Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

Ötvenhat viharában II. Városparancsnok helyett őrizetes Gépjárművezető-képzés az MHSZ-nél Besztlgetés Horváth Ondrás iskolavezetővel Az MHSZ munkáját so­kan elismerik a megyében, még többen ismerik. Azt azonban kevesen tudják, hogy tavaly a motorkerék­párosok 53,5 százalékát, a sze­mélygépjármű-vezetők 45.3 százalékát, a tehergépjármű­vezetők 84,7 százalékát az MHSZ gépjárművezető-'kép- ző iskolája képezte ki Nóg- rádban. Milyen munka fo­lyik az iskolában — kér­deztük Horváth András is­kolavezetőt. — Az iskola hármas fő feladatot old meg: a nép­hadsereg, ezzel együtt a népgazdaság gépjármű-veze­tői utánpótlását biztosítja. A lakosság igényeinek meg­felelően szervezi amatőr­tanfolyamait, a fiatalok he­lyes közlekedésre történő nevelését, közlekedési (látás- módját kívánja kifejleszte­ni. — Mit is jelent ez a gya­korlatban? — Egy szóval meg lehet magyarázni : szolgáltatást. Szolgáltatást, az iskolánk­hoz bizalommal forduló la­kosság részére, nemtől, kor­tól, pártállástól függetlenül. — Hogyan történik a sor­köteles képzés? — A keretszámok alapján, állami megrendelésre tör­ténik. Itt nagyon pontosan kell tervezni, a végrehajtás­nak időre, jó minőségben kell megtörténnie. Az első órától kezdve az utolsó fo­rint felhasználásáig mindent meg kell tervezni. hiszen egy 6 hónapos tanfolyam­ról van szó, amit időre be kell fejezni. Az sem el­hanyagolható, hogy a fiata­lok a sikeres vizsgák után A címben jelzett kérdést jeligeként egv három éve házasságban élő olvasónk használta annak megtuda- kolására. hogy hol számít­hat segítségre. Azt írja, hogy szülői segítséggel ugyan de minden anyagi feltétele meglenne a várva várt gyer­mek megszületésének. Bol­dog házasságban él. de az elmúlt esztendőben a férje és családja részéről is több „szemrehányást” kapott gvermektelensége miatt. Kedves asszonyom! Tud­nia kell. hogy a szülészek akkor beszélnek meddőség­ről, ha egy házasságon be­lül (védekezés nélkül) el­telt 2 év alatt nem jött lét­re terhesség. Statisztikák szerint a meddő házasságok gyakorisága 15 százalék kö­rül van. Nagy számok alap­ján állíthatom, hogy a med­dő házasságokban 40—50 százalékban a nőben. 35—40 százalékban! !) az „ok” a férfiban található meg. Ily módon tehát a „szemrehá­nyás” közel sem biztos, hogv megalapozott a férje részé­ről. A házaspár mindkét tagját ki kell vizsgálnunk. A női meddőség vizsgálatá­val a nőgyógyász, a férfié­val az andrológus foglalko­zik. A női meddőség okai két csoportra oszthatóak. Az el­ső csoportba azok a beteg­ségek, állapotok tartoznak. egy szakmát kapnak kéz­hez. — És az amatőrök? — Ez a képzés is leg­alább olyan szervezettséget igényel, mint a sorköteles. A szolgáltatás minőségére kell nagyon figyeljünk. Amíg a sorköteleseknél a tanuló kedvezményes összeget fi­zet, itt már teljes összegű a térítés, ami jelentős ősz- szeg. megközelíti a jelen­legi átlagbért. Joggal vár­ják tehát tanulóink, hogy szolgáltatásunk kielégítse igényeiket és mi. minden körülmények között erre is törekszünk. Évek óta részletfizetéses rendszerben dolgozunk. Ez nekünk több­letmunka. viszont előnyös a tanulóknak. — A közlekedésre történő nevelésről is beszéltünk. — Ez a harmadik fő fel­adatunk. Megkíséreljük meg­valósítani, hogy a 8 álta­lánost végzett fiatal ren­delkezzen .segédmotorkerék­pár vezetői engedéllyel, a középiskolából kikerülő fia­tal pedig motorkerékpár- illetve személygépjármű- vezetői engedéllyel. Bizony ez nem kis megterhelést je- jent egy-egv családnak, ezért a részletfizetés mellett különböző kedvezmények­kel igyekszünk segíteni. Az MHSZ számára ez a képzés önköltséges, nyereségünk ezen nincs. Mégis van azon­ban nem pénzzel mérhető nyereség: hogy a fiatalok megtanulják a • kulturált közlekedést, a szabályokat. — Ehhez a munkához jó szervezőkészség és kapcso­latrendszer kell. — Munkakapcsolatot tar­tunk a megyei KBT-vel. a melyek organikus, azaz szer­vi bajok (például a hüvely gyulladásos megbetegedései). A második csoportba az úgynevezett funkcionális (te­hát működésbeli) zavarokat soroljuk. Ebbe a csoportba igen sok, az egész szerveze­tet, érintő megbetegedés tar­tozik (pl. cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek, mel­lékvese-betegségek stb.). Va­lamint idesoroljuk a pete­fészkek működési zavarait, amelyek a leggyakoribb meddőségi okok közé tartoz­nak. Ügy tudom, hogy a köznyelvben „hormonza­var” címszó alatt emlegetik az utóbbi csoportba tartozó megbetegedéseket. Igen je­lentős a pszichés zavarok következtében létrejött hor- monháztartásbéli elváltozás is­A férfimeddőség okai az előzőekhez hasonlóan két hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnoksággal, a megyei tanács különböző osztályaival. Munkánkra jel­lemző, hogy sok társadalmi munkás segít a képzések vég­rehajtásában. A pedagógu­sok, a klubhálózatban tevé­kenykedő aktivisták nélkül munkánkat nagyon nehe­zen tudnánk végezni. — Hol dolgoznak a me­gyében? — Képzési helyeink a megye egész területét fel­ölelik. A városok mellett, ahol kirendeltségeink mű­ködnek minden olyan köz­ségben tartunk tanfolyamot, ahol igény van rá és a fel­tételek biztosítottak. — A szakembereket is önök képezik? — A közlekedési szakem­berek. szakoktatók képzé­sét is meg kell oldanunk. Már harmadik éve a raun- kaeiő-utánpótlásról — el kell mondjam jó szinten — mi magunk gondoskodunk. — Az MHSZ-nél sem ró­zsás az anyagi helyzet. Önöknél is vannak gon­dok? — A felfelé kúszó üzem­anyag-. gépjárműalkatrész-, gépjármű- és egyéb járulé­kos költségek munkánkat nehezítik. Tanfolyamaink díját emelni mégsem célsze­rű. hiszen már így is ma­gasak. A gondok szorításá­ban. az állampolgárok érde­keit szem előtt tartva vé­gezzük a jövőben is mun­kánkat — mondta Horváth András crnagv, az. MHSZ gépjárművezető iskolájá­nak vezetője. (Sz.) csoportba sorolhatók. A szervi megbetegedések kö­zül leggyakoribbak a here fejlődési rendellenességei (hiányosan fejlett herék. a herék herezacskóba történő leszállásának elmaradása, herevisszeresség, prosztata­gyulladások stb.). A nőkhöz hasonlóan hormonális eltéré­sek is szerepelnek a férfi- nemzőképesség hiányában, vagy csökkenésében. A fér­fiaknál a pszichés tényezők jelentősége. ha lehet. még nagyobb, mint a nőknél. Gondoljunk a potenciaza­varok igen nagy számára. Mindezek alapján tehát javaslom levélírónknak, hogy férjével együtt keressék fel nővédelmi rendelésünket, ahol mindkettőjük korrekt kivizsgálása és remélhetőleg eredményes kezelése lehető­vé válik. Dr. Hlinka Tibor — Késő este volt —, de lehet, hogy másnap este —, amikor Borsos alezredes le­jött az emefeti irodájából, és elrendelte, hogy három- négy tiszt üljön a kocsim­ba, menjünk ki Karancsadja felé, a dugdel-puszitai ka­nyarba. Állítólag fiatal pesti ellenforradalmárok Lüké felől törnek három­négy teherautóval Salgótar­jánba, meg kell akadályoz­ni az. ideérkezésüket. A helyszínre kiérve meghűlt bennünk a vér, annyi civil­lel találkoztunk. A városból jöttek, géppisztollyal, gép­puskával, mind modern fegyver volt, s az úl két oldalán levő erdős, bokros részben helyezkédltek el. — És jöttek a teherautók. Akcióba kellett lépni? — Körülbelül két óra múl­va — így emlékszem — le­lő jiták a riadót, nem talál­koztunk senki ellenforradad- márokkal. De mikor vissza­mentünk a parancsnokság­ra, a velem levő tisztek na­gyon kikeltek magukból. Nem értették, honnan van annyi és olyan korszerű fegyver a civilek kezében, miikor minden fegyvert a megyei kiegészítőparancs- nokság tart nyilván. Rá is támadtak Borsos Pálra, aki azt mondta, hogy a cseh­szlovák elvtársak segítettek, és a megyei pártbizottság a legjobb elvtársaknak szol­gáltatta ki a fegyvereket. Ekkor szerelték fel az acélgyáriakat és több bá- nvászcsoportot, köztük azo­kat, akik december 8-án a salgótarjáni gyilkos sortűz főszereplői lettek... És úgy emlékszem, hogy még októ­ber 26-án délelőttit megje­lent a parancsnokságon egy idős őrnagy, a nevét már nem tudom, aki a salgótar­jáni felszerelés- és egyen­ruharaktár parancsnoka volt — ma e raktár helyén áll a kórház betegfelvevő osztá­lya —, és felháborodva új­ságolta, hogy nála járt e.gy csomó 'fegyveres, részeg ci­vil, teherautókkal és szinte feltörve a raktárakat, ágya­kat, pokrócokat, pufajikákat rakodtak az autókra. Ami­kor tiltakozott, nevetve ar­con veregették. Borsos al­ezredes nyugalomra intette liszittársát és közölte, hogy azokat az embereket a me­gyei pártbizottság küldte és a megyeszékhely köztiszte­letben álló elvtársai. Utána még csak arra emlékszem, hogy az idős őrnagy sze­méből megindultak a köny­n.yek, és szólt a többieknek, nekem, hogy menjünk, és válogassunk a raktárban bármit, amire szükségünk van, hiszen a leltárt már úgysem tudja senki. így ju­tottam én is hozzá egy pu- fajkához, pár ágyhoz, pok­róchoz és más bútorhoz, amit azóta sem kért tőlem vissza senki — megéli Me­ző Sándor 59 éves férfi, a megyei hadkiegészítő pa­rancsnokság hajdani gépko­csivezetője. — Elbeszéléséből érződik, hogy Ikezd be ellentét (mind­inkább kirajzolódni a ki­egészítőparancsnokság pa­rancsnoka és tisztikara kö­zött... — Ami még csak fokozó­dott. Ezekben az első na­pokban történt, hogy né­hány tiszt kihozta a jelvé- nyes, nemzetiszínű zászlót, amiért a parancsnok meg- orrolt, mert a pártbizottság erre nem adott utasítást. Felháborodtak az emberek, hát már mindenütt kint a magyar lobogó, _a pénzügy­őrök is kitették, ne izgassuk fölöslegesen a tömegeket. — Önök is megcsonkítot­ták a zászlót? — Mi nem vágtuk ki a címert. Az épület végében levő vaihodába a feleségem vitte el, és géppel kivágták, majd újra összevarrták a zászlót. A címer aztán ki tudja, hova keveredett, az őrszobára biztos, hogy nem került vissza. Akkori egyik főhadnagyunk, Reznák Jó­zsef — októberben halt meg — mégis ezért bűnhődött: mat állították róla, hogy a kivágott címerrel a csizmá­ját törölgette. Ennek minden szava hazugság. Reznák egyetlen bűne volt. Hogy nem írta alá a Kádár-kor­mánynak szóló hűségnyilat­kozatot. — Maradjunk még októ­ber 26-a körül. A kiég. tiszt­jei hogyan Viszonyultak a Nagy Imrc-kormányhoz? — Akkor jött haza Kass Lajos főhadnagy, aki egy értekezlet után ragadt Pes­ten. Elmesélte, nagyon szép és tiszta forradalomnak volt a szemtanúja. Brre Borsos Pál magából kikelve ordí­tozni kezdett — elősRör lát­tuk így —. majd felment az irodájába. Közben a fő­hadnagy mesélt, és a tisztek többségét meggyőzte. Egye­dül a parancsnok és Szabó Je,nő százados nem ismerte el a Nagy Imre-kormányt. Szabó be is jelentette, hogy ő twamegy. amíg a helyzet ngm változik. Novemberig aztán nem is láttuk, és-nem is bántotta senki. Később aztán „hőstetteiért” előlép­tették és kitüntetést ka­pott. Tudomásom szerint nyugdíjasként valahol rrjég ma is él. Persze, az eset pikantériájához tartozik, hogy az események előtt pár hónappal, 1956 nyarán Szabó Jenőt a HM, mint munkájára alkalmatlan sze­mélyt, felfüggesztette, és va­lahová kisebb beosztásba kí- vá.nta helyezni — láttuk sír­ni ezért —, de Borsos pa­rancsnok közbenjárt az ér­dekében, és maradt a me­gyei parancsnok helyettese. — Borsos Pál viszont nem vonult vissZa a lakásába. Vele mi történt a teürzava- ros napokban? — A gépkocsiban tanúja voltam egy beszélgetésnek Borsos és a Hajdú nevű me­gyei pártbizottsági első tit­kár között. Egyszer átvittem őt a megyei rendőrkapi­tányságra. A parancsnokom mögött foglalt helyet. Ak­kor már a közvilágítás sem nagyon működötft. Ügy bo­torkáltunk le a megyei párt- bizottságról a kocsihoz. Előt­te teás bort, meg tömény pá­linkái ihattunk; vidékről hozták valahonnan... Hajdú kérdezte, mikor kiszállít, Borsostól: tényleg nem megy velük? Mert, ha nem, akkor vegye át a város pa­rancsnokságát, mivel ő úgy sincs kompromittálva. Csak jóval később (tudatosult bennem, hogy azon az éj­szakán szökött ált Szlová­kiába megyénk addigi „hős” vezetőségének a zöme... — A források erről nem beszélnek. Borsos Pál nem vált Salgótarján várospa­rancsnoka. Állítását mivel tudja igazolni? — Nincsenek írásos for­rások. Ugyanúgy erre seim, mint annyi minden másra. Az események sodrása kö­zepette különben sem na­gyon volt lehetőség rá'. A lényeg, hogy Borsos Pá! tényleg nem lett várospa­rancsnok. Legfeljebb novem­ber 4-e után, amilkot- ils - mét csaik bábja lett az „új” megyei pártvazetőknek. Az történt ugyanis, hogy a Haj­dúval való beszélgetés más­napján a kiég. tisztjei az őrszobán letartóztatták a parancsnokukat. Elvették a fegyverét, bezárták egy szo­bába, eléje őrséget állítot­tak.. (Folytatjuk.) Sulyok László Megtalálták Noé bárkáját? Chuck Aaron és Bob Garb meg van győződve arról, hogy megtalálta Noé bárká­ját. Amikor szeptember 15-én körülrepülték az Ararat hegységet, fából ké­szült és szögletes formájú hatalmas tárgyat vettek ész­re a tengerszint, felett 4400 méteres magasságban. A kutatók feltevése szerint a jelzett térségben eddig örök hó volt. az idei szokat­lanul meleg nyár azonban mélyebben felolvasztotta a hótakarót. Ugyanilyen forró volt 1943 nyara, amikor a bibliai hajó maradványait ezen- a helyen Ed Davis ame­rikai katonai repülő észlelte. Molnár Károly főkertész irányításával mintegy hatvanféle cserepes virágot ápol­nak, nevelnek és szaporítanak a salgótarjáni Madzsar József Kórház kertészeté­ben. Innen tátják el a kórházat és a társintézményeket cserepes virágokkal, ezek mellett az intézmény dolgozóinak kedvezményesen árusítanak az üvegházban szaporított cserepes és vágott virágokból. Képünkön a főkertész és Goldhauser Gabriella gondozza a dísznövényeket. —RT— Az orvos válaszol Miért nem lehet gyermekünk?

Next

/
Thumbnails
Contents