Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
\ NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT.. Levél Balassagyarmatról Nyugdíjas pedagógusok találkozója karácsonyi irzelmekkel Az idén folytatódott, a hagyományos karácsonyi találkozó a balassagyarmati nyugdíjas pedagógusok között. December 9-én. ismét sokan összegyűltek a Geis- ler Eta Leánykollégium ebédlőjében. Belépéskor kedves mosolyé fiatal nő jött felém: — Kezdi írását Gellén Zoltán- né. — Meg tetszik ismerni? — Igen. . . igen. . csak a neved nem jut eszembe. . . — K. Ildikó vagyok, a gyakorló iskolában tetszett tanítani. A név hallatára máris elém villant a tanterem a második osztály, az akkori kislány, s az. hogy kedves tanítványom volt. Kell-e több ennél a pedagógusnak, hogy évtizedek elteltével is így fogadja régen látott tanítványa. Hiszen az is jól esik. ha megismernek bennünket, ha köszöntének az utcán, volt diákjaink. Most azonban több történt ennél. A Pedagógusszakszervezet balassagyarmati szervezete közös vacsorára hívott meg bennünket. A leánykollégium ebédlőjében karácsonyi hangulat, s gazdagon terített asztal fogadott. A vacsora előtt színvonalas, szép műsorral köszöntötte a nyugdíjas pedagógusokat a Kiss Árpád Általános Iskola 5. osztályos énekkara. A városi tanács meis-osztályának vezetője meleg szavakkal méltatta az egybegyűlteket, akiknek a terítékek mellett már ott volt a tanács ajándékutalványa is. . . "Az ízletes és finom vacsora a leánykollégium dolgozóinak odaadó munkáját dicséri. Az egybegvűltek érdeklődéssel fordultak egvmáshoz. s a karácsonyi hangulatot árasztó zene hangjai mellett beszélgettek, emlékeztek, s örültek, hogy újra találkozhattak. Úgy éreztük, hogv őszinte megbecsülés és szeretet áradt felénk. Mindannyiunk nevében köszönetét mondok a rendező szerveknek figyelmességükért és. békés. boldog karácsonyt kívánok a nyugdíjas pedagógusok nevében. Gellen Zoltánnc nyugdíjas pedagógus Balassagyarmat összefogás szép példája Idősek napja Kishartyáitban December közepén a Hazafias Népfront, a helyi tanács, és a Vöröskereszt szervezet karácsonyi köszöntéssel egybekötött" idősek napját rendezett Kishartyánban. Az idősek — igaz a vártnál kevesebben —, de örömmel tettek eleget a meghívásnak. A köszöntésük után, a társközségi általános iskolások műsora csalt könnyeket a megjelentek szemébe, mikor kedves és színvonalas műsoruk után meggyújtottbk a fenyőfán a gyertyákat. Kis ajándékcsomagot is kaptak, és üdítő mellett folyt tovább egymás közötti beszélgetésük. Azt mondták, hogy „ez a kis megemlékezés nekik, most karácsony előtt mindennél többet ért.” Az idősek nevében — a NOGRAD segítségével — szeretnék köszönetét mondani: — a HNF részéről Várszegi Józsefnek; — A Kishartyáni Közös Tanács részéről Langa Józsefnek és Kovácsné Marikának; — A Sóshartyáni Általános Iskola nevelőinek (Vág- völgyi Gézáné igazgatónőnek, Deák Judit énektanárnönek, Szor- csikné Bódi Ida és Szekeresné Agi tanárnőknek), valamint a műsorban közreműködő gyermekeknek az önzetlen segítségükért, kedvességükért ...” — írja levelében: Szabó Sándorné szociális gondozónő Meddig érnek a gyökerek? Ötvenéves a Táncsics szakközépiskola Ádám Tamás cikkéhez fűz három kiegészítést olvasónk Miskolczv István „A tévedések azzal vannak ösz- szefüggésben, hogy a balassagyarmati újságíró írta a cikket, egy a nyugdíjas pedagógusok körében ismerős, tarjám újságíró nem követte el volna azokat" — olvassuk a levélben. „ 1939. áprilisában a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium úgy döntött a VKM 45.097 19.39. sz. rendeletében, hogy városunk gimnáziumát államosítja. Azonban csupán 4 évfolyamos algimnáziumot engedélyeztek. Ugyanekkor döntött a VKM a kereskedelmi középiskola létesítéséről. Helyet és tantestületet a gimnázium adott az újszülött középiskolának, 1939 szeptemberében dr. Gernauser Albert vezetésével indult a közös igazgatású két intézmény külön pecséttel. Igv tanított Dornyai Béla és Pénzes Zoltán az intézményben. A róluk szóló mondat helyesen: A kereskedelmiben is tanított két markáns egyéniség egy-egy évig: Dornyai Béla és Pénzes Zoltán. Dornyait 1940- ben kinevezték a Balaton Múzeum igazgatójának, Pénzes Budapestre került. (Dornyai 1925-től, Pénzes 1923- tól tanított városunkban.) -Nyugdíjasként most is oktat dr. Gajdár Aladár, aki- Egy- helyen így hangzik: Összeállított*:-...oktat dr. Gajzágó Aludér, aki...« Még egy kiegészítés: Gaj- zágó Aladárnak gazdaságföldrajzi könyve is jelent meg: A könyv Nógrád megye iparáról és bányászatáról szól. Adám Tamás abban is tévedett, hogy a Nógrád gép- írónöi nem a dr. Gajzágó Aladárné vezette, hanem a Gép- és Gyorsíró Iskolában tanultak meg gépelni. A férje is tanította a leendő gépírónőket..." — fejezi be észrevételeit tartalmazó levelét a salgótarjáni : Miskolczv István. Tisztelt Miskolczy István' A tévedések (ha vannak) nem azzal vannak összefüggésben. hogy ki hol él. Ilyen megközelítésben ön nem írhatna pontosan mondjuk Madách Imréről sem, mert ö nem Salgótarjánban élt. ön is elismeri, hogy Dór_ nyai és Pénzes is tanított az intézményben. Egy riportban nincs lehetőség az életrajz hosszú leírására. Nem lehet feladata, hiszen akkor másból sem állna csak adatokból. Dr. Gajzágó Aladár neve valóban helytelenül került a cikkbe. A befejező megállapításait fogalmam sincs, hogy honnan vette. Amit nem írtam le. azt ne tulajdonítsa nekem. Mindezekkel együtt. köszönöm az észrevételeit. Adám Tamás Rács András A tettes köztünk van Kétszer feltört butik A biciklis rendőr nem érte utói a Ladát Egyre több a kispénzű ember, az épp. hogy hó végéig kitartó, átlag alatti fizetés. Mégsem jut eszébe mindenkinek, hogy betöréssel keresse meg a hiányzó forintokat, még mindig van becsülete a becsületnek. De azért sokszor szemet szúr a butikok és tulajdonosaik gazdagsága, legalább egy kérdés erejéig: ugyan, hogy csinálják...? Ünnep a menedékhelyen A társadalmi .irányváltoztatás óriási erőket mozgat meg, alárendeltjei sorsok, emberek. A sodródás veszélye nagy: magával ragad gyámoltalanokat, védteleneket. A helyes utat választók dolga a legnehezebb: a kilátás - talanságból való kilábalás gyiitrclmes erőpróba, megtépázza a gyökereket, elmossa a közel ,és távol fogalmát. Köztünk is élnek földönfutók, meghúzódnak, hazát keresnek lé-lénkén bekopogtatnak hivatalokba, megszólalni alig bírnak, sokuknak nem a nyelv a legidegenebb. Ha mar van fedél a fejük felelt, bátrabban adják elő ke résüket: találkozhassa nak, lehessenek ismé-t együtt a széttört családok. Ünnepre készülnek, együtt szeretnék a gyertyát meggyújtani, várakozásukat aláássa az idő, a türelmetlenség Keményük a bizalom, és a jóhiszeműség, vigaszuk: a jó szó, a segítő szándék A szíves kínálásra szerényen szabódnak, aztán hálásan kortyolgatják a forró kávét. Ha fáznak, ók kétszeresen fáznak: hisz nélkülözik az otthon melegét. A menedékhelyen használt ruhába bugyolálják testüket, az adományt szives szóval köszönik meg A gyokértelenek átmentik magukat egy jobb világnak. A közti állapot — legyen akár önkéntes a száműzetés — gyötrelmén az összetartozás enyhíthet. A nagy család pótlékai a legszebb ajándékok a nagy földindulás karácsonyán. M. .1 A Romhány közepén álló butik tulajdonosa, A. László- né az 1985. május 19-én reggel felfedezett betörés sértettje, bizonyára nem gondolkodott kétségbeesésében a fenti dilemmán. Öt az érdekli, hogv kifosztották, árukészletének jelentős hányadát eltulajdonították — 212 474 Ft kára lett. Térítse meg a biztosító, találja meg a rendőrség ! Ha már kérdésekkel indultunk, folytassuk is úgy. ahogyan a nyomozók a szálakat összeillesztik. — Nehéz volt-é bejutni? A kérdéses butik fából iké- szült, ajtaja felemagasságig üveg kívülről külön vasráccsal zárható. Ez olyany- nvira nem jelentett akadályt a betörőnek, hogy — a rácsról a lakatot pillanatok alatt lefeszítette az ajtóüveget betörte, percek alatt bejutott a fabódéba, a világon senki észre nem vette. Igaz. az .ójszakai- hajnali órákban ..dolgozott”, de az is igaz, hogy az ajtó az utcafrontra nyílik és közvetlen szomszédságában lakóház áll. Hogy ne legyen, feltűnő a tátongó vasrács, egy pongyolapitypanggal hozzákötütte'a'vaspánthoz. Mire volt szüksége vajon a betörőnek? Amit értékesnek talált, mindent elvitt. Pamut- és vászonruhákat, farmerokat, kendőket, vászonnadrágokat, pulóvereket stb. Különböző korosztályok számára többféle méretben. Újabb kérdés merül fel. Mit tud ezekkel a ikisebbnagyobb tételekkel kezdeni? Eladja, elhordja? Ha vár az eladással, divatjamúlt lesz, márpedig ez a fő értéke. Ha pedig rögtön kínálja, feltűnhet. Mint ahogy feltűnt a Rom- hányi Építési Kerámiagyár portásának egy fehér Lada •személygépkocsi éjjel fél 2 körül, amely az ABC felől a Tüzép felz hajtott, többször oda-vissza. Gyalogos szállt ki belőle majd be. Mindezt rendkívül lassan, különösen a porta felé te- kintgetve. A tettes lehetett? Ki tudja? Elképzelhető. A portásnak fel is tűnt. Ha ekkor szólt volna a körzeti megbízottnak! Csak a telefont kellett volna felemelnie. . . De menjünk tovább a kérdésekkel. Ez az egyetlen dolog tűnt fel. vagy más is? A butikc'nő elmondta, hogy előző nap szóba elegvedett két. számára eddig ismeretlen férfivel, akik nem vásároltak. csak nézelődtek. Azt is elmondták, hogy lakodalomba tartanak. meg olyasmi is elhangzott' mikor az egyik megfogott egy pulóvert, hogy ..ne fogd meg, ott marad a nyomod!” Rengeteg-utánajárás kérdez.ő.sködés. adatgyűjtés. A két ember szőrén-szálán eltűnt, él is tűnhetett, mert aki a lagziba hívta, megelégedett a keresztnevükkel, teljesen mindegy volt, ki- féle-miféle emberek. A másik nyomozócsoport újabb irányba tudakozódott. Kiderült. a betörés idején látták a községben az ..idegen” villanyszerelő brigád mikrobuszát. Vajon érdemes a nyomukba szegődni, elmondásaikat ellenőrizni? Igaz, vagy sem. minden nyomon végig kell menni. Ekkor jön derült égből a villámcsapás: újabb betörést kíséreltek meg, ugyanabba a butikba! Szóval a betörő nemcsak virágos, játékos kedvű is — gondolhatták a nyomozók jogosan. önkéntes rendőrök is bekapcsolódtak a munkába, nem is haszon nélkül. Ketten külön-külön pár nap múlva láttak egy fehér Ladát. De lásd: technikai ellátottság Magyarországon. Ugyan hol tudott volna egy biciklis önkéntes a Lada után eredni, vagy legalább a rendszámát felírni? Milyen a telefon- (és egyéb) hálózat egy olyan ..isten háta mögötti” faluban. mint Romhánv? Hogy nem rajtuk múlt a jiker. az is bizonyítja, hogv később szintén egy szalmakazalba rejtve megtalálták a lopott ruhadarabok egy részét. Bizonyítani is lehetett: abból a butikból származik. Mindkét betörésből rejtegettek — talán a társ elől? — egy pár darabot. Aztán ezzel kimerült minden lehetőség, a nvomok és az ellenőrzött adatok, személyek összepárosítására. A fennmaradt kérdőjelek olyan erősen tartják magukat. hogv ez a n'omozás is lezárult. S bár nem tettek le róla. nagven nehéz lenne bizonyítani így utólag. hiszen ezek nem jelzett. különleges ismertető- jeliéi' éllátott holmik. Elgondolkodtató, nem lett volna érdemesebb előre biztosítani a boltot? Miért bíznak feltétlenül egv-két lakatba? Olyan sokféle riasztó- berendezést gyártanak már... Nagy né Hajdú Györgyi Bolygónk titkai Beszélgetés a katasztrófák kutatójával Ha földrengésről számol e a sajtó, rendszerint katasztrófáról szól a tudósítás. Tragédia sújtotta városne- gvedekről, romba dőlt házsorokról, áldozatok százairól <ld.: San Francisco) értesülhet a publikum. Nem csoda hát, ha a földrengésre mindig egyfajta misztikus félelemmel gondol magában az újságolvasó, s titokban attól retteg, hogy egy nap ő alatta is megmozdul majd a karosszék... — Jogos-e a (élelem? Kell-c a közeljövőben földmozgástól tartaniuk Magyarország lakosainak? — Az esélylatolgatásra Mónus Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete földrengéskutató osztályának tudományos munkatársa vállalkozott. — Talán ön sem tudja, hogv mi magyarok is évente több földrengést élünk át. Legutóbb ez év október tizenkettedikén a Balatontól északra mozdult meg a föld... Ezek a gyakoribb rengések azonban olyannyira kicsik, hogy csak műszerek mutatják ki. És csupán 20—25 évente várható egy Berhida- méretű lökés... (Berhidán 1985-ben hetes intenzitású földrengés volt, ami kárt tett néhány épületben.) — Elnézést a kérdés profaniz- musáéri, de ml okozza ezeket a jelenségeket? — A Föld kérge nem egységes burok; mintegy száz kilométer vastagságú, kontinensnyi lemezdarabok „úsznak” a magmán. E lemezdarabok közelednek, távolodnak, vagy oldalirányban mozognak egymáshoz képest. A Szent András-törés vonal (az észak-amerikai kontinens és a csendes-óceáni lemez között) mentén például a lemezek évi három centiméteres sebességgel csúsznak el, egymás mellett. Van olyan hely, ahol mozgásuk folyamatos, és van olyan hely, ahol úgy viselkednek, mintha radírt tolnánk dörzspapíron, ami hol ugrik egyet, hol pedig letapad... Amikor „ugrik", akkor reng a föld. Ez történt most San Franciscóban.— Ezt nyilván előre leheteti sejteni. . . — Nemcsak sejtették, tudták előre a szakemberek. Frisco környékén mindig is rengett a föld, a város 1906-ban például a világ egyik legszörnyűbb katasztrófáját élte át. A mostani földlökést is előre lehetett tudni. — Hogyan következhetett be mégis a tragédia? — A szeizmológusok jós- lásai nem közelítik meg a meteorológusok előrejelzéseit, évekre vagy évtizedekre szólnak. Tudták, hogy nagy földrengés lesz, azt nem tudták, hogy mikor... Ennek megfelelően építkeztek, terveztek a metropoliszban. A modern felhőkarcolók, lám, állva maradtak, a katasztrófát a régi alacsonyabb épületek és a hidak összeomlása okozta. — Mit mondhatunk ennek kapcsán, a magyar építőiparról, földrengésbiztosan építkezünk? — Nézze, nálunk értelemszerűen más viszonyok között kell megállniuk a helyüket építőipari remekeinknek. Körülményeinket nagymértékben konszolidálja az a tény, hogy az európai lemez közepén fekszünk, s a legközelebbi „veszélyes” törésvonal a Földközi-tenger alatt húzódik. (Ez felelős egyébként a szicíliai vulkáni tevékenységért és a dél-görögországi rengésekért). Magyarországon csak piciny repedések találhatók, melyek környékén évente négy-öt alkalommal mozdul meg a föld. — Ezek közölt azért akadt néhány nagyobb is.. . Fennáll-e a veszélye, hogy nagyobb beruházásaink biztonságát valami természeti katasztrófa fenyegeti? — Kicsit távolabbról kezdem a választ: hazánkban — tudomásom szerint — nincs rá törvény, hogy milyen vizsgálatokat kell elvégezni egy nagyberuházás kivitelezéséhez. (Más európai országokban ezt törvény szabályozza.) A paksi erőmű már meglévő egységeinek építése előtt például nem vizsgálták' meg egy földlökés bekövetkezésének valószínűségét. Amikor a bővítés szóba került, a szovjet fél vetette fel ezt a problémát, s ők, szovjet szakemberekkel, végeztek néhány felmérést. Bős—Nagymaros esetében előzetes szakértői véleményeket kértek, de ezek megmaradtak elméleti szinten. — Mit állapíthatnak meg az önök kutatásai? — Előrejelzik, lesz-e földlökés (ha igen, várhatóan mekkora)' vagy sem a létesítmény tervezett élettartama idejére. Ezt biztosan meg tudjuk állapítani. — Amit nem? — Amit nem tudunk (ma még nem tud senki a világon), hogy mikorra várható a következő rengés. Egyszer, 1975-ben a kínai kollégáknak sikerült az előbb érkező mikrorengések alapján megjósolniuk a napokon belül várható katasztrófát, s ezzel több ezer életet megmentettek. Egv évvel később ugyanott azonban elmaradtak a/, előzetes mikrorengések, és meghalt^ hatszázezer ember. — Biztosabbá válna a világ, ha a rengések elörejelezhetokké válnának? — Talán. Egy metropoliszt nem lehet biztonságosan kiüríteni... A földrengéstől rettegő, pánikba esett menekülők miatt többen meghalhatnak. mint magától a földlökéstől... Persze már az is mérhetetlen segítség lehetne, ha a tűzoltó- és mentőautók a földmozgás előtt kiállnának a garázsból, és nem szakadna rájuk a tető, mindjárt megkezdhetnék a mentést. Ha (!) előrei tudnánk. Nem tudom, ki vállalná magára egv ilyen súlyú döntés felelősségét. Nálunk az elmúlt években még azt is engedélyeztetni kellett, hogy az egyes rengésekről utólagosan tájékoztathassuk az MTI-t. Emlékszem, egy jó évtizede Záhony környékén volt egy kisebb lökés, amit sokan észrevették. Az emberek napokig figyelték az újságokat, de sehol nem jelent meg semmiféle tájékoztatás. Ekkor arról kezdtek suttogni, hogy föld alatti atomrobbantás volt a „szomszédban". Pedig csak annyi történt, hogy mi azt hittük, a lökés epicentruma a szovjeteknél volt, ők meg úgy gondolták,! hogv nálunk. Ezért egyik fél sem adott ki tájékoztatást... — Köszönöm a beszélgetést. Mohai Barna
