Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-19 / 300. szám

1989. DECEMBER 19., KEDD NO(iRAI) 3 Szűrővizsgálati ellenőrzés A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói részére rendszeres egészségügyi vizsgálatot tartanak az üzemorvosi rendelőben. A két veszélyes üzemben — a sajtóiéban és az öntödében ,— dolgozókat — mintegy kétszáz főt i— kü­lönféle szűrővizsgálatokon ellenőrzik. Képünkön Varga Fe- rencné üzemi ápolónő audiológiai hallásvizsgáló készüléken vizsgálja a dolgozók hallását. ___________________________________________ —RT— Miért égnek a lámpák nappal? Takarékoskodunk, vagy herdálunk? Az MSZP radikális tagozata Salgótarjánban A szabad kezdeményezés és véleményalkotás lehetősége Az októberi pártkongresszus után villámgyorsan megalakult Salgótarjánban a Magyar Szocialista Párt radikális tagozata. Számos, vitát kiváltó, állásfogla­lással a közvélemény elé léptek, az elmúlt heti váro­si pártértekezleten pedig sokakat meglepett: milyen határozottan képviseli véleményét,, álláspontját a ta­gozat. Szándékairól, elképzeléseikről két taggal, Lo- sonczi Tamással és ifj. Tolmács! Ferenccel beszél­gettünk. Napjainkban az energia olyan magától értetődő do­log, amelyet csak akkor „ve­szünk észre" ha hiányzik. Ha felkapcsoljuk a villanyt és kigyullad a lámpa, az ter­mészetes. Jól) fűtött lakásba érkezünk haza és nem töp­rengünk azon, hogy meddig lesz meleg a radiátor. Sajnos takarékoskodni is csak ak­kor szoktunk néhány napig, amikor megérkezik az egyre borsosabb számla. Pedig pro­paganda van bőven. Hall­juk, hogy az ország energia- gazdasága nehéz helyzetbe került, s ezért spórolnunk kellene. De ugyanakkor lát­juk azt is, hogy fényes nap­pal égnek a lámpasorok az utcákon. Czeglédi Ferenccel, az ÉMÁSZ salgótarjáni üzémigazgatójával arról be­szélgettünk, hogyan is állunk valójában a takarékoskodás­sal. Kisebb lehetőségek, mint igények — A magyar lakosság energiafogyasztása elmarad a világszínvonaltól. Csakúgy, mint energia-hálózatának fejlettsége. A mostani gaz­dasági helyzetben azt kell mondanom, hogy szerencse az igényszint elmaradása, mert a jelenlegi lehetősé­gek még mindig kisebbek, mint az igények. Takarékos­kodnunk kell. Az embereket pedig a takarékosságra két­féle módon lehet ösztönözni: hathatunk a fejekre, vagy a zsebekre. Nem vagyunk jólé­ti állam. Be kellene látnunk ezt, és ideje lenne leszállni a magas lóról. Előbb-utóbb úgyis megtanuljuk illetve rá­kényszerülünk a takarékos­ságra. Kedvezőbb lenne célt érni a gondolkodási mód megváltoztatásán át, mint tovább terhelni a zsebeket. Nógrád megye villamos- energia-fogyasztása az or­szágosnak megfelelő. Gondok csak az úgynevezett csúcs­időkben tapasztalhatók, — délután 5-től este 9-ig —, de ezeket még elbírja a hálózat. Egyre jobban törekszünk azonban, hogy az irányítás a kezünkben maradjon. Jelen­tős számú kapcsolóórát ik­tattunk a rendszerbe, amely- lyel a hálózatról való fűtést szabályozhatjuk. A hőtáro­lós kályhák így este 10-től reggel 6-ig üzemelhetnek, jelentősen növelve a többi mintegy százezer fogyasztó biztonságát. Egyébként tév­hit, hogy az energiapocséko- lás elsősorban a fogyasztók­nál történik. Erőműveink 30 százalékom hatásfokkal mfl- ködftek és ezeknél| a jelen­legi technikai feltételek mel­lett nem tudunk igazán ta­karékoskodni. Ma azonban minden kis megtakarítás je­lentős lehet és a fogyasztói oldalon kicsivel több figye­lem és eredményre vezethet. Tekintetbe kell venni, hogy elismert nyugati szakembe­rek számításai szerint a 90- es évek közepére újra elke­rülhetetlenné válik egy olaj- árrobbanás. Fél kell készül­nünk erre és ha nem sikerül energiagazdálkodásunkat a világszínvonalnak megköze­lítően korszerűsítenünk, ak­kor ma még elképzelhetetle­nül rossz helyzetbe kerül­hetünk. Látszólag ennek nem sok köze van megyénk ener­giagazdálkodásához. De va­lamennyiünknek hosszú tá­von kell gondolkodnunk és lehet, hogy a ma drágább­nak ítélt/ de energiatakaré­kos megoldások például az építkezéseknél, vagy korsze­rűbb kis teljesítményű fo­gyasztók használatával el­ért megtakarítások később kézzelfogható eredmények­re vezethetnek. — Az ÉMÁSZ anyagilag abban érdekelt, hogy a la­kossági fogyasztás nőjjön, hiszen ezek után szed díjat, önök mégis a takarékos­ságra buzdítanak. — Nem látok ellentmon­dást. A vállalat anyagilag abban érdekelt, hogy együtt, közösen gazdálkodjon a fo­gyasztókkal és végső soron elkerüljük a kényszerű kor­látozások bevezetését. Ellenprapagandája a takarékosságnak — Mégis mintha nem minden példával szolgálnák a takarékosságot. Több ol­vasónk hívta fel a figyel­münket az utcán fényes nap­pal égő lámpasorokra. Az említett látvány vélemé­nyem szerint a legjobb ellen­propagandája a takarékos­ságnak. — Ilyenkor legtöbbször a hálózat javítását végezzük és ezért égnek a lámpák. A köz- világítás egyébként az ösz- szes villamosenergia-fogyasz- tás 2.5 százalékát sem éri el. Az üzemzavarok egyébként az utóbbi időben lényege­sen csökkentek. Szeretnénk á hibaelhárítást több mű­szakban végezni és ehhez az anyagi és technikai fel­tételek megteremtése most folyik. Érezzük azt a köve­telményt, hogy az ÉMÂSZ- nak is követnie kell a fejlő­dést, a! magasabb árakért igazi szolgáltatást kell nyúj­tania... —cs— NÖGRÄD: t— A küldöttek alig 'értek haza a kongresz- szusról, a radikális tagozat máris megalakult, Mi a ma­gyarázata ennek a gyorsa­ságnak? Ifj. Tolmácsi Ferenc: — A kongresszus kétségtelenül történelmi munkát végzett, hiszen lebontotta a pártálla­mot, s azt a pártot, amely már saját tagjai előtt sem volt vállalható, megújítha­tó. Látni kellett persze, a kompromisszumokat és az egészen más nógrádi elője­leket is. Fontos tény, hogy voltak itt reformikörösök, akik sok mindent meg is valósítottak, az igazi szoci­alista párti arculat megte" remtéséhez azonban sok mindent tisztázni kell. Ezért éltünk az alapszabály adta lehetőséggel. Losonczi Tamás : — A visszatekintéshez annyit tennék hozzá: én úgy íté­lem meg, hogy a kongiresz- szus a visszarendeződés kongresszusa is lehet. A fe­lemás eredmények láttán úgy gondoltuk, más kere­tekben is dolgozni kell. NÖGRÄD: — Mi külön­bözteti meg a (radikális ta­gozatot? Losonczi Tamás: — Mindenekelőtt, a megalaku­lást kényszernek érzem, s ennek rengeteg oka van. Nógrádban egészen más szituációból kell kiindulni, itt sok esetben az is radika­lizmusnak tűnik, ami máshol a mindennapi megszokott munka része. A tagozat el­határolja magát az MSZMP- től, az általa megteremtett irányítási modell ugyanis csődbe jutott. Ennek pedig az a következménye, hogy azok, akik ezt képviselték, az MSZP-taigjaiként sem lehetnék hitelesek. Az alap­kérdés nem az, hogy melyik párt kerül hatalomra, ha­nem az: hogyan lehet az ország gondjait megoldani. Ennek érdekében minden­kivel szót kell érteni, akinek értelmes javaslata van. Az MSZMP azonban más Jkér- dés... Ifj. Tolmácsi Ferenc: — Az országos elnökség több állásfoglalásával, határoza­tával kapcsolatban is gond­ban vagyok, a megyeiről nem is beszélve. Éppen ezért akár azt a kérdést is fel kell vetni: belefér-e az ember a csapatba, hiszen' a választással, a pártvagyonnal kapcsolatban más nézetet képviselünk. NÓGRÁD: — Optimisták-e a radikális tagozat tagjai? Losonczi Tamás: ; — Ha ma valaki ebbe a mun­kába belevág, ahelyett, hogy pénz után szaladgálna, csak­is optimista lehet. Ha nem az MSZP-t akarnánk párt­tá tenni, akkor máshová csatlakoznánk, vagy otthon maradnánk. Mindez, persze nemcsak jó érzés kérdése, Magyarországon ma szükség van az MSZP-re. NÖGRÄD: — A városi pártértekezleten nagyon sar­kosan fogalmaztak a radi­kálisok. Igaz, mások is, hi­szen nem egyszer olyan volt a megnyilatkozás, mintha fekete báránynak tekintenék a tagozatot. Ifj. Tolmácsi Ferenc: — Ezt a meg nem értést olyan helyen is tapasztattuk — például az ifjúsági tagozat ülésén — ahol is nem várná az ember. Az említett fóru­mon fs szinte csak azt nem mondták ki : ezeket az embe­reket ki kell zárni! NÖGRÄD: — Mivel jár­na, ha a politikai vitában a radikálisok 'nézetei kereked­nének felül? Losonczi Tamás : — Mindenekelőtt azzal, hogy a fejéről a lábára lehetne ál­lítani az országot. Ez pedig elkerülhetetlen ahhoz, hogy gondjait megoldhassuk. Vall­juk. hogy az MSZP olyan párt. amelyben minden1 tag­nak lehet véleménye, s ezek­ben formálódik a cselekvés Ifj. Tolmácsi Ferenc: — Szerintem azt jelentené, hogy változna az MSZP, kiala- kulbaitna az igazi szocialista arculat. S nem fordulhatna elő, hogy a kisebbség rá­erőszakolja akaratát a többségre. NÖGRÄD: — A városi pártértekezleten éppen a radikális tagozatot, a „he­teket” vádolták ezzel! Ifj. Tolmácsi Ferenc: — A szabad kezdeményezés lehetőségével élve mi csak elgo n dőlik o dtatni akartunk. Túl kell1 lépni azon, hogy várakozunk: majd felülírói mindent megmondanak, mit, hogyan kell csinálni. — NÖGRAD: — Kémény kritikát kapott a radikális tagozat, a hangneme, a stílusa miatt is. Mondván: túl erőszakos. Losonczi Tamás: A fel­készülés során számot ve­tettünk azzal, hogy ne- • künk esnek és akkor eset­leg otthagyjuk a pártfóru­mot. Vagy alaposan felké­szülünk — ez utóbbi mel­lett döntöttünk, jelezve fel­szólalási igényeinket is. Megdöbbentem, hogy má­sok részéről nem találkoz­tam ilyen felkészüléssel. Más példa a szövetségi alapon működő városi ve­zetés kialakítása. Az SKÜ alapszervezete, nemcsak ezt készítette elő. Arra az eset­re is volt jelöltjük, ha a pártértekezlet más megol­dásra szavaz. Szerintem, itt kezdődik valahol a politizá­lás. Ami pedig az erősza­kosság vádját illeti: érde­kes megfigyelni, hogy mi­lyen átéléssel, hangnemben hangzik el egy-egy hozzá­szólás. Ha nincs meggyőző erő, mondhat akármit, mint­ha csendben maradt volna. Ez tetszhet vagy nem, az embereknek. S ha megrój­ják a nagy hangot, nem gondolnak arra — állapo­tainkat ismerve —, hogy holnap talán már mikro­fonra sem jut. NÖGRAD: — A vitákra is gondolva, végül hogyan álltak feil a városi pártér­tekezletről? Ifj. Tolmácsi Ferenc: — A vártnál talán jobb az ered­mény. Látható, hogy érde­mes energiát fordítani erre a munkára. Losonczi Tamás: — Ma már látom a lehetőségét an­nak, hogy az MSZP párttá váljon. Tettenérhető volt a szándék is: a tagság nem hallgató tagság akar lenni. NÖGRÄD: — Egymás vál­lára borulni, kerülni az összeütközésoket — véleked­nek sokan. Hozzátéve: a radikális tagozat megosztja a pártot. Losonczi Tamás: — Men­talitás kérdése. Nekem hi­telesebb az a házaspár, amely időnként veszekszik is. Az MSZP az MSZMP tagjaiból jött létre, s ez a párt csak akkor lehet hite­les, ha kiderül, hogy a tag­jainak véleménye is van. Egy pártban megjelenhet mindién vita, s ha ennek az a vége, hogy értelmes prog­ram kialakítását segíti, ak­kor a . gondolkodó ember azt elfogadja. Ifj. Tolmácsi Ferenc: — Ehhez csak annyit, hogy a korábbi párt tagsága, nagyon széles spektrumot fogott át. Nemcsak külső ellenzék volt, létezett a belső is. Az MSZMP-ben változtatást akarók nélkül nem lett vol­na májusi pártértekezlet sem. NÖGRÄD: — A kérdés alig pár hónap múltán, ta­lán kissé fura: meddig lesz radikális tagozat az MSZP-ben? Ifj. Tolmácsi Ferenc: — Amíg céljai, a párton belül megvalósulnak. Losonczi Tarmás: — Min­dig lesz. Egy normálisan működő. pártban mindig vannak olyanok, akik radi­kálisabb megoldásokat akarnak. A pártról határo­zott elképzelésünk van, s ha nem ilyen lesz, akkor két eset fordulhat elő. Meg­győznek és változunk, vagy nem tudnak meggyőzni és akkor helyet keresünk ma­gunknak. Ha egyáltalán még akarunk, politizálni. NÖGRÄD: — Az MSZP-én belüli tagozat, tagozatok munkája is azt jelzi, igen élénk a politikai paletta. Néha azonban az a gyanú, mintha egyoldalú lenne a politizálás. Ifj. Tolmácsi Ferenc: —A kiút érdekében minden párt részéről igen fontos volna tudatosítani a gazdasági vál­ság súlyát. Egy túl nagy csalódás ugyanis még az el­lenzéki pártok kormányát is elsöpörheti. A politikáiban egészen más hozzáállást kell felvállalni: az ország hely­zetének javításáért cselek­vők vegyenek részt benne társadalmi munkában, ed­dig ugyanis igen sokan túl­ságosan jól megéltek a po­litizálásból. Losonczi Tamás: — Az előbbi cél érdekében kell napi párbeszédet folytatni azokkal, akik tenni akarnak az országért és nem­csak élni kívánnak belőle. Sajnálatos módon, kevés szervezet cselekszik ma így. Kel ginen Gábor iránya. A* Endrefalvai Aranykalász Termelőszövetkezet munkahelyteremtő beruházásként kakaó­csomagoló üzemet hozott létre Pilinyben. A 15 embert foglalkoztató melléküzemágban havonta 154 mázsa kakaóport csomagolnak a Csemege Édesipari Vállalat részére. —ET—

Next

/
Thumbnails
Contents