Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-18 / 299. szám
1989. DECEMBER 18.. HÉTFŐ NOC.RAI) 3 l A dunai kapocs Egészséges ivóvizet | Nyugat-Nógrádnak Hosszú ideje megoldatlan Nyugat-Nógrád számos településének közműves vízellátása. A probléma megoldása érdekében a közelmúltban megindultak a.tervezési elő” készítési munkák. A Duna-kanyar Balparti Regionális Vízmű a Duna partján kiépült partszűrési vízbázisokróli táplálkozik. A regionális vízmű működési területén Nagymarostól Dunakesziig, valamint Vác- tól Gödöllőig a települések közműves vízellátása megoldott. A jelenleg kiépített vízműkapacitást nem haladták meg még a jelentős, 1988. és 89. évi csúcsfogyasztások sem, sőt a területen meglévő tartalék csúcsvízművek kapacitását sem kellett igénybe venni. A vízellátás biztonsága a csúcsfogyasztások időszakában is magas fokú volt. Az üzembiztonságot tovább erősíti, hogy a térségben a kiépített tárolókapacitás a vízfogyasztás 50 százaléka, ugyanakkor a már jó kiépí- tettségű területeken az országban ez az érték mintegy 30 százalék. A Nyugat-Nógrád térség — ahol a lakosság, mint bárhol az országban máshol, joggal igényli az egészséges ivóvizet — a közműves vízellátási alapjául szolgáló egészséges vízbázissal nem rendelkezik, így a terület vízellátása nem is építhető ki saját vízbázisokról. Többek között ilyen adottságú települések Hont, Szendehely, Ösagárd, Csesztve, Szügy. Nyugat-Nógrád településeinek közműves fejlesztését csak a Duna-menti partszűrési vízbázisok kiépítésével, a Duna partszűrésű vizének nógrádi területre vezetésével lehet megoldani. Ezt bizonyítják, az eddig végzett vízkutatások és erre az eredményre jutottak az Észak-Magyarország vízellátásának távlati megoldására széles körben1 kiírt országos pályázatok tervei is. Az egészséges ivóvíz nagy távolságról történő, úgymond „kényszerű átvezetése” mint egyetlen járható megoldás Magyarországon több helyen megtalálható. így kap vizet többek között Salgótarján az Ipolyból és a hasznosi tározóból, Debrecen a Keleti-főcsatornából, Pécs a Dunából, Kaposvár a nyír- ádi karsztvízből és Budapest a Csepel- és Szentendre-szi- getről is. Pest megyében is megvalósul a közeljövőben egy ilyen rendszer, a megye Ipoly menti településeit is a Duna partszűrési vízkészletéből fogják ellátni. Ilyen előzmények és műszaki adottságok után — Nógrád megye lakosságának igényét figyelembe véve — a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megteremti a Duna menti vízbázisok) továbbépítésével a vízátadás lehetőségét a Duna-kanyar Balparti Regionális Vízmű és a Nyugat- Nógrád Térségi Vízmű között. A két vízellátó rendszer közötti összekötő vezetéket a Nógrád Megyei Tanács és a DMRV közösen építi meg. Ai fejlesztéssel a területen 15 ezer köbméter/ nap többletkapacitás áll majd rendelkezésre. Ebből a kapacitásból a nyugat-nógrádi településeknek átadott víz 1991-től 5 ezer köbméter nap 1996-tól pedig további 5 ezer köbméter/nap lesz. A Duna-kanyarban élők körében merült fel a kérdés, hogy nem veszélyezteti-e a tervezett vízellátási mód a Duna-kanyar Balparti Regionális Vízmű működési területén a lakosság zavartalan vízellátását és a szolgáltatott víz minőségét. Kijelenthetjük, hogy nem, ellenkezőleg 1991 és ’95 között 10 ezer köbméter/nap, 1996-tól 5 ezer köbméter/nap többletvízmennyiség áll a térség rendelkezésére és a fejlesztésként figyelembe vett vízbázis vizének minősége kifogástalan. A tervezett beruházás nemcsak Nyugat-Nógrád lakosainak biztosítja majd az egészséges ivóvizet, hanem teljesül a lakosság azon jogos elvárása is, hogy a „Pest megyei települések sérelme nélkül történjék a dunai vízátvezetés Nógrád megyébe”. Konkoly Jáfioe igazgató Közép-Duna -völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Minden alumínium! A sportszerek exportálásával is betört a tőkés piacra a Balassagyarmati Fémipari Vállalat. Az NSZK-i érdekel- ségű ERHARD áruházzal kötöttek üzleti megállapodást. Ez évi próbaszállíitásuk ősz- szegé több mint négymillió forint. Amennyiben az áru a megrendelő, tetszését elnyeri, ennek többszörösére is lehet számítani, az elkövetkező években. A gyártott termékek kézilabdakapu röplabdaháló-tar- tó magasugró-tartóoszlop, nyújtó, melyek kivétel nélkül alumíniumból készülnek. A jövőben más sportszerfaj- ták gyártási jogának megszerzésére is lehetőség nyílhat. Az ERHARD eég két képviselője Palotás Imre kereskedelmi és termelési osztályvezető társaságában a kézilabda* kapu minőségi ellenőrzését végzi. A megrendelők a sportszerek műszaki színvonaláról vizsgálatuk befjezése után kedvezően nyilatkoztak. Fotó: Czele Az MSZP megyei értekezlete előtt „Elvtársaknak, barátaimnak hitt kollégáim fordultak el tőlem" Beszélgetés Boldvai Lászlóval, az ideiglenes intézőbizottság elnökével A Magyar Szocialista Párt októberi kongresszusa után, megyénkben is megkezdődött a tagszervezés, a párt- apparátus és a pártvagyon szanálása. Az MSZP Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző- bizottsága, az aktívák, a sokirányú munkában részt vevőik nagy terhet vettek a vállukra. A kongresszus óta végzett munkájukról, tevékenységük tapasztalatairól, terveikről a közelgő december 19-i megyei pártérte- kezlet előtt Boldvai Lászlóval, az ideiglenes intézőbizottság elnökével -beszélgettünk. — A kongresszus határozatai, elsősorban a Ipart nevének megváltoztatása, a közvéleményben . és az MSZMP volt tagjai között is jvegyes fogadtatásra talált. i Hogyan jelentkezett mindez szűkebb pátriánkban? — A kongresszus döntését megyénk párttagjainak döntő többsége nem fogadta el, illetve nem tekintette sajátjáénak. Megyénk küldöttei, olyan vádakat kaptak, hogy ellentétesen cselekedtek küldőiilk megbízásával, a megyei pártértekezlet állásfoglalásával. Sokan a munkás jelző elhagyásáért emeltek kifogást. — Mindezek (a. vélemények I befolyásolták-e > && MSZP tagszervező munkáját Nógrádban? — Igen. A, fenti kifogásukkal nem léptek be sokan pártunkba. Ugyanakkor az sem volt meggyőző érv szervezőmunkánk során, hogy elmondtuk: a párt bármennyire Is viselte korábban a munkáspárt nevét, akikor sem foglalkozott a dolgozókkal. Ehhez kapcsolódva, hadd szóljak egy konkrét jelenségről. A kongresszuson kissé naivan, úgy gondoltuk, hogy könnyű lesz a tagszervezés. Leülünk a titkárokkal és a vezetőségekkel, akilk a múltban a derékhadat jelenítették és segítségükkel szervezzük meg az MSZP-t. Csalódnunk kellett. A titkárok, alap- szervezetd vezetőségek tömegesen fordultak el tőlünk, sőt volt olyan alap- szervezetünk is, amely kollektíván tagadta meg az MSZP-t, árulóknak bélyegezve azokat az apparátusi embereket és tisztségviselőket, akik agitáltak pártunk javára. — Az eddig elmondottak bizonyéra rádöbbentették önöket a/rra, hogy ezt a szervezőmunkát nem lehet tömeg|munkajké>nt kezelni. — Gyorsan rájöttünk, hogy csak az egyéni személyes beszélgetések vezethetnek eredményre. Így a kongresszus óta eltelt jó két hónap alatt, valamivel több mint 900 tagja van megyénkben az MSZP-nek. Ez a szám arányaiban alig marad el az országos átlagtól. Ismerve azönban megyénk munkásmozgalmi történelmi hagyományait, nem meglepő számomra a fenti számadat. — A tagszervezéssel párhuzamosan más e|n bér próbáló munkájuk is ' akadt. Szanálni (kellett ’a) korábbi szervezetet, gyakorlatilag a párt teljes apparátusát. Valamint szanálni kellett a párt vagyonát. Bbfejezték-e mindezt? — E kétféle szanálás rengeteg energiánkat lekötötte és nyugodtan mondhatom, hogy tagszervező munkánk rovására ment. Azzal kezdeném, hogy a korábbi apparátusinak kellett a felmondólevelet a kezébe adni úgy, hogy közben Mittel, bizalommal, becsülettel szervezzenek az MSZP oldalán. Sajnos, elhelyezésükben alacsony hatásfokkal tudtunk csak segíteni. Amikor emberi sorsokról van szó, érthető, hogy az a szűkkörű vezetés, amely intézte a rászakadt dolgokat, még a volt apparátusi tagok részéről is kritikát, szemrehányást kapott gyakran. Ami ingatlanjainkat illeti, arról a következőket mondhatom. Az MSZP kongresz- szusának döntése és a népszavazás eredménye alapján és szellemében előkészítés alatt állnak a szerződések. Lemondunk a községi párt- helyjségek kezelési jogáról, a megyei pártszékházról, valamiint a városainkban található pártszékházakról. Ezeket, a helyi önkormányzatok javaslatainak figyelembevételével visteaadjuk a- tanácsoknak. összességében 150-<nél* több ingatlanunkat adjúk át. — Mi marad ab MSZP- nek? — Elképzelésünk szerint, Salgótarjánban, a megyei pártszéfcház titkársági szárnyában szeretnénk működtetni városi-megyei irodánkat, a NODISZ és az úttö- rŐ6Bö|vetség városii-megyei irodáját, valamint a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségét. Városainkban, egy-egy volt körzeti pártirodára (tartanánk igényt. — Milyen apparátusi létszámban gondolkodnak? | tíz tag után plusz egy küldött vehet még részt a fórumon. — Nehéz két hónap után vannak. On miként élte át e munkával teli Időszakot? — Jelenlegi álláspontunk az, hogy városainkban két- két fő dolgoznia az MSZP függetlenített alkalmazot- taként. Egyikük politikai munkatársként, másikuk pedig amolyan mindenes technikai „személyzetként”. Salgótarjánban városi-megyei irodát hoznánk létre maximum hat-hét fővel. így könnyű kiszámolni, hogy megyénkben az MSZP össz- apparátusa 16—17 fő lenne. — Miért a feltételes )mód? — Sok más mellett, ezekben a kérdésekben is a megyei pártértekezlet hivatott dönteni. Mert kardinális kérdés például az is, szükség van-e megyei irodára? Nos, meggyőződéssel vallom, hogy amíg a jelenlegi közigazgatási rend létezik, azaz vannak megyék, megyei tanácsok, ahol a jövőben a különböző pártok tagjai kerülhetnek a testületekbe, adóig szükséges a megyei iroda. Persze néma múlt esztendő megyei szervének megfelelően, hanem egy szövetségi elven működő, a városok között kor- dináló és érdekegyeztető irodaként. — Hogyan, sikerült (előkészíteniük dec’émjber jl9-i értekezletüket, »n ily.In kérdésekkel foglalkoznak a fórumon? — Először is elmondanám, hogy ideiglenes intézőbizottságunkon belül nagy vita voit arról, megrendezzük-e most, vagy halasszuk a jövő esztendő elejére. Én végig amellett) kardoskodtam, hogy igenis tartsuk meg, fogalmazzuk meg programunkat, feladatainkat, válasszunk egy esztendőre tisztségviselőket, így január elsején teljes mellbedöbással kezdhetjük munkánkat, már a választásokra készülve. Ennek szellemében intézőbizottságunk a pártértekezleten tájékoztatót ad az elmúlt két hónap történéseiről, szervezeti kérdésekről, személyi kérdésekről tárgyalunk és a küldöttek megválasztják a megyei egyeztetőbizottság, a megyei PEB elnökét és a megyei pártelnököt. Értekezletünkre egyébként minden alapszervezetünk egy fő küldöttet delegál és — Amikor megbízást kaptam, azt bizalomnak éreztem. A feladatok, a végzett munka, melyekről beszéltem, sok csalódást, keserűséget és gerincpróbáló eseményt jelentettek számomra. Látnom kellett, hogy sok esetben elvtársiaknak, barátaimnak hitt kollégáim fordulnak el tőlem, megtagadva minden korábban ígért segítséget. Gyakorlatilag magamra maradtam. Ebben a két hónapos csatában — melyben azt is tapasztaltam, hogy ellenfeleink nincsenek tekintettel se istenre, se emberre — az utolsó pillanatig kitartó 2—3 elvtársiam támogatására számíthattam. Sokszor megfogalmazódott bennem ez idő alatt, hogy elegem van az egészből, köszönöm, elég volt. Nem hiányzott % nekem, hogy több mint száz ember felmondólevelét aláírjam, hogy az örökségként kapott sok rendezetlen dolgot, többek között a megyei sajtó és a lapkiadó vállalat ügyeit intézem. Közben pedig folyamatosan kaptam a megjegyzéseket, hogy fiatal vagyok, hogy ezt a munkát nagy tekintélyű pártmunkásoknak kellene vezényelniük. Utóbbira nem tudok mást mondani: tényleg erre lett volna szükség, csak a jelentkezők hiányoztak. — Szavaiból csalódoitsá- got, keserűséget érzek. Ezek u|áin, *nég )agy dolgot megkérdezek: tapasztalatai birtokában, vnmfogát, 'politikai hitvallását ismerve, vállal- na-e 'vezető funkciót az MSZP megyei elnökségében? IHogy >még ^o^nkrétabb legyek: kállalná-e a (jelölést az MSZP megyeli 1 elnök posztjára? — Eddig is megkaptam a magamét arról, hogy karrierista vagyok. Nos, aiki ezt mondja, annak szívesen elmesélem eat a karrierizmust, a múlt két hónapét. Ám, hogy én is konkrét legyek: amennyiben azt érzékelem, hogy komoly támogatásra találok és nem egyéni ötletekről van szó, akkor nagy valószínűséggel elvállalom a jelölésit. Ha pedig nem jelölnek? Azt is elfogadom. Én úgy égzem, eddig is megtettem a magamét. Vadkor István ,
