Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-30 / 284. szám
CDADT n _ r»r»r\r»T mNMHM SCvSti»» O SS» *Xv. SwW ., KM4MKM-X « » «W*MIHIMIIIfMIHIMl ■■ Oi SPUH 1 ywKsW'^t.V'W.v orv-rn 1 “V*_ Mérlegen NB li-es kézilabdacsapataink III. Á bajok tartást adtak a Síküveggyár SE-nek Szabó Piroska ezúttal büntetőből talál a hálóba Dobogós helyen tanyázott csaknem az egész őszi idényben a Síküveggyár SE női együttese, ám végül mégis úgy esett, hogy szezonzáráskor már csupán az ötödik helyen találták magukat a lányok. < — Amíg az első nyolc találkozón csak két pontot veszítettünk, az utolsó három fordulóban mindössze egy döntetlenre futotta erőnkből — kezdte Czimer János, a csapat edzője. Ennek ellenére hátrányunk csak három pont az éllovassal szemben. A hajrát sajnos, már sem fizikailag, sem idegileg nem bírták játékosaim. Hogy az iméntieket megfelelő helyre tudjuk rakni, tudni kell, hogy a nyár folyamán még nagy gondok voltak a csapat körül. Edző nélkül maradt az együttes, későn kezdték el a felkészülést, és javában tartott már a bajnokság, mikor végre szakvezető került a lányok mellé. _Ilyen körülmények között a bentmara- dás kivívását tűzték ki célul az együttes elé. Erre fel. mindenki megrökönyödésére. sorozatban . nyerték a mérkőzéseket. — Lelkesen és példás fegyelemmel játszottak a lányok, s sikerek. nyomán ■ az önbizalom is visszatért — folytatta C/.imer János. Evés közben aztán az étvágy is csakhamar megjött, egyre komolyabb terveket kezdtünk titokban szövögetni. A kupában is becsülettel helytálltunk, hiszen az NB I. élcsoportjába tartozó BHG SE búcsúztatott el bennünket. Amíg tartott az erő, nagyon jól meneteltünk. Ám a végén a megfelelő felkészülés hiánya visszaütött. Elfáradt a csapat. Kevesen voltunk, sérülések is gátolták a munkánkat. Mindezeket figyelembe véve elégedett vagyok. — Melyek a csapat erényei, és mi az, ami kevésbé ment? Kik voltak, akik húzták a társaságot? — Az élmezőny tagjai közül a második legtöbb gólt dobtuk. és a legtöbbet kaptuk. Ez mindent elmond a csapatom játékáról. Ja- vítatni kell tehát, a védekező- munkán, és nem kevésbé a kapusteljesítményeken. A játékosok közül a mezőnymunkát és az eredményességet tekintve Tarjáni Szilvia. Szabó Piroska, Tóth Mártonná és Moczokné Ür- völgyi Éva produkciója emelkedett ki a többiek közül. Mindvégig gondjaink voltak viszont a jobbszélső és a balátlövő posztján. — Mi a csapat további programja ? — Nem álltunk le az edzésekkel, de a húzóembereink, akik a legnagyobb terheket cipelték, egy hónapos pihenőt kaptak. A tavaszi idényre való közvetlen felkészülést január elején kezdjük.el. Teremtornákon veszünk részt és erősítések után nézünk. — Változtatnak a célkitűzéseken? — Hét csapatnak van esélye a dobogóra, és szeretnénk mi is a három „kiválasztott” között lenni. (balás) Olimpiai ötpróba '89 Téli túra Salgótarjánban Az év elején új Olimpiai ötpróba kiírással jelentkeztek az országos szervek. Lényege, hogy a különböző követelményeket^ csak egy, vagy igen kevés országos próbán lehet teljesíteni. így került sor a futásra Tatán, a Balaton-átúszásra Boglár- leltén, a vízi túrára a Szentendrei-sziget körül. Októberben hat helyszínen lebonyolították, a kerékpárospróbákat és december 2- án ismét a£ ország hat térségében kerül sor a téli túrára. Az utolsó próbák egyik helyszíne Salgótarján és környéke. Rendezője a megyei ifjúsági és sportoszltály és a természetbarát-bizottság. A rajt és a cél, a városi sportcsarnok. (Salgótarján, Felszabadulás út 84.) Indulás folyamatosan 8.00— 9.00 óra kpzött, túravezetők közreműködésével. A túra távja: férfiaknak 30 km, amiit 7 óra alatt kell teljesíteni, nőknek, 60 éven felülieknek és 14 éven aluliaknak 20 km, 5 órás szintidővel. Az útvonal a helybelieknek már ismert, a várost körülvevő turistajelzéseken haladva, érinti legszebb kirándulóhelyeinket: Karancs utca—Ceberna- völgy—somosi vasútállo- má s—D or nyay -1 ur ista ház— Ereszt vény—Salgóbánya— Ferenc-telep—sportcsarnok. «A rendezők nemcsak a környező megyék és a kis létszámú helybeli próbázók- ra, hanem minden kirándulni, túrázni szerető lakosra számítanak. .Várják a szervezett és öntevékeny turistákat. kirándulókat. Minden induló —, amennyiben a 30 forintos nevezési díjat befizeti — egyedi kulcstartóit kap a túra sikeres befejezése esetén. Külön tárgyjutalomban részesül a 20, illetve 30 kilométer távot elsőként teljesítő, valamint a legfiatalabb és legidősebb résztvevő. Ajánlatos a hosszú útra jól felkészülni. A szakemberek kényelmes, zárt, meleg cipőt, a mozgást nem akadályozó többrétegű öltözetet és élelmet (gyümölcs, csokoládé, keksz, meleg ital sitb.) javasolnak a turistáknak. A szintidő mindkét kategóriában kényelmesen teljesíthető, még akkor is, ha nem rohanunk el a téli táj és erdő szépségei mellett. Tarjáni teremfocitorna Bérletek is vásárolhatók E hét szombatján megkezdődik az évek óta nagy népszerűségnek örvendő salgótarjáni városi teremfocibajnokság. A küzdelemsorozatra 16 csapat jutott be: Főiskola, Posta, PSZF KISZ. Afész, ISZI Angola, SKÜ, SBTC-öregfiúk, BRG, SALGGLAS TEMPERED, Vegyépszer, Vendéglátó, ttMTE, Sportcsarnok, GYIVI, Sík ’85, NSZV Hányás. A csoportmérkőzésekre december 17-ig szombat- és vasárnaponként kerül sor. A középdöntők játéknapjai: december 27., 28., 29. A helyosztókat 1990. január 7-én rendezik. A bajnokság helyszíne a városi sportcsarnok. Egy-egy játéknapon a belépők ára felnőtteknek 25, gyermekeknek 15 forint. A küzdelemsorozatra —, melyet a Szlivka László-serdülő-emléktornával együtt rendeznek — bérletek is vásárolhatók. A felnőttek 200, míg a gyerekek 120 forintért juthatnak hozzá az állandó belépőhöz. Ezeket minden munkanapon délelőttönként a városháza sportfelügyelőségén, délutánonként pedig a városi sportcsarnokban árusítják. Hi újság a Bgy. HVSE-nél? Ha nem is viharos, de kritikus hangú küldöttközgyűlésre került sor nemrégiben a Bgy. HVSE-nél. Négy esztendő tevékenységét, munkáját értékelték a jelenlévők, annak a négy évnek az eredményét és gondjait, mely meghatározó volt a klub életében. Természetesen az értékelés, a vélemények kereszttüzében a szakosztályok munkája állt, de óhatatlanul is sok szó esett az egyesületet irányító testület, az elnökség tevékenységéről. Ennek során hangzott el többek között, hogy az elnökség nem állt feladata magaslatán; voltak olyan tagjai, akik passzív' szemlélőként nézték a történéseket. A többbség munkáját kimerítette a testületi üléseken való részvétel. Ezek után mi sem természetesebb, minthogy új elnökség alakult, melynek összetétele a következő: Tóth László, Vá- radi András, Antal József, Fülöp József, Mindszenti Gábor, Gaál Endre, Keskeny Balázs, Jancsó László, Ka- nyó Ferenc, Urbán Árpád, Komoróczy Csaba. Ügyvezető elnök: Lombos István, társadalmi elnöK: Ferencsik Pál. ☆ A Bgy. HVSE-ben hat szakosztály tevékenykedik. Az úgynevezett hárem kiemelt szakosztály — atlétika, labdarúgás, ökölvívás —, működési feltétele,inek biztosítása volt a középpontban, ám a másik három sportág — asztalitenisz, motoros, tenisz — alapvető működését is sikerült megoldaniok. A klub atlétikai szakosztálya az elmúlt időszakban megerősítette helyét a honi • atlétika utánpótlás-nevelő rendszerének élmezőnyében. Eredményei évről évre javultak, a sportiskolái képzésre alapuló szakmai tevékenység kiváló. Az ökölvívók helyzete azonban esztendőről esztendőre kritihusabbá vált. Csökkent az utánpótlás korú versenyzők száma, bár van arra remény, hogy növekszik a sportág népszerűsége a városban és a környező településeken Is. Ennek érdekében a toborzómunká- juk folyamatos. A szakosztály a fő hangsúlyt a csb-n való eredményes szereplésre, az egyéni minősítések javítására helyezi. A város közvéleményét legjobban érdeklő sportág a labdarúgás. Utánpótlásnevelésük az elmúlt néhány esztendőben eléggé elhanyagolt volt. Többek között ez tette indokolttá — igaz ez sokaknak nem tetszik a városban — a határőrséggel való együttműködést, mely nem jelent gyógyírt a lemaradás orvoslására. Felnőttcsapatuk több-kevesebb sikerrel az NB Ill-ban szerepel. Kisebb szakosztályaik közül a tenisz szervezettsége és utánpótlás-nevelése akár példaértékű is lehet. Az asztaliteniszezők az imén- tiek ellenpéldái, míg a motorosok nagyon csekély támogatás mellett önerőből végzik lelkes és eredményes munkájukat. ☆ Pénzben a Bgy. HVSE sem dúskál. A vezetés minden erőfeszítésével arra koncentrál, hogy növelje a klub bevételeit. így hozták létre a klubbüfét, a fuvarozási részleget és folyamatban van elektronikai műhelyük kialakítása. Ám, a négy esztendővel ezelőtti bevételek nagyságrendileg nem azonosak a maival, ráadásul a vállalati támogatások radikális csökkentése sem erősítette az egyesület gazdasági helyzetét. Az időközben megjelent jogszabályok miatti elvonások, a jelentős árnövekedésekből származó pluszkiadások, ma meghaladják az egyesület erejét, nevezetesen úgy, hogy önerőből nem tudják a szakosztályok működését zavartalanul biztosítani. Fentiek után így a további működésnek két lehetséges útja van. Az egvik, hogy a Bgy. HVSE nagyobb pénzügyi támogatást kap anvagi gondjai megoldásához, a másik pedig, hogy előbb, vagy utóbb eredményes visszaesés következik be. A két változatból természetesen az első lenne a megnyugtató. Sz. N. A játékos ember Foci — labda nélkül Bárhogy is szerepelnek (nem is olyan) aranylábú fiaink, a labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sportág a magyar szurkolók körében. így vannak ezzel a gyerekek is, akik a kiskapus meccseken Détárínak, Kiprichnek, Kovács Kálmánnak képzelik magukat, miközben kergetik a labdát. Tudják-e, hogy, ha nem jön össze egy csapat, sőt, ha labda sincs, csak egy darabka hely az udvaron, vagy a téren, akkor sem kell lemondani a focimeccsről? Nincs szükség egyébre, mint négy kavicsra és két játékosra, valamint egy megvonalazott pályára. Utóbbit földes talajon egyszerűen karcdlással körvonalazhatjuk, betonon, köves udvaron pedig egy téglatörmelékkel is kirajzolhatjuk, ha nincs kéjnél egy darabka kréta. A pálya mérete tetszőleges, de legalább 3 méter hosszú és 2 méter széles legyen. A két alapvonalra rajzoljuk a kapukat jelentő kis téglalapokat, egy lábfej legyen a hosz- szuk, fél lábfej a magasságuk, s a talajon az alapvonalról a pályába nyúljanak be ezek a kapuk. Ha ez megvan, és összegyűjtöttük a mintegy dió nagyságú kavicsokat is, már csak térfelet kell sorsolni, és kezdődhet a mérkőzés. Akinek a kezdés joga jutott, az a négy kavicsból hármat elhelyez a pálya széliében a saját térfelén, a felezővonal közelében. A kavicsok között ebben az alaphelvzetben legalább két lábíejnyi távolságnak kell lenniük. A negyedik kavics — célszerűen négy közül a legnagyobb — lesz a kapus, amelynek a helye a kaput jelző téglalap bármely pontján lehet. A játékot kezdőnek nincs egyéb dolga, mint a szabályosan elhelyezett kavicsokat lábfejével úgy rugdosni, hogy a megmozdított kavics mindig a másik kettő között, csússzon tovia. Természetesen az a cél, hogy így lassanként a kíapu irányába közeledjünk. Gólt ugyanis úgy lehet elérni, hogy a támadás végén az egyik kavicsot úgy csúsztatjuk tova a másik kettő-, között, hogy az a megrajzolt kapuban áll meg. Ezt persze, a kapus igyekszik megakadályozni, hiszen a másik játékosnak az ellenfél támadása soráin nincs is más védekezési lehetősége, minthogy kapusát az ellenfél mozdulatai előtt — ugyancsak apró rúgásokkal — a pálya bármely pontjára juttatja. Világos, hogy oda, ahol a* ellenfél akcióját, különösen gólszerzési lehetőségét meg tudja akadályozni, ami akkor sikerül, ha a támadó kavicsa mozgás közben eltalálja az útjába került kapust. Ebben az esetben az addig ' passzív játékos folytatja a másik kapu irányéra a pályán levő kavicsokkal, az éppen megmla- radt állásból a játékot, s az előző játékosnak csak anynyi kedvezménye van, hogy a kapust kézzel is visszaviheti a kapuba, s onnan irányíthatja újra, a már ismertetett módon játék közben. » A támadás tehát góllal, vagy a kapus közbeavatkozásával érhet véget, és akció közben is, többféleképpen. Legegyszerűbben akkor, ha nem sikerül a kavicsot a másik kettő között átjuttatni. Ennek akkor nagy a veszélye', ha csaknem egy vonalba kerültek a kövek, bár egy technikai trükk megengedett: egyik lábunkkal a másikra pattintva is továbbítható a kavics, s így nemcsak egyenes vonalú, hanem szöget bezáró mozgás is lehetséges. Ám a láb, amelyikről „pattintunk”, az akció közben nem mozdulhat! Vége a támadásnak abban az esetben is, ha bármelyik kavics elhagyja a pályát, vagyis túlosúszik az alap-, vagy oldalvonalon. A vonal érintése még nem jelent hibát, viszont kapura lövésikor a kavicsnak teljes terjedelmével a téglalapon belülre kell- kerülnie ahhoz, hogy a gólt megítélhessük. A mérkőzést lehet időre —• például 2x5 percre —, vagy adott gólok eléréséig játszani. Nehezíthető a játék, ha megszabjuk, hogy csak egy megjelölt kaviccsal érhető el gól, nem bármelyikkel, de ez az alapjáfékban nem kötelező. Schöffer Jenő