Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-15 / 297. szám
Gyertyák melegében — 0 először emlékeztünk! Egy hete történt. Idősek és fiatalok együtt emlékeztek meg az 1956. december 8-i gyilkos salgótarjáni sortűz több mint száz halálos áldozatáról, a megyei tanács épülete és a József Attila Művelődési Központ előtt. Vétlenek voltak, ártatlanok. A földi megváltás apostolai, önállóan gondolkodni restek (vagy talán nem is tudók), téves hitük igazában, mégis kíméletlenül végeztek velük. Harminchárom év múltán emlékezhettünk először rájuk szabadon, félelem nélkül. S nagyon reméljük, hogy nem utoljára, és az elkövetkezendőkben még többen, még méltóbban. Most még sok-sok érzelem tapad az eseményekhez, de a lényeg már most látszik. A történelemtudomány is elkezdte pontos és részletes feltárását. Neki az a dolga. Nekünk, hogy emlékezzünk — és ne felejtsünk. Senkit nem lehet — a népet sem — akarata ellenére boldogítani! (ok) ° (Kulcsár József felvételei) * NYUGDÍJASOKRÓL — NYUGDÍJASOKNAK * Öltözködjünk egészségesen! A hideg elleni védekezésben a ruházat megválasztása alapvető fontosságú. Testünk felülete általában 30—32 Celsius-fokos. Mivel a környezet télen (még fűtött szobában is) jóval alacsonyabb hőmérsékletű, állandóan hőt adunk le. A megfelelő ruházat szabja meg, hogy mennyi a hövesz- teségünk. Tulajdonképpen nem maga a ruházat, hanem a benne lévő levegöré- teg a hatékony hőszigetelő. Ha növeljük ruhánk rétegeinek számát, ezzel fokozzuk a levegőrétegeket is. Az alsóruházatnak más feladata is van: miközben biztosítania kell a verejték elpárologtatósát, a felesleget pedig felszívja. Nyugalomban is napi egyliternyi verejtéket párologtat el bőrünk felszíne; terhelésnél, vagy idegi izgalom esetén a többszörösét. Ezért egészséges a pamut, és ezért nem az a műszál. A mű- szálas fehérneműt viselők bőrpanaszait nem a műszál okozza, hanem az, hogy a bőrük gyakran és huzamos ideig nedves: emiatt könnyen gombásodik. A műanyagok előnye, hogy könnyen moshatók, viszont nem tűrik a magas hőmérsékletet. Emiatt elmarad a mosásnál szokásos, a magasabb hőmérséklet által kiváltott fertőtlenítő hatás, hiszen a vászon és a pamut jól bírja a főzést is. Sőt: elmarad az ugyancsak fertőtlenítő hatású vasalás is. Ezért bőrbetegségeknél kerüljük a műszálas fehérneműt; egyébként sem árt azt — hőhatás hiányában — vegyileg fertőtleníteni (például a fehér színű anyagokat Hypóval). Felsőruházatunkat ugyanúgy váltsuk, mint az alsót. Ez elsősorban a férfiakra vonatkozik. A naponta cserélt felsőruházatnak van ideje kiszellőzni. Ma már nemcsak a férfiak viselnek nadrágot, hanem a nők is. Valóban előnyösen növeli a hideg elleni védelmet. A télen viselt cipőknél elsőrendű követelmény, hogy átázás ellen is nyújtsanak védelmet. Erre a bőrtalpú lábbelik szinte sohasem alkalmasak. A gumitalpúak pedig — amelyek inkább vízállók — túlságosan melegek ahhoz, hogy 8—9 órán keresztül fűtött szobában viseljék. Fokozott mértékben vonatkozik ez a női csizmákra. Így csak egyetlen egészségügyileg megfelelő megoldás van: más lábbelit kell hordani az utcán, a szabadban, és le kell azt cserélni például a munkahelyen. A lábra még fokozottabban vonatkozik mindaz, amit a műszálból készült fehérneműnél a gombásodásról mondtunk. Tévhit az, hogy a divatosat nem lehet az egész- seaessel párosítani. E tévhit eloszlatásához azonban arra is szükség van. hogy a vásárlók is tudják: milyen az egészséges öltözködés. Valamikor a kesztyű any- nyira hozzátartozott az öltözködéshez, hogy az urak nyáron is kesztyűt viseltek. Mostanában — különösen fiataloknál — nem divat. Pedig a kesztyű viselése — különösen a téli járványos megbetegedések fokozódásakor — egészség- ügyi szempontból is előnyös. Dr. Kempler Kurt Ahogy a mondás szól: öreg ember, nem vén ember. S van, aki még a téli zimankóban is bátran felül a kétkerekűre. Persze nem árt kellően felöltözni hoz*- zá. (Fotó: —kj—) — A te dolgod ha nem viszed, én' másodvájár vagyok, nem vihetem, nem vizsgáztam rá. Nem vittük egyiken sem. Három fiatal dolgozott velünk. Az: egyiket elküldtem a műhelybe szerszámért, a másikat lövésért, a harmadikat meg, hogy hozzon a cso- bolyóban vizet. Mi meg ketten indultunk a bányába a csapatvezetővel. Láttuk, hogy az ácsolat nincs bebordázva. Odavittünk egy nyaláb bordafát. Elkezdtem bordázni az egyik oldalt, ő a másikat. Elkezdtük veregetni baltával, hogy bemenjen az ácsolat mögé. Meghajtottuk a levegőt. A lámpa meg ott lógott a fejünk fölött. Belobbantotta a metánt. Lángot vetett az egész őrt. Akár a köd. úgy nézett ki. és jobban égetett, mint a' tűz. Hasra vágtam magam, sütötte a hátam, de hason csúszva arrább másztam. Az új csapatvezetőm meg, ott maradt állva a tűzben. Elkezdett ordítani: — Megégek! Megégek! — Hasalj le, mássz ki onnan! — kiáltottam vissza. Ő is életben maradt, de a nagy ha in összesült egybe. Rövid uiiú ing volt rajta, hát a keze szára. BJeg az arca olyan piros volt, mint a piros rózsa. A csapatvezetőt vitték a kórházba, engem meg az irodára. Egy kis fekete ember volt a bánvakapitánv. Akár egy kis cigánygyerek, úgy nézett ki. — Én magát becsukatom, am'ért megégett a társa! Verte az asztalt a két öklével, hogy a tintásüveg csak úgy táncolt. Nem voltam bűnös, nem csinálhatott velem semmit, de a lámpa használatát megismertem. levizsgáztam belőle Mindig szerencsésen megmenekültem a baitól. nem panaszkodhatok. Most már régóta n vu-.'díjas vaavok, ötezer forintot kapok havonta, a legkevesebbet, amit munkások kaphatnak. Ezért tettem kockára az életem 32 évig, ennvit ért a munkám, a becsületem. Nagy Zoltán Fusd a halált! (Szűcs József bányász beszél életéről) Harminckét évig dolgoztam szénbányában itt, Ma- conka környékén. Mindig tudtam, hogy megölhet a bánya, és nem látom többet a szép fényes napvilágot. Mikor munkába mentem, gyakran mondtam a feleségemnek : — Elmegyek, de hogy visz- szajövök-e még többet, azt nem tudom. Ha Isten velem lesz, és megsegít, akkor még látjuk egymást. A halálnak háromszor is megcsapott a szele. Elmondom az első esetem. Hárman dolgoztunk együtt: Bajczár József, Sulyok György, meg én. Egy keresztvágatot hajtottunk. Először ment a murika rendesen. Egyszer csak a lövés után összedőlt az ácsolat egy szo- banagvságú területen. Elsőnek álltam be, hogy szétválogassam a fát, visszarakhassuk az ácso’atot. Alig tettem néhány mozdulatot, mikor rámszakadt egy méter vastag hatalmas kő, lenyomott engem a nagv ürességbe Nem lapított agyon, megőrzött a fák közötti üresség. Vártam, hogy kiszabadítanak. — Szaladj, Józsi, hívjál valakit, ezt a követ valahogy tegyük félre! — Minek szaladjak, neki már úgyis vége van. ráérek lassan is menni. Bentről mindent rendesen hallottam. Mikor visszajött is. — Nem találom a másik csapatot. — No- akkor próbálkozzunk ketten. Egy vastag talpfát tettek a földre, aztán kerestek egy kétméteres fát. Az egvik véget bedugták a kő széle alá, a másikra meg rácsimpaszkodtak, mind a ketten. N'-omták lefelé. Ahogy a kő kicsit emelkedett, lestem, mikor lesz akkora hely. hogy kicsúszhatok alóla. Mikor elég nagv lett a nvílás, lassan csúsztam kifelé. Ahogy megláttak, azt hittek, kísértet vagyok. El akarták eriszteni a fát. el akartak szaladni ijedtükben. — Hű, el ne erisszétek, mert rögtön agyonnyom a kő! Aztán sikerült kijutnom. Általában lebecsült probléma a férfiak oszteoporó- zisa. A 80 év fölötti férfiak közül minden harmadiknak törékenyek a csontjai. és minden hatodik combnyaktörést szenved, mely esetben a halandóság eléri a 20 százalékot, és a legtöbb életben maradó mozgáskorlátozottá válik. „A nőkkel szemben a férfiak általában kevésbé törődnek a táplálkozással; sok középkorú kortársunk éppenséggel a gyengeség jelének tekinti ilyen dolgokkal foglalkozni” — mondja Richard Riviiin professzor (Cornell Medical Center, New York). „A férfiak ugyan minden korban több kalciumot fogyasztanak, mint a nők, ez a fogyasztás azonban a korral csökken”. A hiányos táplálkozás, az ülő életmód, az alkoholfogyasztás, olyan gyógyszerek szedése, melyek gátolják a kalciumfelszívódást (a zsír, a horgany és a konyhasó), megnöveli az oszteoporózis veszélyét a férfiaknál. Az egyes családon belül jelentkező betegségek, és a' kis csonttömeg szintén olyan — Te élsz? — Láthatjátok, itt vagyok. — No, ezt sem hittük volna. Utána hozzáfogtunk szétdarabolni a hatalmas követ, hogy dolgozhassunk tovább. Második alkalommal megint a kő akart végezni velem. Akkoriban fővágaton dolgoztam. Tizennégyen-ti- zenhatan voltunk egy csapatban. Végig sorba lövöldöztük a szénfalat, aztán mindenki elfoglalta a maga helyét. Két métert haladtunk be előre, aztán következett volna az ácsolás. Középtájon fejtettem a szenet. Egyszerre csak zuhogni kezdett rám felülről a sok kő. Csak jött-jött lefelé, hogy mozdulni sem tudtam tőle, ott maradtam közte, állva. Tizenöt-húsz kilósak hullottak rám. míg be nem takartak teljesen. A tariak elkezdtek kibontani. de a kő újra megindult. Az emberek szétugrot- tak, én meg maradtam egyedül. Hullott rám a kő, mintha soha nem akarná abbahagyni. — Itt hagvtok engem, hadd üssön agyon? — Odamenjünk, hogy minket is agyonüssön? Ahogy a hullás alábbhagyott, kiszabadítottak. Nagy vágás éktelenkedett, a fejemen. Kivittek az irodára, ott bekötöztek. — No, akkor visszamegyek a bányába. — Ne menjen maga a bányába, orvoshoz visszük, mert nagy vágás van a fején. Az orvos három kapcsot tett a fejembe, és szerencsésen meggyógyultam. Harmadszorra hadd mondjam el. hogy találkoztam a metángázzal. Minden csapatvezetőnek benzini^mpát kellett bevonni a bányába. Azzal ellenőrizték. van-e, vagy nincs metán. A többiek karbidlámpát vittek. Oj csapatvezetőt kaptunk, aki a ferozolóban karbidlámpát vett a kezébe. — Sándor, neked benzin- lámnát kell hoznod! — figyelmeztettem. — Én azt nem viszem, mert azzal nem látok. kockázati tényezők, melyeket a kezelőorvosnak figyelembe kell vennie. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a csontanyag vesztesége és az oszteoporózis a férfiaknál kb. 10 évvel később, mint a nőknél, azaz kb. 60 éves korban jelentkezik. Férfiaknál is előfordul combnyak-, csigolya-, és csuklótörés, valamint roskadt testtartás. Megelőzés céljából a szakértő azt ajánlja, hogy sürgősen, mindennap gyalogoljunk legalább másfél kilométert (a saját testsúly viselésének gyakorlása), kocogjunk vagy kerékpározzunk és naponta igyunk meg egy liter tejet (1000— 1200 mg kalciumot tartalmaz). Tejtermék helyett ehetünk brokkolit vagy más, kalciumban gazdag főzeléket is. Az oldalt összeállította: Sulyok László
