Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-19 / 300. szám

\ NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT.. Levél Balassagyarmatról Nyugdíjas pedagógusok találkozója karácsonyi irzelmekkel Az idén folytatódott, a hagyományos karácsonyi ta­lálkozó a balassagyarmati nyugdíjas pedagógusok kö­zött. December 9-én. ismét sokan összegyűltek a Geis- ler Eta Leánykollégium ebédlőjében. Belépéskor kedves moso­lyé fiatal nő jött felém: — Kezdi írását Gellén Zoltán- né. — Meg tetszik ismerni? — Igen. . . igen. . csak a neved nem jut eszembe. . . — K. Ildikó vagyok, a gyakorló iskolában tetszett tanítani. A név hallatára máris elém villant a tante­rem a második osztály, az akkori kislány, s az. hogy kedves tanítványom volt. Kell-e több ennél a peda­gógusnak, hogy évtizedek el­teltével is így fogadja régen látott tanítványa. Hiszen az is jól esik. ha megismer­nek bennünket, ha köszön­tének az utcán, volt diák­jaink. Most azonban több tör­tént ennél. A Pedagógus­szakszervezet balassagyar­mati szervezete közös va­csorára hívott meg bennün­ket. A leánykollégium ebéd­lőjében karácsonyi hangu­lat, s gazdagon terített asz­tal fogadott. A vacsora előtt színvonalas, szép műsorral köszöntötte a nyugdíjas pe­dagógusokat a Kiss Árpád Általános Iskola 5. osztá­lyos énekkara. A városi ta­nács meis-osztályának veze­tője meleg szavakkal mél­tatta az egybegyűlteket, akiknek a terítékek mellett már ott volt a tanács aján­dékutalványa is. . . "Az ízletes és finom va­csora a leánykollégium dol­gozóinak odaadó munkáját dicséri. Az egybegvűltek érdeklő­déssel fordultak egvmáshoz. s a karácsonyi hangulatot árasztó zene hangjai mellett beszélgettek, emlékeztek, s örültek, hogy újra találkoz­hattak. Úgy éreztük, hogv őszinte megbecsülés és sze­retet áradt felénk. Mindannyiunk nevében kö­szönetét mondok a rende­ző szerveknek figyelmes­ségükért és. békés. boldog karácsonyt kívánok a nyug­díjas pedagógusok nevében. Gellen Zoltánnc nyugdíjas pedagógus Balassagyarmat összefogás szép példája Idősek napja Kishartyáitban December közepén a Hazafias Népfront, a helyi tanács, és a Vöröskereszt szervezet karácsonyi köszöntéssel egybekötött" idősek napját rendezett Kishartyánban. Az idősek — igaz a várt­nál kevesebben —, de örömmel tettek eleget a meghívásnak. A köszöntésük után, a társközségi általános iskolások műsora csalt könnyeket a megjelentek szemébe, mikor kedves és színvonalas műsoruk után meggyújtottbk a fenyőfán a gyertyákat. Kis aján­dékcsomagot is kaptak, és üdítő mellett folyt tovább egymás kö­zötti beszélgetésük. Azt mondták, hogy „ez a kis megemlékezés nekik, most karácsony előtt mindennél többet ért.” Az idősek nevében — a NOGRAD segítségével — szeretnék köszönetét mondani: — a HNF részéről Várszegi Józsefnek; — A Kishartyáni Közös Tanács részéről Langa Józsefnek és Kovácsné Marikának; — A Sóshartyáni Általános Iskola nevelőinek (Vág- völgyi Gézáné igazgatónőnek, Deák Judit énektanárnönek, Szor- csikné Bódi Ida és Szekeresné Agi tanárnőknek), valamint a mű­sorban közreműködő gyermekeknek az önzetlen segítségükért, kedvességükért ...” — írja levelében: Szabó Sándorné szociális gondozónő Meddig érnek a gyökerek? Ötvenéves a Táncsics szakközépiskola Ádám Tamás cikkéhez fűz három kiegészítést olva­sónk Miskolczv István „A tévedések azzal vannak ösz- szefüggésben, hogy a balas­sagyarmati újságíró írta a cikket, egy a nyugdíjas pe­dagógusok körében ismerős, tarjám újságíró nem követ­te el volna azokat" — olvas­suk a levélben. „ 1939. áprilisában a Val­lás és Közoktatásügyi Mi­nisztérium úgy döntött a VKM 45.097 19.39. sz. rende­letében, hogy városunk gim­náziumát államosítja. Azon­ban csupán 4 évfolyamos al­gimnáziumot engedélyeztek. Ugyanekkor döntött a VKM a kereskedelmi középiskola létesítéséről. Helyet és tan­testületet a gimnázium adott az újszülött középiskolának, 1939 szeptemberében dr. Gernauser Albert vezetésé­vel indult a közös igazgatá­sú két intézmény külön pe­cséttel. Igv tanított Dornyai Béla és Pénzes Zoltán az intéz­ményben. A róluk szóló mondat helyesen: A kereske­delmiben is tanított két markáns egyéniség egy-egy évig: Dornyai Béla és Pén­zes Zoltán. Dornyait 1940- ben kinevezték a Balaton Múzeum igazgatójának, Pén­zes Budapestre került. (Dor­nyai 1925-től, Pénzes 1923- tól tanított városunkban.) -Nyugdíjasként most is ok­tat dr. Gajdár Aladár, aki- Egy- helyen így hangzik: Összeállított*:-...oktat dr. Gajzágó Aludér, aki...« Még egy kiegészítés: Gaj- zágó Aladárnak gazdaság­földrajzi könyve is jelent meg: A könyv Nógrád me­gye iparáról és bányászatá­ról szól. Adám Tamás abban is té­vedett, hogy a Nógrád gép- írónöi nem a dr. Gajzágó Aladárné vezette, hanem a Gép- és Gyorsíró Iskolában tanultak meg gépelni. A férje is tanította a leendő gépírónőket..." — fejezi be észrevételeit tartalmazó le­velét a salgótarjáni : Miskolczv István. Tisztelt Miskolczy István' A tévedések (ha vannak) nem azzal vannak összefüg­gésben. hogy ki hol él. Ilyen megközelítésben ön nem ír­hatna pontosan mondjuk Madách Imréről sem, mert ö nem Salgótarjánban élt. ön is elismeri, hogy Dór_ nyai és Pénzes is tanított az intézményben. Egy riport­ban nincs lehetőség az élet­rajz hosszú leírására. Nem lehet feladata, hiszen akkor másból sem állna csak ada­tokból. Dr. Gajzágó Aladár neve valóban helytelenül került a cikkbe. A befejező megálla­pításait fogalmam sincs, hogy honnan vette. Amit nem írtam le. azt ne tulajdo­nítsa nekem. Mindezekkel együtt. kö­szönöm az észrevételeit. Adám Tamás Rács András A tettes köztünk van Kétszer feltört butik A biciklis rendőr nem érte utói a Ladát Egyre több a kispénzű ember, az épp. hogy hó vé­géig kitartó, átlag alatti fizetés. Mégsem jut eszébe mindenkinek, hogy betöréssel keresse meg a hiányzó forintokat, még mindig van becsülete a becsületnek. De azért sokszor szemet szúr a butikok és tulajdono­saik gazdagsága, legalább egy kérdés erejéig: ugyan, hogy csinálják...? Ünnep a menedék­helyen A társadalmi .irány­változtatás óriási erő­ket mozgat meg, alá­rendeltjei sorsok, em­berek. A sodródás ve­szélye nagy: magával ragad gyámoltalanokat, védteleneket. A helyes utat választók dolga a legnehezebb: a kilátás - talanságból való kilá­balás gyiitrclmes erő­próba, megtépázza a gyökereket, elmossa a közel ,és távol fogalmát. Köztünk is élnek föl­dönfutók, meghúzód­nak, hazát keresnek lé-lénkén bekopogtat­nak hivatalokba, meg­szólalni alig bírnak, so­kuknak nem a nyelv a legidegenebb. Ha mar van fedél a fejük felelt, bátrabban adják elő ke résüket: találkozhassa nak, lehessenek ismé-t együtt a széttört csalá­dok. Ünnepre készülnek, együtt szeretnék a gyertyát meggyújtani, várakozásukat aláássa az idő, a türelmetlenség Keményük a bizalom, és a jóhiszeműség, vi­gaszuk: a jó szó, a se­gítő szándék A szíves kínálásra szerényen szabódnak, aztán hálásan kor­tyolgatják a forró ká­vét. Ha fáznak, ók kétszeresen fáznak: hisz nélkülözik az ott­hon melegét. A mene­dékhelyen használt ru­hába bugyolálják tes­tüket, az adományt szi­ves szóval köszönik meg A gyokértelenek át­mentik magukat egy jobb világnak. A közti állapot — legyen akár önkéntes a száműzetés — gyötrelmén az össze­tartozás enyhíthet. A nagy család pótlékai a legszebb ajándékok a nagy földindulás ka­rácsonyán. M. .1 A Romhány közepén álló butik tulajdonosa, A. László- né az 1985. május 19-én reggel felfedezett betörés sértettje, bizonyára nem gondolko­dott kétségbeesésében a fen­ti dilemmán. Öt az érdekli, hogv kifosztották, árukész­letének jelentős hányadát eltulajdonították — 212 474 Ft kára lett. Térítse meg a biztosító, találja meg a rendőrség ! Ha már kérdé­sekkel indultunk, folytassuk is úgy. ahogyan a nyomo­zók a szálakat összeillesz­tik. — Nehéz volt-é bejutni? A kérdéses butik fából iké- szült, ajtaja felemagasságig üveg kívülről külön vas­ráccsal zárható. Ez olyany- nvira nem jelentett aka­dályt a betörőnek, hogy — a rácsról a lakatot pillana­tok alatt lefeszítette az aj­tóüveget betörte, percek alatt bejutott a fabódé­ba, a világon senki észre nem vette. Igaz. az .ójszakai- hajnali órákban ..dolgozott”, de az is igaz, hogy az ajtó az utcafrontra nyílik és köz­vetlen szomszédságában la­kóház áll. Hogy ne legyen, feltűnő a tátongó vasrács, egy pongyolapitypanggal hozzákötütte'a'vaspánthoz. Mire volt szüksége vajon a betörőnek? Amit értékesnek talált, mindent elvitt. Pamut- és vászonruhákat, farmerokat, kendőket, vászonnadrágokat, pulóvereket stb. Különböző korosztályok számára több­féle méretben. Újabb kérdés merül fel. Mit tud ezekkel a ikisebb­nagyobb tételekkel kezdeni? Eladja, elhordja? Ha vár az eladással, divatjamúlt lesz, márpedig ez a fő érté­ke. Ha pedig rögtön kínál­ja, feltűnhet. Mint ahogy feltűnt a Rom- hányi Építési Kerámiagyár portásának egy fehér Lada •személygépkocsi éjjel fél 2 körül, amely az ABC felől a Tüzép felz hajtott, több­ször oda-vissza. Gyalogos szállt ki belőle majd be. Mindezt rendkívül lassan, különösen a porta felé te- kintgetve. A tettes lehetett? Ki tudja? Elképzelhető. A portásnak fel is tűnt. Ha ekkor szólt volna a körzeti megbízottnak! Csak a tele­font kellett volna felemel­nie. . . De menjünk tovább a kér­désekkel. Ez az egyetlen dolog tűnt fel. vagy más is? A butikc'nő elmondta, hogy előző nap szóba elegvedett két. számára eddig ismeret­len férfivel, akik nem vá­sároltak. csak nézelődtek. Azt is elmondták, hogy la­kodalomba tartanak. meg olyasmi is elhangzott' mi­kor az egyik megfogott egy pulóvert, hogy ..ne fogd meg, ott marad a nyomod!” Rengeteg-utánajárás kér­dez.ő.sködés. adatgyűjtés. A két ember szőrén-szálán el­tűnt, él is tűnhetett, mert aki a lagziba hívta, megelé­gedett a keresztnevükkel, teljesen mindegy volt, ki- féle-miféle emberek. A má­sik nyomozócsoport újabb irányba tudakozódott. Kide­rült. a betörés idején lát­ták a községben az ..ide­gen” villanyszerelő brigád mikrobuszát. Vajon érde­mes a nyomukba szegődni, elmondásaikat ellenőrizni? Igaz, vagy sem. minden nyomon végig kell menni. Ekkor jön derült égből a villámcsapás: újabb betö­rést kíséreltek meg, ugyan­abba a butikba! Szóval a betörő nemcsak virágos, já­tékos kedvű is — gondol­hatták a nyomozók jogo­san. önkéntes rendőrök is bekapcsolódtak a munkába, nem is haszon nélkül. Ket­ten külön-külön pár nap múlva láttak egy fehér Ladát. De lásd: technikai ellá­tottság Magyarországon. Ugyan hol tudott volna egy biciklis önkéntes a Lada után eredni, vagy legalább a rendszámát felírni? Mi­lyen a telefon- (és egyéb) há­lózat egy olyan ..isten háta mögötti” faluban. mint Romhánv? Hogy nem rajtuk múlt a jiker. az is bizonyítja, hogv később szintén egy szalmakazalba rejtve megta­lálták a lopott ruhadarabok egy részét. Bizonyítani is le­hetett: abból a butikból származik. Mindkét betö­résből rejtegettek — talán a társ elől? — egy pár dara­bot. Aztán ezzel kimerült minden lehetőség, a nvomok és az ellenőrzött adatok, személyek összepárosítására. A fennmaradt kérdőjelek olyan erősen tartják magu­kat. hogv ez a n'omozás is lezárult. S bár nem tet­tek le róla. nagven nehéz lenne bizonyítani így utó­lag. hiszen ezek nem jel­zett. különleges ismertető- jeliéi' éllátott holmik. Elgondolkodtató, nem lett volna érdemesebb előre biz­tosítani a boltot? Miért bíz­nak feltétlenül egv-két la­katba? Olyan sokféle riasztó- berendezést gyártanak már... Nagy né Hajdú Györgyi Bolygónk titkai Beszélgetés a katasztrófák kutatójával Ha földrengésről számol e a sajtó, rendszerint ka­tasztrófáról szól a tudósítás. Tragédia sújtotta városne- gvedekről, romba dőlt házso­rokról, áldozatok százairól <ld.: San Francisco) értesül­het a publikum. Nem csoda hát, ha a földrengésre min­dig egyfajta misztikus féle­lemmel gondol magában az újságolvasó, s titokban at­tól retteg, hogy egy nap ő alatta is megmozdul majd a karosszék... — Jogos-e a (élelem? Kell-c a közeljövőben földmozgástól tar­taniuk Magyarország lakosai­nak? — Az esélylatolgatásra Mónus Péter, a Magyar Tu­dományos Akadémia Geo­déziai és Geofizikai Kutató Intézete földrengéskutató osztályának tudományos munkatársa vállalkozott. — Talán ön sem tudja, hogv mi magyarok is éven­te több földrengést élünk át. Legutóbb ez év október tizenkettedikén a Balatontól északra mozdult meg a föld... Ezek a gyakoribb rengések azonban olyannyira kicsik, hogy csak műszerek mutat­ják ki. És csupán 20—25 évente várható egy Berhida- méretű lökés... (Berhidán 1985-ben hetes intenzitású földrengés volt, ami kárt tett néhány épületben.) — Elnézést a kérdés profaniz- musáéri, de ml okozza ezeket a jelenségeket? — A Föld kérge nem egy­séges burok; mintegy száz kilométer vastagságú, konti­nensnyi lemezdarabok „úsz­nak” a magmán. E lemezda­rabok közelednek, távolod­nak, vagy oldalirányban mo­zognak egymáshoz képest. A Szent András-törés vonal (az észak-amerikai kontinens és a csendes-óceáni lemez között) mentén például a lemezek évi három centimé­teres sebességgel csúsznak el, egymás mellett. Van olyan hely, ahol mozgásuk folyamatos, és van olyan hely, ahol úgy viselkednek, mintha radírt tolnánk dörzs­papíron, ami hol ugrik egyet, hol pedig letapad... Amikor „ugrik", akkor reng a föld. Ez történt most San Franciscóban.­— Ezt nyilván előre leheteti sejteni. . . — Nemcsak sejtették, tud­ták előre a szakemberek. Frisco környékén mindig is rengett a föld, a város 1906-ban például a világ egyik legszörnyűbb ka­tasztrófáját élte át. A mos­tani földlökést is előre le­hetett tudni. — Hogyan következhetett be mégis a tragédia? — A szeizmológusok jós- lásai nem közelítik meg a meteorológusok előrejelzése­it, évekre vagy évtizedekre szólnak. Tudták, hogy nagy földrengés lesz, azt nem tudták, hogy mikor... Ennek megfelelően építkeztek, ter­veztek a metropoliszban. A modern felhőkarcolók, lám, állva maradtak, a katasztró­fát a régi alacsonyabb épü­letek és a hidak összeomlá­sa okozta. — Mit mondhatunk ennek kapcsán, a magyar építőiparról, földrengésbiztosan építkezünk? — Nézze, nálunk értelem­szerűen más viszonyok kö­zött kell megállniuk a he­lyüket építőipari remeke­inknek. Körülményeinket nagymértékben konszolidál­ja az a tény, hogy az euró­pai lemez közepén fekszünk, s a legközelebbi „veszélyes” törésvonal a Földközi-ten­ger alatt húzódik. (Ez fele­lős egyébként a szicíliai vul­káni tevékenységért és a dél-görögországi rengések­ért). Magyarországon csak piciny repedések találhatók, melyek környékén évente négy-öt alkalommal mozdul meg a föld. — Ezek közölt azért akadt néhány nagyobb is.. . Fennáll-e a veszélye, hogy nagyobb be­ruházásaink biztonságát valami természeti katasztrófa fenyege­ti? — Kicsit távolabbról kez­dem a választ: hazánkban — tudomásom szerint — nincs rá törvény, hogy mi­lyen vizsgálatokat kell el­végezni egy nagyberuházás kivitelezéséhez. (Más európai országokban ezt törvény szabályozza.) A paksi erőmű már meglévő egységeinek építése előtt például nem vizsgálták' meg egy földlö­kés bekövetkezésének való­színűségét. Amikor a bőví­tés szóba került, a szovjet fél vetette fel ezt a problé­mát, s ők, szovjet szakembe­rekkel, végeztek néhány fel­mérést. Bős—Nagymaros ese­tében előzetes szakértői vé­leményeket kértek, de ezek megmaradtak elméleti szin­ten. — Mit állapíthatnak meg az önök kutatásai? — Előrejelzik, lesz-e föld­lökés (ha igen, várhatóan mekkora)' vagy sem a léte­sítmény tervezett élettarta­ma idejére. Ezt biztosan meg tudjuk állapítani. — Amit nem? — Amit nem tudunk (ma még nem tud senki a vilá­gon), hogy mikorra várható a következő rengés. Egyszer, 1975-ben a kínai kollégák­nak sikerült az előbb érke­ző mikrorengések alapján megjósolniuk a napokon be­lül várható katasztrófát, s ezzel több ezer életet meg­mentettek. Egv évvel később ugyanott azonban elmarad­tak a/, előzetes mikrorengé­sek, és meghalt^ hatszázezer ember. — Biztosabbá válna a világ, ha a rengések elörejelezhetokké válnának? — Talán. Egy metropoliszt nem lehet biztonságosan ki­üríteni... A földrengéstől ret­tegő, pánikba esett menekü­lők miatt többen meghalhat­nak. mint magától a földlö­késtől... Persze már az is mérhetetlen segítség lehet­ne, ha a tűzoltó- és mentő­autók a földmozgás előtt ki­állnának a garázsból, és nem szakadna rájuk a tető, mindjárt megkezdhetnék a mentést. Ha (!) előrei tud­nánk. Nem tudom, ki vállal­ná magára egv ilyen súlyú döntés felelősségét. Nálunk az elmúlt években még azt is engedélyeztetni kellett, hogy az egyes rengésekről utólagosan tájékoztathassuk az MTI-t. Emlékszem, egy jó évtizede Záhony környé­kén volt egy kisebb lökés, amit sokan észrevették. Az emberek napokig figyelték az újságokat, de sehol nem jelent meg semmiféle tájé­koztatás. Ekkor arról kezd­tek suttogni, hogy föld alatti atomrobbantás volt a „szom­szédban". Pedig csak annyi történt, hogy mi azt hittük, a lökés epicentruma a szov­jeteknél volt, ők meg úgy gondolták,! hogv nálunk. Ezért egyik fél sem adott ki tájékoztatást... — Köszönöm a beszélgetést. Mohai Barna

Next

/
Thumbnails
Contents