Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-21 / 276. szám

2 1989. NOVEMBER 21.. KEDD /NÓGRÁD Ulest tartott a Minisztertanács A Miniszertanács hétfői, soron kívüli üléséről Baj­nok Zsolt, megbízott kor­mányszóvivő az alábbi tá­jékoztatást adta: Németh Miklós beszámolt Helmut Kohllal, az NSZK szövetségi kancellárjával folytatott '^tárgyalásáról. A Minisztertanács tekin­tettel arra a fontos szerep­re, amelyet a kialakuló de­mokratikus többpártrend­szerbe való békés átmenet­ben a Magyar Televízió és a Magyar Rádió játszik, el­határozta e nemzeti intéz­mények vezetési szerkeze­tének megváltoztatását. Megszünteti a pártállami „formából még megmaradt irányítási gyakorlatot. Ezt kívánták a politikai egyez­tető tárgyalások résztvevői és ez következik a Magyar Köztársaság alkotmányából, valamint az Országgyűlés által elfogadott sarkalatos törvényekből. Ennek meg­felelően a kormány a tele­vízió és a rádió felügyele­tét a pártok, társadalmi szer­vezetek. egyházak, a tudo­mány és a szellemi élet kép­viselőiből kinevezett Fel­ügyelő Bizottságra bízza. A Felügyelő Bizottság felada­ta a két legfontosabb nem­zeti tömegközlési eszköz munkájának általános fel­ügyelete, szervezetüknek a nemzeti közlési követelmé­nyek szerinti alakítása és az első számú vezető kineve­zése. Fő cél: az állampolgárok hiteles független tájékozta­tása. A Minisztertanács elnöke a Felügyelő Bizottság mun­kájának összehangolására koordinátornak kinevezi Kő­halmi Ferencet. A Felügyelő Bizottság megbízatása az országgyűlési választások után létrehozandó kormány megalakulásáig tart. Ezzel a határozattal meg­szűnik az államminiszter sajtót és tájékoztatást fel­ügyelő feladata. A Magyar Hírlap és a Magyar Távira­ti Iroda kormányzati fel­ügyeletét a művelődési mi­niszter látja el. A Minisztertanács elfo­gadta a vezető állami tiszt­ségviselők, valamint az or­szággyűlési képviselők mun­kadíjáról szóló törvényja­vaslatot. A kormány megtárgyalta az államháztartási törvény­javaslatot, a készülő új tör­vény szétválasztja az álla­mi közhatalmi és köztulaj­donosi funkciókat. Végül a kormány átte­kintette az Országgyűlés no­vemberi ülésszakának té­maköreit. Megvitatta a bi­zottsági üléseken elhangzott észrevételeket. indítványo­kat. (MTI) Kibővített ülés Salgótarjánban (folytatás az 1. oldalról.) gás. Ezen a héten megala­kul a Beszterce-lakótelepen is egy alapszervezet. A ta­gók gyarapítását szem előtt tartva szervez a városi szervezet tagtoborzóval egy­bekötött MSZP-fesztivált, november 22-től 25-Sig. ichv Péter tájékoztató- I" második részében a párt­értekezlettel kapcsolatos el­képzeléseket ismertette. Az elképzelések szerint erre az eseményre minden párttagot meghívnak. A legalkalma­sabb időpont december kö­zepe lenne, hiszen sürget az idő. A napirendi pontok az alábbiak lennének: tájékoz- . tató, a kongresszus óta vég­zett munkáról, változások­ról, valamint meghatároz­nák a párt szervezeti fel­építését, tisztségviselőket választanának. Magyarán, választani kellene egy olyan pártelinökségeit, amelyre ké­sőbb a választmány épülhet. Végül az előterjesztő javas­latot tett a jelölőbizottság személyi összetételére, ndajd kijelentette, hogy új arcok kellenek. Ezért Füzesi Ist­vánnal egyetemben kérte, őket ne vegyék számításba a vezetésben. A munkában viszont örömmel részt vesz­nek. A beszámoló után élénk villa kerekedett. Több idő­pont felvetődött a városi pártértakezlet összehívására. Végül egyhangúlag elfogad­ta a testület: december 11- én délután négy órára ösz- szehívják a városi pártérte­kezletet. Az intézőbizottság állást foglalt abban is, hogy a párttagság válasszon el­nökséget, s az. értekezleten ne legyen protokollelnök- ség, de legyen levezető el­nök. Az MSZP tagjai személyi javaslataikat eljuttathatják a jelölőbizottság elnökéhez, Csík Pálhoz, és a jelölőbi­zottság többi tagjához is. De akár közvetlenül a párt­értekezleten is tehetnek ja­vaslatokat. Az ideiglenes in­tézőbizottság kialakította ál­láspontját a december 26-i választással kapcsolatban. Az első pontra egyértelmű­en NEM a válasz, a másik háromra pedig mindenki saját lelkiismerete szerint szavazhat.. A kibővített ülésen oly­kor megbotlott a párttagok nyelve — MSZP helyett MSZMP-t mondtak. A vitá­ban néha érezhető volt a régi beidegződés. Sokan szóltak hozzá, ám nem min­denki mondott újat. Hallot­tunk frappáns megfogalma­zásokat is. összességében al­kotó vitában vehettek részt a jelen levők. KISZÖV-küldöttközgyűlés Zavar a fejekben (Folytatás az 1. oldalról.) keznek az MSZP-be. meg­gondolják, s maradnak az MSZMP-ben. — Igen ám, de a parla­ment döntése értelmében az üzemekből ki kell vonuljon a párt.-. — A politika mindig jelen volt az üzemekben. Ezután is ott*lesz, csak másképp je­lenik meg. Nem párt, ha­nem szervezetként... A szak- szervezet térnyerését jelzi, hogy már odafigyelnek a középvezetőkre is. Ez a kö­zösség ami a pártszerveze­tekben kialakult — szándé­kaink szerint — továbbra is megmarad. Igaz, nem a vál­lalaton belül tartjuk majd az összejöveteleinket, hanem lakótelepen, például egv művelődési házban. Én ugyanis nem értek egyet azzal, hogy mindenki oda menjen, ahol lakik. Azért mert ha egy ceredi dolgozó, aki párttag, mire haza bu- szozik, már nem valószínű, hogy párttaggyűlésre a falu­jában is elmenne. Sok még a bizonytalanság. Ezt pél­dázza a közelgő népszava­zás körül kialakult vita is. Én azt vallom: ez a népsza­vazás felgyorsítja a változás lelassult folyamatát. — Miként vélekednek a munkába járók arról hogy a párt jelképe, a vörös csil­lag még a helyén van..-? — Nem foglalkoznak vele. Hőbb-utóbb biztos levesz­szük. (gigr) (Folytatás az 1. oldalról.) szorító helytelen állásfogla­lásával sem. Kijelentik, hogy a szövet­kezeti tulajdon, magántulaj­don, amélyet a közösségek működtetnek, többnyire sa­ját munkájuk révén. A vár­ható kilátások felsorolása után, az előadó utalt arra, hogy előtérbe kell helyezni megyénkben a feldolgozó- ipari tevékenységeket, a hát­téripari termelést. Alapjai­ban át kell gondolni a jö­vőt, a szolgáltatásban és a népművészetben. A megol­dásokhoz kérni kell a helyi tanácsok miaxiimális segítsé­gét. A‘ fentiek sikeres meg­valósítása az eddiginél lé­nyegesen magasabb techno­lógiát, gyors és megbízható piaci információit, szakmai felikészültséget kíván. Szóba kerüilt, hogy az új társasági törvény milyen kihívást jelent a mozgalom számára és miként reagál* janak rá. A küldöttgyűlés elfogadta, hogy támogatják azokat az intézkedéseket, amelyek az ország gazdasá­gi összeomlásának elhárítá­sára elkerülhetetlenék, de csak akikor, ha azok nem rögtönzöttek, hanem kiszá­míthatók és korrektek. Ez azt is jelenti, hogy a ver­senysemlegesség alapelv, melynek megvalósítása meg­kívánja a bürokratikus irá­nyítás eltörlését. A kongresszusi vitaanyag­ban megfogalmazott szabá­lyozó rendszerbeli változta­tásokkal egyetértenek,, bár a jelenlegi helyzetben jelen­tős részük utópisztikusnak tűnik. Járható és célszerű az új vállalkozások adó­kedvezménye, a korszerű beruházások áfa-összegének azonnali vissza igényelhe- tőssége, a pénzhiány felol­dása, a kamatok csökkenté­se, az alapvető lakossági szolgáltatásoknál pedig az elvonások fokozatosságának megvalósítása. A létszám- és bérgazdálkodásban a tel­jes liberalizációt támogat­ják, ami nagyobb önállósá­got, de nagyobb felelősséget is jelent. Végül a KISZÖV konkrét segítségének mikéntjéről tá­jékoztatta az előadó a kül- d öitközgy ülést. A beszámolót követő vita az alábbi főbb kérdések kö­ré csoportosult. A küldött- közgyűlés és a kongresszus a sarkalatos kérdésekkel foglalkozzék. A KIOSZ, KISZÖV számoljon el a tag­ság vagyonával, a szövetke­zeti törvény keretjellegű le­gyen és tükrözze az ipari szövetkezetek sajátosságait. Olyan érdekvédelemre van szükség, amely kizárólag a tagság érdekeit képviseli, mind az országon belül, mitnd a külső kapcsolatok­ban, csak a tagságnak le­gyen felelős, olyan szolgál­tatásokat biztosítson, ame­lyek a szövetkezetek fejlesz­tését, a tagság gyarapodá­sát szolgálják, vagyis ne egy szervezet hanem a szö­vetkezeti mozgalom szerves része legyen. A küldöttgyűlés elfogadta a szervezeti és működési sza­bályzat módosítását, majd egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. V. K. Pocskondiázhassál nem futunk előbbre... Vajon ki(k)nek áll érdekében dr. Szilágyi Tibor képviselő lejáratása? Szerkesztőségünket nap mint nap keresik fel telefonon, levélben, de személyesen is megyénk állampolgárai. A mi­nap dr. Szilágyi Tibor, a Salgótarjáni öblösüveggyár szo­ciális igazgatója, a megyeszékhely egyik országgyűlési képviselője kopogtatott be hozzánk. Ezúttal nem látogató­ként jött, hanem panaszosként. Az utóbbi időben támadás érte a „közvélemény” részéről, bírálták képviselőként. Kérte, hogy lapunk hasábjain, mint a térség legfontosabb tömegtájékoztatási eszközén keresztül, szólhasson az „ügye” érdekében. — A képviselőséget „örö­költem". Választóimat, mindössze a ciklus felétől képviselem. Induló voltam, de nem lettem befutó. Ez a tény mind a mai napig végigkísér. S előnyt egyér­telműen nem jelent, még akkor sem, ha mindössze néhány ponttal maradtam el a győzelemtől. Sokat tapasztalt politikusra adta a választókerület lakossága akkor a szavazatát. Ö Bu­dapestről képviselte válasz­tópolgárait. Szomorú, hogy halála tette lehetővé szá­momra a képviselőség el­nyerését. — Azóta igyekszem lehe­tőségeimen belül megőrizni mindazok bizalmát, akik már akkor is rám szavaz­tak, és megszerezni mind­azok támogatását, akik ak­kor bennem esetleg kétel­kedtek. Tény, hogy az el­múlt időszak több szem­pontból számomra kedve­zőtlen volt. A társadalmi közérzet romlott. Nehe­zebbé vált az emberek meg­élhetése és így a politizá­lás is. Népszerű intézkedé­sek meghozatalában alig vehettem részt. Elsősorban a kis, de mindenki számára személyes ügyeknek az in­tézését tudtam felvállalni. Ez nem látványos szereplés, de örömmel töltött el, ha választópolgáraimnak se­gítségére lehettem. — Ennek ellenére, mégis támadnak. Leginkább a munkahelyem. Egyik dolgo­zónk kezdett ki nyílt le­vélben, s mi több, legutóbb fel is szólított, hogy mond­jak le. A gyárral együtt én is „divatba jöttem” a Tar­jám Tükörnél. De lám, oda­figyelnek! Tény, hogy a gyár „sikerei”, a munkahe­lyi légkör ma nem kedvez a képviselőségnek sem. In­tézkedési, döntési lehetősé­geim nagyon korlátozottak. Az öblösüveggyárban nincs kellő rangja a vezetésnek, laz a látszat kezd kialakul­ni, hogy néhány munkakör fölösleges. Ezért is célsze­rűbb a „főállású” képvise­lőség. — Számomra természe­tes, hogy általában nem hangoskodnak, akik közreműködésemre számí­tottak, akiknek segítettem. Mindig hangosabbak azok, akik így vagy úgy elége­detlenek. Joga van min­denkinek, hogy véleményt mondjon képviselőjéről. Nem én vagyok az egyedüli képviselő, akit felszólítottak lemondásra. Ezutás is lesz­nek ilyenek. Mi képviselők „kiszolgáltatottabbak” is vagyunk, hiszen három­irányú nyomás nehezedik ránk, úgy kell helytállnun.k. — Igenis, vannak orszá­gos problémák, amelyekkel foglalkoznunk kell, vannak hazánkat, egyben jövőnket érintő sorsdöntő kérdések, amelyekben felelőséggel döntenünk kell. Létezik az állampolgár véleménye és érdeke, amelyet meggyő­ződéssel vállalunk. Termé­szetesen jelen van saját meggyőződésünk a jövőben is, megmérhető lelkiismere­tűnk. — Nem könnyű össze­fogni, összehangolni ezeket, már csak azért sem, mert ma még nem vagyunk „hi­vatásos", „függetlenített” politikusok. Helyt kell áll­munk munkahelyünkön, i beosztásunkban, a közvé­lemény előtt, akik ’közül sokan nem tudják, hogy az állam távollétünket, a mun­kaadónak megtéríti. — Ami a Tarján! Tükör vállalkozását illeti, ez belső ügyük, nem rám tartozik. Ök tudják, hogy nekik mi árt és mi használ. — Nem jutunk előbbre, ha pocskondiázzuk egy­mást, ha az együttműködés helyett a szembenállást keressük. Képviselősége­met eddig is, ezután is szolgálatnak tekintem. Ma nagy a tét. A nemzet sorsa és a kisember boldogulása elválaszthatatlan. Mielőbb be kellene látnunk ezt, mert úgy gondolom, nem jó irányba megyünk. — Politikai kultúránk ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Az egyol­dalú mutogatás, a kritika ma népszerűségnek örvend, de mint minden egyolda­lúság, ez is nagyon ká­ros. Bíráljuk egymást. de vegyünk is részt a felada­tok és célok megvalósítá" sában, vállaljuk a jobbító cselekvést! — Mindemellett megfor­dult a fejemben, hogy nem vállalom tovább a képvi­selőséget, bármilyen meg­tisztelő is. Nem azért, mert választóimban csalódtam, hiszen elsősorban nem vá­lasztóim s a pártok kifogá­solják -működésemet, csu­pán egyetlen személy, aki a gyárban dolgozik. — ötvenkét éves vagyok, szívesen átadom politikai ta­pasztalataimat — amennyi­ben igénylik —. egy fiata- labbnak, aki talán jobban tűrné a mostani „kiszol­gáltatottságot”, hiszen min­denki kedvére nagyon ne­héz tenni. .Mindig is lesz­ek elégedetlenek, igazság­talanak. De ha eddigi mun­kám és magatartásom alap­ján mégis jelölnek, a biza­lommal élnem kell. A dön­tést rábízom azokra, akik jogosultak a választásra. Dr. Szilágyi Tibor Kinek rossz a memóriája? Nem óhajtok hosszasan értekezni a NÖGRÄD 1989. november 17-i számában megjelent „Hogyan kért időt az MSZP?” című írásról, ám néhány meg­jegyzésre az olvasók ponto­sabb tájékoztatása érde­kében szükség van. O Az MSZP, az adott esetben akkor jár el tisztességen, ha képviselője a megbeszélt időpontban megjelenve közli, hogy mi­ért és meddig kér halasz­tást, mert néhány perc „feláldozása”, a tárgyaló- partnerek valamelyes meg­becsülését is jelenti. Ez a jelenlét azért sem ártott volna, mert a Magyar De­mokrata Fórummal, annak képviselőjével, senki sem beszélt, hiszen. üzenetet hagyni, mint esetemben is történt, nem azonos a köz­vetlen érintkezéssel. Arról már nem is beszélvej hogy a körtelefon lebonyolítója, az SZDSZ megbízottjának az MDF beleegyezéséről beszélt, holott erről a mon­dottak okán szó sem lehe­tett. Furcsa, de eléggé ismert módszer. Azt írja BoLdvai László, hogy „A tár­gyalások eddigi fordulói során véleményünk sze­rint — a kölcsönös tájékoz­tatáson túl — semmilyen közös álláspont sem került elfogadásra...” Erről csak ennyit: Ha Boldvai László csak egyszer is jelenlétével tiszteli meg a fárgyaláso­A NO(iRAI) sajtószolgálati közleménye kát, talán jobban tudja, hogy ki miben egyezett meg, s tudná, hogy bizony született közös álláspont. Persze, amennyiben elfo­gadjuk, hogy a petíciót be­nyújtó négy szervezet kép­viselője, valamint a tár­gyalásoknak helyet adó. s az azokon elnöklő megyei tanács elnöke, továbbá a NÓGRÁD megbízott fő- szerkesztője egyaránt rosz- szul emlékszik a történtek­re, nem beszélve a megyei tanács elnöke által készített feljegyzésekről, akkor egé­szen bizonyos, hogy Boldvai László szavai a hitelesek. Így azonban, aligha két­séges, hogy kinek rossz a memóriája. Speidl Zoltán MDF Oktatási célokat szolgáljon a pártház! A Rétság Városi Népfront­bizottság a november 14-i ülésén állást foglalt a taná­csi kezelésbe kerülő volt MSZMP-székház további sorsáról, valamint a novem­ber 26-i népszavazásról. A bizottság a városi nép- frontértékezleten elfogadott programjában foglaltaknak megfelelően ajánlja a vá­rosi tanácsnak, hogy a volt MSZMP-székházat kizáró­lagosan általános vagy kö­zépfokú tanintézeti célokra hasznosítsa. Tűrhetetlen és elfogadha­tatlan helyzetnek tartjuk, hogy a művelődési házban és más szükségtanteremben történjen gyermekeink ok­tatása. Kulturált és a kor színvonalának megfelelő kö­rülmények szükségesek ah­hoz, hogy gyermekeink egyenlő eséllyel indulhassa­nak az életbe. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága azt javasol­ja a lakosságnak, hogy no­vember 26-án a háromolda­lú politikai egyeztető tár­gyalásokon aláírt megálla­podást betartva mondjon nemet a közrtársasági elnök­választás elhalasztására. A köztársasági elnök sze­mélye ne a pártok egyezke­désétől, hanem a nép aka­ratától függjön! Döntsön a nép a köztár­sasági elnökről ! Hazafias N®pfr<fnt városi bizottsága, Rétsáfc

Next

/
Thumbnails
Contents