Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-22 / 303. szám

1989. DECEMBER 22.. PÉNTEK NO(.RAI) 3 Akié a döntés joga, azé a felelősség súlya is... Néhány megjegyzés a Ribánszki Róberttel készült riporttal kapcsolatban Tudom azt, hogy én nem vagyok méltó partnere Ri­bánszki Róbertnek, aki tapasztalt politikus, és kiváló nyi­latkozó, de azok nevében mégis szeretnék reagálni a NÓG- RÂD december 16-ai számában megjelent beszélgetés néhány részletére, akik az utóbbi 30—40 év alatt a politi­kai élet szenvedő alanyai voltak, akik azt alulnézetben éltük meg. Azzal, hogy bevallotta, miszerint vagyonának egy része (jogosan szerzett) dol­lárból származik, s hogy el­ismerte, hogy országunknak égetően szüksége van egy- milliárd dohára (a többi 20 mellé!), akarva-akaratlan elismerte a kapitalizmus nagy gazdasági fölényét, az általa helyesnek tartott szocia'lizmussal szemben, amely már régóta képtelen magán segíteni és segé­lyekért könyörög. Abban mélységesen egyet­értek vele, hogy nyugdíj- rendszerünk vérlázítóan igazságtalan. Kevés ember kap nagyon sokat (az ő munkatársai, akik segítet­tek tönkretenni az orszá­got), és nagyon sokan na­gyon keveset, akik becsü­lettel dolgoztak, de nem voltak magas beosztások­ban. De mikor alakult ki ez a gyakorlat, ha nem a Ká­dár-rendszer idején? No- persze. ezt Grósz alatt még sikerült „továbbfejleszte­ni", amihez a mostani ideig­lenes kormány sé mer va­lamiért hozzányúlni. Meg­hagyja ezt a következőnek? Nem nevezi meg, kit tart még felelősnek Kádáron kívül, hogy az ő ideje alatt adósodott el az ország, amelyben a dolgozók széles tömegei szegényedtek el, ugyanakkor egy szűk réteg pedig gyanús körülmények közt hihetetlenül meg tu­dott gazdagodni. Azt meg­említi, hogy a tanácsadók túlélik a politikusokat. Ha azokra céloz, ez semmit se von le az egyszemélyi veze­tő politikus felelősségéből. Akié a döntés joga, azé a felelősség súlya is. Azt a védekezését sem fogadom el, hogy ők nem ezt, nem így akarták. A politikai vezetőt, a rend­szert sohasem a szándéka, hanem eredményei alapján ítélik meg a dolgozók. S hogy a padlón vannak, amit ő is elismer, annak a mű­ködésképtelen gazdasági rendszer a legfőbb oka. Azt ugyanis Marx igen helye­sen állapítja meg, hogy a lét határozza meg a tuda­tot. Most új utat keresnek, de hogy megtalálják-e a he­lyeset. a kapitalizmus és a létező szocializmus között, arra kíváncsi lennék. Ha 40 év alatt nem találták meg... Nem tartom sikeresnek, hogy hivatkozik Engelsnek arra a megállapítására, mi­szerint a „fejletlen területek csak fejletlen megoldást szülhetnek", mert ez önről csak a szocializmusra vonat­kozik. Hány fejletlen terü­let, egykori gyarmat (Dél- és Kelet-Ázsjában) hagyott már el minket a fejlődés­ben, és miért nem eredmé­nyes a szocialista rend olyan fejlett országokban sem, mint az NDK vagy Cseh­szlovákia? Az se igaz, szerintem, hogy anyagi jólét csak „húszon-valahány kiváltsá­gos állam '-ban volna a vi­lágon. Azokban igaz a leg­magasabb az életszínvonal, de minket már olyan or­szágok is elhagytak, ame­lyek nemrég még mögöttünk kullogtak: Törökország, Portugália, Görögország. Nem beszélve a sok délkelet­ázsiai volt gyarmatról. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy a világ leggyorsabban fejlődő 40(!) országa között egy szocialista sincs. Ez nem lehet véletlen. S ha, Namíbiát hozta fel negatív példának, annak el­maradottságát legalább any- nyira a világot forradalma­sítani akaró szocialista vi­lágrend okozta, mint a ka­pitalizmus. A szegény or­szág ütközőzónába került. A szocializmussal próbálkozó Angola és a diktatórikusán „kémény”. Dél-afrikai Unió közé. S ennek issza most a levét, hogy világhatalmak játékszere lett. Ezt a keserű sorsot mi is tapasztaltuk már néhányszor történel­münk folyamán. Tisztelem Ribánszki Ró­bertét azért, mert a súlyos kudarcok után se adja fel, hogy kihasználva a több­pártrendszer lehetőségét, újra azt a pártot akarja életre hívni, amely őt fel­emelte. amely nevelte. Mind­addig, amíg ezt önzetlenül teszi, s amíg tiszteletben tartja a demokrácia játék- szabályait. De azzal tisztá­ban kell lennie, hogy a no­vember 26-ai népszavazáson őket az ország lakosságának csak a 4-5 százaléka támo­gatta. S, ha lesz türelmük megnyerni a többi 50 száza­lékot agitációval1, cselekede­teikkel. demokratikus mód­szerekkel, akkor én leszek a legnagyobb tisztelőjük és csodálójuk. Petényi László nyugdíjas tanár Uj munkahelyek pályázat elnyerésével A karancssági termelő­szövetkezet közgyűlési hatá­rozata erre az esztendőre az ipari ágazat vezetője elé. olyan alapvető követel­ményt állított, hogy érjék el a’ kívánt árbevételt és a nyereséget, oly módon, hogy közben helyben bővüljön a tevékenység palettája. • A maguk mögött hagyott első háromnegyed év ered­ményei bebizonyították, hogy a kívánságnak megfelelően hozzájárultak a tagság, az alkalmazottak egyéni gyara­podásához, a közösség gaz­dasági pozíciójának javulá­sához. A különböző ipari ágaza- ^ tok .közül a nyomdászat ré- ■ szesedik a legmagasabb ösz­szeggel. Az évi 90 millió fo­rintnyi árbevételből nekik kell előteremteni 22 mil­lió forintot. A műanyag­gyártók és az irodaszer-elő­állítók 16 milliós árbevétel­lel járulnak majd hozzá a kívánt összeg eléréséhez,’míg a cipőiparban tevékenyke­dők 9 milliót biztosítanak, amennyiben minden tekin­tetben sikerül az eredeti el­képzeléseket teljesíteni, az előírt követelményeket meg­valósítani. Az előbbiek mel­lett a megye ipari üzemei­nek végzett szolgáltatások­ból is szép bevételre szá­mítanak. A nyereséges gazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy az ágazatban dolgozók — mely­nek 60 százaléka nő — bére 15" »-kai növekedjen. Mivel a budapesti, bedol­gozórészlegek nem hoz­ták a kívánt eredményt, eze­ket a gazdaság vezetése az év végéig felszámolja. Az innen kiesett árbevételt a helybeli tevékenység foko­zásával esetleg újabb tevé­kenységek beindításával kí­vánják előteremteni. Ez kell ahhoz, hogy necsak meg­maradjanak a nagyüzem által kínált életlehetőségek, hanem közben újabb lét­számnövelésre is mód nyíl­jon. Ez szolgálja annak a pályázatnak az elnyerése, amely új munkaalkalmak létesítéséhez -biztosítja a szükséges összeget. Némedi József gépmester az ofszet nyomógépen nyomtatványokat készít. II NO(iRAI) sajtószolgálati közleményei Még egyszer (utoljára?) a NÓGRÁD-ról Az MSZP megyei értekez­letén Boldvai László foglal­kozott a NÓGRÁDI, körüli vitákkal. A lap tudósítója szerint „kifejtette: a ke­mény támadások ellenére sem adtuk fel az MSZP öröklött és törvényesen iga­zolható tulajdonjogát.” Kétségtelen, hogy „örök­lött” tulajdonról van szó, s az is biztos, hogy minden tulajdon igazolható valami­lyen „törvénnyel”. A kér­dés csak az: a diktatúra vagy a demokrácia jogrend­jében gondolkodunk-e? Emlékeztetnünk .kell arra, mii ven módon jutott az MSZP elődje a megyei la­pok birtokába. Vagy egy­szerűen erőszakosan eltu­A Magyar Szocialista Párt salgótarjáni radikális tago­zata kötelességének tartja a közvélemény tudomására hozni, hogy 1989. december 19-ével feloszlott és beszün­tette működését. A tagozat az MSZP-kongresszus má­sodik napján alakult meg,' mert hitt abban, hogy a kongresszuson új párt ala­kult. amelv képes arra, hogy a magyar társadalmat ki­vezesse a jelenlegi mély vál­ságból. Hitt abban, hogy a párt szellemiségében, mű­ködési 'módjában, politikai stílusában és vezető egyéni­ségében gyökeresen külön- bö7,ni fog elődjétől, az MSZMP-től. A radikális tagozat a kongresszust követő hallga­tás időszakában ennek je­gyében vállalta a nagy nyil­vánosság előtt a kezdemé­nyező szerepet olyan sar­kalatos kérdésekben, mint a NÓGRÁD, és a pártvtegyon önkormányzati kézbeadása, mint a demokratikus szocia­lizmus hiú ábrándjának el­vetése, mint az ellenzékkel való egyenjogú kapcsolatok kiépítése stb. Ezeket a kez­A NÓGRÁD december 19-ei számának 2. oldalán megjelent Legyen iskola és szociális otthon című írás­ban az MSZP SKÜ körzeti pártalapszervezete javasolja, hogy a körzet egészségügyi ellátásának, kulturális és szórakozási lehetőségének kibővítése érdekében, a je­lenleg Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet kezelésében lévő irodaépüle­tet a Salgótarjáni Városi Tanács alakíttassa át szociá­lis otthonná. lajdonított lapokat (az ilyes­mit bitorlásnak nevezik), vagy maga indított újakat', egyúttal mindenki mást ki­zárva a lapindítás jogából (ezt pedig privilégiumnak hívják). Az így megszerzett újságokat aztán — ahogy magát a pártot s a párt ál­lal létrehozott alibiszerveze­teket is — ellenőrizetlenül felhasznált közpénzekből tar­totta fenn. Milyen törvé­nyek azok, amelyekkel a fentiek igazolhatók? A vá­lasz egyértelmű: az erőszak, a diktatúra törvényei. Ám a diktatúrából a demokráciába való átmenet idején a jog­folytonosság elve csak fö­löttébb korlátozottan érvé­nyesülhet. deménvezéseket az MSZP első salgótarjáni pártértekez­lete, valamint a koordinációs tanács első ülése nem ismer­te el, sőt túlnyomórészt ke­mény kritikával illette. Ügy ítéltük meg, hogy a választásokig hátralévő rö­vid időszakban céljaink ér­vényesítése az MSZP-n be­lül nem lehetséges. Ezért a tagozat működésének nincs értelme. Nem kívánjuk, hogy a tagozat a párton belül megosztó tényező legyen és nem akarjuk szándékainkat erőszakos úton érvényesíte­ni, de nem akarjuk azt sem. hogy céljainkat feladni kényszerüljünk. Ebből kö­vetkezik, hogy mindannyi- ünkban felmerült a párthoz való viszonyunk tisztázásá­nak igénye. Ez azonban egyéni lelkiismereti kérdés, így erről ki-ki csak maga dönthet. Az MSZP-szerve- zeteinek és tag.iainak, jó egészséget, boldogságot és a magyar nép, valamint Sal­gótarján jövőjét szolgáló eredményes politikai mun­kát kívánunk. Tisztelettel: az MSZP salgótarjáni radikális tagozat Ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket kívánom tájé­koztatásul közölni: „— Na­gyon sajnálom, hogy a köz­lés előtt a pártalapszervezet vezetői nem kérdezték meg a STÉSZ vezetését, mert ak­kor nyilvánvalóan tisztázó, dott volna, hogy nem keze­lői, hanem tulajdonosai va­gyunk. Kérem közlésünk szives tudomásulvételét." Juhász Jónás. a STÉSZ elnöke Még egyszer leszögezzük: azt kívánjuk, hogy a megyei lap valóban a megye lapja legyen, s ne az MSZP-é és ne a pártoké. Tájékoztatjuk a megye lakosságát, hogy a petíciónkban foglaltak meg­valósítása érdekében levél­ben fordultunk Németh Mik. lós miniszterelnökhöz, Glatz Ferenc művelődési minisz­terhez, valamint az MDF. az MSZDP és az SZDSZ veze­tőihez. És még egy megjegyzés: az MSZP egyes tagjai több­ször tanácsolták nekünk, hogy indítsunk magunknak lapot, ha olyan nagy szük­ségünk van rá. Nos, ha ez majd valóban lehetővé vá­lik, meg is fogjuk tenni. Föltételezzük, az MSZP is belátja: a mai, fejlődő de­mokráciában nincs akadálya annak, hogy saját lapot in­dítson, ha ennek szükségét érzi. Ám tegye, de ezúttal a maga pénzéből! Ez azonban — ellenzéki újság alapításával együtt — a megyei néplap ügyétől független kérdés. Salgótarján, 1989. dec. 20 Salgótarjáni Ellenzéki Kör Dz MDF, az SZDSZ és az Erdélyi klub felhívása Barátaink! A NÓGRÁD hasábjain már jeleztük, hogy decem­ber 22-én, ma, 19 óra 30 percre a József Attila Mű­velődési Ház elé hívunk minden salgótarjánit. Itt emlékezünk a temesvári áldozatokra, hősökre. Értesíteni szeretnénk a lakosságot arról a kezde­ményezésünkről is, hogy féltő szeretetünk és együtt­érzésünk kifejezésére, a megemlékezés után hajna­lig tartó virrasztást tartunk a téren gyertyák fénye mellett, a Temesváron el­hunyt magyar és román testvéreinkért, akik életü­ket adták a szabadságért, az esztelen terror megfé­kezéséért. A gyertyák lángjai, a kegyelet mellett legyenek a remény jelképei is. Hin­nünk kell abban, hogy ál­dozatuk nem lesz hiába­való. Mindenkit szeretettet vá­runk! Az MDF, ,az SZDSZ és az ERDÉLYI KLUB salgótarjáni szervezetei Megszűnt az MSZP salgótarjáni radikális tagozata Nem kezelői, hanem tulajdonosai vagyunk Lezárult az elgepes korszak Unigép Kft. néven folytatják... A tizenegyedik, évet zár­ják az Élelmiszergépipari Vállalat Malom- és Takar­mányipari Divízió pásztói gyárának dolgozói. Az ezzel kapcsolatos évzáró munkás­gyűlésen Pataki Sándor, igazgató közölte, hogy az idén 105 milliós árbevétellel zárják az esztendőt. A kiszállított termékekből, közvetett exportként, Kíná­ba 20 milliót érő termék ke­rült. Az NDK-nak gyártott és eljuttatott alkatrészek 5— 6 milliót képviselnek. A bel­földi igényeket is teljes egé­szében kielégítették. Ezek alkatrészek, részegységek és gépek voltak. Harminc szá­zalékukat a társgyárakban hasznosították. Az idén, a korábbiakhoz képest nem számolnak nye­reséggel. Okaként a többszö­rös rubelleértékelést, a meg­rendeléshiány miatti kiesése­ket,1 más vállalatok fizetés- képtelenségét jelölték meg. Ennek ellenére sikerült előteremteni azt az össze­get, amely szükséges volt a végrehajtott 13 "»-os bér- fejlesztéshez. Az idei évzárás történel­mi fordulópontot is jelent. Megszűnik az élgépes kor­szak. Az új követelmények­nek megfelelőenj 1990-ben, új felállásban Unigép Kft.* ként jelentkeznek, folytat­ják tevékenységüket: a meg­lévő hagyományos termé­kek rrçellett újak) bevezeté­sére is vállalkoznak. Elkép­zeléseikben szerepel kül­földi tőke bevonása is. Az ezzel kapcsolatos tárgyalá­sok tovább folytatódnak. Egyelőre 20 millió forint értékű termékre érkezett az új esztendőben megrendelés. A két ünnep között — ka­rácsony, újév — csak a fes­tőműhely dolgozói tevékeny­kednek, törlesztve eddigi adósságukat, és néhány őket segítő hegesztő.

Next

/
Thumbnails
Contents