Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-21 / 302. szám

1989. DECEMBER 21„ CSÜTÖRTÖK nó<; £v végi mérleg a Salgétarjáni Munkaügyi Bíróságon Perek és perlekedések KAI) Az év utolsó napjaiban szinte mindenhol számvetést I készítenek. Hogyan, miként alakultak a dolgok az előző évhez képest, javultak vagy romlottak a feltételek? Mi arra voltunk .kíváncsiak, milyen a „mérleg” ta Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon. Többet, vagy kevesebbet peresked­tünk [az idén? — tettem fel a kérdést dr. Muzsayné dr, Luby Zsuzsannának a munkaügyi bíróság elnökének. Jelentős mennyiségű exporttermék készül a szabadvezetéket gyártó csarnokban. Tengerentúli piacon a kábelgyár Egy amerikai üzlet sem „életbiztosítás” — Sajnos, azt kell 'mon­danom, hogy többet. Leg­alább is a munkaügyi bíró­ságon. A munkaügyi perek számának ugrásszerű növe­kedésének: egyik oka, hogy 1988-ban egy kormányrende­lettel bírói utat nyitottak a társadalombiztosítási, taná­csi határozatok ellen. Ezek a rokkantriyugdíj -ügy ék­ben azért utasítják el az . igényeket, mert a munkaké­pesség csökkenését az el­rendelt orvosszakértői vizs­gálatot nem tartják olyan mértékűnek, amely a rok­kantsági nyugdíjak megál­lapításához elegendő lenne. 1988. július 1-ig nem lehetett a határozatok ellen bíróság­hoz fordulni. Köztudott, hogy ma a rokkantosítási .kérdés a társadalom elég neurotikus problémája. Az utóbbi idő­ben sokan szeretnének ko­rábban nyugdíjba menni, ebben keresnek problémáik­ra megoldást. Száznyolcvan, százkilencven ilyen ügyet kellett 1989-ben tárgyal­nunk. Ez az összes perek­nek több mint a felét teszi ki. — Az, hogy valaki rok­kant vagy nem, ^véleményem szerint inkább • orvosi, mint jogi kérdés. Hogyan dönt­het akkor mégis a munka­ügyi bíró? Mi indokolhatta a kormányhatározatot? — Az országos: orvosszak­értői intézetek a társada­lombiztosítás keretein be­lül működnek, hogy úgy mondjam függőhelyzetben vannak attól. Így, ha a tár­sadalombiztosítási tanács ho­zott egy határozatot, tulaj­donképp a saját orvosai bí­rálták el annak helyességét. Tervszerűen haladnak a nyírmedi kéregbánya beru­házási munkálatai. Még né­hány nap, s az itteni bá­nyászok jelenthetik; elké­szült a keleti mező frontjá­nak indító utcája. Állják te­hát adott szavukat az elő- vájók, hiszen még nyáron kijelentették: karácsonyra befejezik a vágathajtást. Így is történik,1 s utána meg­kezdődhet a gépi berende­zések beszerelése. A fejtés 100 méter hom­lokszélességű lesz. önjáró, biztosító egységek) tartják * majd a kőzetet, s gyalu- val jövesztik a szenet. Re­mélhetően ezután is minden rendben halad, s így január végén, vagy február elején indulhat a termelés. A nyugati bányamező vá­gathajtási nyitópontjait meg­tervezték és kijelölték] A jövő év első hónapjában itt is megkezdődhet a vágat­hajtás. A külfejtés szakemberei elvégezték a rekultivációs munkákat, ennek következ­tében' rendezetten kialakít­ható az aknaudvar, a kész­lettér és az anyagtároló te­rület. Az üzemudvaron kí­vánják feldolgozni! az ener­getikai szenet, melynek cél­jára törőberendezést helyez­nek üzembe. A szenet 0—50 milliméter szemnagyságúra > törik, majd vasúton szállít­> ják a felhasználó hőerőmű­t be. • ' A törőberendezés, a Bin- der-szita és a gumiszalagok összeszerelése sürgető fela­dat, hiszen a rendszernek a front indításakor már ü^em­Bírói eljárásban azonban mód van arra, hogy ha a bí­róság indokoltnak tartja, tovább küldje a kérelmezőt a Budapesti Igazságügyi Or­vosszakértői Intézetbe felül­vizsgálatra. Ennek álláspont­ja azután teljesen független, és így a bírói ítéleteknél a legtöbb esetben irányadó. — A másik „ötven száza­lék” milyen perekből áll ösz- sze? — Két csoportról kell be­szélnünk. Az egyik az úgy­nevezett. „klasszikus mun­kaügyi viták”, a másik a mostanában szintén, divatba jött termelőszövetkezetek szakcsoportjainak ügyei. — Beszéljünk blőször az első csoportba tartozókról. — Ezek általiéban a mun­kaszerződés megkötéséből, illetve a felmondásokkal, a fegyelmikkel kapcsolatos viták. Évről évre stagnál a számuk, havonta ötven, hat­van ügyet jelentenek. — Mennyire korszerűek manapság a munkaszerződé­sek? — Szerencsére azt kell, hogy mondjam, egyre keve­sebb formai ' és tartalmi hibát fedezünk fel bennük. Többbségüik megfelelő. — Mi a helyzet a szak­csoportokkal? — Gyakran adódik mun­kánk a termelőszövetkezeti szakcsoportok felszámolása­kor a felelősségviselés, a kockázatvállalás mértéké­nek elbírálásával. • Napja­inkban ezek jelentik a „leg- fogósabb” ügyeiket, melyek­ben csak hosszas mérlegelés és megfelelő adatgyűjtés után tu<Junk dönteni. Je­lenleg például egy cserhát- surányi termelőszövetkezet kész állapotban) kell lenni. Kezdetben csak a kéreg­bánya szenét törik majd, később azonban a külfejtés termelvényét is feldolgoz­zák. A szenet a mátranová- ki iparvágányon rakják va­gonokba, amely csak bő há­rom kilométerre van a ké­regbányától. Ezáltal a szál­lítási útvonal] mindössze az egyhetede lesz annak, mint­ha a nagvbátonyi mosóig fuvaroznák a szenet. A tár­gyalások az1 engedélyezés ügyében megkezdődtek a MÁV Miskolci Igazgatóság­gal, remélhetően sikerül megegyezni. A nyírmedi kéregbánya a jövő évben mintegy^ 150, ezer tonna szenet termel­het, természetesen nyere­ségesen. Különben ilyen céllal is nyitják az aknát. Várhatóan 190—220 bányász keresi majd itt a kenyerét, s ezzel is enyhíthető lesz a foglalkoztatási gond. Tudni­illik Kányás bezárásával je­lentős létszám szabadul fel. A tapasztalatokat felhasz­nálva, gyors tempóban kez­dik, meg a következő kéreg­bánya előkészítését. Ennek nyitására Inászón kerül sor. A beruházás itt is minimá­lis. A második felszínhez közeli bányában 200—230 embert tudnak! foglalkoztat­ni, s az évi várható terme­lés 150—200 ezer torna lesz. Túlnyomó többségben innen is energetikai szenet külde­nek felszínre, de lehetőség nyílik jobb minőségű ház­tartási szén kibányászására is. veszteséges szakcsoportjá­nak felszámolása folyik, és csupán ebből az egy esetből százötven tagsági vita ke­letkezett. — Ha tekintetbe vesszük, hogy a bíróság csupán egy föllebviteli szerv, lés, hogy a viták többségében alsóbb szintű jogorvoslati fórumok is vannak, azt kell mond­jam, pereskedő nép vagyunk, meglehetősen sok a bajunk a munkahelyünkkel és egy­mással. Hógyan tudja ellát­ni egyre növekvő feladatát a munkaügyi bíróság Sal­gótarjánban? — A feltételek nem a leg­kedvezőbbek. Salgótarján­ban velem együtt két mun­kaügyi bíró van. Ha az ügyek száma ilyen, ütemben növelkszi'k, elkerülhetetlen lesz az „apparátusunk” nö­velése. — Van utánpótlás? — A megyében igen. Sok a jó képességű fiatal bíró: sági fogalmazó, akikből idő­vel felikészült Jurák lehet­nek, mind polgári peres, mind büntető és munkaügyi területen. 0 — Hogyan látja a jövőjü­ket? — Azt hiszem, hogy a çnunkaügyi bíróságokra még sokáig szükség lesz. — A gazdaságban most egyre jobban átfogalmazód­nak a tulajdonviszonyok. Külföldi munkaadók és kül­földön munkát vállalók lesz­nek egyre többen. Fel1 kell készülnünk a munkanélküli­séggel és az erős adórend­szerrel törvényszerűen együtt keletkező „fekete munkára”. Ezekből újabb viták adódhatnak. — Eddig még nem érezzük, de számítanunk kell rá. Most csak elvétve akad ilyen ügy. De amikor azt mondtam, hogy a munkaügyi bíróságokra még sokáig szükség lesz, ezekre is gon­doltam... —csala— Alapítvány idős nevelőszülők támogatására Magyarországon, a neve­lőszülők túlnyomó része nem kap fizetséget a gyer­meknevelésért, az állam csupán a gyermekek ellátá­sát fánanszírozza. Körülbe­lül kétezer olyan nevelőszü­lő van az országban, aki életében 5—10 vagy még több gyermeket is felnevelt, főállású munkát emellett nem tudott vagy nem akart vállalni, és idős korára anyagi támasz nélkül ma­rad. Ezeknek az emberek­nek — akik jórészt csak szociális támogatásból él­nek, szűkös körülmények közöitt — január 1-jétől se­gítséget nyújt az az egy­millió forinttal induló ala­pítvány, amelyet a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács és a helyi gyermek- és if­júságvédő intézet hozott létre. Az alapítvány az öz­vegyi járadék mindenkori legalacsonyabb összegét (je­lenleg havi 3205 forintot) biztosítja azoknak a nyug­díjra jogot nem szerzett idős nevelőszülőknek, akik legalább 10 évig egyidejű­leg két vagy. több állami gondozott, intézeti vagy ál­lami nevelt gyermeket gon­doztak, betöltötték a nyug­díjkorhatárt, és bejelentők igényüket. Kérelmük és az illetékes gyermek- és ifjú­ságvédő intézet által ki­adott igazolás alapján ku­ratórium állapítja meg a nevelőszülői járadék jogos­ságát. A nyílt alapítványhoz el­sőként csatlakozott a Szo­ciális és Egészségügyi Mi­nisztérium, ' Élénken él még az emlé­kezetben, amolyan rozsdá­sodó Damoklész-kaidként az az idő, amikor a Magyar Kábelművek igen súlyos ne­hézségekkel birkózott. A nagyvállalatok csillagának leáldozása idején volt mind­ez, amikor apadni kezdtek a köQtségvatési támogatás csatornái, ,s amikor nyil­vánvalóvá vált, hogy a hagyo­mányos gondolkodásmódot, vállalatvezetést kissé korri­gálni kell — hogy finoman fogalmazzunk. Mára az MSKM-nek sike­rült kilépni a kátyúból, s évről évre folyamatosan nö­vekvő nyereséget könyvel­hetnek el. A balassagyar­mati gyár az export oldalon erősített, s 'ma már szin­te valamennyi jelentősebb piacon, jelein vannak. Egy csoport, Márton Sándor, igazgató vezetésével épp a napokban tért haza ameri­kai üzletkötésről. Ennek ta­pasztalatairól elsőként pe­dig az ÜSA-kapesolat ki­alakulásáról kérdeztem az igazgatót. — Ez év közepén a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron ismerkedtünk meg az ame­rikai kábelgyártó és -for­galmazó céggel, s azonnal meghívtuk őket a gyárba. Megtetszettek nekik a mű­szaki, technológiai feltéte­lek, így azonnal tárgyalá­sokat kezófünik általuk meg­adott, korábban, itt még nem gyártott termékről. Au­gusztusban konkrét ártár­gyalásokat folytattunk, és mintám úgy ítéltük meg, hogy jó esély van az üzlet­re megkezdődött a kísér­leti gyártás. Egy hón,appal ezelőtt elkészültek a min­ták, melyek egy részét pos­tán küldtük ki nekik, illet­ve személyesen, vittük ma­gunkkal. A visszaigazolás szerint ezek megfeleltek, úgy nyilatkoztak, ha ilyet gyártunk versenyképesek va­gyunk. Ezután utaztunk ki és megkötöttük a másfél miEió dolláros üzletet., ezer kilométer szigetelt lég- és földkábelre. Ezek polietilén szigetelésű termékek, ame­lyek az elmúlt két év gyárt­mányfejlesztésének eredmé­nyeképpen készülhettek el. — A jelen, politikai vál­tozások, a Nyugattal való új együttműködési lehetőségek jelentenek-e valamiféle előnyt egy magyar gyártó számára a külpiacokon, konkrétan egy-egy üzlet magkötésekor ? — Mi tudatosan keres­tünk olyan piacot, ahol fizetőképesség van. ahol hosszú távú kereskedelmi le­hetőségek vannak. Azok a politikai és gazdasági vál­tozások, amelyek, főleg a tő­kés országokkal és Ameri­kával szemben bekövetkez­tek, erősem közrejátszottak. Amerikába eddig a termé­keinkre behozatali vámot kellett fizetnünk, ez meg­szűnt. Tehát már ezzel az öt százalékkal versenyképe­sebbek; vágyunk. — Vagyis tapasztalható né­mi lojalitás a magyar part­nerek irányába a jelen poli­tikai helyzet okán? — Ezek konkrét üzleti kapcsolatok, nem segélyek! Ez nem egy szívesség! Itt csak az köthet üzletet, aki versenyképes, bizonyos áron ad el, megfelelő minőséget. — Tudnak-e arról, kikkel kellett ebben az üzletben megmérkőzni ? — Tudunk róla. hogy kik voltak a versenytársak, tő­késgyártók Európa és a vi­lág más tájairól... — Visszatérve az üzlet­hez. Az önök 35 millió dol­láros évi* exportjához ké­pest ez a másfél millió nem túl nagy szám. Miért tart­ják mégis ilyen jelentős­nek az USA-szerződést? ■ — Ennek több oka is van. A legfontosabb, hogy a 35 milliós export döntően sza­badvezeték. Amerikáiba pe­dig szigetelt kell, ami már korszerűbb, felkészültebb termék. Több élő munkát, több,ráfordítást, és műszaki tartalmat jelentő termék. Ugyanakkor a szigetelt ter­mékekben a hazai igény maximum szinten marad, de inkább csökken. Tehát a szigetelt termékeinket is el kell adnunk, hogy a kapa­citásunk kihasznált legyen. Harmadszor pedig, az el­múlt időszakban, nem gyár­tott termékről, van szó. amit remélünk, hogy nemcsak az amerikai, hanem más pia­cokon, mondjuk a kanadain is értékesíthetünk. A más­fél millió dollár egy induló összeg. Beszéltünk a, hosszú- távú lehetőségekről, az ame­rikai fél úgy ítélte meg, hogyha ennek a szerződés­nek eleget teszünk, a vevő is ő is elégedett, akkor en­nek a többszöröse is elkép­zelhető. — Jól értem hát. hogy az anyagi haszon mellett szin­te azzal egyenértékű a tech­nikai műszaki haszon, amely a későbbi gyártmányfejlesz- tésiben jelenik majd meg1? — Elmondhatom, * hogy hoztam olyan, termékmintá­kat, amelyeknek a kifejlesz­tése és kikísérletezése uitán, ezit a gyártmányszerkezetet tovább, lehet bővíteni. — Elhangzott a kanadai üzlltet lehetősége. Ügy tudom Montrealban is folytattak tárgyalásokat. Milyen ered­ménnyel ? — Egy olyan cégnél jár­tunk Montrealban. akinek szabadvezetéket ebben az évben már 700 ezer dollárért szállítottunk. Itt is az a cél, mint az amerikai üzletnél, hogy ne csak szabadvezeté­ket, hanem sz igeteltet is szállítsunk. Ez az üzlet nem volt még annyira előké­szítve. tehát, nem vártunk konkrét szerződéskötést, de vittük ide is a mintákat. A vevő szó szerint úgy nyilatkozott, hogy „ ... még olyan szállítóval nem volt dolga, aki ilyen rövid idő alatt, vitte volna neki a kért' mintát !” Az árról tár­gyaltunk, azzal váltunk el, hogy márciusban itt Balas­sagyarmaton találkozunk. Nagy a valószínűsége, hogy megkötjük a szigetelt veze­tékre is a szerződést, ha­sonló nagyságrendben, mint az amerikai üzlet. Két ilyen piacra bejutni, az elmúlt öt év legnagyobb sikeré­nek tartam. — Ezzel a két üzlettel a balassagyarmati gyár -ho- sz.abib távú riiaci ..életbizto­sítást kötött”? ' — A keleti piac egyelőre válságban van, a hazai piac nem fizetőképes, nem bő­vülhető. Csak egy kitörési pont van, olyan tőkés piac, amely felveszi az árut, fizet, és van benne perspektíva. Ma még nagyon, kevesen ér­zik, milyen jelentősége lesz ennek a jövőben. — Vagyis pontosabb, ha úgy fogalmazunk, jó refe­rencia lesz a két tengeren­túli üzlet? — Meg kell szereznünk a termékeinkre az amerikai és kanadai szabvány minő­sítést. Ezt meg fogjuk sze­rezni! Egy amerikai szab­vány a világ nyolcvan szá­zalékára jó. (hlavay) A nyírmedi kéregbányászok karácsonyi ajándéka Hamarosan megkezdődhet a frontszerelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents