Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-08 / 291. szám
1989. DECEMBER 8., PÉNTEK NO(iRAI) 3 Út a megbékéléshez Ki hozzon á? Rétsági Glóbusnál lártunk Fémfóliás és Flexo-nyomással szélesítik a termékskálát Csiszolókorongok címkéit állítja elő Franka Istvánné és Bállá Attiláné. Urbán Zoltánné gyógyszeres dobozok hajtogatását és ragasztását végzi automata gépen. — Kép: Rigó— Történelmünk bizonyítja, hogy minden kiemelkedő egyéniség azáltal lett igazán naggyá, hogy felismerte a nép törekvéseit. Nem az ár ellen, hanem az árral együtt haladt. A mai magyar tár_ ßadalom éppen egy áradó folyóhoz hasonlít. A víz lenn a széleken még csendes (de partot mos), a sodrása azonban hol itt, hol ott veszélyezteti a gátat. A hatalomnak tényleg résen kell lennie. Hol a pedagógusok, hol a bányászok, hol a sírásók és hullaszállítók, hol az ápolónők követelik az erősítést. Egyéb kis keresetűek kisnyugdíjasok, nagycsaládosok, munkanélküliek, haj_ lé'ktalanoik, rokkantak még nem tüntettek de az biztos, hogy általános az elégedetlenség. Ugyanakkor egyes kis létszámú szervezetek a 40 év eredményeit akarják megvédeni, ha kell fegyverrel is. De kik ellen? Lehet-e mégis békés az átmenet? Marad-e a gálya, ha majd tajtékozní fognak a hullámok?, Nemcsak beszélni, ígérgetni, hanem tenni is kell. (Mindenekelőtt szabad, egye_ nes utat kell engedni a víz folyásának a katasztrófa elkerülésére. ahogyan ezt Széchenyi tette. Azonkívül ő Ha már úgy tűnik, kijutunk az erdőből, szabadon lépegethetünk, hamar akadnak új serények, akiik csemetéket szórnák a lábunk elé. Ezekből pedig előbb serken új sűrű, mintsem látnánk a rengeteg végét. Vannak persze már emberek, akik megúnták az ösvény-keresését, évtizedeken keresztül rossz „turista”-jel- zést követtek... Ipolyszögön a hatvanas évek végén alakult téesz. Saját és önálló, ahogyan akkor Balassagyarmaton is. Noha a település szántóinak csak negyven ' százaléka volt alkalmas a gabonatermelésre, jó mezőgazdálkodást folytattak. Alkalmanként Gyarmat zöldséges- kertjének is nevezték, hiszen a kalászosok mellett epret, zöldséget termesztettek. Aztán következett 'az egyesülés, a gyarmati és az ipolyszögi szövetkezetnek egy gazdája lett: a harmadik várcsközeli mgtsz az Öirhalmi Hazafias Népfront. Ahol persze már abban az időben is a burgonyater- mesztés virágzott. Látható a főút két oldalán nyugvó házakon, hogy tehetős hely. Lehet, Ipolyszögön két templomjuk van az embereknek, s a házak kisebbék, csendesebbek, talán őszintébbek is. Amott a krumpli győzött, s lassan Ipolyszög földjein, Húszezer pécsi lakás tévé^. képernyőjén jelent meg egy új szolgáltatás: a szabadalmi védettségre is bejelentett „Telinfo”. A képújsághoz hasonló rendszert a „Korrekt Partner” (KOPA) magyar— osztrák kft. és a pécsi Kon- zum-Telekábel Kft. együttműködésével hozták létre a Pécsi Hírgép Vállalat nagyközösségi antennarendszerémutatott példát abban, hogy nem elvenni, elsajátítani kell a nemzet vagyonát, hanem gyarapítani. Egyesz_ tendei teljes jövedelmét áldozta fel a „csúnyácska haza” felvirágoztatására. Hányán hozhatnának ma e meggyötört, sokat szenvedett nemzet javára hasonló áldozatot? Sokan. Hányán hoznak? Azt hiszem senki. Itt és most csak azok áldoznak, akik hajlandók még éhbérért is dolgozni, és nyugdíjnak nevezett könyör- adományon élni. Azok, akik maguk is áldozatok. Egy pápai követ a Mohács előtti rendetlen, zavaros állapotok láttán a következő megjegyzés tette: „Ha az országot meg lehetne menteni 3 forint árán, nem akadna három ember, aki ezt az áldozatot meghozná”. , Mi lenne, ha egyesek nem ragaszkodnának feltétlen a 40—50 ezer forintos fizetésükhöz, vagy magas nyugdíjukhoz? Csak addig, amíg vannak nálunk éhező embe. rek. Ha kiöregedett vezetőink nem ragaszkodnának a luxusvillához, és a lelépésért járó 1 millió forinthoz. Csak addig, amíg honfitársaik hajléktalanok. Mii lenne, ha kiváló gazdasági vezetőink beérnék kevesebb prémiummal is. mint több százezer, vagy több millió forint? Csak megkezdődött az erdősítés. Évente tizenöt-húsz hektárral nőtt a lombos terület. Még az Ipoly árterére — ahol hajdan jó káposzta nőtt! — oda is haszonfákat raktak sorban. Az ok nagyon egyszerűen. hangzik: „ehhez a szántóterülethez messze van az őrhalmi központ és egyáltalán. Veszteséges ott a termelés”. A veszteség okáról szerényen, szakszerűen adnak felvilágosítást a helybeli s földművelésben megőszült „egyszerű” emberek. Évék során át rossz volt a talaj- előkészítés például. Szervestrágyát az egyesülés óta nem látott az ipolyszögi szántó egy pici sarka sem! Az erdő viszont szinte kényszeredetten nőtrtön-nőüt. Lassanként a bérföldek is erdőt neveltek. Az erdő elérkezett az utolsó szelethez. A vasúton túli néhány hektárhoz. Az egyetlen szántófolt az volt az ipolyszögi határában. Az emberek, az idősek, tiltakoztak. Falugyűlésen, levélben. „Csak oda no erdőt!” Inkább megművelik, megveszik, bérbe kérik, csak erdőt ne! Az áron mégsem sikerült megalkudni, így egyezség sem lett az ügyből. A minap arra járva hajladozó öregekre lettem figyelmes. Facsemetéket nek felhasználásával. A Telinfo napi huszonnégy órán át megszakítás nélkül közvetített száznyolcvan oldalas közérdekű újság, amely a képernyőn át tájékoztatja a nézőket a város tömegközlekedéséről, üzleteinek, orvosi ügyeletéinek, gyógyszertárainak nyitva tartásáról és számos más tudnivalóról. Tartalmazza a addig, amíg a szegény családok nem tudják gyerekeiknek befizetni a napi néhány forintos étkezési díjat. Szegény Marx, ha tudná, kik tartják magukat követői_ nek. Nem örülne neki. Azt hiszem Lenin sem. Sztálin talán igen, ha még keményebbek lennének. Az eddigi úgynevezett diktatórikus szocializmus egyáltalán nem nevezhető szocializmusnak. Sokkal inkább a fasizmus édestestvé_ rének. A különbség csak, annyi, hogy a fasiszták osztályérdekből (és faji alapon — a szerk.), a sztálinisták szűk csoport- vagy egyéni érdekből gyilkoltak, a prole_ tariátus érdekeinek leple alatt. Az MSZP elítéli a „diktatórikus szocializmust”, sokan állítják, hogy ami eddig volt, az valójában nem szocializmus. A cél a szocializmus, a demokratikus szocializmus megteremtése. Miért beszélnek mégis modellvál_ tásról? Ami most fplyik az forradalom, és gyökeresen átalakítja az élet minden területét, a nem szocializmusból szocializmusba vezet. Tehát Rendszerváltás történik. (Folytatjuk.) Kádárkuti József erőltettek a fagyban dermedő földbe. Kiderült, hogy szögiek mind. Kis jövedelmű téesz,nyugdíjasok', akik a szövetkezet erdészeti üzemágánál keresik meg a mellékest. Most egykori saját földjüket erdősítik. Kevés a pénz, kell a munka. Voltak persze gondolatok, hogyan lehetne ezt a rnara- / dék földecskét még hasznosítani. ' Mert úgy tűnik — hallottam egyszer az őrhalmi téesz elnökétől — „a fiataloknak, de egyáltalán az ipolyszögieknefc nem kell a föld!” így látják. Persze függ ez minden bizonnyal a ■feltételektől, amelyeket most a téesz diktálhat. Megszokott szerepét betöltve, „messziről jöttként” mások határában. Volt, aki úgy vélte, el- kéne adni ! Felparcellázva, hobbiteleknek. Olyan árat persze nem lehet érte kérni, mint a domb másik oldalán, a nyírjesi „öszvértó” szomszédságában. Ugyanilyen föld van ott is, csakhogy az hajdan a gyarmati téeszé, előtte a városé volt... Mindez persze mára, holnapra csak gondolat marad. Mert hát, az ipolyszögi határban, annak is az utolsó darabka szántójában facsemeték készülnek télre és tavaszra. HIavay Richard legfontosabb telefonszámo kát, a mozik, színházak műsorát is. A szolgáltatás ingyenes, költségeit az új médiában hirdető cégek reklámjainak bevételéből fedezik. Az ország első Telinfoja rövidesen német és szerb- horvát nyelvű „oldalakkal” is bővül. Az üzléteket járva gyakran tapasztaljuk, hogy a jó minőségű áru „elriasztó” csomagolásban kelleti magát, ilyenkor az az érzése a vásárlónak, mintha a termelő és a gyártó éppen az áru megjelenítésén, tehát a csomagoláson akarná megspórolni a gyártási folyamat nem tervezett veszteségeit. Karcagi László, ,a Glóbus Nyomda rétsági gyáregységének vezetője, határozottan állítja: ez a valóság! Irodájának „díszítői” az üzemben készült papírdöbo- zok, amelyet a tej,-, gyógyszer- és az édességipar rendel nagy mennyiségben. Látható közöttük a TUNGSRAM R/t.-é és a Szénsav- termeltető Vállalaté is, akik a legrégibb megrendelők. — Ennél jóval szélesebb a kialakult vevőkör, 'több száz-féle dobozt gyártunk különböző méretekben — tájékoztat. — A mostani sláger, a Béres-csepp plusz doboz, amelyből hárommillió darabot kel kiszállítani a gyógyszertári központnak. — Vannak új termékek is? — Igen. Mi is keressük az újabb lehetőségeket. Két dobozt mutat, az egyik felülete lakkozott, a másiké fóliázott. — Több színben, fotózással és ablakos kivitelben is tudunk gyártani, Az utóbbinak előnye, hogy lehet látni mi van belecsomagolva — magyarázjza. Újabb terméket vesz kézbe. — Ezek a pápírtányérok és -tálcák is fóliázott kivitelben készülnek. Különösen vendéglátó-vállalatoknak és a különböző rendezvények szervezőinek ajánljuk. — Ha kérik, akikor a cégjelzéseket is rá tudjuk nyomtatni és egységcsomagban szállítani... — A megrendel őstől a kiszállításig mennyi az átfutási idő? — Űj termék esetén, két- három hónap, mert nyomólemezt kell készíteni hozzá, ami a váltató,t központjában Budapesten készül. Újólagos megrendelésnél ennél jóval rövidebb az idő. A fiatal gyáregységvezető javasolja, hogy nézzünk körül az üzemben is. — Ez a nyugatnémet JA- GENBERG-DIANA 45—1 típusú ragasztógép, óránként 45—50 ezer dobozit ragaszt össze, — mutat rá a nagy termelékenységű gépre. Újabb hároméves együttműködési megállapodásit kötött, a Magyar és az Osztrák Tudományos Akadémia. Az okmányt, amely új szakaszt nyit a két intézmény csaknem két évtizedes szerződéses kapcsolataiban, szerdán este írta alá Bécs- ben, az MTA képviseletében Láng István főtitkár, az osztrák akadémia nevében pedig Olttto Hitltmair elnök és Werner Welzig főtitkár. A megállapodás huszonegy természettudományi és nyolc társadalomitudományi témakörben irányoz élő közös kutatásokat. A magyar és az ostzitrák tudósok többek között együttműködnek a Duna és a Fertő-tó komplex vizsgálataiban, amelyek Az itt dolgozó két mun- kásasszony altig győzi elszedni és egységű ob ozba rakni a kész terméket. — A gyártás, nem ijtrt kezdődik. Az ezt megelőző műveletek: a nyomltiatás és a kivágás — utal a technológiai sorrendre. Elhaladunk a POLYGRAPH márkájú négyszfn-nyomó gép mellett, köziben arról informál, hogy jövőre ugyanilyen gép beszerzésére. kerül sor. — Űj technológiák honosítását is tervezzük, — utal jövőbeni elképzelésükre. Fémfóliás és a Flexo- nyomással szélesítik a választékot. Új megoldással készítik a mélyhúzott termékeket. Ezek olyan csomagolóeszközök, tálcák le,sz- ndk, amelyek képesek ellenállni a mínusz 20 és plusz 300 fok közötti hőfim- gadozásnak. Az új termékekben süthetnek, főzhetnek is a háziasszonyok. — De mennyire ismertek ezek? — érdeklődöm Karcagi Lászlótól. — Részt vettünk a nyári bécsi ipari kiállításon. Tapasztaltam, hogy nem kelegyrészJt a dunai környezet- védelemhez, másrészt a Fertő-tó mentén tervezett magyar—osztrák nemzeti park kda laki tiásá ban szolgálhatnak hasznos új ismeretekkel. A társadalomtudományi témák közül az együttes kutatások mindinkább előtérbe kerülnek az Ausztria és Magyarország közös múltjával kapcsolatos feladatokban, főként a kiegyezés utáni közös minisztériumok okmányanyagának feldolgozásában és e korszak politikai és gazdasági összefüggéseinek elemző értékelésében. A két tudományos akadémia tervei szerint, a következő három évben kutatóintézeteik és egyetemi kutatóhelyeik munkatársai együttlően ismerik a rétsági nyomda termékeit. A régiek mellett, újabban a kisvállalkozók keresnek meg rendeléseikkel. .. Elmondják Igényüket, megegyezünk a mintában és a ,megrendelést továbbítom Budapestre. Minden héten egy napot töltök a vállalat központjában, így figyelemmel kísérhetem a további ügyintézésit,.. A mai gazdasági helyzet és a csórna goi óanyag ók iránti szemlélet nem kedvez a rétsági nyomdának sem. A 180 fős kollektíva nem tervezi a különválást, de törekednek a képességüket jobban bizonyító gyáregységi munkára. Szorgalmazzák a vállalaton belüli önelszámolás alkalmazását és a dolgozók érdekeltségének a fokozását. Az igazgató Utált arra is, hogy nem kiszolgálói a vállalatnak, hiiszien rajtuk sok múiilk, céljuk, hogy teljesüljön a 180 milliós vállalati árbevételi terv. Napjainkban is jó tempóban dolgoznak a rétsági Glóbus nyomdában, ■ munkasikerrel kívánják zárni az 1989-es gazdasági évet. Rácz András véve csaknem ezer napot lölhhetnek el tanulmányutakon egymás országában a hagyományos és jól bevált devizamentes tudóscsere részeseiként. Az együttműködés formái között ugyancsak fontos helyet foglal el magyar—oszltrák tudományos tanácskozások szervezése és eredményeinek közös nyilvánosságra hozatala, a Tudományos információk rendszeres kicserélése, továbbá az egymás levél- és könyvtáraiban való kutatómunka kölcsönös előmozdítása. A most aláírt új megállapodás kimondja, hogy a felek továbbra is támogatják a két akadémia történelmi, irodalomtudományi és gazdaságkütaitási vegyes bizottságainak hasznos tevékenységét. Az utolsó szántó Csak azért is erdő? Telinfo Pécsett Magyar—osztrák tudományos együttműködés
