Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-21 / 302. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... f33> OLVASÓK FÓRUMA ,"1 ■'■■■" 1 * ....... " ' .........■■■■■——,-............. ! I ",....... .........................»..... * E gy kereskedő megjegyzése : „Hogy lesz négyből negyvenöt forint?” című íráshoz TELEXEN ÉRKEZETT----H áromszor több a megszépülni vágyó hölgy A karácsony előtti napokban háromszorosára emelkedik a vendégek száma a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet Mérleg úti szalonjában. A kozmetikai részleget a megszépülni vágyó hölgyek közül tizenöten keresik fel naponta. Képünkön Ludányiné Tóth Ilona és Jakabné Gyüre Andrea a vendég arcbőrét ápolja. —RT— II csigában is pénz van Bár engem közelebbről nem érint a túrna, mégis úgy érzem, nom hagyhatom szó nélkül. Ez késztetett arra, hogy „milliatmos maszek” társaim nejvében tollat ragadjak. Minden állampolgárnak megvan a lehetősége arra, hogy valamilyen vállalkozásiba kezdjen, óriási tőke- befektetés sem szükséges ehhez, hiszen kölcsön; is igénybevehető e célra. Ha viszont rendelkezik saját tőkével, úgy befektetheti a nem kis rizikóval járó vállalkozásba, legyen az bárLevelezőnk jelenti : Karácsony előtti csúcsforgalom Pásztón Felkészülve, jó áruválasztékkal, kedvező árakkal várták a vásárlókat a pásztói áfész- áruházban és a szaküzleteiben — írja levelezőnk Szűcs Ferenc. Ezüst- és aranyvasárnapon is csúcsforgalom vplt az üzletekben, és a kereskedelem dolgozói elismerést és dicséretet érdemlő módon álltak helyt. Ezt tapasztaltam, és erről Informáltak a vásárlók és a vezetők egyaránt. Vallus István, az áruház igazgatója is elégedett a forgalom- növekedésével. amely 20 százalékos volt, miként Petrány László, a műszaki osztály vezetője is. Itt a hiradástechnlkai cikkekből volt nagy a forgalom. Korábban zárva, most nyitva tartott a 2. sz. ABC-áru- báz is. A forgalommal itt is elégedettek, A Salgótarján és Vidéke Áfész igazgatósága és szak- szervezeti bizottsága a közelmúltban hívta össze nyugdíjasait, a már hagyományos éves találkozóra. A meghívott közel kétszáz nyugdíjasból 126-an jöttek el az áfész salgótarjáni központjába. A megjelenteket Miklós Gyula szakszervezeti titkár köszöntötte, majd Vincze József, a szövetkezet elnöke adott rövid tájékoztatást a szövetkezet gazdasági és mozgalmi helyzetéről. Elmondotta - többek között —, hogy a szövetkezet 500-540 fő közötti dolmj is. Sőt, ha még ennél is több pénze van az illetőnek alkalmazottakat is tarthat, fizetheti bérüket, a tb-járulékukat. Arról! nem is beszélve, hogyha netán bérli az üzlethelyiséget, az sem jelentéktelen kiadás. Emellett keményen dolgozhat, szaladgálhat áru után, könyvelést . vezethet stb. S ha marad egy kis ideje, elmehet ÉKG-ra. Nem kívánom tovább részletezni a kisipari tevékenységgel járó „örömöket”. De, ha ezek után a cikk írójának kedve van a „milliomos vállalkozók” sorába állni, ám tegye. gozóij létszámmal ez évben közel egymilliárd forint árbevételt ért el, 14—15 millió forint nyereséggel. A gazdálkodásnál nagy eredmény, hogy az ipari tevékenység minden területén megszűnt a veszteséges termelés. A dolgozók átlagkeresete 20—22 százalékkal nőtt 1989-ben. A beruházásokról szólva kiemelte a somos! fogadót, amely némi késéssel ugyan, de a tavaszi idényre mindenképpen bekapcsolódik az idegenforgalomba. A jövő feladata a Gorkij- telepi ABC bővítése, valamint Sőt, ha ő ilyen rendkívüli képességgel megáldott teremtés, aki 1 Ft ára olajban képes kisütni fél kg burgonyát, csak bátorítani tudom. Neki biztosan sikerül rövid időn belül1 meggazdagodnia, adott a lehetőség milliomos vállalkozóvá váláshoz. Megjegyzem: Én magam is sajnálok kiadni 15 Ft-ot egy „zacskócsika” hasábburgonyáért, inkább sütök otthon valamivel olcsóbban. ■ Tisztelettel: Szemerey Hubáné használtcikk-kereskedő Salgótarján a nyugati városrészben egy kisvendéglő létesítése. Szállj az elnök arról is; hogy a szövetkezeti érdekképviseleti rendszer „széthullott”, de a fogyasztási szövetkezetek jövő évi kongresszusa remélhetőleg megtalálja a kiutat s ebben segít majd az új szövetkezeti törvény megalkotása is. A szövetkezet elnöke végül emlékplaketteket adományozott az 1989-ben nyugdíjba vonult 16 dolgozónak; Balázs Józsefné boltvezető-helyettesnek, Balkó Lászlónál ellenőrnek, Görgényi Lászlóné telefonosnak, Horváth Béláné üzletvezető-helyettesnek, Jakab Istvánné eladónak, Juhász Gá_ borné könyvelőnek, Molnár Jánosné eladónak, Noszky Zoltán árukísérőnek, Nagy Józsefné ropiüzemi dolgozónak, Pál Lászlónál eladónak, Pintér András főraktárosnak, Pusoma Dezsőné tartósítóüzemi dolgozónak, Simon Dezsőné eladónak, Somoskői Sándomé üzletvezető-helyettesnek, Szabó Béláné eladónak és Szvirák Vilmosné tartósítóüzemi dolgozónak. A bronz emlékplakett felirata: „Munkásévek emlékére - Áfész Salgótarján". A szakszervezeti bizottság nevében Miklós Gyula titkár 23 főnek nyújtott át könyvjutalmat, több évtizedes szak- szervezeti tagságukért. A nyugdíjasok mintegy háromórás összejövetelükön, egykori kollégákkal beszélgettek, emlékezve a régi szép időkre. Dudás Pál Salgótarján Kisbéren, a Bakony alján három vállalkozó fiatalember és a takarékszövetkezet Fauna Hélix márkanévvel létrehozott egy olyan kft.-t, amely éticsiga-felvásárlással, -tenyésztéssel és -forgalmazással foglalkozik. Aki ebben a munkában részt kíván venni, február 28-ig bezárólag jelentkezzen szerződéskötésre, ugyanig megindul a csigák tavaszi élettani folyamata, s akkor már nem lehet belevágni a munkába. Belföldön eddig 30 hektár a terület, de 50 hektár az az optimális földterület, amelyet szakszerűen és jövedelmezően tud összefogni' és ellenőrizni a kft. A csiga kétéves tenyésztésű. Minimum 1000 négyzetméter az a terület, amelyen megéri a bajlódás. A tenyésztés előtt olyan növényi kultúrával kell a területet bevetni — évelős kerti és gyomnövények — amelyek egyrészt a sűrűn telepített csigákl táplálékát, másrészt árnyékukat biztosítják. A tenyésztés megkezdésekor a terület első felét kell betelepíteni, azután,| amikor a speciális növénytakaró elérte a megfelelő nagyságot. Tavasz végén kezdődik a petézés. A csiga hímnős állat, minden egyed szaporodik. Égy-egy egyed után kb. 20 csiga leadásával1 lehet számolni. A szaporulat a 18: líónap után éri el1 a leadási .méretet. A következő év tavaszán lehet kialakítani a másik kertrészt,' és a tenyészállo- mányt abba kell áthelyezni. A kert első fele lesz a hizlalda, a másik a petézőzóna. Ez a folyamat csak az első évben „nem hoz termést”, mert utána minden évben leadásra kerül a rotáció révén a fogyasztható éti csiga. A csigatenyésztéshez a kötött, jó vízgazdálkodású, nem árvízveszélyes talaj az ideális. Öntözési lehetőséget feltétlenül biztosítani kell. Nagyon fontos szempontja a kft.-nek, hogy ellenőrizhetően jól jövedelmez ez az ágazat. Ennek talán több oka van. Először is garantáltan felvásárolja a tenyésztett csigát, mert egész Európában biztos piaca van. Mivel saját maga értékesíti, ezért tagjainak is képes magasabb árat fizetni. Harmadsorban nagyon lényeges, hogy nem sok a ráfordítás. Ha a szerződő fél például maga megszedi a szükséges mennyiségű csigát, máris nagy összeget faraghat le a befektetésből. Vagy, ha a karókat maga állítja elő, az is tetemes összeg. Aki mindent — technológiát és tenyészállatot — a kft—től vásárol, az is alig 80 ezer forintot kell, hogy ráköltsön az igen előnyös és kevés fáradságot igénylő tenyésztési munkára. A Fauna Hélix Kft. minden felvilágosítást, teljes technológiát megad, helyszínen tanáccsal látja el a tenyésztőket, akiknek — nem győzzük hangsúlyozni — az első évben nincs csak termésük, mind további évben igen! A magas felvásárlási ár arra sarkallta az embereket, hogy a szezonban csigát gyűjtsenek. Azóta kiderült, hogy ez bizony rablógazdálkodás, ennek hamarosan vége lesz. A tenyésztés magasabb jövedelmet biztosít, biztos piaccal rendelkezik. Termelőszövetkezet és egyéni parasztgazda, hivatalnok és orvos, pedagógus és mesterember kezd rákapni a csigázásra, mert biztos jövedelem. Jelentkezni a 90-es évre már csak február végéig lehet, mert utána indul a tenyésztés. Mi lesz a Balás-kúriával? Milyen sors vár a nógrádsipeki Balás Kornél-féle kúriára? Régebben* legalább „lakták”, otthont adott as ifjúságnak, igaz volt raktár Is. ;A felvétel szerint ma nincs gazdája. Fotó: Oláh János Adám Éva Egy kisdedóvó időszerűsége Pár hónappal ,több mint 120 évvel ezelőtt rendezték meg a fővárosban a kisdedóvók (óvó bácsik) első országos gyűlését. Ekkor alakult meg az — Alapnevelők és Terjesztők Egyesülete. A gyűlésen mindössze 52 kisdedóvó küldött vett részt, 45 férfi kisdedóvó és mindössze 7 óvónő. Ebből is látható, hogy a kisdedóvás abban az időben még férfiszakma volt. Csak az 1875—1880-as években vált női pályává. Végigolvasva az 52 küldött nevét, sajnos egy nógrádi kisdedóvót sem találtam közöttük,. sem gyarmatit, sem losoncit. Talán érthető ez, hisz 1895-ben megyénkben mindössze kilenc óvoda volt: egy nyári, g az egész megyében mindössze 712 gyermek járt óvodába. De e gyűlésen már küldött volt a megyénkből elszármazott, Nagyorosziban született (1839.) Jkisdedóvó Szabó Endre, aki akkor már az álmosdi óvoda „vezérlője" volt (óvodavezető, Hajdú megye óvodáit képviselte). _ Vele együtt részt vett Székely Gábor, földbirtokos Almosáról, ki már akkor szívügyének tekintette a kisdednevelést, az óvodák támogatását. A gyűlésen Szabó Endre hozzászólását az alábbiakkal kezdte: — IA feltűnési vágy, s az uralomvágy, bűntársa a szabadság legyilkolásának. És e súlyos kór ma jegyre nagyobb tarét nyer. A csillám, mely egyes kapacitásokat a becsülettel szerzett érdemekről visszasugárzik, elvakítja az embereket. ök is óhajtanak ragyogni. tKebleiket szokatlan vágy dagasztja, s megfeledkeznek arról, hogy elismerést psak hosszas és kitartó munka és küzdelem által lehet megszerezni, — de Ők egyszerre, minden fáradtság nélkül óhajtanak nagyok lenni, ünnepeltek és dicsőítettek! Ha Szabó Endre ma élne, talán ugyanezen mondatokat ismét elmondhatná! A kisdedóvás nagy reformátorát, a pedagógiai Írót, ezen a gyűlésen, az Alapnevelők és Terjesztők Egyesületének titkárává választották. EZ év december 28-án emlékezünk Szabó Endre születésének ISO. évfordulójára. <- h -) Kilencven nyugdíjas nevében: „őszinte köszönetünket fejezzük ki az elmúlt vasárnap megszervezett nyugdíjas-találkozóért” — kezdi levelét régi olvasónk. „Kilencvenen jelentünk meg az idősekre figyelő, bennünketf támogató eseményen. Jólesett, hogy a tanácselnökünk néhány órát velünk töltött, hogy emlékeztetett bennünket az eddigi segítségnyújtásra és erősítette hitünket a jövőre vonatkozóan... Külön köszönjük a fiatalok, unokáink és dédunokáink kedves műsorát, a községi vöröskeresztes szervezet vezetőségének a fáradozását azért, hogy jól éreztük magunkat. Elismerésünk és köszönetünk kifejeződött az idős, dolgos és kérges kezek tapsában is... — fejezi be köszönősorait: id. Nagy MiháJyné nyugdíjas Emlékplakett a munkásévek elismerésére
