Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
* NYUGDÍJASOKRÓL — NYUGDÍJASOKNAK * Tarjáni tanítómesterek =\ GYŐRFFY DE2 ÍYÉMÁMTDIPLG K orábban csupán látásból ismertem őt. Amikor elkezdtem koptatni a salgótarjáni Madách Imre gimnázium padjait, már nyugdíjas volt, de még be-bejárt tanítani. Nemrég találkoztam Herold Lászlóval, a Bolyai gimnázium nyugdíjas igazgatójával, aki tudós pedagógusként jellemezve őt, arról beszélt, hogy közel kilencvenéve- sen is rendületlenül javítja tanulmányait. önéletrajzában így írt Győrffy Dezső: „Ä XX. század minden lényeges szellemi áramlata is érintett... Ez az oka, és mivel a század első felében születtem, hogy az emberi morál és a magyarság létküzdelmének ingatag mérlegén sok élet- és emberismeretet, következtetést raktároztam fel emlékezetemben". Győrffy Dezső élete a szellemi és fizikai kultúra egységében telt el. 1901- ben született a Balaton- menti Köveskálon, kis- nemesi családból. Gyermekkorának meghatározó része a Pápai Református Kollégium. Így vall a pápai évekről. „Itc éltem át az I. világháborút, a ’19-es forradalmat, majd a Horthy-korszak kezdődő időszakát. Apám a szerb harctérre ment, anyám pedig Zol.án bátyámmal és velem együtt, Pápára költözött, majd jóval később két húgom is ■követett bennünket. Anyám hazai birtokunk jövedelméből és diáktartásból oldotta meg életünket. A városi és a gimnáziumi élet először nehéz alkalmazkodást diktált, később megszoktam szépségeit és nehézségeit. Már az első osztályban tornaórán előtornász lettem, de legjobban , rajzolni szerettem." Győrffy Dezső egyéves képzőművészeti főiskolai kitérő után a Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz—földrajz szakán szerzett diplomát 1929-ben. Az utolsó pillanatban sikerült állást szereznie Szikszón polgári iskolában. Egy volt szikszói kollégája 1932-ben Budapestre hívja, a pest- szenterzsébeti gimnáziumba. Itt volt az esküvője 1936-ban a tantestület szolidáris jelenléte mellett. Balatoni lányt vett feleségül. 1940-ben anyagi megfontolások miatt úgy döntöttek. Salgótarjánba jönnek. Győrffy Dezső az állami algimnáziumban és kereskedelmi középiskolában tanított, olyan társakkal, mint Favl Frigyes, Mollav Károly, dr. Szőnyi Pál, Vadászi Bertalan és Vincellér Vilmos. 1944-ben híviáik be katonának. 1945-ben fogságba esett. Szabadulása után a Balatonhenyén tartózkodó családjához utazott, majd a kellemetlen hírek ellenére utaztak haza, Salgótarjánba. Két gyermekkel, néhány bőrönddel, és megérkeztek koldu&szegényen. Útközben ugyanis kirabolták őket. Szerencsére Örsi Károly kollégája és családja befogadta Győrffy- éket. Szükséglakást, majd 1949-ben lakást kaptak, s itt élnek ma is az Úttörők útján. A 45-ös tanévet a gimnáziumban kezdi, majd a Rákóczi úti iskolában tanít. Kmettv Ferenc 1950-ben hívta vissza az egy évvel később Madách nevét felvevő állami gimnáziumba: itt tanított nyugdíjazásáig. 1965-ig biológiát, földrajzot és művészettörténetet. Szívesen tartott biológiaórát a természetben. E tantárgyból sok egyetemi előkészítőt vezetett leendő orvosoknak, hogy sikeresen, azt jelzi: felesége nemrég 21 kiváló orvostanítványát számolta össze. Az osztálykirándulásokat rendszeresen felhasználta a földrajzi és művésze ttörtén ati ismeretek elmélyítésére. Jeles természetjáró volt. Talált olyan ásványt, felfedezett olyan növényt, amelyeknek a Káli-medencében még nem bukkantak a nyomára. Huszonegy tanulmányt írt. Jelentősebbeknek a következőket tartja: A jurtától a kupoláig (megjelent külföldön), Konkrét beszédzenei kutatási módszer (15 oldalra rövidítve megjelent 1984-ben a Nógrádi Művelődésben), Sárkány védi kapunkat (néprajz), A ma- gyár' itulipártmotívum néprajzi jelentősége. A beszédzenei kutatás mellett legkedvesebb tanulmánya: A nyelvi összefüggések variációs re'ndszere (a rokcmnyelvek kutatására). Büszkén mutatja Ki- szely professzor i levelét, aki figyelemre méltónak tartja a tanulmányt és jelezte, hogy magával viszi az MTA újguriai (Kína) expedíciójára. Győrffy Dezső Kosztolányival együtt vallja: „Csak a nyelvvel nem lehet soha jóllakni, csak attól netn kaphatunk soha csömört, csak azt fogadjuk magunkba korlátlanul úgy, hogy minden szemer- jét azonnal vérré változtatjuk. Június elején a pedagógusnapon — bár szerinte a természet érdemli meg, — vette át a gyémántdiplomát. Miskolczy István stvái^^ Elmésségek Azelőtt beleverték az emberek fejébe: kétszer kettő hat. Túl nehéz lett volna egyszerűen megmondani nekik az egész igazságot. Így most azt mondják: kétszer kettő öt(Slawomir Mrozék) ☆ Sok minden rosszat lehet mondani a halálra. De nem kell miatta az ágyat elhagyni. (Kingley Amis) ☆ Ügy kell berendezkedni, hogy a cél elébe jöjjön az embernek. (Theodor Fontane) ☆ Az első szerelem ígéret, amelyet mások fognak valóra váltani. (Senta Berger) ☆ Az udvariasság olyan, mint a légpárna: lehet, hogy nincs benne semmi, de enyhíti az élet folyamának megrázkódtatásait. (Schopenhauer) ☆ Ha a ráncokat a nevetés okozza, legalább valami hasznuk van. (Elsie Attenhofen) Zebraséta három lábon, avagy: „Veled is megtörténhet egyszer...” Az orvos szemével Közös imádság (Bábel felvétele) Segítség a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében A cukoranyagcsere egyensúlyban tartása a szövődmények megelőzése szempontjából fontos. Mind ez idáig nincs jobb módszer, vagy gyógyszer, mint a normális vércurkörszint biztosítása. Az injekciózás megköny- nyítésére rendelkezésre állnak az egyszer használatos fecskendők, tűk. Ezeket, ha használat után azonnal visz- szahelyezzük a védőfóliába, illetve kupakba, elég kétnaponta cserélni. Van automata insulinbelövő készülék (Pelinol névre hallgat), hasonló a csökkentlátók számára a Libertás nevű készülék. Mindezeket a köz- gvógyellátott, rossz anyagi helyzetű betegek ingyen is megkaphatják. A labilis, naponta többszöri insulinra szoruló fiatalkorú cukorbetegek, akiknek sokszor kell változtatni insulin adagján, egvéni vércukor- szintmérő készüléket kaphatnak- így saját maguk bármikor megmérhetik ,a vércukorszi.nltjüiket az ujjhegy megszúrásával nyert vérből. így a napi elfoglaltságnak életmódnak megfelelően saját maguk is vál- tozftathatják i-nsuJiinadagju- kat. Úgy kell berendezkedni, hogy ezzel a betegséggel több évtizedig együtt kell élni, és ha a szabályokat már sikerült megszokni, nem betegség lesz, hanem állapot, amelyben a cukorbeteg csak az életmódjában különbözik az egészségestől. Ha sokáig nincs rendben a vércukorszint, sajnos az amúgyis gyakori betegségek rizikója megnövekszik. Elsősorban a szív- és érrendszeri szövődmények, szívinfarktus, érelmeszesedések, a szív, agy, vese, láb ereiben. Sajnos gyakori a szem ideghártyájának károsodása, a szemfenékj bevérzés. Szövődmény lehet az idegrostok elfajulása,1 a ' máj" élzsíroso- dása. Mindezeket korán kell megelőzni a pontos diétával, vagy ha kell, akár többszöri insuilíi'nadással is mert hra már kialakultak, csak toldozni, toldozni lehet, de teljesen helyrehozni nem 'mindig sikerül. Az egyéb í izikóitényezők kiiktatása is fontos (dohányzás, szeszesital-fogy asz- tás, dnagas vérnyomás). A láb érszűkülete esetén nagyon gondos lábápolás szükséges. A körömvágás óvatosan történjék, égéstől. fogyástól. sérüléstől óvjuk a lábat! Ha érműtét szükséges, az orvosok javasolják, ne várjuk meg amíg elké- kül, elhal a végtag. Látásromlás esetén ne halogassuk a szemészeti vizsgálatot! A cukorbetegeket a körzeti vagy üzemorvosok nyilvántartják,. és rçndszere- sen ellenőrzik, vagy ellenőrző vizsgálatokra küldik. Akivel ez nem történt meg, ne törődjön vele. ne várja a hívást, hanem saját maga jelentkezzen bizalommal kezelőorvosánál. aki ha szükséges a megfelelő szakvizsgálatokra, esetleg a cukorbeteg-szakrendelésre, vagy kórházba -küldi. Am csodát nem várhatunk ha nem tartjuk be a sokat emlegetett diétát. Akinek ezzel valami gondja van, a diétás tanácsadást is felkeresheti a rendelőintézetben. Az egészséges diéta sajnos egvre drágább. Legtöbbször ez a fő gond. A 70 év feletti cukorbetegek 100 forint invugdíj-kiegészítést kaptak. bizortv ez nagvon kevés. Ezért természetesen a diéta és a7- életmód kérdése nem csak egészségügyi prob- - léma. Ebben az élelmiszergyárak sokat tehetnének. Az idősek életszínvonalának növeléséhez az egészségügyi dolgozók munkája és jó akarata már kevés.' Dr. Sasváry Erzsébet belgyógyász főorvos Irataimat, feljegyzéseimet rendezgetve, jó ötven évvel ezelőtti anyagok kerültek elő a doboz mélyéről. Köztük iskolai papírok, katonaidőm jegyzetei és más hasonlók, így például Jászberényben töltött katonaidőmből. Engem sorsom kerékpáros alakulathoz, tíz hónapos kiképzési, időre az említett városba vezetett. Részletekbe nem bocsátkozom, de minden jót-rosszat figyelembe véve, ifjonti korom egyik legkellemesebb szakaszát éltem itt- A tiszti iskolán — századparancsnoki engedéllyel! — még lapot is szerkesztettünk! Száz példányban sokszorosítottuk, fele az egység tagjaihoz jutott, 15—20 példány a tisztikaré volt, a többit a velünk valamiféle kapcsolatban állott városi „civilek” kapkodták szét. Osztálybeli közvélemény-kutatás után kapta címét: Baka Magazin! Jegyzeteim közül előkerült egy kéziratmaradék: a megjelentetni szándékozott „Katonai lexikon” szövege lett volna. Sajnos azonban valaki, vagy valakik nem fejezték be, így hát meg sem jelent. Ebből az alapos félmunkából idézek néhány „fontos” definíciót. BAKANCS: Olyan tyúkszemnevelő kincstári eszköz, amelynek viselése egyenlő a spanyolcsizmáéval. Miért hasznos a díszlépés? CSUKLÓ: Egyike a leg- kiállhatatlanabb kar- és lábmozgatások összevisszaságának, amelyben a legfőbb tényező a karabély lökdö- sése és nyújtott karral félóráig való tartása. D1SZLÉPÊS: Szigorú mérnöki alakzatban összeállt katonák talajjavító tevékenysége. amit kincstári lábbelikbe bújtatott végtagok erőteljes földhöz csap- dosásával hajtanak végre- Ha netán nem a megkívánt minőségűre sikerül, hasra- fekvések sorozatával egészítik ki a műveletet. ÉBRESZTŐ: Éjszakai pihenés befejezését jelző kürtszó, amely teljesen fölöslegesen lett rendszeresítve, mert az ügyeletes már egy órával előbb úgyis kiugrasztotta az alvókat. TAKARODÓ: Ugyancsak feleslegessé lett kürtszó, amelynek hangjára a katonának joga és kötelessége lenne ágyba bújni, ha az ügyeletes szakaszparancsnok órákon át nem kínozná a szobarend gyakoroltatásával. KANTIN : Olyan mennyország, ahol a kiszorított kedélyesség egyenes arányban áll a katona erszényének súlyával. ÉLESLÖVÉSZET: Komolyságát a puska elsütésekor kapott pofon és a találati. valószínűség nulla volta jelzi, valamint ama izgalom, amellyel a derék újoncok ilyenkor tömegesen rohamozzák meg azt a széket, amit az árnyékban szoktak elhelyezni. KERÉKPÁR: Más néven egyenbillengetési kördup- lány. amelynek legjobb helye az őrmester szerint a katona nyakában van. Egyébként a legszörnyűbb alkotmány, amit kizárólag a kerékpáros katonák kínzására találtak felKIHALLGATÁS: Olyan pokol, ahol a vezényszavak és a káromkodások a villanyütés erejével zuhognak a katona feje körül, és ahonnan csak egyetlen út vezet a szabadulás felé: a fogda. ŐRMESTER: Olyan gyomor, mely folyton éhez és folyton kiabál. A mi őrmesterünk bakancsa lenyúzott önkéntesek bőréből készült szeme dühében félméternyire is ki tud ugrani a helyéből és ilyenkor parázson izzott vasvillához hasonlít. Vertich József Az oldalt összeállította: Sulyok László
