges létszámleépí­téssel, amikor az ottani fe­lesleges emberek kapnák kézhez munkáköny vüket, hány ilyen kis bolt kaphat­na „bi'táhialadékót”? Mek­kora költséget jelent vajon az osztályvezetői szinten el­rendelt „tiiUkárnősítés”, ami­kor köztudott, hogy egy-egy fizetésnek 85—90 százaléko­sak a közterhei, egy forint bérhez majdnem tíz forint költség párosul! Ám, ha belelapozok a te­lefonkönyvbe, szembetűnik egy másik kézenfekvő költ­ségcsökkentési lehetőség. Hi­szen, nem csupán az a tele- fonszám olvasható a vállalat neve melllett, amelyen „a mellékállomások hívhatók”, ott sorakoznak az osztályve­zetők, majd az osztályok, az igazgatóhelyettesek, a titkár­ságok, végül a vevőszolgálat önálló telefonszámai. . . Mindez azért kívánkozott papírra, mert újabb boltra kerül lakat Balassagyarma­ton. Híre kelt a városban, hogy a NÖGRÁDKER jár­műboltja megszűnik. A dol­gozók megkapták felmondó- levelüket. Telefonbeszélgetés útján, Mihály Zoltántól, . a NÖG- RÁDKER kiskereskedelmi osztályának vezetőjétől meg­tudtam, nem szűnik meg a bolt. Hétfőtől leltároznak, majd már a volt Krajcáros üzlet helyén nyitja meg, egy magánvállalkozó, akii szer­ződéses üzemeltetésre kivet­te. A gépkocsi-alkatrészek helyére, a háztartási felsze­relési részleg terjeszkedőik majd, annak helyére pedig vízvezeték- és fürdőszoba­szerelési bemutató- és áru- sítórésizleg települ. — Mi volt az indoka, hogy szerződésesre váltsák az üz­letet? — Túl nagy raktárkész­lettel dolgoztak, hős,szú, 120 napos forgási idővel, s nem volt nyereséges a bolt — így a válasz. A döntés persze a vállala­té, ahol ilyennek látszik a dolog. Más kérdés, hogy a raktárkészleti előírás évek óta' nem változott, így az al­katrészek áraihak emelke­dése mind szűkösebb kíná­latot feltételezett, ha a bolt dolgozói nem vállalták vol­na, hogy a vállalati elő­irányzatot megszegjék. A forgalomról, nyereségről, csak annyit: magam néhány hónapja „cikkeztem” épp’ az említett járműbolt ügyé­ben, amikor több ismerő­söm, olvasónk jelezte: or­szágszerte hiánycikknek szá­mító alkatrészekre leltek az üzletben. Mii több, csehszlo­vákiai autósok Skoda-alkat- részekért jártak át ide... A kiskereskedelmi osztály vezetője megnyugtatott: nem szűnik meg az alkat­részbolt, hiszen a maszek, a profilt megtartja. Ne legyen igazam, de félő csak addig, amíg a „magán­zó” ráébred, hogy matricák­kal, Kossuth-cím er es rend­számtábla-tartókkal, szago- sítákikal gyorsabb a gazda­godás, mint mondjuk a ve- zérműláncok, gyújtáskapcso- lók,, tömítések útján. A dolgozókról csak any- nyit: a felmondólevelet egy kivételével, valóban kézhez kapták- Hétfőtől tart a lel­tár. Az osztályvezető úgy nyilatkozott, több üzlet be­zárását nem tervezik Balas­sagyarmaton. A kérdés most annyi: miikor jön el az idő, hogy egy kereskedelmi cég nem a boltok bezárásával igyekszik fennmaradását megőrizni, hanem más, ta­lán „kényelmetlenebb” meg­oldások útján. Elvégre a boltokból élnek a hivatal­nokok is! (hlavay) Zárszámadások előtt > A minisztérium nem tud mit mondani “V • • A közeli napokban ország­szerte megkezdődnek a ter­melőszövetkezeti zárszám­adások. Néhány hét alatt több mint 1200 téesz, 60 szakszövetkezet és 14 halá­szati téesz közössége ad számot munkájáról, s mérle­geli a gazdálkodás idei le­hetőségeit. Fehér István, az MTI hír­magyarázója írja: Több évtizede ez az első zárszámadási időszak, ami­kor a — sokirányú, gyors és tartalmas üzemi jelen­tések megszűnése miatt — sem a szövetkezetek érdek- védelmi szövetségében, sem a szakminisztériumban nem tudtak a zárszámadások kez­detéig érdemi felvilágosítást adni arról: hogyan is állnak a gazdaságok, milyen ala­pokról képesek indítani az új évet. Hozzájárul ehhez az is, hogy a TOT megszűnt, és az utódszervezet az átalaku­lásokkal volt elfoglalva, nem szorgalmazta az adatgyűj­tést. Igv mindössze az ad némi támpontot a gazdaságok várható eredményeiről (il­letve eredménytelenségéről), amit a termelőszövetkezetek múlt év decemberében tar­tott kongresszusán előreje­leztek. Eszerint az elmúlt év­ben tovább nőtt a differen­ciáltság az üzemek között, vagyis a gazdaságok egy szűkebb rétege az átlagos­nál jóval sikeresebben gaz­dálkodott, egy kisebb kör pedig t,ovább szegényedett. Az is tény, hogy a korábban kiemelkedő eredményt el­érő gazdaságok mind több gonddal küzdenek a termelé­si költségek tetemes emel­kedése, főként az ipari ere­detű anyagok, eszközök, köz­üzemi szolgáltatások árának emelése következtében. Az üzemek valószínűleg min­den eddiginél nagyobb tö­megű hitellel, az eddigiek­nél is magasabb kamatok fi­zetésével tudnak csak a ter­melésre vállalkozni, ami szá­mos üzem esetében veszte­ségessé tette a gazdálkodást. Ily módon arra lehet számí­tani, hogy az eredmény 500- nál több gazdaságban nem éri el az 5 millió forintot, 350—400 üzemben a gazdál­kodás nyeresége mindössze 2—3 miílió forint. Az NDK-ban, de lehet, hogy másutt is Euró­pában, egyre komolyabban szólítják fel az új mozgal­mak az embereket, az állam­polgárokat a saját belügve- ikbe való beavatkozásra. Én személy szerint nem képvi­selek semmilyen pártot, mozgalmat, mégis ugyanezt teszem: felszólítom Salgó­tarján, Nógrád megye lakóit, negyedmilliónyi magyar ál­lampolgárt: kétségtelenül el­jött az ideje, hogy beavat­kozzanak saját belügyeikbe, belügyeinkbe. Felejtsenek el legyinteni! Felejtsenek el „úgyismindegyet” mondani 1 Felejtsenek el csak úgy auto­matikusan tekintélyt, hatal­mat, kinyilatkoztatást tisz­telni, pusztán azon az ala­pon, hogy akinek az isten címet, rangot, hivatalt adott, annak észt is adott, hbzzá. Bebizonyosodott, hogy ez másképp van. Kedves polgártársaim, a bürokratikus szocializmus utolsó 2—3 esztendejének válságtünetei és kormány­zati döntései nyilvánvalóan meggyőzték már minderről önöket, de tudom, nem hisznek a szemüknek, a fü­lüknek. Hogy tudniillik az önök helyzetmegítélő állam- polgári véleménye, politikai folyamatokat értékelő három­mondatnyi „nyilatkozata” a szomszéd varrógép felé, a szomszéd mozigép felé, a szomszéd esztergapad felé, a szomszéd traktoron ülő trak­toros felé, a szomszéd pad­ban ülő gimnazista felé, gyakran és egyre gyakrab­ban elmésebb, következete­sebb, áttekinthetőbb bölcses­ség, mint azoké,' akik ed­dig természetes módon, ma egy kicsit bizonytalanabbul önök helyett, az önök nevé­ben, az önök állítólagos ér­dekében ágáltak, ágálnak. Vallják be: hányszor érez­ték azt a bizonytalan, kínos érzést, hogy nem feltétlenül igaz az, amit á szónokok mondanak az önök helyze­téről, az ország jelenéről, jövőjéről, és az áldozatok elviselése érdekében éppen most aktuális türelmükről, megértésükről, bizalmukról. Aztán önök megnyugtatták magukat: mások a felelősök, én együttműködő vagyok, mondják meg mit kell csi­nálni, én megteszem, ha ne­héz is, hogy jobb legyen itt az élet. Ugye egyetérthe­tünk: megalapozatlan és egy kicsit felelőtlen volt a feltét­len bizalmunk, egyetérté­sünk, megértésünk. Nem kel­lett volna mindig olyan na­gyon megértőnek lennünk! Néha egv kicsit kérdeznünk kellett volna. Néha egy ki­csit tiltakoznunk kellett vol­na emberi és állampolgári jogaink jól látható meg­nyirbálása miatt. De nem tettük. Történelmi léptékű rossz beidegződésből (akik ott „fenn” vannak, úgyis jobban tudják) és félelem és kényelem miatt nem tettük. És legfőképpen is tudatlan­ságunk miatt nem tettük, mert a sorsunkra, a jövőnk- re tartozó információkat gondosan elzárták előlünk. Az elemi iskolában is, és egyetemen is, a gyűléseken is, a mindennapi életben is. A gyárban, a hivatalban, és még a futballpályán is. Hogy mire megy ki a játék! De mostanra, 1990 januárjára minden megváltozott. Még azoknak is nyilvánvaló kell legyen az új helyzet, akik Beavatkozás Három a magyar igazság A Szovjetunió leghíresebb szemklinikájáról Fotó: Rigó Szállításra készítik elő a nyomdakész termékeiket. az utolsó műveletet végzik. tyi mesekönyvet gyártják. Rajta kívül az idén újabb négy előállítását kívánja a kiadó. Az Interpress megrende­lésére több nyelvein 20 ezer példányban lát majd napvi­lágot a Szovjetunió leghí­resebb szemklinikáját be­mutató reprezentatív könyv. Az elkészült mintadarabok után kezdenek hozzá a fo­lyamatos gyártáshoz. Visszatérő és jelentős ősz- szeget képvisel az MTI-tői érkezett megrendelés. A 8—10 millió forint értékű nyomdai termékekben ké­pes üdvözlőlapok naptá­rak szerepelnek. A kollek­tíva erőssége, hogy ezeket a kívánt időre és minőségben állítják elő. A Poligon Kisszövetkezet halvanhétezer példányban kapja majd meg a Hotel Sanghaj című ismeretter­jesztő könyvet. Három alapvető jellemzője van a nézsai termelőszö­vetkezet nyomdájának il­letve a könyvkötészetének. Az egyik: húszéves múlt­ra tekinthet vissza. A má­sik: az iparágon belül, az ország egyik legnagyobb könyvkötészete. A harma­dik : hagyományos géppel állítják elő az igényes ter­méket. A két műszakban ter­melő egységben tavaly száz­tíz dolgozó harmincmillió forintos árbevétellel já­rult a nagyüzem tervének teljesítéséihez, Az idén, a 'megrendelők első negyedévi kapacitásukat lekötötték. A gépekről lekerülő termékek, könvvek, képeslapok, nap­tárak stb. igényes és tet­szetős kivitelben készülnek. Jelenleg az előző évről át­húzódó feladatként a Mó­ra Kiadónak a Hüvelyk Ma­A festőkönyv összeállításánál Több román BRO terepjáró érkezik Húsárháború Győr-Sopron megyében » Árvitából bojkott A hazai gépkocsihiánv némi enyhítésére az Autó- technika Kereskedelmi Vál­lalat megkezdte a román ARO típusú gépkocsik im­portját. Az ARO 10,0-s és 10 3-as- úgynevezett vegyes használatú terepjárókból eddig 130 érkezett be, s várhatóan az idén összesen még ötszázat szállít a ro­mán partner. , Az alkatrész-utánpótlás­ról. illetve a javításról az Autóprofil Egyesülés gon­doskodik. eddig a legügyesebben, a leg­határozottabban el tudták hessegetni fülük, szemük, orruk közeléből a külvilág ingereit. Nyilvánvaló kell legyen mindenkinek: nélkü­lünk nem megy! Az egész­nek én is része vagyok, im­már van véleményem, aka­ratom, elszántságom, tessék erre figyelni, tessék ezzel számolni. Tessék embernek, e'kész embernek elfogadni, olyannak, aki elhatározom, hogy a munkán, vegetáción, hétköznapi automatikus te- sziveszin túl gondolkodni is fogok, és soha többé nem becsülöm alá saját szürkeál­lományomat, mert már sej­tem, tudom ér az annyit, mint hangosabb polgártár­saimé, mint intézkedésre oly szívesen vállalkozó em­bertársaimé. Jó volna meg­születni' látni ezt a negyed- millió, ezt a tízmillió va­donatúj gondolatmenetet. Szóval szántszándékkal be­avatkozom az önök legbel­sőbb magánügyeibe. A gon­dolataik alakulásába. Elnézésüket is kérem: csak azért tettem, hogy elhihes- sék; végre, nincs más lehe­tőség, hogy Magyarországon is mindenkinek be kell avat­koznia az ügyek intézésébe. Erdős István A nagy exportot lebonyo­lító- a főváros és környéke ellátásában is jelentős sze­repet vállaló Győr-Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a kiala­kult húsárak miatt komoly vitába került a termelők­kel- elsősorban a nagyüze­mekkel. A napokig tartó árvitá­nak , az lett a vége, hogy a sertéstermelő gazdaságok jelentős része bojkottot hir­detett meg. azaz úgy dön­töttek, hogy januárban nem szállítanak a megyei vál­lalatnak- hanem helyette a megyén kívüli feldolgozó- üzemeknek, elsősorban a Pápai Húsipari Kombinát­nak adják el a vágóserté­seket. Ami a számokat il­leti : a gazdaságok kilón­% A mindannyunkat egyre inkább veszélyeztető kör­nyezetszennyezés egyik fő forrása a korszerűtlen köz­lekedés. Fontos, hogy itt és ennek háttériparában előtérbe ke­rüljenek a környezetet kí­mélő megoldások. Sajnos, az illetékes állami szervek az elmúlt években, gyakorla­tilag semmit nem tettek a közlekedés ál-tal okozott környezetszennyezés csök­kentéséért. » Nyolc társadalmi szerve­zet (BME Zöld Kör, ÉLTÉ természetvédelmi kllíub. Esz- perantisfia Természetvédőik Szervezete, Mártírok Utjai Környezetvédelmi Egyesület, MDF Budapesti Környezet­ként 75 forintot kértek, ami élősúlyra vonatkozik, de vé­gül elégedettek lettek vol­na a 72 forintos átlagárral is- míg a vállalat ezzel szemben csak 70 forintig volt hajlandó elmenni. A kialakult vitával kap­csolatban Kőrös László, a Győr-Sopron Megyei Adat­forgalmi és Húsipari Vál­lalat igazgatója az MTI munktársának elmondta, hogy a most kitört „húsár­háború” egyelőre nem ve­szélyezteti az ellátást sem a megyében, sem pedig azokban a körzetekben, ahová a vállalat tőkeser- téshúst és húskészítménye­ket szállít — -továbbra is biztosított hetente 8—9 ezer élő sertés. védő Csoport, SZDSZ Zöl­dek, TDDSZ Környezetvédő Csoport, Zöld Párt) képvise­lőit tömörítő „Levegő”- munikacsoport — a Talento Alapítvány és más intézmé­nyek támogatásával — meg­rendezi e témakörben az el­ső alternatív nemzetközi konferenciát, és ikiállításit nyit „A környezetbarát köz­lekedésért” címmel­A rendezvényt 1990. janu­ár 26-tól 28-iig tartják Bu­dapesten. Várják a szerve­zők mindazok jelentkezését, akik a közlekedés környezet­szennyeződését csökkentő megoldásokat, műsizakli esz­közöket tudnának a rendez­vényen ismertetni. A cím: „EKOTRANS” Budaörs, Pf. 50. 2041. Telefon: 120-6791. Leuegot!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents