Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-07 / 290. szám

1989. DECEMBER !.. CSÜTÖRTÖK no(;kad 3 Út a megbékéléshez A gerinctelenség ideje lejárt Kökény Anikó, .Molnár Jájnnsnc fraMcia exportra készülő termékeket varinak. Egyre aggasztóbb gazda­sági helyzetünk és gyorsan változó politikai életünk milliókat tölt el bizonyta­lansággal. A kongresszus sem növelte kellőképpen az emberek biztonságérzetét. Sokan tanácstalanok a jövőt illetően. Szerencsére nemcsak jele­nünk. hanem múltunk is gazdag eseményekben. S e nagy múltú nép több mint ezeréves története sok tanul­sággal szolgál még a válsá­gos helyzetek leküzdésére is.' Mindenekelőtt azt kell meg­szívlelnünk. hogy nagy cél­kitűzések történelmünk so­rán csak akkor váltak való­ra, amikor elhalványultak az osztály-, a vallási és a nem­zetiségi ellentétek. Rákóczi és Kossuth nagysága éppen abban rejlik, hogy meg tud­ták teremteni a nemzeti összefogást. Napjainkban re­mélhetőleg nem az esetleges külső támadás sürgeti a nem­zeti egységet! hanem a bé­kés átmenet biztosítása. Bár azt sem szabad szem elől té­veszteni. hogy jenkinek sem ártó, demokratizálódó létünk önmagában is idegesíti, in- gerli világszerte a diktató­rikus, sztálinista vezérkart. Apáink is mindig békés megoldásokat kerestek. de felkészültek minden eshető­ségre. Történelmi nagyjaink tudták, hogy különböző ren­dű, rangú és vagyoni hely­zetű embereket csak úgy lehet egy táborba hozni, ha igyekeznek megszüntetni a közöttük lévő égbekiáltó gaz­dasági és jogi különbségeket, ha a legszegényebbet is em­berszámba veszik és könnyí- tenek terhein. Hogyan képzelik el mai nagyjaink a közmegegyezést'? Lehet-e megbékélés Ma­gyarországon a XX. század legvégén, a 4 évtizedes ,,szo­cialista építés” után, amikor még a reformkor és a pol­gári forradalom célkitűzései sem valósultak meg mara­déktalanul? Nincs igazi nép- képviselet. Szegény Petőfi békés nyugalmát minden bi­zonnyal jobban zavarja az archeológusoknál és antro­pológusoknál az a tény. hogy hazájában a „jognak aszta­lánál” még csak most készül mindenki számára hely. és a „szellem napvilága” még jó ideig nem ragyoghat be min­den ház ablakán, mert min­den negyedik koldusmag.var- nak még a legkisebb gondja is nagyobb a művelődésnél. Az ő kosarukban csont és csirkeláb van. és a „bőség kosarát" már senki sem em­legeti. Hogyan lett ennyire sze­gény Árpád ..tej.jel-mézzel folyó'' földje? Az az ország, amely népe évszázadokon ke. resztül verejtékével öntözött és vérével védett, mert ..egyik kezében eke szarva, másik kezében kard” volt. Korunk magyarsága nem hitványabb a jámbor apák­nál esetleg csak annyival amennyiben engedte, hogy az utóbbi évtizedek igazságta­lan elosztása érdektelenné tegve a termelésben. De nem az egyszerű nép. hanem a monolitikus, diktatórikus ha­talom, a kapzsi, kiváltságos, alkalmatlan vezetők sodor­ták válságba az országot, zülleszették szét a gazdasá­got és a történelmileg ki­alakult magyar erkölcsöt. Akik a mezőgazdasággal együtt szétrombolták a fa­lut és a tanyát. rossz útra vitték az ipart és a várost, akiknek pénzt nem lehet a kezükre bízni, azok most ne akarják azt bizonyítani, hogy az új gazdasági formákon keresztül fel fogják virágoz- tatni az országot. A nép tü­relmének köszönhetően volt idejük bőven a bizonyításra. Tízmillió embert a 3-ik év­ezred köszöbén. Európa kö­zepén nem lehet kísérleti nyúlnak tekinteni. Semmi garancia nincs arra, hogy a privilegizált helyzetük for­málta önző, elvtelen és er­kölcstelen magatartás rövid idő alatt, megváltozzon. Még akkor sem. ha többeknek nem okoz gondot, hogy azon nyomban reformermezt ölt- senek magukra. Megszokták a dörgölőzést, a talpnyalást a puha diktatúra puhatestű lényei. Az elvtelen meghunyászko- dás és a gerinctelen kezel­hetőség ideje lejárt. A kompromisszumhoz is szilárd hitű és jellemű emberek kel­lenek. Akkor lépünk előre a megegyezés útján, ha el­tűnnek a politikai élet po­rondjáról az álreförmerek, a ..napraforgók” és a szélhá­mosok. No meg, ahogyan az egyik kongresszusi küldött nyilatkozott a „véres kezű gyilkosok és a patkányok". Minden tekintetben tiszta, rátermett, képzett vezetőkre van szükség, akik nem csak saját vagyonukkal tudnak bármikor elszámolni, hanem a nemzet vagyonával is. Akik az alagútban is képe­sek vezetni a botorkáló né­pet. Balassagyarmati Fí- nomkötöititáru-gyár Részvénytársaság rövidesen egyéves fenn­állását köszönti. Az in­duláskor, törzstőkeként 45 milHió forintot adott a régi nagyvállalat a BFK, 5 mű­id óval szállt be az üzletbe, a gyapjúfonó vállalat. A régi fejlesztésekből adódó hitel- törlesztési kötelezettségből 22 millió esett a gyarmati kollektívára, amit három év alatt kell törleszteniük. Ezen­kívül örökölték még az elő­ző évben megkötött szerző­désekből fakadó termelési kötelezettségeket, a modern­nek nem mondható géppar­kot. Hogy az önállóságból fakadó nagykorúsítás bizo­nyítása ne legyen könnyű és zavartalan, az állam a rubel leértékelésével egy csapásra, 6,5 millió forintot vett ki a kollektíva zsebé­ből. Ha lúd, akkor legyen kövér alapon, továbbá vis­szavonta a korábbi támo­gatást te. Erre szokták azt mondani, hogy egyetlen tol.1- vonáslsal, nálunk zátonyra lehet juttatni, bármelyik ál­lami vállalatot. Ahány vevő, annyi stilus Hogy mégsem következett be a padlóra kerülés, az a vezetők és dolgozók talpra­esettségén, kezdeményező-, Vállalkozókészségén, rugal­mas igazodóképességén, szorgalmán, gyors íelisme­rőlképességén, és a kedve­ző lehetőségek okos kama­toztatásán múlt. Amit korábban csak köz­vetve éreztek, azít most a tőkés országokba tett utazá­saik során, testközelből ta­pasztalták. A tőkés piaco­kon nagyon nyomottak az árak. Ha valaki meg akar élni, a piacot meg akarja tartani, illetve benn akar maradni, akkor igen sok divatos modellt keli aján­lania, kifogástalan minő­ség, pontos szállítás garan­tálása mellett. De még ez sem elég: mindig azt a fa­zont választják ki, ami rá­adásul munkaigényes is. Részben, újdonságként ha­tott rájuk, hogy az írásos szerződésnél — .erre is szükség van — jóval töb­bet ér az adott szó. Ez utób­bit Íratlan szabálynak tart­ják. Egyúttal a bizalom­nak, esetleg a hosszabb tá­vú elkötelezettségnek olyan szimbóluma, amelyet csak erősíteni, de eljátszani nem szabad. — Nekünk erről egy percre sem szabad el­feledkezni — hangsúlyoz­ták a részvénytársaság első számú vezetői. Az előbbiek ismeretében úgy irányították a tőkés megrendelések teljesítését, hogy sikerült megtartaniok a régi francia, svéd, finn, NSZK-, USA- és osztrák ve­vőiket. A legújabbnak, a holland cégnek, árajánlat kíséretében egy mintaszál­lítmányt küldtek. Rájöttek arra is, hogy ahány vevő, annyi stílus, az üzlet uitáín menni keli, fog­ni kell a vevőt. Szegényes jerhiiikai felfrissülés — 20 százalékos béremelés Az első háromnegyed é.vi termelési, árbevételi és gaz­dálkodási feladatokat ösz- szegező számok feljogosíta­nak arra, hogy azt mond­jam: — elég sikeres évet zár a kollektíva, illetve csa­tát nyertek. A fél évet érté­kelő igazgatótanács-ülés el­ismerve az itteniek sokat ígérő tevékenységét, úgy elöntött, hogy az előírt nye­reség teljesítésén felül elő­teremtett minden forintot fejlesztésre fordíthatnak. NSZK-, olasz és japán cé­gektől, korszerű speciális varrógépekre kértek ajánla­tot. Amelyik minden tekin­tetben legjobban megfelel a kívánságoknak, attól vásá­rolják meg a 14—15 speciá­lis varrógépet. Ily módon valamivel mérséklik a 15— 20 éves technikai elmara­dottságukat. Emellett eb­ben az évben még beállít­ják a' 3 millióért vásárolt szabászatig terítőgépet, ugyanakkor a kézi 'terítő­masinát meghagyják, mert az igények ezt indokolják. A fejlesztés mellett jutott pénz a dolgozók bérének emelésére is. Az első, janu­ár 1-jével történt, a máso­dikra július elejével került sor. A két emelés 20 száza­lékot jelent, de nem éri el az ipari átlagot, csupán az idei inflációt ellensúlyozza. A béremelésben jelentős szerepe van annak is, hogy 35 fővel kevesebb fizikai (Folytatjuk.) Kádárkuli József A forint ifjabb leértékelése után Elkerülhetetlen és húsbavágó Hétfőn érkezett a rövid, de sajnos már nagyon isme­rős hír: a Minisztertanács döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 10 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis; valutákhoz képest. Tavaly július óta ez a negyedik leértékelés, így összesen 27 százalékkal azaz csaknem egy.harmadával csökkent a forint értéke. A hi­vatalos indoklás szerint Magyarország konvertibilis fi­zetési mérlege tovább romlott, az ország eladósodása, a leméit stabilizálódás helyett tovább folytatódott. A mostani leértékelés, tekintettel a gyorsuló inflációra, tu­lajdonképpen nem is meglepő. Mit remél a kormány az intézkedéstől? Azt, hogy némileg olcsóbbá és így vonzóbbá válhat a külföldi vállalkozó tőke számára a magyarországi befektetés. Pénzügyi szempontból, legalábbis elvben az is helytálló, hogy az egységes valutapiac kialakulásához járulnak hozzá a leértékelések, ugyanis ily módon lehetne köze­líteni az állami banki és a magánárfolyamokat. Keve­set beszélnek róla, de tény — és talán ez volt a legsú- .lyosabb érv a leértékelés mellett —, hogy a nemzet­közi pénzügyi szervezeték, elsősorban a valutaalap en­nél jelentősebb leértékelést sürget az ország ingatag pénzügyi egyensúlyának megteremtéséhez. Szemérmesebb a közlemény a leértékelésnek a lakos­ságra gyakorolt hatását tekintve. Közgazdászok vitatják, hogy a leértékelések általában milyen arányban válnak inflációs tényezővé. Egyesek szerint minden leértékelés egyharmada szinte azonnal megjelenik az árakban. A legközvetlenebb inflációs hatás az, hogy a vállalatok és a lakosság kénytelen többet fizetni az importált anyagokért, árukért. Mivel a hazai ellátásban egyre je­lentősebb szerepe van a nyugatról behozott fogyasztási cikkeknek — akár magán-, akár vállalati import útján— ezeknél a termékeknél várhatóan azonnal megjelenik a 10 százalékos áremelkedés. Máris elhangzottak olyan érvek, hogy mivel a lakos­ság már úgyis csak ötven dollárt válhat ki évente, a leértékelés közvetlen inflációs hatása nem lesz jelentős. Ennek a magyarázatnak az a gÿenge pontja, hogy nem számol, a mind kiterjedtebb, lassan már feketének nem is nevezhető valutapiaccal. Várható, hogy az értékét vesztő forinttól mind többen feketevaluta vásárlásával igyekeznek szabadulni. Ezek a valutavásárlások több­nyire függetlenek áruvásárlástól, hiszen a családi meg­takarítások értékének mentését szolgálják.. Egyes szak­értők szerint ma már olyan kiterjedt az országban a konvertibilis valutában való kereskedelem, hogy nem túlzás kettős pénzrendszerről beszélni. A valutás­üzletek, áruházak száma rohamosan nő, dollárért lakást, autót lehet soron kívül vásárolni. A nálunk nem kap­ható. vagy hiánycikk gyógyszerek magánimportjára is mind többen „szakosodnak”: de színházjegyet, sőt ma­gas színvonalú fogorvosi ellátást is vásárolnak, ma már magyar állampolgárok konvertibilis valutáért. Ez persze a lakosságnak csak igen kis részét érinti, ám a fekete­piaci árfolyamok várható 10 százalékos emelkedése vég­eredményben mégis szélesebb körben hat, mint azt ál­talában feltételezik. P É. — Szomszédasszony, hallotta? Megint drágítottak... — Hát, ha nem hallom, akkor látom, de sose búsuljon! — Nem is, ha ad egy kis kölcsönpénzt... kép: Kulcsár J. Bankhitel nélkül gazdálkodtak Csatát nyertek... »Bll ■■ ;: ■ Bill •Kétszáz modell ■ létszámmal oldották meg feladataikat, oly módon, hogy a hiányzó munkáske­zek nem zavarták a prog­ram teljesítését. Elvétve, vagy talán nincs is a megyében olyan terme­lő-, gazdálkodóegység, amely elmondhatná magáról, hogy bankhitel nélkül gazdálko­dik, miközben eleget tesz a szállítóival és az állammal szembeni kötelezettségeinek. Kereskedelmi hitelt viszont igénybe vettek, váltó for­májában, 14,5 százalékos ka­mattal. Lényegében, amit a váltó után kifizettek kamat­ként, azt visszakapták a velük üzleti kapcsolatban álló, késve fizető kereske­delmi vállalatoktól. Ez azon­ban kevés lett volna az üd­vösséghez. A nyereséges gazdálkodás megteremtésé­ben, döntő szerepe volt a jövedelmező termelésnek és az árbevétel összhangjának. Biztosítani a működőképességet • Az évzárás közeledtével akaratlanul is előtolakodiik a jövőt firtató kérdés: mi­lyen reményekkel, feltéte­lekkel indulnak az új esz­tendőnek? Továbbra is kőzpohti fel­adat, a működőképesség mindennapos biztosítása, vallják egyöntetűen az rt. első számú vezetői, Az idén 260 modellt kínáltak, jövő­re bizonyára még gazda­gabb választékra lesz szük­ség. A részvénytársaság stra­tégiájában, fő feladatként szerepel a meglevő tőkés pi­acok bővítése, illetve a mos­taniak megtartása. Ugyanis, a belső piaci igények;, a'z idén 80 százalékkal estek vissza, ami a fokozódó sze­génységre vall. Hogy nem megalapozatlanok a kül- földdel kapcsolatos elkép­zelések, jelzik, hogy francia piacról is megérkezett a leg­újabb kívánság, amelyhez bizonyára 50 százalékos pót­rendelés is párosul. Oít't- jártamkor, még nem dőlt el, milyen mértékben tartják fenn a szovjet exportot. Nagyságát meghatározza a kormány ezzel kapcsolatos szigorító intézkedése, to­vábbá az, hogy a szovjet fél hajlandó-e elfogadni a fel­kínált árat. Egyébként, az I. negyedévi kapacitásukat 40 százalékban már lekötöt­ték élő szerződésekkel. Az eredményesség fokozá­sa érdekében, új alapokra helyezik kapcsolataikat, a külkereskedelmi vállalatok­kal. Amennyiben szükséges­nek látják, akkor alanyi jogon kérik az exportjogot, önálló gyártmányfejlesztést csoportot kívánnak létre­hozni. Amíg ez megtörténik, addig üzleti alapon veszik igénybe a központ ez irá­nyú szolgáltatásait. Ha vi­szont, az OKISZ-iabor ad kedvezőbb ajánlatot, akkor mellettük voksolnak. Veze­tő és dolgozó számára alap­vető követelmény a hitel- képesség megőrzése. Nem lesz könnyű, de az első önálló esztendő már bebizonyította, hogy csatát nyertek. Venesz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents