Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-30 / 284. szám
f 1989. NOVEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK NO(IRAI) Környezetvédelmi segítség Magyarországnak Ma már senki nem vonja kétségbe „A börtönben is emberek dolgoznak...’ Levél a kormányfőnek — Kétkedő orvosi vélemények — Diszkriminált az igazságügy-miniszter Megkezdték a következő öt-tíz évre szóló, külföldi segítséggel megvalósítandó környezetvédelmi projektek részleteinek kidolgozását a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban — tájékoztatta Szenes Ervin, a főhatóság nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője az MTI munkatársát. Előzetesen 32 projektet jelölt meg a magyar fél az Európai Közösség szakbizottságának, olyan fejlesztési területeket. amelyeknél hathatósan segíthetne a „huszonnégvek", a legfejlettebb tőkés országok 24-es csoportja. Ezek az államok az Európai Közösséget kérték fel a Magyarországnak nyújtandó környezetvédelmi segítség koordinálására. A KVM főosztályvezetője szerint a segítséget felajánló államok még decemberben kiválasztják a 32 projekt közül azt a néhányat, amely bekerülhet a támogatott fejlesztések közé. A 32 témakörből 21-hez a KVM-nél, 11-hez az Ipari Minisztériumnál dolgozták ki a progi amvázl-atot. Ezek között szelepei a környezetvédelmi monitoringhá- Józat fejlesztése, a veszélyes hulladékok cementgyári elégetéséhez használható technológiák és berendezéA kisiparosság szerint a jövő évi adótörvény nem élénkíti a vállalkozásokat, mivel magasak az adóterhek, az elvonások ilyen mértéke nem ösztönöz a beruházásra, és nem egyszerűsödik az adminisztráció sem. Ezért a Kisiparosok Országos Szervezete, a KIOSZ, valamint a kiskereskedők érdekvédelmi szervezete, a KISOSZ felhívással fordul a kisiparosokhoz, a kiskereskedőkhöz és a magánvállalkozókhoz: népi kezdeményezést indítanak. Mint ismeretes ezt új alkotmányunk lehetővé teszi, érvényességéhez 50 ezer hiteles aláírás szükséges. A népi kezdeményezés részleteiről Csépe Béla, a KIOSZ vállalkozási és oktatási igazgatóságának vezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy kétféle aláírálsgyűjtő ívet is köröztetnek. Az elsőben azt követelik, hogy az Országgyűlés december 18-án kezdődő ülésszakán módosítsa a személyi jövedelemadóról és a nyereségadóról szóló törvényt, illetőleg annak kisvállalkozókat érintő részeit. A második népi kezdeményezés tárgya: az Országgyűlés mihamarabb alkosson érdekképviseleti törvényt. A kisiparosok elengedhetetlennek tartják, hogy a személyi jövedelemadó- és a nyereségadó-törvény tegye lehetővé a beruházások és a tartalékolások adómentes elszámolását. Jelenleg új épület létesítésekor 20, gépeknél 5 év az amortizáció. Ez a januártól életbe lépő módosított törvény szerint a gépek esetében 2 évre sek alkalmazása, a szennyvízkezelési, ivóvíz-tisztítási technológiák átvétele, az ólommeqtes benzingyártás bővítése. Különféle hulladékártalmatlanítási módszerek bevezetése, a balatoni ökológiai állapotok további javítása, a szennyezőanyag- kibocsátás csökkentése a hazai gépjármű-forgalomban, illetve a hőerőművekben. Elsősorban azoknál a fejlesztéseknél számíthat hazánk támogatásra — mondotta Szenes Ervin —.amelyek a környező országok szennyezését is csökkentik, iilétve vonzóbbá teszik Magyarországot az idegenforgalom számára. így nagy esélye lehet a támogatásra a balatoni környezetvédelmi, valamint a gépjármű-forgalom és az erőművek szenynyezcanyag-kibocsátását • csökkentő fejlesztéseknek. A gépjárműpark, illetve az erőművek számottevő korszerűsítése szükséges ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen az aláírt. a légszennyezés csökkentését célzó nemzetközi szerződéseknek. A nyugati országokban igen jó eredményeket. érnek el a gépjárművekre szerelt katalizátorokkal. Anyagi, műszaki segítségükkel gyorsítani lehetne hazánkban is a katacsökken, ám &z épületek leírási kulcsa nem változott. A kisiparosok ezt méltánytalannak tartják: véleményük szerint műszaki fejlesztésre csak a beruházások, tartalékolások adómentes elszámolása esetén nyílna lehetőségük. A kisiparban — a KIOSZ számítása szerint .— mintegy 300 milliárd forintnyi beruházásra, műszaki fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy a szektor megfelelő színvonalú, verseny- képes termékkel jelentkezhessen a bel- és külföldi piacokon. A népi kezdeményezés következő indítványa: a nyereségadó 3 millió forint jövedelemig ne haladja rneg a 15 százalékot. A vállalkozási nyereségadó mértéke jelenleg 44 százalék, jövőre ez 35 százalékra csökken, ám az érintettek megítélése szerint ez a csökkentés nem elegendő; a vállalkozásokat a 15 százalékra való mérséklés ösztönözné igazán. A rövid távon kieső adóbevétel hosszú távon bőségesen megtérülne a vállalkozások bevételeinek és így az adó- befizetéseknek a növekedésével. Ugyancsak követelik a kis- iparosók. hogy a kezdő vállalkozókat legalább 3 évig adómentesség illesse meg, gazdasági megerősödésük érdekében. A népi kezdeményezés 4. pontja: újra vezessék be az adóátalány intézményét, amelyet korábban — még az adóreform előtt — alkalmaztak az adózási gyakorlatban. Az adóátalány főként a kistelepüléseken élő kisiparosság, a kis jövedelmű, nyugdíjuk, mot. Számottevően csökkentené a szennyezőanyag-kibocsátást, ha egyre több hazai erőműben is úgynevezett lebegőágyas tüzelési technológiára térnének át. Erről a korszerű tüzelési technológiáról Kováts Imre. a Magyar Víllamosművek Tröszt főenergetikusa elmondta: a lebegőágyas, úgynevezett fluidtüzelésd eljárás lényegesen csökkentené a légtérbe kerülő kén-dioxid és a nitrogén-oxid mennyiségét. Ezenkívül a szén hatékonyabb hasznosításával az energiatakarékosságot is szolgálja. A közepes teljesítményű fluidkazánok ára megközelíti az egymilliárd forintot. A meglevő hőerőművek átalakítása ilyen technológiára viszont ennél lényegesen olcsóbban, mintegy ötödrészinyi költségből is megoldható. Elsőként a legszennyezettebb környezetű Ajkán szükséges az átalakítás. Itt öt — egyenként 100 tonnás — kazánt kellene átépíteni. A szén kevésbé környezetszennyező eltüzelésén kívül rendkívül fontos a füstgáz tisztítása. Elsősorban Pécsett, majd Oroszlányban, illetve a vi- sontai Gagarin Hőerőműnél indokolt a modern füstgáztisztító berendezések felszerelése. (MTI) illetőleg munkaviszonyuk mellett dolgozó magánvállalkozók adminisztrációját könnyítette meg, illetőleg nem tette azt feleslegesen bonyolulttá. A 170 ezer kisiparos közül tízezreket érint az átalányadó megszüntetése, és ez is oka annak, hogy évente mind többen adják vissza iparukat, .illetőleg szüneteltetik működési engedélyüket. A második népi kezdeményezés azt követeli, hogy az Országgyűlés legkésőbb a magánvállalkozásról szóló jogszabály hatályba lépéséig alkosson törvényt, amelyben rögzíti az érdekképviseletek helyét, feladatát, alapvető jogaikat és kötelezettségeiket. Tartalmazza, hogy a törvényalkotó munka során, mely témakörökben van véleményezési, illetőleg vétójoguk a vállalkozók érdek- védelmi szervezeteinek. Bár, igen rövid idő áll rendelkezésre a kétszer 50 ezer érvényes aláírás összegyűjtésére — mondotta Csépe Béla —, úgy gondoljuk, hogy e kérdések jelentősek: a KIOSZ és a KISOSZ tagsága mellett érintik az alkalmazottakat, a leendő vállalkozókat, a családtagokat, vagyis több mint 300 ezer embert. Ezért várhatóan néhány napon belül átadják az aláírás- gyűjtő íveket a parlamentnek. Ha a népi kezdeményezés —. amely egyébként az első lesz — sikerrel jár, az 50 ezer aláírás ahhoz elegendő, hogy a parlament legközelebbi ülésszakán újólag foglalkozzon a vitatott kérdésekkel. (MTI) „A Balassagyarmati Büntetésvégrehajtási Intézet munkáltatórészlegeként működő Ipoly Cipőgyárban mind az elítélteket, mind a felügyeletükkel megbízott polgári és fegyveres alkalmazottakat hosszú évek óta az egészségükre súlyosan ái” talmas munkakörülmények között dolgoztatják" — idézet abból a levélből, amelyet öt ven aláírással megerősítve Németh Miklós miniszter- elnöknek címzett Czerovszki Olivér balassagyarmati pol- gár. akt hajdan maga is a cipőgyár dolgozója volt. Mint írják levelükben azért fordulnak a kormányfőhöz, mert az illetékes állami intézmények az általam fel" vetett probléma megoldásában — tapasztalatom szerint — nem teljesítik kötelessé" güket”. A levél alapjául Czerovszki Olivér betegsége szolgál. amelyet, véleménye szerint a cipőgyárban alkalmazott • ragasztók belélegzésével „szed ett össze". A levelet nemcsak a miniszterelnök, hanem a bélés külföldi sajtószervek is megkapták. Így jutott el szerkesztőségünkhöz is. s ennek nyomán igyekeztünk az orvosi és jogi vitákkal tarkított ügy igazságait felderíteni. A több száz oldalnyi szak- vélemény mellett Czerovszki Olivér, valamint a büntetés-végrehajtás (a továbbiakban bv) részéről Palotás Iván, a balassagyarmati intézet parancsnoka és űr. Csernyánszky Lajos, a BV Országos Parancsnokság jogtanácsosa mondta el véleményét, álláspontját. ..Polgári szabad munkavállalói státusú segédműve- /ctcként 1979. május 18- tól 1982. február 28-ig magam is ebben az intézményben vállaltam munkát. Belépésemkor egészséges voltam és betegen távoztam” — írja levelében Czerovszki Olivér, majd hozzáteszi: orvosi szakvélemények szerint a cipőgyárban az alkalmazott ragasztóanyagok gőzének a megengedettnél nagyobb mértékű belélegzése okozta betegségét. Ám sajnos 1979-es egészségi állapotáról nem maradt fenn orvosi lelet. Miért? — Csak a fegyvereseket és az elítélteket, ellenőrizték, a polgáriakat nem — magya- ía/.za. Vagyis alkalmazása előtt semmiféle orvosi vizsgálat nem volt, és később sem! Ennek okáról dr. Csernyánszky Lajos világosított fel. Amikor Czerovszki Olivér belépett az Ipoly Cipőgyárhoz, az érvényben lévő jogszabály azt mondta ki. hogy a fegyveres erőknél a szakminiszter kötelessége szabályozni az orvosi vizsgálatokat. Abban az időben pedig az igazságügy-miniszter úgy rendelkezett, hogy csak a fegyveres és a fogva tartott állományt kell előzetes, majd a munka során folyamatos vizsgálatra bocsátani. Ez egészen az 1981-es jogszabály-módosításig így volt- Ennek nyomán két év múlva! 1983-ban a bv-nél is megváltozott a gyakorlat, már a polgáriakat is ellenőrzik... 2 A cipőgyártól való távozás után három évvel 1985- ben folyamatos betegeskedés és vagy egy tucat kórház vizsgálatai után kérte először Czerovszki Olivér kártérítését a gyártól, amit akkor Szemán János parancsnok elutasított. Ezután kezdődött a máig is tartó pereskedés. Ennek során 1986- ban született egy szakértői vélemény a gyár mun- kakö’-ül menyeiről. A dr. Vzsoki György mérnök szakértő vezette vizsgálat jegyzőkönyvéből csak néhány gondolat. Magállapítást nyert a helyszíni szemle során, hogy a 4500 köbméteres egybefüggő légtérben a ragasztók felvitelénél az elszívók hiánya, illetve nem rendeltetésszerű működtetése miatt az egészségre ártalmas anyagok szabadon áramlanak! A légtechnikai minősítésben ez áll „A megvizsgált elszívóberendezések gyakorlatilag hatástalanok. A szalagokon a ragasztást helyi elszívás nélkül végzik, a szellőztetés csak nyáron megoldható. A szakértői vélemény úgy fogalmaz, hogy a műszeres mérések eredményeit figyelembe véve az elszívókat nem megfelelőnek kell minősíteni, majd később ezt írja ,,... az 1. szalag közvetlen közelében napi 8 órát eltöltő személy részére a munkakörülmények nem tekinthetők kielégítőnek." Az utolsó mondat pedig így hangzik ...... szabván y szerint munkahelyének légtérszennyezettségét nem megengedhetőnek kell minősíteni !” Ugyanakkor viszont egy 1987- ben végzett vizsgálat nyomán ugyancsak őr. Uzso- ki György nyilatkozott úgy, hogy a cipőgyárban alkalmazott oldószerek allergiás hatásáról nem szól a szak- irodalom, ez persze nem zárja ki, hogy egyéni érzékenység esetén betegséget okozzanak. A mai állapotról a Human Service . készített jelentést. a fejlődést igazolót, hiszen ez már egyértelműen megfelelőnek minősíti a gyár munkakörülményeit. Saját tapasztalataim, a bv képviselőivel folytatott beszélgetést követően tett üzemlátogatás alapján ezj igazolják. A két szalag felett egy- egv öt-hat méter hosszú üvegkalitka, ezalatt folyik a ragasztók felhordása. A cipőkhöz egy felbillenthető ajtón keresztül lehet hozzáférni, a kalitkából pedig elszívóberendezésekkel a szabadba vezetik a ragasztók gőzeit. — Munkávédelmi beruházásokra 1987-itől öt-hét százezer forintot fordítottunk, idén pedig hárommilliót — mondta Palotás Iván parancsnok, aki 1982-ben főmérnök volt. Az elmúlt tíz évben, de főleg az utóbbi kettőben sok minden megváltozott a bv- nél is. A gondolkodásmód és a vezetés is. meglehet összefüggés is van a kettő között. V 3 A bíróságnak viszont nem csak a műszaki, hanem az orvosi véleményeket is mérlegelni kell. Nincsenek köny- nvű helyzetben, mivel azok egyrészt kétféle betegséget diagnosztizáltak, másrészt erősen feltételes módban fogalmaznak. A pereskedés kezdetén az Országos Pulmonológiai Intézetben dr. Schweiger Ottó professzor egy olyan tüdő- betegséget állapított meg, amelynek ma a tudomány a pontos kórokozóit nem ismeri. Ugyanakkor 1988 augusztusában és szeptemberében a Semmelweis Orvostudományi Egyetem több klinikáján is egy egészen más betegséget ismertek fel Czerovszki Olivérnél. Az okokat illetően pedig szinte kivétel nélkül csakis feltételes módban fogalmaznak. így ...... nincs k izárva”, vagy ...... a betegség kialakulásában szerepet játszhatott". Itt bezárul az ördögi kör. Mert a kétkedés alapja, hogy nincsenek leletek Czerovszki Olivér 1979-es alkalmazása előtti egészség- ügyi állapotáról. Van azonban néhány aprónak tűnő vitatott kérdés, amelyben ki-ki igazolni látja igazát. így a bv-sek azt hozzák fel egy helyütt érvül. hogy Czerovszki Olivér már három éve nem dolgozott a gyárban, amikor úgymond reklamálni kezdett, A három év alatt viszont többek között az erdőgazdaságnál volt alkalmazásban, ahol a fűrészportól hasonló betegséget kaphatott. A katonaságtól ugyancsak egészségi okok miatt szerelték le 1971-ben. Való igaz, ám akkor még inkább indokolt lett volna 1979-ben az előzetes vizsgálat. még akkor is. ha leszerelésének az oka — tőle magától kapott információ szerint — bokatörés volt. Abban- viszont a levelet íróknak kell elfogadni a bv álláspontját, hogy 1982., Czerovszki Olivér távozása óta jelentős változások voltak. Levelüknek az a része tehát, amelyben azt írják, hogy semmiféle munkavédelmi intézkedés nem történt. ma már nem helytálló. A Fővárosi Bíróság már hozott jogerős ítéletet az ügyben. Eszerint a rokkantsági nyugdíjazáshoz vezető egészségkárosodás természetes kórokú, független a cipőgyárban fennállott munkakörülményektől, és nem minősül foglalkozási betegségnek. Az ítéletet Czerovszki Olivér nem fogadta el. perújítási kérelemmel élt. Ennek nyomán újabb orvosi vizsgálatok sora kezdődött el... Közben pedig a kormányfőnek címzett levélre megérkezett a válasz, az igazságügyi tárcától. Ebben hangsúlyozzák. hogy hasonló megbetegedés a cipőgyár fennállása óta nem történt, utalnak arra is, hogy 1987-től sok százezer forintot költöttek munkavédelmi beruházásokra. Ám közük, érdemben az üggyel épp a perújítás miatt nem kívánnak foglalkozni. Itt tart ma Czerovszki Olivér ügye. A tanulságokat mindenkinek magának kell levonni, mindkét oldalon. HIavay Richard lizátora'kalmazási prqgraNépi kezdeményezés az adótörvény megváltoztatására
