Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-25 / 280. szám
NCK.KAI) 1989. NOVEMBER 25.. SZOMBAT Mintha a lelkedet lopnák minden ilyen alkalommal- Vagy mintha a Világ képes kalendáriumának második évezred végi lapját tárnák eléd, melyen a képek , megmutatják, merre tartunk. Emberek. . . 4: egyik talán a kirágott bélű, belül üres alma lenne, mely ráadásul kívül (!) mosolyog. Negédesen és hazugul. A mellette lévő pedig egy önmagát és minden hozzá- jérhetőt véresre marcangoló szörny volna, ki holmi illatos tavirózsákkal hintett. víztükrön bukkan föl egyre kivehetőbbenAz újraalkotott (újraesz- kábált) világ mintha silá-, nyabb és ráadásul veszélyesebb lenne a réginél. Számtalan jelét tapasztalod: kivételt, valami másra utalót, meglehet nem is találsz már. Az ürességet sokféle csillogó. édesnek tűnő, szemet gyönyörködtető máz teszi hivogatóvá. A vaksi szemBchívólevél nélkül is jelentkezhetnek A Művelődési Minisztérium középfokú nevelési főosztálya tájékoztatja az érdekelteket, hogy a- november 27-én, hétfőn 10 órakor kezdődő felvételi vizsgára azokat a két tannyelvű^ gimnáziumba jelentkeze'tteket is várják, akikhez bármilyen okból a behívólevél nem érkézéit volna meg. Mindazok, akik ezt a levelet nem kapták meg, az alábbi iskolák egyikében jelentkezhetnek a vizsgára jelentkezési lapjuk másodpéldányának és diákigazolványuk bemutatásával. Kulich .Gyula Szakközép- iskola 1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Miskolc, 114. Számú Szakmunkásképző Intézet 3534 Miskolc, Gagarin u. 54. Nyíregyháza, Kossuth Lajos Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Vörös Hadsereg útja 17—19. Szeged, Deák Ferenc Gimnázium 6723 Szeged, József Attila sugárút 118— 129. Szolnok, Varga Katalin Gimnázium 5000 Szolnok, Szabadság tér 6. nek, mely annyival beéri. A boszorkány mézeskalácsháza valóban ragacsos, olvadt fezért csillog oly kívánatosán). Cukorépítmény: vörös szívek, fehér cirádák, zöld levélkék, .kék nefelejcsek, sárga holdacskák, csillagok. Belül pedig a pokol. Ketrec lakattal; lobogó, embert elveszejtő tűz; vi- gyorgó banya. Aki kövér disznóvá torzít a vég előkészítéseként. Ez a tűz nem tisztít. Megsemmisít, a bőröd alá fészkelődött zsírt izzasztja ki először, aztán csontig éget. Ha disznó vagy. Es nem Jancsika. Mintha a lelkedet lopnák minden ilyen alkalommal- 'Megcsúfolnak. Megsemmisítenek. ■ À földkerekség széplányait összegyűjtve a mesevárosba (?), stúdióvízeséssé torzult természet ölére nagy műgonddal elhelyezik — mint megannyi portékát (Szép-e a mosolya? Avagy jó mosolytanuló volt-e az edzések során? Elég hosszú-e a lába? Tud-e angolul vagy csak spanyolul gagyog? A környezetvédelem szívügye-e? Okos is vagy mutatós csupán? Igazi nő is: képes-e szeretni a tiszteletére kirendelt gyereksereget? Ki tudja-e dül- leszteni a melleit, hogy a fürdőruha le ne csússzon róla? Királynőién viseli-e a nagyestélyit?) — így ragyog feléd a csoda. A földkerekség nemzetei (?) hálával hódolnak: az értelmetlen napok sodrából ragad ki az Esemény, ahol érdek nélkül méretnek meg ők, lányaik okán. Isten után meghalt a király is- Rút mocsok örvénylik. Karmos vadak tépik ki megmaradt emléküket. Helyükre halott mosolyt éget élő arcra a szörnyeteg idő: a királynő mosolyát. Varga Judit Igazítás... Eloszor a szív tegezzen, azután a száj — így szól a tegezés aranyszabálya- Egy másik pedig arra int: a belső hang a magázást diktálja. ■Mondhatjuk: a megszólítás formaság, külsőség csupán, és most mégis: (a tartalomhoz?) igazodik a forma. — Üj, hivatalos megszólításformát üdvözölhetünk ugyanis letűnt már az „elvtárs”, az elvtársnő”, s eljött az „uram” „asszonyom” új divatja. Aprócska, de feltűnő jegyei ezek egy korszakváltásnak, s míg a megszokás szürke máza el nem tünteti e másság pikantériáját — az újdonság erejével hatnakDe egyet se búsuljon, ki szíves-örömest elnézi bot- ladozásunkat, mulathatja magát, míg ráigazítjuk erre a szájunkat. A megszólításreform (akárcsak a többi) sérti megy máról holnapra. Már csak azért sem, mert régi beidegződésünket kell előbb levetkőznünk, s ez — lévén illemszabályról szó — nem mindenkinek sietős. Legkevésbé az a konzervatívoknak, kik bizonyára az elavultak továbbéltetése mellett voksolnak. Pedig ezek az árnyalt kapcsolatok kifejezésére nem éppen alkalmasak. Másrészt tartalmuk szerint sem illethetnek meg mindenkit, csak az elvi társakat. .5, hogy az újmódi megszólítás teret hódít-e majd? Megvan az esélye, hisz az „uram”, „asszonyom” magyaros, eredeti, megtisztelő és szép, amellett, hogy lehet a tartózkodó hűvösség és az elutasító bizalmatlanság szószólója. Ha az a bántó mellékíz nem létezik majd, mi rárakódott az idők során, — könnyebb lesz az elfogadása. Az is bizonyos: leírni egyszerűbb, míg az élőszó elárulja a hangot... Mindenesetre az igyekezet biztató: a tiszteletnek forma szerint már megadjuk a módját. m. j. Katalin „A régi ember hitte, hogy o tér-idő csillagnyi másságában, a változások és átváltozások rendszerében egyazon Ige működik; a kerek Világban a teremtő és törvényt adó Isten örökkön időszerű, mindig ugyanaz és mégis mindig más akarata érvényesül. A Teremtő akaratát számára az évkör ünnepei közvetítették: Urunk Jézus, Boldogasszony, a szentek és az angyalok képi beszéde." (Molnár V. József) A legnépszerűbb női szent valamikor Alexandriai Katalin (nov. 25.) volt, a tanulás, az iskolák patrónája, a fő szüzek és a tizennégy segítőszent karának tagja. Nem lévén történelmi hitele, a római egyház 1968-ban törölte a szentek soró bál. A tudásáról és műveltségéről híres asszonyt - mint mondják — egy csapat fanatikus keresztény szerzetes ölte meg 415-ben. A legenda persze fordítva meséli el a történteket. Eszerint Katalin alexandriai királyleány volt. Miután trónra lépett, egy remete keresztény hitre térítette. Egy látomásban megjelent néki Krisztus, és gyűrűvel eljegyezte. Maxentius, római császár megkívánta a szűz királynőt, aki persze ellenállt. A császár, hogy eltérítse Krisztus iránti hűségétől, ekkor 50(1) filozófust küldött hozzá, hogy észérvekkel Vegyék le a lábáról. A jobb sorsra érdemes bölcsek meghódoltak Katalin előtt, ezért Maxentius máglyára küldte őket. Katalin számára egy különleges kínzóeszközt készíttetett négy, vastüskékkel kivert kerékből, ám azt egy mennyből lecsapó villám összetörte, még mielőtt a szűznek bármi baja eshetett volna, így aztán egyszerűen lefejezték (a legenda szerint 305- ben). Angyalok vitték holttetemét a Sínai-hegy monostorába, hol ,,tetemeiből szüntelen olaj járt ki, mely olaj minden betegeknek tagit megvigasztalja". A sínai szent monostor görög szerzetesei szerint a szent relikviái ma is ott nyu- gosznak. Katalint fején koronával ábrázolták, lábánál* a villámsújtotta karmos kerék roncsaival, vagy kezében annak modelljével. További attribútumai — a vértanúság pálmaágán kívül: -: a kard, amivel lefejezték, a gyűrű, amellyel Jézus eljegyezte, könyv, mérnöki műszerek, asztrolábium a tudás eszközeiként. Katalin történetében jó néhány motívum illik Nyilasbeli névünnepéhez, ilyenek: királynői volta, égi király vőlegénye és császári kérője (Jupiter mindig is az uralkodók, jelképe volt); bölcsessége és a filozófusok (Jupiter és a Nyilas kentaurjai is bölcsességükről nevezetesek); a máglya, Szerencsekerék ábrázolása 1532-ből; illusztráció Petrarca egyik müvéhez. égi egyenlítőt, illetve a főkörök valamelyikét (a Tejutat), küllői pedig a világtájakat, illetve azokat a képzeletbeli sugarakat, amelyekkel a csillagászok az eget ma is osztják. A kozmikus kerékjelkép régebbi, mint maga a kerék. Kerékformájú ábrákat ismerünk ugyanis olyan kultúrákból is - például az amerikai indiánokéból -, amelyek nem ismerték még a kocsikereket. Ez a forma, a körbe írt kereszt természetesen csak haKatalin-napí havazás... amelyen a filozófusok elégnek (a Nyilas eleme a tűz); a villám, amely a kínzatástól megszabadítja (Jupiter attribútuma), sínai nyugvóhelye (Isten a Sínai hegyen villámlásban és mennydörgésben, yiharisteni valójában mutatkozott meg Mózesnek) ; a teteméből folyó olaj (november az olajfaszüret és az olajütés kezdete a medi- terráneumban) ; attribútuma, az égglóbusz (Jupiter elsősorban mégiscsak az ég királya volt). Katalin kerekéről külön kell szólnunk. A kerék ősidők óta kozmikus jelkép. A világ kerekének agya Földünket jelképezte, tengelye a Föld és a világ- egyetem forgástengelyét, abroncsa a nappályát vagy az , -kjsonlít a majdan} küllős kerékre; a korong alakú földi világot és a négy égtájat jelképezte. Az európai műveltségben a kerék ma a-szerencse, a sors forgandóságát jelképezi. E képzet gyökerei viszont megint csak az égkerékhez és a Nyilas Jupiteréhez nyúlnak vissza. Katalin-napkor frissen metszett gyümölcsfa-gallyat tesznek vízzel telt üvegbe („Kata- lin-ág"), hogy karácsonyra kizöldülhessen. Ezt a szokást mór ádventi, Nyjlas hónapbeli jeles napokon is gyakorolták. (Részletek Jankovics Marcell Jelképkafendáriumából.) Kiállítás a Stúdió Galériában Csemniczky Zoltán Balassagyarmaton élő szobrász- művész mutatkozott be a budapesti Stúdió Galériában. A szoborkompozíciók egyéni látásmódról vallanak. Ezek az alkotások gazdag képzclőerőről árulkodnak. A művész (a fenti képek egyikén éppen pipázik) rendkívül aprólékos munkával, forrasztási technikával készítette el a szobrokat. A részletek tökéletessége sajátosan erősíti az alkotások absztrakt jellegét.
