Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-25 / 280. szám
2 NO(ÏRAI) 1989. NOVEMBER 25.. SZOMBAT Befejezte munkáját az Országgyűlés novemberi ülésszaka Meglátod Miklós menni fog... Elkerülhető-e szénbányászat összenmlása? (Folytatás az 1. oldalról.) érkező turisták egészségügyi biztonságát szolgálja, mintegy 2 milliárd forintnyi iköltségvetési kiadást jelent. Az idegenforgalom vállalkozási alapon szerveződik, s az egész országra kiterjedő fejlesztési, csomagja 40 milliárd forintot tesz ki. Végül Somogyi László azt hangoztatta: ez a nagyszabású vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha ehhez az Országgyűlés és a magvar közvélemény is egyetértését adja. Áz adótól vány vitájában elhangzott észrevételekre Békési László pénzügyminiszter válaszolt. (A vitában ■egyébként 44 hozzászólás és több mint 100 indítvány hangzott el.) Ügy vélte: a vita lényegét három képviselői hozzászólás ragadta meg. Az egyik Búzás Józsefné, ak.i világossá tette a ház előtt, hogy adóügyekben valamiféle lel'k'iiismeret-furdalás munkál a képviselőkben. Békési László szerint, ez teljesen indokolatlan, hiszen az 1988-as adóreform nem volt rossz döntés. Néhány év múlva, amikor majd a magyar gazdaság szorosabban kötődik a Nyugathoz, beérik ennek gyümölcse. A másik ilyen hozzászólás Vel- key Lászlótól hangzott el. Ö arra figyelmeztetett, hogy egy érzelmi alapokon nyugvó döntés nem lehet igazán objektív: kérte a kormányt, az Országgyűlést, hogy ne tegyen felelőtlen ígéretekét ennek hatására. A harmadik képviselő, Morvay Lászi- ló azt tette egyértelművé a parlament előtt, hogy a kormány és a törvényhozás — e nehéz helyzetben — végül is egy csónakban evez. E gondolattól vezéreltetve — mondta Békési László — a kormány, a lehetséges határig kompromisszumkészséget tanúsított a képviselői indítványokkal kapcsolatban. A miniszter elismerte, hogy az adórendszer bevezetésekor túl sok illúziót kergettek, túLhangsúlyozlták az adórendszer szerepét, ugyanakkor, a gazdaság általános bajait sem lehet az adórendszer számlájára írni. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban három tábla szerepelt az írásos előterjesztésben. A kormány ezek közül a reformbizottság követelésére a „C”, 14,5 százalékos adóterhelést jelentő változat elfogadását ajánlja. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az így kieső 3,5 milliárd forintot intenzívebb adóellenőrzéssel igyekszik fedezni. A képviselők javasolták azt is. hogy a három- és többgyermekes családok havi ezerforintos adóalapcsökkentő kedvezményét, terjesszék ki az egy- és kétgyermekes családokra is. Békési László a javaslat ellen foglalt állást, mivel az gyökeres változást hozna a jelenlegi szociálpolitikai rendszerszemléletünkön. Nem utolsósorban az intézkedés bevezetése mintegy hatmil- liárd forintot emésztene felNagy vihart kavart a magángépkocsi-import forgalmi adójának kiterjesztésére vonatkozó javaslat. A kormány ennek ellenére fenntartja ennek azonnali bevezetését; úgy ítéli meg, nincs indok arra, hogy ebben a termékkörben óriási árkülönbség maradjon az állami, illetve a magánimportban behozott kocsik közöttAz Országgyűés 161 igenlő, 40 ellenszavazattal és 41 tartózkodás mellett elfogadta az átalános forgalmi adóról szóló törvényt. Ennek keretében a kormány javaslatának megfelelően úgy döntött, hogy 25 százalékos forgalmi adót vet ki a személygépkocsik magánimportjára, s a törvénynek erről rendelkező részét már hatályba lépés napjától alkalmazni kell. Az Országgyűlés hosszas szavazási procedúra után, több mint 70 módosító indítvány sorsáról döntve, péntek este elfogadta a sze- mélyijövedelem-adóról szóló törvényit. Százhatvanegy képviselő szavazott igennel, 32 nemmel, 31-en pedig tartózkodtak a döntéshozatalkor. Az elfogadott törvényben végül az eredeti javaslattól elitérő, a reform- bizottság által kidolgozott adótáblázat került; e kompromisszumos megoldással végül a kormány ás egyetértett. Eszerint az gdókulcs 0—55 ezer forint évi jövedelemnél 0 százalék, 55 001—90 000 forint között, az 55 ezer forint feletti rész 15 százaléka. 90 001—300 000 forint között 5250 forint és a 90 ezer forint feletti rész 30 százaléka. 300 001—500 000 forint között 68 250 forint és a 300 ezier forint feletti rész 40 százaléka, 500 001 forintot meghaladó jövedelemnél, 148 250 forint és az 500 ezer forint feletti rész 50 százaléka. Ez az elfogadott változat 14,5 százalékos adószintet jelent, a kormány által eredetileg javasolt variáció 15 százalék lett volna. ☆ A parlament novemberi ülésszakán végül a képviselők elfogadták a világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztatót, valamint a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot. Fodor István este háromnegyed 8- órakor bezárta az ülés>t, és bejelentette, hogy december 18-án kezdődik a következő ülésszak. (Folytatás az 1. oldalról.) bányakárok i® a vállalatokat terhelik, ezért további 700 millió forinttal gyarapodtak a kollektívák kiadásai. Maradva szúkebb pátriánknál: a Nógrádi Szénbányák amúgyis súlyos gazdasági helyzetét tovább rontotta, hogy a különböző áremelések miatt az idén mintegy 230 millió forint többletkiadással kell számolnia. Mint azt az OMBKE vezetőitől megtudtuk, hazánk 4,2 milliárd tonna, ma még gazdaságosan kitermelhető szénvagyonnal rendelkezik, amely kétszáz évre elegendő. A várható áremelkedések következtében viszont a jövő esztendőben csak 8 millió tonna szén volna kibányászható nyereségesen, vagyis ez évhez képesk 60 százalékkal csökkenne a termelés. A kényszerintézkedés beláthatatlan károkat okozna mind a bá- nyász.társadalomnak, mind az energiaiparnak. Ennyi szén felszínre hozásához ugyanis a mostaninál jóval kevesebb emberre lenne szükség, tehát dolgozók ezreit, talán tízezreit kellene szélnek ereszteni. Az energiaipar pedig azért szenvedné meg a bányászat radikális visszafogását, mert a szén. az alapenergia-hor- dozókon belül 24 száizalékot képvisel, nem sokkal marad el a földgáztól és a kőolajtól. Importálhatnánk a hiányzó tonnákat, vethetnék közbe az ország szénbányászatát részben. vagy teljes egészében Legszívesebben felszámolók, ám ez az út sem járható. Értékarányos árak kellenek Mégpedig azért, mert a közelmúltban 30 milliárd forintos költséggel korszerűsített erőműveink a viszonylag alacsony fűtőérté- kű hazai szenek eltüzel,éséHárom országos napilap. — Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és a Népszabadság — pénteki számában az igenpárti négyes koalíció sajtótájékoztatóról tudósítva megjelent, hogy Balassagyarmaton, rendőrjárőrök szaggatták le a négy igenszavazatra felhívó SZDSZ- plakátokat. A Magyar Nemzetben úgy fogalmaz: a tudósító ,Haraszti Miklós” elmondta szerda éjjel az URH-s járőrök járták a várost..Az üggyel kapcsolatban elsőként László Sándor őrnagyot. a Balassagyarmati Rendőrkapitányság vezetőjét kérdeztük. Elmondta: miként azt az MTI-nek eljuttatott külön közleményükben is kijelentették, hogy a három lapban megjelent információk „egyértelműen valótlan adatokat tartalmaznak”. — A megjelenteket a Balassagyarmati Rendőrkapitánysággal szembeni nyílt provokációnak tartom — mondta a kapitányság vezetője lapunknak, mielőtt tárgyalást folytatott volna tegnap délután az SZDSZ balassagyarmati csoportjának két tagjával- A csaknem háromnegyed órás megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott. Ezután Tyekvicska Árpád válaszolt kérdéseinkre. re alkalmasak. Ilyen szeneket, a környező országokból nem lehetne beszerezni. A kazánok átépítése ugyanakkor további milliárd forintokba kerülne. A hiányzó széntermelést kizárólag többlet szénhirdogénimport- fcal lehetne ellensúlyozni, ám ez évi 350—400 millió dohárba kerülne államkincstárunknak. Felejtsük el tehát a termelőknek és fogyasztóknak, sőt az országnak is csák rosszat szülő eshetőségeit. Egyértelműen szükség varí a hazai szénbányászatra, s meg kell teremteni a tal- ponmaradás feltételeit. A működőképesség kulcskérdése a mindenkori energetikai árrendszer és árszínvonal. A piaci verseny- képesség a szén esetében akkor lehet reális, ha a termelői ár igazodhat az alternatív helyettesítőként , számításba vehető szén- hidrogén, illetve szén világpiaci árszínvonalához. Igv dönthető el igazán, hogy a széntermelés fenntartása, avagy az import előnyösebb-e az országnak. Kérdés, mennyivel emeljék a szén termelői árát. Miután erre vonatkozóan más álláspontot képvisel a kormány és a bányásztársadalom, angol szakértőket kértek fel mostani szén- árrendszerünk felülvizsgálására és javaslattételre. Nos, a szakértők úgy vélik, hogy az energetikai szén költséghatárát 135, a lakossági szénét 203 forintban kellene megállapítani. Egyszóval : 18 százalékkal kellene emelni a szén termelői árát a jövő évben. Ezzel szemben az új energiapolitikai koncepció tervezete mindössze hat- százalékos kárnövekedést helyez kilátásba. A szakemberek azt az álláspontot képviselik, hogy amennyiben legalább 15 százalékkal nem emelik a szén termelői árát, úgy valamennyi bányavállalat veszteségessé válna. Márpedig a hazai szénbányászat pénzügyi és — Milyen információkra alapozva jelentette ki Haraszti Miklós az országos lapokban idézetteket? — Több dolgot kell kijelentenem. Egyelőre nincs információm arról, hogy Haraszti Miklós, pártunk ügyvivője szó szerint mit mondott azon a sajtótájékoztatón. Itt csak arra tudok hagyatkozni, ami a napilapokban megjelent — mondta elöljáróban, majd leszögezte: — a három napilap több ponton is élesen ellentmond egymásnak. — Ha ellentmondások vannak a megjelentekben, mi az igazság? — Konkrétan van két nevünk, két időpontunk és két helyünk Neveket egyelőre nem mondok, Tyekvicska Árpád hozzátette; meggyőződésünk, hogy nem parancsra elkövetett begyűjtés történt, hanem egy. maximum két rendőr egyéni akciója. — Megvagyok győződve arról, hogy nem központi intézkedésről van szó, pláne nem parancsra cselekedtek — tette még hozzá- hozzá- Ellmodta : nem a gyarmati rendőrség testületét akarják vádolni, „a valóságot a vizsgálat majd megállapítja”. — hlavay — gazdasági összeomlása senkinek sem kívánatos... Az OMBKE illetékesei sürgetik a kormányt, hogy döntésekor vegye figyelembe az általa felkért angol szakértők javaslatát. Hasonlóképpen szorgalmazzák a visszafizethetetlen anyagi terhek elgenedését. Végezetül, de nem utolsósorban: a tervszerűséget, a bányák bezárásának és nyitásának időben való eldöntését és az érintetteknek arról való értékesítését kérik számon a kormányon. Mert a bányászat jellegéből adódóan, szűnnek meg és létesülnek új aknák, de a dolgozókról muszáj gondoskodni. Nógrád sorsa bizonytalan Az eszmecserén többször is szóba került a felszámolás előtt álló Nógrádi Szénbányák. E sorok írója többi között megkérdezte: milyen sors vár a nógrádi szénbányászatra, és szénbányászokra? Van-e remény a túlélésre, és milyen áron? Ki, vagy kik hibáztathatok a csődért, s az ehhez hozzájáruló rossz beruházásokért, például a kányási akna fejlesztéséért? Nos, sokkal okosabb nem lettem... Elhangzott az a köztudott tény, miszerint helytelen döntéseik is előidézték a vállalat mélyrepülését. A kányási rekonstrukciót és korszerűsítést a Nógrádi Szénbányák vezetése kezdeményezte. A felszámolás nem kerülhető el, de a végrehajtás .minkéntje egyelőre bizonytalan. Elképzelhető, hogy fennmarad a széntermelés, mert szükség van az innen kikerülő évi 600 ezer tonnára. Bár bizonyosat senki nem tud, de reménykedjünk.. Ezek után országos és megyei méretben is helytálló a kérdés: elkerülhető-e a szénbányászat összeomlása?! Aktívaértekezlet Nagyorosziban A marxi—lenini eszme tisztességét féltő és annak Imegtartá- sáérl továbbiakban is tenni akaró nagyoroszi MSZMP-alap- szervezet tagjai, november i23-án este, aktfvaértekezletet tartottak. Megválasztották az alapszervezet új vezetőségét, a területi MSZMP ideiglenes intézőbizottságának tagjait. Az ak- livaértekeziet résztvevői elhatárolják magukat a párt volt vezetőinek „tagjainak, vám- szedőinek” erkölcstelen életétől és munkájától, s a hibákat mélyen elítélik. Az akti va érte* kézi et résztvevői tudatják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt lakóhelyükön Is szerveződik és taglétszámában erősödik. ,Az újjászerveződő alapszervezet tagjai a többpártrendszer keretei között küzdenek az elmúlt 45 év szocialista értékelnek megőrzéséért és annak erősítéséért. Az alapszervezet megválasztott új vezetősége a forradalmi hagyományoknak megfelelően felvállalták Rétság város és e környék lakóterületein az alap- szervezetek munkájának a segítését. ,Kérik az ott élő és ott dolgozó MSZMP-tagokat, hogy lakóterületeik alap szer vezet élnél erősítsék meg tagsági viszonyukat. Nem új pártot alapítottak, hanem az lMSZMP-t tekintik létezőnek, jogfolytonosnak. Az MSZMP soraiba hívják mindazokat, akik á (nép -egyetemes érdekeiért a /politika eszközeivel készek felhívni és cseleked. ni. /Kérik a területi MSZMP- alapszervezeteket, hogy újjáalakuló taggyűléseiket minél előbb tartsák meg és "a képviseleti jog biztosítása érdekében egy-egy személyt delegáljanak a megválasztott ideiglenes Intézőbizottságba. MSZMP ideiglenes Intézőbizottsága j (MTI) Megy a vonat... A vidéki képviselők szószólójaként jegyezte meg Filó Pál: Megy a vonat... A teremben harsány nevetés ö azonban észrevételét nem viccnek szánta. Arra akart figyelmeztetni, hogy a honatyák úgy készültek péntek estére: mindent megszavaznak vagy le... Ám néhány témában, mint a világkiállítás ügye, a bizottsági ülések miatt elment az idő. Így felvetődött egy jövő heti, keddi egynapos ülésszak beiktatásának gondolata. A pénzügyminiszter. Békési László az indítvány után azonnal szót kért, hogy ne menjenek haza a törvényhozók addig, míg nem rendezték az adótörvények módosításának ügyét. Erre azért van szükség — érvelt —, mivel a jövő hét csütörtökére a kormánynak el kell készíteni az ország 1990-es költségvetésétA honatyák megadták magukat, maradtak. E kényszer- helyzetben nem tehettek mást. Hogy az igen vagy a nem gomb megnyomásába a szavazások alkalmával a menetrend netán a választópolgárok számára és az ország sorsát jobbító döntés járt oz eszükben, nem tudni. S azt sem: hányán késték le a vonatot... <-r) Igen vagy nem! Kell-e nekünk 1995-ben világkiállítás? — töprengtek tegnap a képviselők e kérdésen. Addig-addig, hogy a vita vége felé már azok is kételkedni kezdtek a kormánybiztos biztatóan érvelő szavaiban, akik eddia világkiállításpártinak vallották magukat. Fészkelődött is képviselői székében Somogyi László exminiszter. Annál is inkább mert volt olyan képviselő, aki figyelmeztette arra, hogy az általa bírált magyar építőipart hajdanában még mintha Ű felügyelte volna!..A különböző érdekszférák, lobbyk veszélyére is többen felhívták a figyelmet. Mások arról szóltak: fennáll a veszélye, hogy a parlamentet egy II. Bős—Nagymaros döntésbe kényszerítik. Ami igaz az igaz. A döntés meghozatalára: legyen vagy ne légyen világkiállítás Bécs—Budapest rendezésében 1995-ben már minthogy mi magyarok részt kívánunk-e ebből? Nincs sok idő a töprengésre. A Magyar Köztársaságnak december 10-én nyilatkoznia kell: igen vagy nem! Mivel milliárdos nagyságrendű a költsége a rendezvénynek, s az eddigi információk — ahogy egy képviselő fogalmazott — propagandajellegűek, még nem tudni miként foglal állást a Tisztelt Ház. (g-) Kolaj László Nem szaggattunk plakátokat! A Népszabadság és a Magyar Hírlap 1989. (november 24-1 számában, az igenpárti (négyes koalíció sajtótájékoztatójáról szóló hírekben az jelent meg, |iogy Balassagyarmaton jendőrjárőrök- ke| szaggattatták le, illetve rendőrautókkal gyűjtötték be az „igenlő” plakátokat. A Nógrád Megyei |Rendőr-főkapitányság és a Balassagyarmati Rendőrkapitányság ivezetése a fentiektől elhatárolja magát, azt valótlanságnak, rágalomnak, a rendőrséggel szembeni provokációnak tartja. A kapitány határozott nem-et mond az „igenpárt” vádjára
