Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-08 / 265. szám
1989. NOVEMBER 8., SZERDA NO(iKAI) 3 Vita a terjesztési díjak körül A jövő évi terjesztési tarifákról vitatkoztak kedden a Magyar Posta központjában a posta képviselői, valamint a lap- és könyvkiadók szakemberei. A tanácskozáson — amelyen mintegy 40 kiadó képviseltette magát — Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese ismertette az intézmény elképzeléseit az új tarifákról. Jelenleg a napilapokat darabonként 1,70 forintért terjeszti a posta, ez az összeg azonban nem elegendő a költségek fedezésére. A számítások szerint 33 fillér az egy napilapra jutó veszteség. A posta szerint ez az állapot nem tartható, így azt javasolja, hogy 1990. január 1-jétől a helyben terjesztett napilapok darabjáért 2,30 forintot, a vidéken árusított napilapok után pedig 2,60 forintot kapjon. Ezzel lehetővé válna, hogy az önköltség megtérüljön és egy szerénynek mondható, átlagosan 10 százalékos nyereségre is szert tegyenek. A színes lapok terjesztését eddig és a továbbiakban is az ár meghatározott százalékáért terjesztette a posta, a mostani javaslat 3—4 százalékos tarifanövelést tartalmaz. Igaz ugyan, hogy a színes lapok terjesztése nem tekinthető veszteségesnek, ám a posta úgy véli, hogy ez a minimális tarifaemelés szükséges a begyűrűző infláció hatásainak ellensúlyozására. A vitában főképpen a napilapok terjesztésére vonatkozó elképzeléseket érte támadás. A lapkiadók véleménye szerint a postának a tavalyi tarifáért kellene továbbra is árusítania, illetve terjesztenie a lapokat. A posta ezt at, álláspontot elfogadhatatlannak tartotta, már csak azért is, mert a postai dolgozók bére legalább. 20 százalékkal elmarad az átlagostól. Ha továbbra is a régi tarifáért végeznék a lapterjesztést, nem lenne mód a szükséges 30 százalékos béremelés kigazdálkodására. Erre a béremelésre pedig feltétlenül szükség van, ugyanis a lap- terjesztők már jelezték elégedetlenségüket, és szándékukban áll sztrájkolni, ha nem elégítik ki bérkövetelésüket. A vitában az is szóba került, hogy az eddiginél differenciáltabban kellene megállapítani a tarifákat, figyelembe kellene venni a terjesztési távolságokat, a helyi sajátosságokat, sőt még a küldemények súlyát, valamint a visszamaradó lapok, azaz a remittenda mennyiségét is. A kiadók számokkal próbálták bizonyítani, hogy megoldhatatlan a posta javaslata, hiszen például egy 3,80 forintba kerülő Esti Hírlap árából 2,30 forint lenne a postáé. A posta elnökhelyettese végül kompromisszumos javaslatként elfogadta, hogy ne most döntsenek a tarifakérdésben, hanem arra november 15-ig írásban tegyenek javaslatot a kiadóvállalatok. Azt is elmondta: a posta hajlandó arra, hogy akár egyedi megállapodásokat kössön az adott sajátosságoknak megfelelően. Végül leszögezte, amennyiben nem sikerül néhány kiadóvállalattal az év végéig az új tarifában megállapodni, úgy a posta a továbbiakban nem foglalkozik ezen kiadók lapjainak terjesztésével. Mikor hiteles a történelemtanár? Csak a fürdővizet, a gyereket ne! Sóvári László 32 éves ta. nár a salgótarjáni Petőfi Általános Iskolában. Felesége is pedagógus, két gyermekük van. Sóvári László éppen most. amikor sokan felhasználják az alkalmat párttagságuk megszüntetésé, re, belépett a Magyar Szocialista Pártba. — Még csak nem is jogfolytonossági alapon, hiszen az elődpártnak nem volt tagja. — Háromszor is közel ke. rültem ahhoz, hogy belépjek az MSZMP-be, de min. dig meggondoltam magam. Pedig már középiskolás koromban „megszólítottak”. A belépéstől azonban elriasz. tott a gondolkodást béklyóba verő pártfegyelem, a demokratikus centralizmusra épülő működési rend. Azon. kívül korán észrevettem, hogy nálunk a szocializmussal valami nincs rendben. Mint történelemtanárt élénken foglalkoztattak a XX. század mozgalmai. Felmerült kételyeimre, problémáimra sokáig nem találtam meg a választ. Sokat vitatkoztam pártról, politikáról MSZMP, tagokkal. Gondolkodásomban a döntő fordulat tavaly következett be, ekkor kezd. tem mélyebben tanulmá. nyozni a sztálinizmust. Gasztronómiai hét a Hotel Karancsban Kereskedői szemlélettel és javuló minőséggel A HungarHotels szállodalánc Magyarország egyik leg. nagyobb és legmodernebb vondéglátóipari komplexumát Tagjai sorába tartozik a 25-ik jubileumát ünneplő Karancs Szálló. Egy évforduló mindig ok arra, hogy visszatekintsünk. Karácsonyné Sándor Gabriella igazgatónővel azonban mi inkább a jelenről és a jövőről beszélgettünk. — Szállodánkat 1964. április 4-én nyitották meg. Akkoriban ez volt Magyarország legmodernebb szállodája, s egyben Salgótarján legmagasabb épülete. Ma már sajnos, tudjuk, hogy az épületnek sok hibája van. Igyekszünk azonban, hogy évről évre javítsuk a vendéglátás feltételeit s a felmerülő problémákat a lehető legrövidebb idő alatt megoldjuk. Nemrég fejeztük be a szállodai szobák felújítását, tapétáztunk és új szőnyegpadlókat raktunk le. A bútorokat is cseréljük, természetesen csak abban az ütemben, ahogy ezt anyagi lehetőségeink engedik. Az 1987-ben végzett teljes rekonstrukció huszon- kétmillió forintba került. Szeretnénk minőségi javulást produkálni, s ez minden tevékenységünkre jellemző. Nyolcvannégy szobánkból, csupán háromhoz nem tudunk fürdőszobát ajánlani, de szükség szerint négy lakosztályt is kialakíthatunk. Szobáink általában kétágyasak s a minőségi különbséget' csak azok földrajzi fekvése határozza meg. A térre néző szobák természetesei} közkedveltebbek. — Említette, hogy minden téren a minőségét kívánják javítani. Hogyan mutatkozik ez meg a szolgáltatásaikban? — A vendéglátás manapság nem él könnyű időket. Nálunk is érezhető, hogy kevesebb, az emberek pénze. Mégis elmondhatom, hogy jó szervezéssel és gondos munkával sikerült év eleji terveinket is túlszárnyalni. Az igazsághoz tartozik, hogy elsősorban az idegenforgalomból élünk meg, és nem a belföldi vendégkörből. Ebbe a helyzetbe azonban mint kereskedők nem nyugodhatunk bele! Ezért olyasmikkel próbálkozunk, ami szerintünk mégis behozhatja a vendéget. Ilyen például a most folyó nemzetközi gasztronómiai hét — november 6—12-ig — amelynek keretében olyasmit ajánlunk a salgótarjániaknak, amit máskor nem nagyon kapnak meg. Kiemelném a november 11-i kínai vacsoraestünket itt a Karancsban, amelyen a budapesti Sze- csuán étterem mesterszakácsa Benkó Sándor varázsolja a vendégek asztalára a kelet ízeit. De érdeklődésre tarthat számot a Salgótarjánban először megrendezésre kerülő stájer napok november 10—12. között, amelyen három napon keresztül a gráci Krepsen Keller étterem szakemberei készítik az ételeket. Valamennyi estén eredeti csapolt Gösser sört szolgálnak fél. és a teremben sramlizene szól. November 12-én törzsvendégeinket egy fogadásra hívjuk — 12 órától — az étterembe, ahol 200 forint ellenében a svédasztalról mindenki annyit vehet, amennyit a gyomra elbír. — Ügy tudom, hogy a napokban nyitottak meg egy új cukrászdát is. — Igen, november 6"án, volt a Frézia nevű cukrászdánk ünnepélyes átadása, mely az éjszakai bár helyén található. Ezzel az új üzletünkkel hiányt szeretnénk pótolni a városban. Elképzelésünk szerint olyan hely lenne, ahol a gyerekek és felnőttek jól érezhetik magukat egy szelet sütemény, egy üdítő, egy kávé mellett. Minőségi garanciát jelent, hogy süteményeink helyben készülnek, sőt akár egyórás határidővel is felveszünk rendeléseket, az árlapon található bármely készítményünkre. Kívánság szerint díszcsomagolásban ajduk át megrendelőinknek. — Apropó árak. Azt hiszem a népszerűséget igazán ezek alacsonyan tartásával lehet megszerezni. — A cukrászda minőségi követelmények szerint az első osztályba sorolandó. Ám árainkat megpróbáltuk úgy alakítani, hogy azok valóban legtöbbünk számára elérhetőek legyenek. Egy feketekávé például 15 forintba kerül, a tortaszeleik tizenhárom, illetve húsz forintos árak között találhatók. Különféle krémeket és frissen készülő krémes, tejszínhabos készítményeket tudunk ajánlani a környezetünkhöz képest is olcsó áron. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy ezek a sütemények a lehető legfrissebbek, és kultúrált, tiszta, ízléses környeztben fogyaszthatok. November 6—12-ig egyébként rendkívüli süteménybemutatót és -vásárt tartunk ahol húsz- százalékos árengedményt adunk. Igaz, hogy az égetett szeszesitalok, meglehetősen drágák — megfelelnek az első osztályú kategóriáknak — ám ezzel is azt kívánjuk szolgálni, hogy megmaradjon az üzlet cukrászda jellege. — Azt hallottam, hogy mostanában mindenütt emelik vagy emelték az éttermi árkát. Hogy van ez a Karancsban? — Sajnos, nekünk is változtatunk kellett az árainkon, ám megpróbáltuk valahogy mérsékelni ennek mértékét. Jól tudjuk, hogy egyes ételeknél az ár már nem igen emelhető, hiszen hiába szerepel az árlapon, ha azt senki sem rendeli.. De ajánlhatnám például a menűszolgál ta fásunkat. Kétféléből lehet választani, és mindössze 55 forintba kerül egy adag. A gyermek- menüt még ennél is olcsóbban, 45 forintért kínáljuk. Ez a mai árak mellett azt hiszem kedvező. — Egy időben, vasárnaponként további engedményeket adtak. — Vissza szeretnénk térni ehhez a gyakorlathoz, amit csupán egy időre függesztettük fel. — Hogyan ítéli meg a Karancs jövőjét? — Optimista vagyok, annak ellenére, hogy tudom a gazdasági körülmények nem kedveznek. Megfelelő üzletpolitikával, kereskedői szemlélettel azonban bizonyos, hogy további eredményeket érhetünk el. (X) ■ '— S milyen következtetésekre jutott? — Megértettem, hogy a szocializmus eszmerendsze. rének gyakorlati megvalósítása már a kezdet kezdetén hibás politikai cselekvések, kel indult. A bolsevista politizálás, a szocializmus erő. szakos bevezetésének koncepciója nem a valós társa, dalmí igényeket fejezte ki- Megértettem, hogy a szocializmus felé vezető úton nem a hatalom megszerzése és megtartása a fő kérdés, hanem a nép jóléte. Sajnos a bolsevik politikusok máig hatóan nem tudtak megszabadulni a küldetéstudattól, az erőszakra épülő elvektől. Megértettem, hogy 1956 után nálunk nem változtak lényegesen a hatalom, gyakorlás, a politizálás módszerei. Nem tudtunk megszabadulni a legfőbb rossztól, a pártállam diktatúrára épülő politikai intézményrendszertől. Most már látom, komoly hiba volt abban hinni, hogy a rendszer alapjaiban jó, csupán kisebb kiigazításokra van szükség, holott egyre mélyebbre zuhant a nemzet a szakadékba. Az MSZMP — noha sok vezetője tudta mindezt — mégis ragaszko. dott a hibás koncepcióhoz, a zsákutcába jutott modellhez, a hatalomhoz. — Ma sokféle párt műkő. dik nálunk. Mégis az MSZP-t választotta. Miért? — Való igaz... csaknem mindegyik párt programjában látok megvalósításra ér. demes elemet. Mégis, számomra a legszimpatikusabb az, amelyik a szocializmust, mint eszmerendszert nem veti el. Ugyanis én nem a szocializmusban csalódtam, mert amit nálunk annak neveztek, az lényegében nem volt szocializmus. Vállalom a szocialista értékeket, a szociális. emberközpontú gondolkodást, a valódi szoli. daritást. az autonóm közösségek működését, az ügyeink intézésében való részvételt- Én olyan MSZP-ben hiszek, amelyik a hatalmat megosztja, és ha netán úgy adódik, békésen ellenzékbe vonul. — A békés megoldást eszerint nagyon fontosnak tartja. — Mindenféle erőszakot elítélek. Nagyon szeretném, ha az átalakulás békességgel zajlana, és országunk helyzete mielőbb stabilizá. lódna. Véleményem szerint ehhez az szükséges, hogy egy európai szintű, baloldali eszmeiséget hordozó párt segítségével át tudjuk menteni maradandó értékeinket, hogy „ne öntsük ki a für. dővízzel a gyereket is”. — Ehhez manapság a hiteles vezetőket hiányolják. — Vannak és lesznek ilyenek. A pártelnökségből többen nemzetközileg is elismert személyiségek, akik komolyan vészik a nemzet kivezetését a jelenlegi sú. lyos helyzetből. A helyi vezetők között sajnos vannak olyanok is. akik nem tettek túl sokat az átalakulásért. De ne legyünk türelmetlenek. Ebben a pártban nem lesz helye az egyéni érdekeket hajszoloknak! — Mi lesz, ha az MSZP a választások után teljesen kiszorul a hatalomból? — Én bízom az emberek és a demokratikus pártok ítélőképességében. Szerintem valamelyik párttal, vagy többel koalícióra lép az MSZP. De jós nem vagyok. A hatalomból való kiszorulás is elképzelhető. — Egy ellenzéki MSZP- nek is tagja maradna? — Természetesen. Én programra szavaztam, amikor beléptem. A programot akkor is képviselni fogom, ha megvalósítása esetleg késik. Egyébként lehet, hogy ez valódi megújulást eredményezne a politizálásban. Az egypártrendszerben nem lehetett megtanulni, hogy kisebbségi pozícióban hogyan lehet, hogyan kell politizálni. Én bízom a párt eredményes szereplésében a választásokon— Melyik áramlathoz, platformhoz csatlakozik? — Természetesen a változásokat erjesztő, mozgató reformszövetséghez -de elfogadom és megértem a többi áramlatot is. — Milyen egyéni politikai ambíciói vannak? — Nincsenek egyéni karrierelképzeléseim, de a legkülönbözőbb helyi és országos kérdésekről véleményt óhajtok mondani. Mint pedagógus, elsősorban az oktatásügy problémáival kapcsolatban fejtem ki reformgondolataimat. — Mi a véleménye arról, hogy a pedagógusok közül kevesen vállalják az MSZP- tagságot? ' — Remélem, hogy csak egyelőre. Hiszem, mind többen belátják majd, hogy a progresszió mellé kell állniuk. Én úgy érzem, hogy mint történelemtanár, akkor vagvok hiteles, ha van önálló politikai véleményem és azt képviselni is merem, ugyanakkor toleránsán viszonyulok mások véleményéhez. Felemelő érzés most békés körülmények között forradalmat csinálni. gver mekeim jövőjéért munkálkodni. M. K. D pártok bejegyzéséről A Magyar Közlöny 77. számában megjelent a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény. Ez a már működő pártoknak is kötelezővé teszi a pártként való bejegyeztetését, ami azonban nem érinti jogfolytonosságukat. A bejegyeztetésre azért van szükség, hogy a választások idején egyértelműen megállapítható legyen: mely társadalmi szervezetek működnek pártként. A pártoknak e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell kérniük nyilvántartásba vételüket. A törvény lehetővé teszi. a már bejegyzett társadalmi szervezetek kinyilvánítsák, hogy pártként kívánnak működni. Kizárólag a tagok akaratától függ, hogy egy, az egyesülési jog alapján létrejövő vagy már létrejött szervezet pártként kíván-e működni. Ha ugyanis ezt kinyilvánítják, akkor e törvény rendelkezéseinek és az egyesülési jogban foglaltaknak megtartásán kívül más ismérvnek nem kell megfelelniük. A törvény a pártként való működés előféltételeként előírja a vagyonmérleg benyújtását.
