Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-13 / 295. szám

1989. DECEMBER 13.. SZERDA NOGRAD/ 3 Bulgária: „rossz arcú” elvtársak „Milko Balev.és Grisa Fi- lipov elvtársak nem ren­delkeznek a szükséges ké­pességekkel, magatartá­sukkal és tevékenységükkel rontják a párt és a pártve­zetés presztízsét. Személyük iránt a társadalomban erős elletszenv halmozódott fel... Dimitar Sztojanov elvtárs az országban kialakult hely­zettel kapcsolatban durva hibákat követett el, amelyek növelték a feszültséget... Pet- ko Dancsev elvtársinak hiá­nyoznak a szükséges poli­tikai, erkölcsi és szakmai képességei... Sztojan Ovcsa- rov elvtárssal szmben is erősen negatív vélemény alakult ki mind a gazdasá­gi vezetőkben, mind a köz­véleményben, miután (a gazdasági és tervezési mi­nisztérium irányítójaként) két év alatt sem tudta elsa­játítani a rábízott felada­tot..." Petar Mladenov, a BKP KB új főtitkára mondotta I— egyebek között — a fen­tieket, amikor a Központi Bi­zottság november 16-iki ülésén az említettek levál­tását javasclta, másokéval együtt. A KB-ülésről be­számoló anyagot, vagyis a felszólalások rövid kivona­tát a Rabotnicseszko Delo tette közzé. Minden felszólalás tartal­maz érdekes elemeket az emlí­tett „elvtársakról” — és egye­bekről. Szlavcso Transzki tábornok kétségbe vonta a korábban agyondicsőített egész „áprilisi irányvonal'’ helyességét, különösen a rá jellemző szüntelen át­szervezések, összevonások, felszámolások, szétválasz­tások, átkeresztelések stb. miatt:. „A Bolgár Földmű­ves*,Népi Szövetségnek nem­csak szövetségesünknek, de opponensünknek is kellene lennie, s nem csupán di- csérgetnie minket” — mon­dotta Transzki, aki óvatos formában felvetette a bul­gáriai törökök ügyét is. „Meg kell vizsgálni a muzulmánok ügyét — mon­dotta —, intézkedéseket kellene hozfii, amelyek kö­zelebb hoznák ezeket az embereket a hatalomhoz." Nacso Papazov szerint Bulgária, a maga „átszer­vezési szindrómájával” or­szág-világ nevetségének tár­gya volt. „A vezetés tekin­télye lecsökkent, a legin­kább Todor Zsivkov elv tár­sé. Ö különösen az utóbbi 10—15 évben túlhangsúlyoz­ta magát a különféle kép­telenül hosszú, tudományos­kodó frazeológiával telí­tett, ám tartalmilag sze­gény feljegyzésekben, meg- . fontolásokban, beszédek­ben stb... Milko Balev elv­társ mindig apparátusi em­ber volt, emiatt elsza­kadt az élet valódi problé­máitól, politikusként elde­formálódott. Hibáztatható a Todor Zsivkov körüli sze­mélyi kultuszért, különösen azután, hogy a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára lett. O gondolta ki és való­sította meg a főtitkár és Ludmila Zsivkova köteteit. Tevékenységével, olykor vulgáris magatartásával is, Balev elvtárs nem csupán az értelmiségben keltett megütközést, sőt félelmet, de az egyszerű emberekben is. Ami Dimitar Sztojanov elvtársat illeti, aggasztóak a törvénysértései : sok olyan állampolgár letartóztatásá­ban és elítélésében ját­szott szerepet, akikről bebi- zcnvcscdott, hogy ártatla­nok... A Rabotnicseszko De­kában idézi Georgi Dzsa- garov néhány kérdését. „Ná­lunk — mondotta — erő­szakot alkalmaztak egyes állampolgárok, vagy az ál­lampolgárok csoportjai el­len. Voltak halálos áldoza­tok. Ki adott parancsot az ilyen beavatkozásra?” A másik: „Előfordult-e felelős elvtársak lehallgatása és megfigyelése, valakié a te­remben ülőik közül, külö­nös tekintettel az értelmi­ség képviselőire?” A költőként ismert Dzsa- garov, Zsivkov hű kiszolgá­lója és helyetteseinek egyi­ke az államtanács élén, nem önkritikát gyakorolt, hanem kérdezett. Georgi Tanév belügyminiszter az első kérdésre azt Válaszolta: nincs olyan elvi parancs, hogy a rendőröknek bárki­re is lőniük kell... A má­sodikra: utánanézett, ho­gyan volt az elmúlt évek­ben (Dimitar Sztojanov bel- ügyminisztersége idején), és „nincs egyetlen felelős elv­társ, KB-tag vagy póttag, intézményi vezető, akinél [©hallgatókészülék lenne felszerelve". A leváltottak közül egye­dül „Dimitar Sztojanov elv­társ” kért szót, önkritikus volt. Magyarázkodását And­rej Lukanov így kommen­tálta: Sztojanov (kb.- egy év előtti) PB-taggá és KB- titkárrá választása óta a KB apparátusa „az állam- biztonsági szervek bizonyos specializált struktúráival bővült ki”.' ez kettős cél­ból. „Az egyik, hogy biz­tosítsa az egyszemélyi ha­talmi rendszer fenntartá­sát és folytatását, a másik, hogy a társadalmi párbeszé­det, a politikai módszereket az erőszakon alapuló meg­oldási reflsxszekkel helyet­tesítse, amelyeket a bel- ügvminisztériumból hozott magával..." Felszólalt — sok mással egviitt — Venelin Kocev. a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is, haj­dani PB-tag és KB-titkár, ismerője, a „zsivkovi ke­gyekből kiesés" megalázta­tásainak. De nem ezzel fog­lalkozott, hanem annak ab­szurd voltával, hogy a bol­gár párt, amelynek kapcso­lata az értelmiséggel tör­ténelme folyamán mindig szoros volt. Zsivkov utóbbi éveiben „brutálisan meg­szakította" ezt a kapcsola­tot. Kocov — stílszerűen . — arra is rámutatott: „egy bűnügyi regény eléggé va­lósághű képet fest egr bolgár követségről, ahol nagyon keveset dolgoznak, de nagyon sóikat foglalkoz­nak egymás megszólásávnl és feljelentgetésével. Talán azért annyira' haszontalan némely státusok aránytalan felduzzasztása, ezért annyi­ra ki nem elégítő a külföl­dön végzett gazdasági mun­kánk...” Nagy Károly (Szófia) A népszavazás körül tá­madt plakátháborúban sze­rény figyelmet keltett ugyan az a Salgótarjánban készült MSZMP-hirdet- mény, amely a terjedő sze­génységre, nyomorúságra hivatkozik az ' elherdált 200 milliós választási költ­ségek ellenében, de a pla­kát sajátos logikája, prob- lémacsúsztatási kísérlete miatt közérdek visszautasí­tani a megtévesztő politikai érvelést. Az minden állampolgár­nak, minden politikai cso­portnak természetes joga, sőt kötelessége, hogy küzd­jön a pazarlás ellen, s fel­hívja a nyilvánosság fi­gyelmét a megtakarítható százmilliókra. . . De 1989 őszén az MSZMP plakátjá.n látni egy,' ron­gyos, roskatag koldus figu­rát, amint vádolja a társa­dalmat a nyomorúságért, enyhén szólva ízléstelen! Sőt. Igazmondás • ügyében elmarasztalható! A négy évtizeden át uralkodó áU lam-párt ugyanis teljes egészében felelős az ország, az állampolgárok szegény­ségéért s a gazdasági cső­dért. Ezt nem lehet egy plakátötlettel, se másfajta agitációval átvarrni mások nyakába. Berlinben, Szófiában, Prágában az országrontás felelőseit, a hatalommal visszaélő párt-állam veze­Koldus a falon töket bíróság elé kívánják állítani. Ezt mindenki ol­vashatja az újságokban. Nálunk több hónapos ügyes, taktikus előkészí­téssel közhiedelemmé tet­ték: a békés átmenet egyik feltétele, nem kell a hibá­kért felelősöket keresni, minek vájkálni a múltban, fordítsuk figyelmünket a jövő felé. Azt se firtassuk, hová lett az a 20 mil­liárd dollárnyi állam- adósság, amelynek azért nem minden centjét költötték el a vi­lágforradalom ügyére, ab­szurd internacionalista kö­telezettségekre, elképesz­tően szakszerűtlen előké­szítő nagyberuházásokra, állami és pártbürokráciá­ra. kiemelt nyugdíjakra, tervszerű ideológiai mun­kára. Ne firtassuk, mennyi régi és új tény utal arra, hogy áz elmúlt évtizedek­ben a hiányzó pénzből bi­zony fű alatt magáncélokat finanszíroztak, sőt, a pénz egy részét nyilvánvalóan ellopták, külföldi bankok­ba menekítették... De mi nem keressük a felelősö­ket! Nem számoltatunk el senkit, nincs bűnbakkere­sés, szőnyeg alá söpörtünk mindent. Mindez az állampolgárok többsége számára általá­ban nyilvánvaló, és most meg kell érnünk, hogy a most újjászerveződő sal­gótarjáni MSZMP csapata 1989 októberében feljajdul. figyelmet kér az állampol­gároktól: nő a szegénység: a nyomorúság szerte a ha­zábanj és ilyen helyzetben egyes politikai erők .200 millió forintos népszavazást rendeznek, ahelyett, hogy takarékoskodnánk végre a közvagyonnal. Mit mondjunk erre? A koldus a plakátfalon el­szomorító kordokumen­tum! A valóságos szegény­ség miatt is! Meg azért i.s.( mert nyilvánvaló: a társa­dalmi békéhez szükséges magatartások becsületessé­ge még sok helyütt hiány­zik. Pedig a társadalom bé­kéje elengedhetetlen a gazdaságépités új lendüle­téhez. A békesség, együtt­működési készség, , elemi tisztesség keretei között le­hetnek csak esélyeink fel­zárkózni Európához. A koldus a falon arra figyelmeztet: muszáj meg­tanulni az együttműködés korrekt technikáit! Min­denkinek muszáj! Erdős István Válóczi József, Varga András, Bronz József a Magyar Hitelbank Rt. szegedi fiókjának berendezését állítják üs>ze. Fotó: Rigó Tibor Keményedett a piac — szűnöben a monopolhelyzet Őreik elégedetlenkedők... Mi fokozza az elnök munkakedvét? Útra készen állt, amikor találkoztam Pusztai Tibor­ral. a faipari kisszövetke­zet, Pásztó fiatal elnökével. Módosítva' korábbi egyezsé­gét, csak annyit möndott társainak: Később megyek utánatok... A tájékoztatásra mindig, szívesen kész, a jelen és jövő lehetőségeit a tagság javára előnyösen kamatoz­tatni tudó, elismert szakem­ber, vezető arcáról most sem hiányzik a derűt su­gárzó mosoly. Vajon mi húzódik meg emögött? — Hogy érzi magát az idei, sok meglepetést tarto­gató (esztendő vége felé — kérdem. — Ami az egészségemet illeti, szerencsére azt mond­hatom, hogy jól. Feladatok­kal is bőven el • vagyunk látva, ami egyáltalán nem rontja., hanem éppenséggel fokozza munkákedvemet, munkakedvü.nket. Jelenleg befejező munkákon dolgo­zunk. Ha minden jól ösz- sze.jön, akkor az idén 10 százalékkal lesz több a nye­reségünk. mint, ahogy aeit a közgyűlés az év elején jó­váhagyta. Ezt arra alapozva mondom, hogy az első tíz hónapban 35 mii Mid forint árbevételit értünk el, 4 mil­lió nyereség mellet!. — Önök larról ismerete­sek, hogy jó értelemboh vé­ve, ait „örök elégadetlcntke- dök" közé tartoznak, azae, lnindig többet adn&k erede­ti elképzeléseiknél. — A tavalyival! azonos létszám mellett, termelésünk 10 százalékkal lesz nagyobb, nyereségünk visz ont csak­nem másfél millióval ma­radit alatta az elmúlt év azonos időszakáénak, mert az állam jelentősen megnö­velte adózási kötelezettsége- inket. Az árbevétel és a nyereség zömét, a 40 . főt képviselő, jól képzett asz­talos szakgárda biiBtosítjá. Kezeik közül kerülnek kB a belsőépítészeti (termékek, az oktatási intézményekben használatos berendezések, nyílászárók sitb. Rajtuk kí­vül bedolgozóikat Is fogl.al- köziratunk, akik építőipari szakmunkáikat — festő, má­zoló, burkoló — végeznek a lakosságnak és a közülietek­nek. A tavalyi évhez ké­pest számunkra is keménye­dett a piac, bár régi part­nereink továbbra is mel­lénk szegőditek. A tőlük ér­kezett megrendelések ke­vésnek bizonyultak, ezért üzleti partnereink sorát újakkal kellett kiegészíte­nünk. Például nemrég, vál­laltuk. el a Magyar Hitel­bank Rt. szegedi fiák ja bel­ső berendezésének elkészíté­sét. A sziráki kastély bőví­tésével kapcsolatos feladato­kat pedig december 22-re kell befejeznünk. — Mi okozott a legtöbb gondot az idén? — Valamivel kedvezőbb volt a lapanyragelláitás, bár most sem mondhatom zavarta!annak. A Viszonylag előnyös változásban szere­pet játszott, hogy megszűnt a Nyugat-magvarországi Fia- gazdaság — NYUFAG — monopóliuma. Ez bizonyos és jó irányú konkurenciát teremtett. Akkor lenne iga­zán jó számunkra a helyzet, ha az Érdért monopóliuma' Is megszűnne. — Érdekein«), hogy az „örök elégedetlenségnek" mi lesz az idén a gyümölcse? — A részjegy arányában mindenki osztalékot kap, erre jön majd a jövédelem- kiiegészítés — bér. — A ket­tő előzetes" kalkuláció sze­rint eléri a 13-, havi fizetés­nek megfelelő összeget. — E kellemes érzést is kiváltó tények titán szinte kikívánkozik aa újabb kér­dés: a sok kérdőjelet és bizonytalanságot magába foglaló-hordozó jövő év, mivel biztatja a szorgalmas, tulajdonosi felfogással és gyakorlattal tevékenykedő kollektívát? — Régi partnerünkkel, a TANÉRT-tel — új nevén Calderosi — 16—20 millióra szóló szerződést a napok­ban költjük meg. A Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárral meglevő több­éves,y kölcsönös előnyök alapján kialakult üzleti te­vékenységünk alapján úgy számolunk, hogy tőlük, jö­vőre ötmillió értékben ka­punk megbízást alWaitrész- gyárfásra. Szakipari rész- léigünk Pásztón és környé­kén vállalkozik a lakossá­gi és közületi felújítások­kal, javításokkal ’ kapcsola­tos kívánságok teljesítésére. Nem lesz könnyű dolgunk, mért sok kisiparossal 'kell versenyeznünk. Jövőre a technika, tech/nológfa fej­lesztésére, az ez évről áthú­zódó 1 millió forinttal együtt, másféL milliót köl­tünk. Az. 1 mUl jóiból old­juk meg az Olaszországból érkező gép megvásárlását. A jövő évre rendelkezésre álló fejlesztési alapunkból pedig 5.00 000 forintért újabb alapgépeket vásárolunk — zárja a beszélgetést Pusztai Tibor. Vertese Károly A THT—MALÉV Kft. bővülő szolgáltatásai s.ist'iiMKá bizonyult a TNT-—MALÉV Express Lé­giáru Fuvarozó Klit. egyéves tevékenysége. A 2 millió dolláros alaptőkével angol, ausztrál és magyar cégek által alapított kit. na­gyobb terjedelmű áruk szál­lítását vállalja az Egyesült Államok, Kanada, Dél- Amerika, Ausztrália és Dél- Äzsiia felé. Ezt követően ke­rült sor a TNT—Mail Fast nevű portai szolgáltatás be­vezetésére, január 1-jétől pedig negv napon lx\iui Eu­rópa bármely részébe 10Ö kilogrammnál nehezebb áru házitól házig történő szállí­tásárra is vállaillkozik a TNT Economic. Mindezt a -szolgáltatást a mai napig az áusztrál An- seDt International Aviation-' tói bérelt British Aerospa­ce 146 QT—200 típusú, 10 tonna befogadóképességű repülőgéppel teljesíti a vállalat. A Magyarországon összegyűjtött árut a bérelt repülőgép' eljuttatja Köln­be, a TNT európai központ­jába, ahonnan a cég továb­bi 14 gépe gondoskodik a küldemények célba juttatá­sáról. Miivel a kft. szerepe első­sorban Kelet- és N.vugat- Európa összekapcsolása, úgv tűnik, jelenleg erre elegen­dő egyetlen TNT—MALÉV gép, de az igények növeke­désével szükség szerint, szó lehet több gép bérléséről is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents