Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-13 / 269. szám

1989. NOVEMBER 13.. HÉTFŐ

no<;rai)

3

„Ez itt egy európai lakótelep” Kerítésen egyensúlyozva

Szonda

„Aki néma, az a legnagyobb bíráló*’

— Ez itt, kérem, a kulturált Európa, $ abban is egy húszezres kisváros, modern új lakótelepe — valahogy így kezdené a képzeletemben idegenvezető a mondókáját a balassagyarmati úgynevezett Kun Béla A épületsor előtt, ahová egykoron minden bizonynyal zarándokolni fognak az építészhallgatók szerte a világból. Okulásképpen, hogyan is építettek egymillióháromszázezerért 1989-ben lakásokat Magyarországban.

A város csecsemőotthona mögötti épületek lakóinak gondjaival már számtalanszor foglalkoztunk, még a városi népi ellenőrzési bizottság is -vizsgálta a dolgot. Jegyzőkönyvének végén a már elfogadott határozati javaslatban a legszigorúbb kifejezés „felül kell vizsgálni”, meg kell Szüntetni. ..

Nem is azt panaszolják a lakók már, amit mindenki ismer. Régen beletörődtek már. hogy az átvétel után, amely majdnem féléves késéssel került sorra, egynémely lakásban élet- veszélyes helyzetek keletkeztek'. Mert a hálószoba vakolata épp a franciaágy fölött szakadt le, a kéményen a füst visszafelé szállt, a tetőtéri ablakok mentén szépen csörgedezett az esővíz.

Most nem a hibákról tettek panaszt. Mégcsak nem is a garanciális javításokról, amelynek végzői valós meglepetésként, mindenféle bejelentés nélkül érkezGyerekkoromban mindig csodálattal néztem a vándorköszörűst. Reszelős hangját hallva, rohantunk hozzá, nehogy lemaradjunk valamiről. Forgott a kerék, s a kés pengéjéről szállt a szikra, de lehet, csillag volt az, égből hulló. Me már nincsenek vándorköszörűsök, amolyan „állandót” is alig találni. Balassagyarmat központjában, a régi fotózó mellett dolgozik Gáspár László köszörűsmester és felesége, aki esernyőket javít nagy szorgalommal.

— Amikor régen elkezdett érdekelni ez a mesterség, mindennap ott voltam a műhelyben, s figyeltem a szakmai fogásokat — mondja Gáspár László. — A mi családunkban már hagyománya van ennek a mesterségnek. A sógoromnak, például 1928-tól volt műhelye. Nagyon sokat tanultam tőle és Kosa Sanyi bácsitól is. ö az országban a második nagymester volt. Budapesti műhelyét nagyon sokan felkeresték. Külföldre is dolgozott. Eigyszer azonban neki is eljött az ideje, nyugdíjba vonult. Felajánlotta, hogy vegyem meg a szerszámokat és a műhelyét is. Én ipolyszögi vagyok, így hazahúzott a szívem. Itt béreltem műhelyt, átvettem a sógorom szerszámait, vásároltam még, ami kellett, s elkezdtem önállóan dolgozni.

Gáspár László mór gyermekkorában vonzódott a fémekhez, a szereléshez. Elsajátította a gépszerelő-lakatos szakmát, majd hegesztői vizsgát tett. Később pedig részt vett egy

tek. Aztán volt, ahol négy hétig is ,,elpöszmögtek” a vakolással, és akadt, akinek a lépcsőfokait vitték el több napra! De volt, akinek ki kellett költözni új otthonából a munkák miatt.

A lakótelepi családok mo^t csupán azt teszik szóvá, csendesen persze és enerváltan, unva már a másfél éves huzavonát, hogy nem tudják megközelíteni lakásaikat. Lévén agyagos föld, esős évszak és sár. Sár, tengernyi, marasztaló. Jobb híján a kerítések peremén egyensúlyozva igyekeznek kifelé reggelente. Nem volt gond a nyáron, akkor csak por volt! Most viszont esik az eső. Azt nem várhatják, maguk is tudják, hogy aszfaltos utat kapjanak — bár volt erre is példa, akad friss utca a városban, ahol nyomban a házak elkészülte után. pormentes út készült... —

csak legalább kővel szórtat! Levelet írtak a tanács elnökének. A válaszban valószínűleg az év végi pénzhiányra hivatkozva lesz szerény elutasítás — ezt persze csak e sorok írója teszi hozzá. Marad az egyensúlyozás. Azzal a huszonhét gyerekkel, akik a lakótelepen laknak, köztük többen még babakocsiba- valók.

Az is elgondolkodtató lehet, noha út a közelben sincs, a házak körben épülnek tovább. A különbség csak annyi, idén már kétmillió felett van az áruk .

<— hr — )

kazánfűtő-segédgépész tanfolyamon. Utóbbin tanultakat ma is használja —, főállásban a kórház fűtőiéként dolgozik. Szíve-szerelme a köszörülés, mégsem szorult a háttérbe, hiszen minden szabad idejét a műhelyben tölti.

— Az orvosi műszerek

élezését, csiszolását már régtől csinálom — folytatja a mester. — Egyszer a kórházból három egyforma műszert vittek az ország kü- lönbötző városaiban dolgozó köszörűsökhöz. A negyedik nekem jutott. Biztos, ki akarták próbálni, mit tudok. Amikor elkészültünk a munkákkal, elvitték a szemészetre, s megkérték a doktornőt, válassza ki a legjobbat. Volt qtt szem- csatorna-tágító, hajlított lándzsa, szike, olló. Utóbbival veszik le a hályogot a szemről. Szóval, a munkák közül enyémet találták a legjobbnak. Nagyítóval dolgoztam, de meglett az eredménye. Aztán hozták a sebészek is a finom műszereket. Mind a mai napig végzem az ilyen jellegű munkákat.

Híre ment a jó munkának a környéken és távolabb is. Aki ■ egyszer dolgoztatott Gáspár Lászlóval, az visz- szatér hozzá, még, ha Budapesten lakik is.

— A gyárilag készített

lumbágótűik egyszerűen

használhatatlanok — mondja Gáspár László. Olyan tompák, hogy azzal nem lehet gerincbe szúrni. Amikor megkapják, egyből hozzák a műhelyembe. Arra négy élet teszek. Pici koronggal szedem ki a hol„Szonda: a tudomány különböző területein alkalmazott, különféle alakú és rendeltetésű eszköz a nehezen hozzáférhető kutatási helyek megfigyeléséhez”. (Idegen szavak szótára)

A felgyorsult idő hallgatásra, visszahúzódásra késztet. Talán meg is rémít. Ezért is alakult ki — de nemcsak ez okból — a mai helyzet: a politizáló pártok és azok szimpatizánsai a társadalom töredékét jelentik csupán: a többség hallgat.

Nehezen hozzáférhető kutatási területen járunk', a hallgatást kell meghallanunk, megértenünk. Lehet, hogy nem a legjobb ez a műszerszonda! —, és hát az igénybe vett műszerek egyébként is torzítják a vizsgálati eredményeket...

Elsőként az MSZMP volt tagjait kérdeztük, hogyan látják pártjuk átalakulását, vállalják-e továbbra is a politizálást, immár az MSZP tagjaként; illetve pártonkí- vülieket, mi a véleményük az állampárt alakulásáról.

A véleményeket kommentár nélkül adjuk közre.

Varga László (üveggyapot- rt. japán—magyar vegyes

vő éleket csapom le. Ha jó a tű, csökken a fájdalom, és az orvosnak is köny- nvebb dolgozni vele.

Olyan szeretettel beszél a mester a munkájáról, hogy szinte kedvet kap az ember hozzá. Mondja, az a csodálatos ebben, hogy egy darab csúnya vasból tükörfényes esziközt készít. Újjávarázsolja a fekete ollókat, késeket, borotvákat. Ha talál egy vas-, vagy rézdarabot az utcán, azonnal felveszi, mert az még használható valamire.

— A korongok megválasztása nagyon lényeges

— mesél tovább Gáspár László. — Egy jó szakember első ránézésre megállapítja, melyikkel kell kezdeni. Van file-, vídia-, parafa- és rojtkorong. Sohasem szabad összekeverni a sorrendet. A műtárgyak különösei) érzékenyek. Most készítettem el égy ezüst gyertyatartót, a megrendelő vissza is jött megköszönni

— nagyon tetszett neki. Eldobott, piszkos, háromágú gyertyatartó volt, de, ha kiteszi most a kirakatba, senki nem mondja meg, hogy nem mai. Az egyik műgyűjtő hordja nekem a kardot. A múltkor rozsdás, régi darabokat tett le az asztalra. Kérdeztem is, mennyiért vette ezt a három kardot. Mondja: húszvállalat, ügyvezető igazgató, Salgótarján):

— Be fogok lépni az MSZP-be. Nekem nincs csömöröm a politikától, úgy vélem, érdekek mindig is lesznek, ezeket a politikában lehet kifejezni. Nem szabad politikamentessé tenni a világot: ha mindenki visszavonulna, a szélsőségek vennék át a kezdeményezést. A többi párt nem szimpatikus az eddigi programok alapján- Nem mondom, voltak jó gondolataik, de azok átkerültek az MSZP programjába is.

— Ezt jó módszernek tartja?

— Ha ragaszkodott volna az elveihez, akkor megrögzöttnek, most. hogy változtatott, képmutatónak mondhatják ezt a pártot. Rosszat mindenről mondhatunk, ha akarunk. El kell határolódni az eddigiektől, hiszen anakronisztikus is volt a munkáspárt elnevezés: munkásosztály nincs, a munkások képviselete pedig nem attól függ, közibük való-e az illető. Érdekeket profi módon kell képviselni. A bírósági tárgyalásokon is szakképzett, ehhez értő emberek, ügyvédek, ügyészek dolga ez. így kell legyen a politikában is.

rintért? — csodálkoztam rá. No, de hozzáfogtam a kardokat tisztítani. Egész nap dolgoztam rajta. Olyanok lettek, mint egy új. Ötször köszörültem alá. Amikor a tulajdonos a kezébe vette, nem akart hinni a szemének, egyszerűen elérzéke- nyül.t.

Beszélgetésünk idején egymásnak adták a kilincset a megrendelők. Az egyik fiatalasszony Pásztóról érkezett, jött az ollókért. Kérdésemre, hogy nincs közelebb köszörűs, azt válaszolta: ilyen jó szakember

nincs. Már egyszer dolgoztatott Gáspár Lászlóval, nagyon elégedett, azért jött vissza. Olyan gyönyörűen rendbe hozta az ollókat, hogy az fantasztikus.

Gáspár Lászlónak nem tudnak olyan szerszámot, eszközt hozni, amit ne javítana meg. Köszörüli, csiszolja a korcsolyákat, vadászkéseket, orvosi műszereket, műtárgyakat. Újabban kerékpárokat is javít. Felesége az esernyőket gyógyítja. Csak a lengyel esernyők ne lennének, mert azok nagyon gyengék, könv- nyen eltörnek. Fia áhítattal lesi a fogásokat, felnéz apjára. Állítólag rendkívül ügyes ő is, lesz kinek átadni az örökséget.

Adám Tamás Fotó: Gyurkó Péter

Langa József (tanácselnök, Kishartyán):

— Pártonkívüli vagyok, KISZ-tag voltam a leszerelésemig, azóta nem éreztem úgy, hogy be kellene lépnem. Négy éve agitáltak ugyan. Kértem, mondjanak egy indokot, miért lépjek be. Nem tudtak. Igyekszem inkább a politikától függetleníteni magam. A tanácsok képviseljenek a pártoktól függetlenül — közösségi érdekeket.

Király József (villanyszerelő. mgtsz Kishartyán, 55 éves. az MSZMP tagja volt):

— Éltem meg már földrengést '55-ben is. Most is any- nyi okos lett egyszeriben az országban. Azt mondom — a párttagság zöme többet tett itt, mint bárki más. Igaz. hogy volt. aki a tejfölbe is belenyúlt. . . De ezek hol vannak most? Akinek példát kellett mutatni párttagként, az idejét rabolta délutánonként, mert eljárt mindig a szemináriumokra, nem késett, nem ivott meg egy féldecit sem, azokba most belerúgnak- Én lelki- ismeretesen végeztem a munkám 22 évig, egy fillér előnyt nem élveztem. Sőt! Voltak 1 150—300 forintos

taggyűlések is, amikor beindultak a géemkák: ha elmentünk volna helyette a .vállalkozásba dolgozni, akkor ennyit kereshettünk volna az alatt a néhány óra alatt. Nem volt túl könnyű példát mutatni. Most meg orrba ütik az embert érte. A tagság zöme bizalmát vesztette. Nem hiszem, hogy be fogok lépni. „Adjuk vissza a földet!” — ez is csípi a szememet. Hát hogyan lehetne 10 holdon megélni? Aztán addig játsszák visszafelé, hogy a végén jönnek majd a földesurak. Persze ütöttük-vertük a múltat: ..Miért vettek fel annyi kölcsönt”; most pedig még többet veszünk föl. Ennek mi az oka? Ezt nem a munkás fogja megoldani. Lehet azt vallani, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. De aki néma. az a' legnagyobb bíráló.

Dénes Andor (volt párttitkár, Kishartyán, mgtsz):

— Pilinyi József küldött tartott beszámolót a kongresszusról nemrég. A 66 párttagból 24-en jöttek el. Belépő egy sem volt. Úgy néz ki. én belépek, de még nem írtam alá: várakozó (állásponton vágyók- Nem voltunk megfelelően képviselve a kongresszuson, de még a megyei értekezleten sem.

— A reformokat megszavaztuk, de a névváltoztatás ellen voltunk. A küldöttek a névnek, úgy mondták, nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget. Bedig emiatt most nagy a bizonytalanság: miért nem maradt meg .az MSZMP, és vált ki belőle a szocialista párt? Bántja a tagságot, hogy a kongresszus megszüntette az ő pártját. És hiányolja Grósz megfelelő kiállását, őt követnék.

Lotharidesz Imre (Balassagyarmat, fémipari vállalat, lakatos):

— Most nem vagyok párttag. Majd meglátjuk. Nem is igen értem mj történik most, bár figyelgetem az eseményeket. Én nem ragaszkodnék a volt pártomhoz, de ki kell várni mi lesz, ha a többiek is hatalomra jutnak. Ha eddig negyven évig lehetett várni, akkor most adjanak még egy évet, hogy végiggondoljuk. Egy olyan tervhez csatlakoznék,

ami rövid kiutat jelent á válságból.

Frics Tamás gépész fő- munkatárs (pártonkívüli, Salgótarján, üveggyapot-rt):

— Nem tudom, az új párt mennyiben több, mint egv betű hiánya. Remélem, az MSZP-ben maradók (az oda belépők) föl fogják használni politikai tapasztalataikat, nem pedig a saját elképzeléseiket erőszakolják rá újra a tömegekre, hanem őket képviselve fognak dönteni. Fontos ez, mert a gazdaság radikális átalakítása nem fog mindenkinek tetszeni. Sokan biztos a politikai változások nyakába varrják majd az életszínvonal esését. stagnálását.

Egy fiatal hölgy, aki kérte, nevét ne közöljük:

— Legjobb csak félni, nagyon meggondolja az ember, kinek mit mond el. Főleg, ha van két gyereke is. Egyébként sincs beleszólási, döntési jogunk-.. Én hatvanegyes vagyok, amit az utóbbi negyven évről tudni kell.'azt csak a történelem- könyvekből ismerem: amit eddig tálaltak, az most teljesen másképp látszik. Nagyon tájékozottnak kell lenni, a férfiak sem képesek erre, hát még a nők. akiknek ott a család! Tavaly léptem be az MSZMP-be, a vb-titkár agitálására. Nem leszek újra párttag.

Kovács János (a Kishar- tyáni „Egyesült Erő” Mgtsz elnöke):

— Borúlátó vagyok. Úgy érezzük, ez a párt már nem lesz a miénk, itthagyott bennünket: túl messzire elment a munkás-paraszt szövetségtől, a kongresszuson erről szót sem ejtettek. Nem fogok belépni.

— Nemcsak a névváltoztatással van baj. de az is sokat irritál: a -fejünk fölött döntöttek Még a köztársa- ságielnök-jelqltről is: Pozs- gayt a Központi Bizottság javaslatára fogadták el. Mi Kulcsár Kálmánt szimpati- kusabbnak tartjuk. Szavahihető emberek kellenek, akik bizonyítottak már. Az is zavaró, hogy ilyen köny- nyen hátráltak meg, mondtak le a hatalomról, az okozott bajok megoldását túl könpyen bízták másokra. Nem hihető, hogy ugyanaz az elnökség majd másként fog politizálni — csak egy ember vált kj belőle, nem igaz, hogy az az egv győzte le eddig őket. Miért nem hagyták a pártszakadást? Úgy tűnik, csak a kongresz- szuson kellett egyben maradni: most a kulisszák mö- gött folynak az események.

— A nyugati sajtó is azt hangoztatja, hogy Magyar- ország lemondott a kommunizmusról, a szocializmusról, a proletárdiktatúráról. Ne értsen félre, mi egyetértünk a reformokkal, de a kapitalizmusba visszamenni nem akarunk. Mi dolgoztunk meg azért, ami most a vagyonunk. engedjék, hogy mi is döntsünk felőle, Persze ezt hirdeti az MSZP is, de nem valósította meg eddig sem, s félek, ezután sem fogja. Valóban önkormányzatra van szükség.

— Túlzottan előtérbe került most a politika- A gazdaságért a kongresszuson egyetlen szót sem emeltek. Tartok tőle, nagy bukfencet okoz ez majd. Megfelelő és végrehajtható gazdasági programot várunk.

Varga Judit

Mestersége: köszörűs

Kések, műszerek, biciklik gyógyítója

kert. Előszói a szemben le- ezer forintért. Húszezer ío-