Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-30 / 308. szám
6 NO(.KAI) 1989. DECEMBER 30., SZOMBAT ÓÉVBÚCSÚZTATÓ HÁZIBULI Néhány, házilag gyorsan megvalósítható ötlet segít az „óévet búcsúztató szilveszteri vidámságok hangulatának fokozásához. A tarka, sőt harsány színek sokasága itt most megengedett és helyénvaló. Tehát szükség van sok színes papírra, jó ha akad csillogó színes fólia, vagy sztaniol, de megfelel a mintás, színes csomagolópapír, és legyen okvetlenül kéznél rajzlap vagy kartonpapír. Színes kartonból (kifesthető, kiszínezhető), vagy sztaniollal bevont rajzlapból lámpára, ajtókeretre felfüggeszthető, libegő kis színes madarat készíthetünk. A megadott mérettől — kockát kisebbre véve — eltérhetünk. A madár testét körülvágjuk, középen 1,5 centi széles, keskeny rést vágunk. Az eredeti mérethez, a szárnyához 17 centi széles, 20 centi hosz- szú papírlapot hajtunk ősz* sze 1,5 centi széles sávokban legyezőnek. Ezt összehajtva, bedugjuk a nyílásba, fönt középen összefogjuk és cérnaszállal összekötve felfüggesztjük. Egykét centiméter széles színes papírszalagokból egymásba fűzött karikákkal vidám füzéreket készít- * hetünk, melyek a szobát keresztül'kasul behálózzák. De ilyen papírcsíkokból hosszan csüngő, fel* Munkahelyi dobogások Zajártalom az is, ha okos szó helyett csak frázisokat pu- fogtatunk! ☆ ÚJ beosztásában szárnyakat adtak neki, de visszautasította. Inkább könyökvédőt kért. ☆ . Memóriazavarban szenved a kollégám. . . Azt tudja, hogy hol van, csak azt felejti el, hogy honnét jött. ☆ A gondolkodáshoz fejre van szükség. . . Bizonyos esetiekben bátorságra is. ☆ Kolléga panasza:- Miért akarnak engem továbbképzésre küldeni?... A főnököm reggeltől estig leckéztet! ☆ A munkahelyi testnevelés is lehet eredményes.. J Csak jó erősen kell kapaszkodni a szamárlétrán. ☆ A vizsgálat kiderítette: a hegy nem ment Mohamedhez, így aztán Mohamed elvtárs kérésére fegyelmit indítottak a hegy ellen. ☆ Főnöki panasz:- Bevásároltunk ezzel a számítógéppel... Csáki o száraz tényeket rögzíti, dönteni ez sem mer! függeszthető díszeket is variálhatunk. Ehető dekorációkról is érdemes gondoskodni. Erős hímzőfonalra fűzzünk fel különféle ízesítésű ku- koricapelyhet, ez kapható sós, paprikás, sonkás, mogyorós, vaníliás, málnaízű változatokban. Az ehető girland' lehet szimpla pattogatott kukorica, de be is márthatjuk csokoládéöntetbe. Nassolóknak felköt* hetünk cukorkafüzért, sokféle ízű cukorka kapható, szép színes papírcsomagolásban. Egy néprajzkutató jegyzetfüzetéből Miért hoz szerencsét a kéményseprő? Most, hogy könyvet készülök írni a kéményseprőmesterségről, 1945 előtti szaklapokat olvasva látom, e sajátos foglalkozás művelőit is erősen foglalkoztatta: hogyan alakulhatott ki az a képzet, miszerint a velük való találkozás szerencsét jelez? Bájosan naiv feleleteket adtak erre. Például: ha valami miatt éktelenül füstölt a kályha, vág}- a „sparhelt”, és akkor betoppant a kéményseprő, örömében ösz- szecsapta a kezét a háziasz- szony, ,,beh’ szerencse, hogy épp' most jött”... 1932-ben közötte a Kéményseprők Országos Központi Értesítője a bécsi kéményseprő-társulat elnökének a véleményét: „ez a hiedelem igen régi időkbe nyúlik- vissza, amikor még a városokat erdők övezték, amelyekbe a polgárok vadászni jártak. Ez a vadász szénégetővel találkozott, ez számára szerencsét jelentett (. . .) Ezekről a szénégetőkről származott át a szerencsét hozó tulajdonság az ugyancsak kormos kéményseprőre". Ha ezt a fejtegetést elfogadjuk, akkor is nyitva marad a kérdés: miért szerencsét hozó a kéményseprő, illetve a szénégető? Amikor elhatároztam, hogy megkísérlek választ adni erre, és összegyűjtöttem a néprajzi szakirodalom meglehetősen gyér vonatkozó közléseit, alaposan meglepődtem. Kiderült, korántsem kizárólagos —, noha rendkívül elterjedt — a kéményseprő alakjához fűMindenki ült már névnapot, s nékem az utolsó jutott... NÉVADÁS Egy ismerősömnek arra a kérdésére, hogy lehet valakinek ilyen fura hosszú neve, azt válaszoltam: — Ha nem tetszik a Szilveszter, szólítson röviden December harmincegynek. ASZFALTBETYÁR Vacsora előtt hosszabb sétára indultam. A Baross utca sarkánál észrevettem, hogy egy harminc év körüli hölgyet követ egy hasonló korú férfi. A nő megállt kirakatot nézni, a férfi is megállt. A nő bement egy trafikba cigarettát vásárolni, a férfi megvárta, aztán követte a hölgyet — a körúton végig. Átmentek a Margit hídon. A budai hídfőnél aztán a nő mérgesen, szikrázó szemekkel felkiáltott : — Hallja, maga gazember! Egy órája figyelem! Hát most már elég volt! Ha nem mutatkozik be, és nem visz el egy moziba, azonnal segítségért kiáltok! FELELJEN, HA TUD IV. Béla király alatt vajon miért szidták kevesebben a televíziót? (Még szünetelt a széria- gyártás.) Ki mondta először azt: — A ménkű csapjon, a képébe! Miért tolakszik? (Kovács László. Aki nem hiszi, járjon utána.) Hol található Budapesten egy jól működő telefonkészülék ? (A postamúzeumban.) Mi az; egyszer .fent, aztán megint fent. és a magassá- gos egeknek sem jön le? (Az elromlott lift.) Ha van két almám, és a szomszéd maszek kelmefestő elkér egyet, hány almám marad ? (Kettő, mert nem adok. Elég jól keres. Vegyen magának.) A Tóth házaspár ötven- évi házasság után. a mai napig is a legnagyobb harmóniában él. Soha egy szó veszekedés nem volt köztük. Hogyan lehetséges ez? (A férj tengerészkapitány. Minden évben cSak két hétig van odahaza.) EGY MÁSODPERCES DETEKTlVREGÉNY Ködös, borongós decemberi este volt. A nagyvállalat ebédlőjében marhapörköltnek álcázott kelkáposztát kanalazott a mester- detektív. (Aki egyébként másodállásban a válilalalt ellenőrzési osztályának vezetését is elvállalta.) Az utolsó- előtti falatnál a homlokára ütött,, és izgalomtól fűtött hangon felkiáltott: — Súlyos bűneset történt<< A vállalatnál egymillió forintot sikkasztott az egyik alkalmazott. A tettest Glanez Eduárdnak hívják, platina műfogsort visel. közepes lúdtalpa van, gyermekkorában kétszer volt szamárköhögése, és cukorral eszi a káposztás tésztát. Azonnal le kellene tartóztatni, hogy elnyerje méltó büntetését. De ez lehetetlen. Miért nem tudta a mes- •terdetektív letartóztatni Glanez Eduárdot? (Mire a vállalat ellenőrzési osztályának vezetője, a mesterdetektív felfedezte a sikkasztást, Glanez Eduárd már negyven éven át élt a sikkasztott összegből, és h2 éves korában egy félté- kenységi dráma áldozata lett.) BÜFELEJTÖK Az alábbi borféleségek Szilveszter éjszakáján . bizonyára szép mennyiségben kerülnek fogyasztásra: színes pajtás. / (Szürkebarát.) Nagy m esélőnk keresztneve +l+ÍOxlOO+jó. (Móri ezerjó.) Rossz kedvűnek lenni. (Szamorodni.) Vidéki párosunkban élő bakfis. y / (Egri leányka.) Hsa túlzásba visszük az i-váist, ide kerülünk: Hiá11 yos szállítóeszköz-l-kúra. (Elvonókúra.) Galambos Szilveszter ződő szerencseképzet. Van, ahol azt tartják, szerencsétlenség előjele a velük való találkozás. Az ország néhány pontján szúrópróba szerű rákérdezéseim során újabb és újabb adatok erősítették meg a negatív jelleget- Például a Baranya megyei Szatlaínán, ha kéményseprőt látnák, a jobb •kéz középső ujját a mutatóujjra teszik keresztbe, hogy el ne vigye a szerencséjüket. Ha egy gyerek- csoportban egy szemfüles előbb meglátta, odaszaladt a kéményseprőhöz, rácsa- pott a hátára, és azt mondta a társainak : „leütöttem a szerencsétéket”. Ezek után kétszeres érdekli ődéss el kerestem a választ. Először is megnéztem, miért van az, hogy e foglalkozáshoz a szerencse-, szerencsétlenségképzeten kiviül is még oly sok hídelem, szokás kapcsolódott. Közrejátszhatott ebben, hogy a kéményseprő megjelenése eseményszámba ment, különösein kezdetben, amíg a XVIII. században szinte megyényd területeket látott el egy-egy mester. A hiedelemrendszerbe .beépülés szempontjából igen lényeges mozzanatnak tartom a kéményseprő és az ördög alakjának összekapcsolódását. Nézetem szerint ebben nam dsupán a fekete külszín, hanem e foglalkozás tűzzel kapcsolatos volta is szerepet játszót*. („A kisgyerekeket ijesztgettük a kotróval, mondtuk, hogy elviisz az ördög bácsi".) A hiedelemvilágban az ördögképzet egyébként rendkívül .sokszínű, egyaránt előfordul negatív és pozitív előjellel./ A szerencsét hozó jelleget erősítette a korom is. Erre utal ez a versike is : Kéményseprőt látok, szerencsét találok, ’ Kéményseprő piszkos, a szerencsém biztos. A kéményseprő korommal érintkező szerszámai, illetve azok darabjai is poziitív erővel bírnak: „az is szerencsét hoz, ha nyírfaseprőjéből letörünk egy darabot, vagy- ha kihúzunk néhány szálat a keféjéből”. S a seprűhöz is igen elterjedt, szerteágazó hiedelmek fűződnek- Elsősorban a rontás elhárításának a tárgya, de eszköze a rontó szándékú embereknek is — gondoljunk csak például a boszorkányok seprűjére. S végül, de nem utolsósorban, magához a kéményhez, a lakóház kiemelt, kutóilkus helyéhez is gazdag néphit és szokásanyag kapcsolódik. Am nem elég csupán a kéményseprő jellemzőit és az azokhoz tapadó képzeteket megnézni, hogy magyarázatát tudjuk adni az alakjához fűződő, egymással ellentétes hiedelmeknek. Meg kell kísérelni a hozzátartozó szokáscselekvéseket értelmezni. Ezek közül a leglényegesebb a gomb megnyomása, illetve megfogása. A gomb megnyomása tipológiailag azonos önmagunk belevetítésével egy zárt, mágikus körbe. A mágikus kör arra szolgál, hogy e'kerítsük magunkat aftql, akiitől, vagy amitől félünk. Ha ez így van, akkor mi-1 ért volt szükség a gomb nyomására, ha a kéményseprő szerencsét hozott volna a néphitben már a kezdetekben is? A kérdés csak úgy oldható meg ha azt tételezzük, eleinte síze- rencsétlenséget vártak a találkozástól, majd pedig idővel megfordult az előjél. A dolgok, jelenségek önmaguk ellentétébe vajó átcsa- pása a kultúrában nem egyedi jelenség. Újabb kérdés: esetünkben vajon minek a hatására következett ez be? I A kéményseprés sokáig meglehetősén lebecsült foglalkozás volt, viszont tűzrendészed szempontból nagyon fontos. Mária Terézia 1748-ban ezért is adott számukra céhlevelet, ami számos kiváltságot és egyúttal kötelezettséget is előírt. Így zárt kerületek létesítésével a területükön keletkező tűzesetekért felelőssé tette a kéményseprőmestereket. S egy szolgáltató iparosnak — és a kéményseprő végső soron az — különösen nem célszerű, ha idegen testként él egy társadalomban, természetes tehát a törekvése, hogy ei- fogadtasisa-befogadtassa magát. Boldog-újévet1 Ennek egyiik eszköze, feltétele a meglevő szokásokhoz való alkalmazkodás. Véleményem szerint ez történt esetünkben is, úgy, hogy a kéményseprők is bekapcsolódtak az újévi köszöntés magyar néphagycumányban is elevenen élő gyakorlatába. Ez irányú kezdeményezésüket mutatja, hogy ők ajándékot is visznek- mintegy indokolva látogatásuk célját, holott rendszerint csupán a házigazdák honorálják ajándékkal, fizetséggel a köszöntést,- S az ajándékba- vitt falinaptárokon a kéményseprőket előnyös színben feltüntető propa- gandaversiikék voltak. (Az általam ismert legrégibb darabok a múlt század első éveiből valók.) Sz. J. (Illusztrációink reprodukciók a szerencsi Zemplén Múzeum képeslapgyűjteményéből).
