Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

1989. NOVEMBER 29., SZERDA I noc;rad 3 A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban ebben a hó­napban háromezer-háromszáz olajtüzelésű kályhát állítanak elő, melynek jelentős részét az NSZK-ba és Ausztriába ex­portálják. Képünkön Túrái Nándorné és Molnár Erika mi­nőségellenőrök a készterméket vizsgálják. —RT— Kelendő modernek A japán üzletemberek befektetési kedvének kö­szönhetően hihetetlenül meg­ugrott a XX. század első felében készült modern festmények értéke. A lon­doni Christie’s műkereske­dő cég legutóbbi aukcióján Paul Cézanne, René Mag­ritte, Fernand Léger, Geor­ges Braque és Gustav Caii- lebotte egy-egy képe kelt el rekordáron. Paul Cézanne „Almák és kendő" című csendéletéért 17 millió dollárt fizetett egy ismeretlen vásárló. Léger 1913-ban készült „Formák ellentéte" című művéért 14.4 millió dollárt adtak. Bra­que 1912-ben festett „Har­lekin je" 4,4 millió dollárért kelt el. Magritte 1935-ben festette az „Emberi feltétel II." című képét — most 2.2 mil’üó dollárt adtak érte. Caillebotte „Horgászok a Szajnán" című műve 2 mil­lió dollárért talált új tulaj­donosra. Picasso egyik legismertebb korai alkotása, az „Anya­ság" 10 millió dollárt ért meg egy japán üzletember­nek. Ki keres tőket? Nemzetközi börze a Vigadóban Figyelemre méltó vállal­kozásba kezdett a magán­tőke Magyarországon. A MAUS Kft., az Agro- ínfor.m—Boron Kft. közre­működésével meglepő gyor­sasággal megteremtette az előfeltételeit annak, hogy nemzetközi befektetési bör­zét létesítsenek Budapesten. Minderről Maus György, a szervezőbizottság elnöke nyilatkozott. A cél az, hogy ■közép-kelet-európai nemzet­közi befektetési magántőzs­dét létesítsenek, ahol a pénzintézetek, pénzalapok, beruházóvállalkozóik, te­hát a finanszírozást kínálók közvetlen és gyors kapcso­latot találhatnak azokkal, akiknek tőkére, vagy techno­lógiára van szükségük. Na­pok, hetek alatt valósul meg, válik gyakorlattá a nagyszabású elképzelés. A rendezők korszerű ameri­kai számítógépeket állíta­nak munkába, amelyek se­gítségével rendkívül gyors módon fel lehet dolgozni az egyik oldalon' .jelentkező tőke igényeit a másik olda­lon mutatkozó tőkeigénnyel. Az Apple számítógépekkel feldolgozzák a különböző projektek adatait. Nagy lehetőség nyílik a vidék előtt is. ezt máris sok termelőszövetkezet. üzem, magánvállalkozó kihasznál­ta és jelentkezett a nem­zetközi befektetési börzére, ahol külföldi vásárlókkal, tőkebefektetővel szemtől szemben találkozhat. Kül­földről jelezték részvételü­ket nyugatnémet, osztrák, svéd. angol, svájci, közép- keleti. észak-amerikai cé­gek, bankok. Van, aki in­gatlant, van, aki mezőgaz­dasági termékeket keres megvételre. A nemzetközi befektetési börze (Interna­tional Investment Exchange) szakmai területeit így cso­portosították : 1. Szállodai idegenforga­lom, 2. Közlekedés, telekom­munikáció 3. Kereskedelem, szállítmányozás. 4. Kommu­nális, ingatlan. 5. Találmány, kutatás, fejlesztés, softwa­re. 6. Elektronika. számí­tástechnika, hardware. 7. Sajtó, rádió. tv. film. 8. Bank, biztosítás. 9. Mező­gazdaság, biotechnológia, élelmiszeripar. 10. Vegyipar, gyógyszeripar. 11. Jármű-, autóipar. 12. Gépipar, auto­matizáló. 13. Környezet­technológia. 14. Építéster­vezés. -kivitelezés. IS. Egyéb. Három napig, december 4—6. között a Pesti Viga­dóban minden bizonnyal nagy élénkség lesz, mert a jelenlévő szakemberek ta­lálkozhatnak egymással, kü­lönösebb bürokrácia nél­kül kapcsolat jöhet létre a tőkebefektetők és a tőkét keresők között. A szerve­zők arra számítanak, hogy 500-nál több projektet kí­nálnak fel a magyarok a külföldi befektetőknek. A jelentkezés folyamatos, a részvételt még a nagy ér­deklődésre való tekintettel, a helyszínen, a Pesti Vi­gadóban is be lehet jelen­teni. A háromnapos nemzet­közi befektetési börze jel­mondata: ..Magyarország gazdasága nem volt, hanem lesz”. Molhár Károly ' > v \ v s ‘ % - s ; ' NflSA-tervek a Mars meghódítására Füstgázokból műtrágya A szén elégetésekor fej­lődő füstgázokat csak jelen­tős műszaki-gazdasági rá­fordítással lehet megtisztíta­ni a környezetet károsító ár­talmas anyagoktól. Chicagói vegyészmérnökök új eljárá­sával olcsón és hatékonyan eltávolíthatják a kén-dioxi- dot a füstgázokból, majd a műtrágyagyártásban hasz­nosíthatják. Az új eljárás „szíve” a heterogén reaktor, amelyben először vízzel és »kalcium-foszfáttal megkötik a kén-dioxidot. Ezután kalci­ummal leválasztják a fosz­fort. amelyet ammóniával és az elégetési folyamatból visszamaradó hamuval mű­trágyává egyesítenek. Holdállomás 2001-ben, négy űrhajós a Marsra 2011- ben, és közel kétéves tartóz­kodás a vörös bolygón 2018- ban — a Bush elnök által júliusban körvonalazott ter­vek egyre konkrétabbá váló forgatókönyvét, hétfőn hozta nyilvánosságra az amerikai országos űrhajózási és űr­kutatási hivatal, a NASA. A nagyra törő tervek fő­szereplője eszerint a Free­dom (Szabadság) űrállomás, amely 1999-re lesz működő­képes, és amely a Hold- és Mars-utazások indítóállomá- sául szolgál majd. A tervek szerint ezen szerelik majd össze az űrjárműveket, in­nen indítják őket útjukra. és itt kap helyet a karban­tartó állomás is. A NASA jelentése emlé­keztet, arra, hogy a Mars egyedülálló lehetőségeket tartogat a tudósok számára, miután még mindig nem tel­jesen kizárt, hogy az élet valamilyen megjelenési for­máját felfedezhetik rajta. Az űrbéli kalandozások anyagi kihatásait nem elem­zi a jelentés, de szakértők becslése szerint a költségek megközelíthetik a 400 milli­árd dollárt, összehasonlítá­sul: az űrsiklóprogram mintegy 40 milliárd dollár­ba került, s a NASA éves költségvetése 12 milliárd körül van. Áz átképzés menükártyája Miért éppen Karinthyában? A gazdasági kamara észak-magyarországi bizott­sága szervezésében egy delegáció járt Ausztria Ka- rinthya tartományában. A küldöttségnek Szabó Zol­tán, a megyeá tanács ipari, kereskedelmi és vállalko­zási osztályvezetője is tagja volt. Vele beszélgetünk most. — Mi volt a látogatás célja? — A gazdasági, illetve termékszerkezet-korszerűsí- tés, a műszaki-technikai megújulás a képzés fontos­sága mellett az átképzést is felértékeli. Mi a tartomá­nyi képzés, átképzés szerve­zeti formáira, módszereire voltunk kíváncsiak. — S miért éppen Ka- rinthyában? — Az ottani problémák, a bányászat, a kitermelő­ipar nagy súlya — ezelőtt 20—25 évvel a mi jelenlegi helyzetünkhöz voltak ha­sonlóak. Ott. is végbement egy szerkezeti átrendeződés­sel járó megújulás, mégpe­dig —, mint tudjuk — eredményesen. Ma a feldol­gozóipar a gazdaság meg­határozó eleme a tartomány­ban. — Hogyan segítette a szel­lemi-szakmai megújulást a tartomány? — Az új ágazatok meg­honosítása, a régiek gyor­sabb ütemű műszaki-tech­nikai fejlesztése növekvő és átrendeződő szakmai isme­reteket, hozzáértő szakembe­reket kíván. A tartományi kamara az oktatás-átképzés fontosságát felismerve karol­ta, illetve vállalta fel a te­rületet és lett szervezője, segítője létrehozva, működ­tetve az átképzési központot, mely tulajdonképpen a ke­reskedelmi kamara gazda­ságfejlesztő intézete. Az objektumban folyó elméleti és gyakorlati oktatás mellett a yállalkozók részére tanács­adást, kereskedelmi és üzem­gazdasági ismereteket, átvi­lágítást, prognosztizációt nvújtanak. Az átképzési központ minden tanévben meghirdeti oktatási prog­ramját. Úgynevezett „menü­kártyát” állít össze, ami részben a korábbi tapaszta­latok szerint az állandó ér­deklődésre számot tartó tan­folyamokból, részben az egyes vállalatoktól megren­delt tanfolyamokból, vala­mint az előre prognosztizált várható igényekre alapozódó szakmák képzéséből áll. A korszerű ügyviteltechnika, az' elektronikus számítógépes vezérlésű megmunkálások, a számítógépes tervezés terü­letén is a legkorszerűbb el­méleti és gyakorlati képzés folyik. Pályaorientációhoz is segítséget ad. Oktatnak re­torikát és tárgyalástechni­kát. A korszerű nyelvi labo­rokban intenzív nyelvtanfo­lyamok zajlanak. — Hosszadalmas az okta­tás? — A hatékonysági, ered­ményességi szempontok mi­att az elméleti és gyakorlati oktatás kis, 10—12 fős lét­számú csoportokban folyik, melyben munkaviszonyban állók és munkanélküliek egyaránt megtalálhatók. A rendkívül célra, szakmára Orientált oktatás miatt az átképzés időtartama is szűk, a mi fogalmaink szerint. Az 1—2 napos tanácsadói tan­folyamoktól kezdve a pár hónapos oktatásig terjed a tanfolyamok időtartama. — Kik állják a költsé­geket? — A tartományi kamara égisze alatt működő okta­tási-átképzési központ fenn­tartási költségeinek mind-' össze 20 százaléka kamarai hozzájárulás, 80 százaléká­ban a tanfolyamok részvé­teli díja biztosítja a műkö­dést, a fejlesztést. Az átkép­zésben részt vevők mintegy 50—60 százaléka önként je­lentkező, munkaviszonyban álló! Az emberek saját eg­zisztenciájuk biztosítása, elő­remeneteli lehetőségük növe­lése érdekében törekszenek szakmai ismeretanyaguk folyamatos bővítésére, a vál­tozó igényekhez igazodó szakmák elsajátítására. Mindezt önkéntesen, saját elhatározásában, saját fi­nanszírozásban teszik. Az egyes vállalatok által igé­nyelt és vállalatok által fi­nanszírozott átképzésben részt vevők kb. 30 százalékot tesznek ki. Tehát mindössze 10—20 százalék az a hall­gatói arány, amelyet a tar­tományi munkaügyi hivatal által támogatott munkanél­küliek csoportjai tesznek ki. A munkaügyi hivatal csak' azzal a munkanélkülivel köt szerződést, annak finanszí­rozza az átképzését, akinek a tervezett szakmai átkép­zési igénye megegyezik a hivatal által „jegyzett” szakmával. — Ésszerűnek tűnik. — Ugyancsak a nagyfokú racionalizálást jelzi, hogy mindössze 20 fős főállású igazgatási létszámmal műkö­dik az intézet. Az elméleti és gyakorlati oktatás alapvető­en külső, felkért szakember- gárdával. szerződéses ala­pon folyik. A magas színvo­nalú szervezettséget mutat­ja, hogv mindezt évi 1500 rendezvényre, több mint 25 ezer résztvevőre kell össze­hangoltan megteremteni. — Mit tudunk mi mind­ebből hasznosítani? — Az első, amit fontos­nak tartok, az önképzés igé­nyéhez szükséges szemlélet. Olyan érdekeltségi viszo­nyok kialakítása, amelyben az egyén önmaga számára, a biztonságosabb, jobb eg­zisztenciához elengedhetet­lennek tartja tudásának, szakképzettségének gyara­pítását és ezért ő hajlandó áldozni is, mert garanciát lát befektetése megtérülé­sére. A másik, ami számunk­ra megszívlelendő, hogy az átképzést vállalkozási ala­pokra kell helyezni, önfenn­tartónak kell lennie, nem pedig állami támogatással, vagy állandó létszámmal fenntartott intézménynek. Fontos, hogy az oktatási in­tézmény a helyi munkaerő­szükséglet változásaihoz iga­zodó. rugalmas képzési po­litikát folytasson. Ez csak olyan információk birtoká­ban valósítható meg. ame­lyekben a munkavállalók és a munkáltatók igényei folya­matosan kifejezésre jutnak. — Pontosan ezeket az in­formációkat hiányolják a munkáltatók! — Ügy látom, én is, hogy e feltételek megteremtése az egyik legnehezebb feladat. A munkáltatók nagy része nemhogy hosszabb, de rövi- debb távra sem tudja előre — a közgazdasági feltételek kiszámíthatatlansága miatt —. hogyan változnak terme­lési feltételei, szerkezete, ehhez a személyi állományá­nak szakmai összetétele. Így képtelen orientálni egy olyan munkaerő-piaci szolgáltatást, amely a vállalatok munka­erő-szükségletéhez való ru­galmas alkalmazkodást, kép­zést biztosítana. Lassítja az átképzés feltételeinek meg­teremtésére irányuló csele­kedeteket az is, hogy iga­zán nincs még olyan kény­szerítő helyzet, sem a mun­káltatónak, sem a munka- vállalóknak, amely ezt fel­erősítené. — A felismerés együtt- jár-e majd a cselekvéssel? — A kérdés valóban ez. Én úgy gondolom közös ér­dekünk az, hogy együtt jár­jon. A foglalkoztatási gon­dokkal leginkább sújtott megyék közül Borsodban és Szabolcsban központi támo­gatással, világbanki közre­működéssel terveznek olvan átképző központokat, ame­lyek profilja részben ha­sonló a Karinthya tartom,á- nvéhoz. Az elképzelések sze­rint a két megyében meg­valósuló átképző központok mintául szolgálnának. és alközpontok kialakításával térségi feladatokat is ellát­nának. Viszont a cselekvés képességét addig is fenn kellene tartani. Saját, me­gyén belüli kezdeményezés­hez a meglévő salgótarjáni ipari szakmunkásképző kellő alapokat biztosít annak is­meretében is, hogy a felnőtt- képzéshez nincs — időben és a hallgatók előképzettsé­géhez igazodó — rugalmas oktatási tematika, tananyag. — Persze, pénz nélkül még így sem megy. — A hiányzó tárevi-tech- nikai feltételek előteremté­séhez a forrásokat — köz­ponti. vállalati és tanácsi — összefogással kellene biztosítani. Az első 1—2 évben a működéshez is el­engedhetetlennek tartom a központi hozzájárulást. Ké­sőbb vállalkozási alapon három bevételi forrás biz­tosítaná a működést: válla­lati megrendelésre történő képzésnél a vállalat, mun­kanélkülinél megegyezés alapján a munkaerő-szolgá­lati iroda és végül egyéni kezdeményezésnél maga az egyén lenne a finanszírozó. — Ki a megvalósítás gaz­dája? — Véleményem szerint a legjobbb megoldás keresé­sében, a feltételt kialakító munka koordinálásában, szervezésében a gazdasági kamara, illetve annak te­rüli,éti bizottsága kezdemé­nyezőbb szerepet vállalhat­na. Ügy tűnik, nincs iga­zából a témának gazdája, felelőse.

Next

/
Thumbnails
Contents