Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-04 / 262. szám
2 i ■\VNO(ÎRAI) 1989. NOVEMBER 4., SZOMBAT Javul a mezőgazdaság jövedelempozíciója (Folytatás az 1. oldalról.) kedés várható. Ugyanis az eszközök és a piaci igények csak erre jogosítanak fel. A fejlődés a versenyképesség, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás jegyében. igen differenciáltan megy végbe. Ezt követően foglalkozott azzal, hogy a következő három évben olyan jövedelem- növelő intézkedésekre kerül sor, amelynek hatására több mint tízmillíárddal nő az ágazat jövedelme. Ebből az összegből jövőre 5 milliárdot kívánunk realizálni. Ennek kapcsán erőteljesen hangsúlyozta a versenyképesség fokozását szolgáló szerkezet- átalakítás fontosságát, érzékeltetve a termelőszövetkezetek meghatározó szerepét. Felhívta a figyelmet a liberalizálással járó és várható jelenségekre, majd bebizonyította, hogy a tilalmi lista mennyiben védi a nagyüzemek érdekeit. A verseny- képesség említésekor példaként a brojlercsirke termelését hozta fel, bizonyítva, hogy a tőkés versenytársak mennyivel olcsóbban állítják elő. E gon-' dolathoz kapcsolódva szólt a kutatómunka fontosságáról. Ügy vélekedett, hogy e te( Folytatás az 1. oldalról.) venes évek elején új fogalomként. vezették be a közművelődést, mely tartalmazta a korábbi időszak kritikáját is. Valójában azonban nem változtatott sem a régi irányítási módszerein, 'sem intézmény- rendszerén. A közművelődés csakúgy, mint a népművelés lejárt fogalmak. A köz- művelődési párthatározat és törvény a korábbi népműveléspolitikánál demokratikusabb vonásokkal rendelkezik. de nem igazán demokratikus. Az elmúlt másfél évtizedben a kultúraterjesztő hálózat visszafejlődött. Miért van szükség új szabadművelődési rendszerkintetben van elég pénz, de annak szétszórtsága miatt ai eredményesség, a hatékonyság elmarad a követelményektől. E gondolatot azzal zárta, hogy a jövedelmezőség fokozása érdekében egyforma követelményt Jtell állítani a kormány, a vállalat és a kutatóintézetek elé. A jövedelmezőség másik ágát a kiegészítő tevékenységet érintve elmondta, hogy a jövőben ez nem csökken, az ezzel kapcsolatos integráció viszont erőteljesen növekszik. összehasonlítva a mezőgazdaságban dolgozók számát a nyugat-európai fejlett országokéval, szerinte az ezredfordulóra 50 százalékkal csökken az ágazatban dolgozók száma. Az előnyös változások kikovácsolásában fontos szerepe van a tulajdonreformnak. Elmondta, hogy eddig milyen vélemények láttak napvilágot. Értelmezte az ezzel kapcsolatos törvényt. annak végrehajtását, utalva a szövetkezeti tagság önkormányzati szerepének növekedésére, a mezőgazdasági állami tulajdon — állami gazdaság — megreformálására. A jövő évi közgazdasági re? Miként támogassa az állam a kultúrát? Milyen típusú népfőiskolák honosodtak meg Magyarországon? — egyebek közt ezeket a kérdéseket érintette a továbbiakban Kovalcsik József vitaindítója. Majd vázolta azt is : mit kell szolgálnia a szabadművelődésnek, milyen feladatokat lássanak el majd a szabad- művejődési tanácsok. A szabadművelődés jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről Fodor Péter, a Művelődési Minisztérium fő^ osztályvezetője tartott előadást, a demokratikus művelődésszervezés tapasztalatairól pedig Mezei József művelődési osztályvezető számolt be a konferencia ezt követő részében. szabályozók segítenek abban, hogy megálljcAi a jövedelempozíció-romlás. A különböző intézkedések hatására — be. leértve az áremeléseket is — jövőre 5 milliárd forinttal javul majd az ágazat pénzügyi helyzete. Ebben meghatározó szerepe lesz a szerkezetváltásból adódó előnyöknek. azoknak az adó- kedvezményeknek, amelyek az ágazatra vonatkoznak. A nyereségnövelés a gazdaságoktól is, az eddiginél több kezdeményezést kíván. Pénzügyi pozícióikat növelhetik azzal, ha a tejtermelésben a belitartalmi értéket növelik, a gabonánál a durungbúzát részesítik előnyben stb. Tételesen felsorolta a különböző mezőgazdasági termékek felvásárlási árának növekedését, elmondta, hogy n beruházásoknál a nyereségből 40 százalékot lehet visz- szaigényelni, hogy több pénz jut majd az infrastrukturális feladatok ellátására- Felhívta a figyelmet, hogy az iparhiányos településeknél az a gazdaság, amely fokozza ez irányú tevékenységét, a versenysemlegesség alapján adókedvezményben részesül. Szólt arról is, hogy a kiegészítő tevékenységből visszatartható adó mértéke a jövő évben csökken. 50 százalék, kai mérséklődik a műtrágya támogatása. Végeredményben a termelőszövetkezetek nem fizetnek több nyereségadót jövőre, mint az idén, az állami gazdaságoknak viszont 18 százalékos osztalékot kell az állami kasszába juttatni. A személyi jövedelem- és kereseti adó ismertetése után a következőkkel zárta tájékoztatóját: hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy ennyien a jövőben nem tudunk megélni a mezőgazdaságból. Előadása után 17 kérdés, re válaszolt dr. Hütter Csaba. Zárszavában bejelentette, hogy a kormány a kritikus helyzetben lévő 150 nagyüzemnek meghatározott feltételek vállalása és teljesítése esetén anyagilag is segít a talpraállásban. Emellett három év alatt tízmil- liárd plusztőkével és alacsony kamattal járul hozzá az ágazat gazdasági megerősödéséhez. versenyképességének fokozásához. Országos közművelődési konferencia Salgótarjánban PM—MNB közlemény a lakosság devizaellátásáról (Folytatás az 1. oldalról.) százalékát vette ténylegesen igénybe. Ezen belül már 1989. november 20-tól vásárolhatnak legfeljebb 50 dollár értékű valutát azok, akik — turistaellátmányt 1986-ban vagy azt megelőzően (illetve egyáltalán nem) vettek igénybe; — turistaellátmányban 1987- ben részesültek, de az 1989. évre járó egyszeri 3000 forintos valutaellátást nem vették igénybe. Csak 1990. január 1-jétől vásárolhatják meg az 50 dollárnak megfelelő konvertibilis valutát azok, akik •— turistaellátmányra 1988. és 1989-ben voltak jogosultak, de ellátmányuk kevesebb, mint 50 százalékát vették igénybe; — turistaellátmányt 1987-ben vettek igénybe, de 1989-ben az évi egyszeri 3000 forint értékű valutát megvásárolták; — a 14 éven aluli gyermekek. Előzőekből következik, hogy azok, akik — 1988—89-ben az ellátmányuk több mint 50 százalékát igénybe vették, leghamarabb csak 1991., illetve 1992-ben "Vásárolhatnak valutát, a 4 éves „prémiumos” feltételek szerint; — a gyerekekre attól az évtől kezdődően vonatkozik a 4 éves „prémiumos,” rend, amely évben a 14. életévükét betöltik. O A lakossági valutaellátáshoz kapcsolódó közlekedési költségkeret 15 400 forintos összege nem változik. Ennek terhére azonban üzemanyagköltség címén valuta nem" vásárolható. Menetjegyet az eddigi szabályoknak megfelelően azonban azok is vásárolhatnak, akik az 50 dolláros valutaellátmány felvételére csak a későbbi években lesznek jogosultak. feltéve, ha a közlekedési költségkeretet még nem merítették ki. A 14 éven aluli gyermekek részére devizaértékű menetjegy továbbra is a szülő közlekedési költségkeretét terhelő menetjegyével együtt, azonos útszakaszra és időpontra vásárolható meg. O Az új valutaellátási rendre történő áttéréssel egyidejűleg az utazási csekk kötelező jellegű kiszolgáltatása megszűnik. O Azok, akik egyéni valutakeretük terhére 1989. november 2-ig devizában fizetendő külföldi szolgáltatást rendeltek meg hazai utazási irodánál, és azt az utazási iroda hitelt érdemlően igazolja, korábbi felhasználatlan valutakeretük terhére teljesíthetik az utazási iroda felé devizában fennálló fizetési kötelezettségüket. Továbbá 50 dollárnak megfelelő készpénz felvételére is jogosultak, amenv myiben arra a még felhasználatlan turistakeretük fedezetet nyújt. (Üzemanyag- keret ebben az esetben sem vehető igénybe.) Változatlanok az utazási irodáik által — saját keretük terhére — szervezett utakra meghirdetett valutaellá- tási feltételek. Vagyis az ilyen típusú költőpénzellátásra az utasok továbbra is jogosultak. O A kiutazó belföldiek változatlanul személyenként 4000 forintnak megfelelő külföldi pénzt és maximálisan 400 forintot - vihetnek ki külön engedély nélkül. Ugyancsak nem változnak az 1989. szeptember 18. óta érvényes előírások a Ihkos- sági devizaszámlákat illetően, ideértve a befizetés és felhasználás jelenlegi lehetőségeit is. Tanácskozik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kongresszusa A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kongresszusának több mint ötszáz küldötte pénteken délelőtt megkezdte háromnapos tanácskozását Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Székházában. r A voltaképpeni érdemi tanácskozás a délutáni órákban vette kezdetét, amikor a küldöttek rátértek a párt programjának elemzésére, megvitatására. Az MSZDP politikai arculatát vázoló előadásában Tóth Alpár emlékeztetett a háború utáni első szociáldemokrata kongresszusra, amelynek jelszavai politikai, gazdasági és üzemi demokráciát hirdettek. Az ezt követő előadások a szociáldemokrata párt belpolitikai céljainak és mozgásterének megfogalmazására tettek kísérletet. A Jj|! sajtószolgálati közleményei Á múzeumigazgató figyelmébe „...a szőnyeg alá régebben söpörtek...” Kultúrpolitikai botrány készül? — címmel a NÖGRÁD tegnapi számában interjút közölt dr. Horváth István megyei múzeum-igazgatóval a balassagyarmati múzeum ügyében. Mint ismeretes, a megyei múzeumi szervezet vezetésének inspirálásá- ra a Palóc Múzeum 1991-re tervezett újramegnyitására egy, korábbi néprajzi jelleget mellőző állandó kiállítási terv készült. Ez több átdolgozás után a nemesek, polgárok, a parasztok elnevezésű és valamiféle keresztmetszet jellegű kiállítás koncepcióját véglegesítette. Ezt a tervet vjtatta meg a múzeumigazgató részvételével az interjúban is említett gyarmati honismereti ankéton a város lakossága. A terv tehát mindössze illusztratíven használta a korábbi erős-értékes néprajzi anyagot, ami ellen tizennégyen szólaltak fel az ankéton. Amikor semmiféle választ nem kaptak a város polgárai arra nézvést, hogy elveti-e a múzeumi vezetés a parasztok, polgárok... stb. koncepciójú kiállítás tervét, tehát sem akkor, sem pedig azóta semmiféle új változatról Balassagyarmaton Nem az a gondom vele, hogy a 40 év alatti első legitim. és demokratikus döntéssel polemizál, ez szívé joga. A fő problémám az, ami a sorok mögött van, ami végül is hangúlatában, mondandójában több mint elgondolkodtató. Engem bánt, bennem félelmet kelt a likvidálás, likvidátor kifejezés. Nem tudja Radies János, hogy a nép gyűlöli azt a korszakot, azt a rendszert, amelyben ez lehetséges volt? Még nem világos, hogy erőszakkal néni jutunk semmire? Mennyit kell még tapasztalni, tanulni, hogy rájöjjenek: egy ország nem kísérleti telep, hogy az eddig követett út nem visz sehová, hogy a rendszert, benne az „uralkodó” pártot, gyökeresen át kell formálni. Európához felzárkózni, modern társadalommá válni csak „európai” párttal lehet, és ez nem az MSZMP. Ennek fel nem ismerése több mint hiba. nem tudhat a város polgársága. Érthető tehát, hogy felirattal fordult a néprajzi kiállítás megmentése érdekében (ezt közölte a NÖGRÁD) a kultuszminiszterhez. Miután a város polgárai egy időben nem tudhatnak mindenkor megnyilvánulni — a Gyarmati Napló, mint a város és környéke lapja felvállalta a múzeum ügyét, s véleményük közvetítését. A NÓGRÁD-ban megjelent (T. E. kérdéseivel) interjút, régi típusú, apologe- tikus, problémalefedő írásnak tartják mindazok, akiket időközben sikerült elérnünk és megkérdeznünk. A tények szabad kezelése ezúttal is jellemző a nyilatkozó múzeumigazgatóra. Az interjúban említés sem esik arról az érvről, amit fentebb vázolunk, tehát csupa újdonságot tartalmaz. Ezeket azonban nem ismeri a város lakossága, a tájékoztatás teljes hiánya miatt. Éppen ezért az a véleménye, hogy a szőnyeg alá régebben (nem oly régen persze) volt divat söpörni a gondokat, „belső” terveket, egyezkedéseket a leginkább közösséginek nevezhető ügyekben Ide jutott hát Nógrád megyében a mozgalom. Eldőlt a kérdés: lépést tar- tunk-e a reformmal, késésben vagyunk-e? Való igaz, szétesett a párt. Ez annak a szűk látókörű, a valóságot félreismerő politikai vezetésnek a hibája, amelyik a válság csúcspontján is of- fenzíváról beszélt, hirdette az egységet, az összefogást — mindenáron — megte- remthetetlen jelszót. Közben fékezte a korszerű gondolatok térhódítását, elhallgatta a valóságot. A dolgok a régi módon nálunk sem mehetnek tovább. Tisztelem Radies Jánost, Grósz Károlyt, mert vállalják véleményüket. De jó lenne már ismerni azokat is, akik állítólag megalapították az MSZMP-t a megyében. Én ilyenről nem tudok. Végül is kinek a nevében szól Radies János? Én a magam nevében. Széli József MSZP-tag is. Ezt rendkívül jellemzőnek tartjuk. Elvárható lett volna ugyanis, hogy akár az ankét hatása, akár más szempontból megváltoztatott tervet ugyanúgy széle's körben ismertesse a múze- umigazgiató, mint, ahogy most — késve és az eredeteket elhallgatva — az újságban megtette. Ezt követelte volna a korrektség, a város polgárainak megbecsülése. Hogy mennyire igaz az, hogy az időközben félretett tervvel gyakorlatilag felszámolódott volna a korábbi napraj,zi állandó kiállítás, arra nézve, a nagyszámú és már említett ellenző felszólalás a bizonyíték, amelyet egyébiránt a Gyarmati Napló teljes oldalán közölt egyik legutóbbi számában (Megszűnik a Palóc Múzeum?) Dr. Horváth interjújából mindez hiányzik. Ügy tűnik tehát — nem tartozik a nyilvánosságra továbbra sem a közügy ismertetése. Elvégre „nem a városé a Palóc Múzeum”. Hanem kié? Balassagyarmat / polgárai megbízásából, a Gyarmati Napló szerkesztősége Felhívás Salgótarján polgáraihoz A német fasizmus elleni harcban életüket áldozó hősökre, az ártatlanul elesett polgári lakosokra emlékezünk a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján. 1989. november 7-én, 16 órakor a szovjet emlékműnél koszorúzási ünnepséget szervezünk, melyre tisztelettel meghívjuk az üzemek, intézmények dolgozó kollektíváit, társadalmi szervezeteket, a város lakosságát. Magyar Szocialista Párt Salgótarjáni Ideiglenes Intézőbizottsága Kinek a nevében...?! Megdöbbenéssel, nem titkolom, félelemmel olvastam Radies János Kinek a nevében és milyen jogon?! című eszmefuttatását. Rendőrkapitányságot Bátonyterenyén A Hazafias Népfront Bá- tonyterenyei Városi Bizottsága november 2-ai ülésén a következő állásfoglalást fogadta el: Mélységes aggodalommal vesszük tudomásul azt a sajnálatos tényt, hogy városunkban erősen megromlott a közrend, köz- biztonság helyzete. Megszaporodtak az intézményeket és a magánlakásokat sértő betöréses lopások. A lakosság félelme nem alaptalan. Ezért halaszthatatlannak tartjuk a városi rendőrkapitányság létrehozását, melynek elhelyezésére a volt munkásőrség épületét tartjuk alkalmasnak. Kezdeményezzük, hogy a munkásőrség épülete térítés nélkül kerüljön átadásra. Ezen állásfoglalásunkat a tisztelt városi tanács és a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság figyelmébe ajánljuk.
