Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-21 / 276. szám
2 1989. NOVEMBER 21.. KEDD /NÓGRÁD Ulest tartott a Minisztertanács A Miniszertanács hétfői, soron kívüli üléséről Bajnok Zsolt, megbízott kormányszóvivő az alábbi tájékoztatást adta: Németh Miklós beszámolt Helmut Kohllal, az NSZK szövetségi kancellárjával folytatott '^tárgyalásáról. A Minisztertanács tekintettel arra a fontos szerepre, amelyet a kialakuló demokratikus többpártrendszerbe való békés átmenetben a Magyar Televízió és a Magyar Rádió játszik, elhatározta e nemzeti intézmények vezetési szerkezetének megváltoztatását. Megszünteti a pártállami „formából még megmaradt irányítási gyakorlatot. Ezt kívánták a politikai egyeztető tárgyalások résztvevői és ez következik a Magyar Köztársaság alkotmányából, valamint az Országgyűlés által elfogadott sarkalatos törvényekből. Ennek megfelelően a kormány a televízió és a rádió felügyeletét a pártok, társadalmi szervezetek. egyházak, a tudomány és a szellemi élet képviselőiből kinevezett Felügyelő Bizottságra bízza. A Felügyelő Bizottság feladata a két legfontosabb nemzeti tömegközlési eszköz munkájának általános felügyelete, szervezetüknek a nemzeti közlési követelmények szerinti alakítása és az első számú vezető kinevezése. Fő cél: az állampolgárok hiteles független tájékoztatása. A Minisztertanács elnöke a Felügyelő Bizottság munkájának összehangolására koordinátornak kinevezi Kőhalmi Ferencet. A Felügyelő Bizottság megbízatása az országgyűlési választások után létrehozandó kormány megalakulásáig tart. Ezzel a határozattal megszűnik az államminiszter sajtót és tájékoztatást felügyelő feladata. A Magyar Hírlap és a Magyar Távirati Iroda kormányzati felügyeletét a művelődési miniszter látja el. A Minisztertanács elfogadta a vezető állami tisztségviselők, valamint az országgyűlési képviselők munkadíjáról szóló törvényjavaslatot. A kormány megtárgyalta az államháztartási törvényjavaslatot, a készülő új törvény szétválasztja az állami közhatalmi és köztulajdonosi funkciókat. Végül a kormány áttekintette az Országgyűlés novemberi ülésszakának témaköreit. Megvitatta a bizottsági üléseken elhangzott észrevételeket. indítványokat. (MTI) Kibővített ülés Salgótarjánban (folytatás az 1. oldalról.) gás. Ezen a héten megalakul a Beszterce-lakótelepen is egy alapszervezet. A tagók gyarapítását szem előtt tartva szervez a városi szervezet tagtoborzóval egybekötött MSZP-fesztivált, november 22-től 25-Sig. ichv Péter tájékoztató- I" második részében a pártértekezlettel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Az elképzelések szerint erre az eseményre minden párttagot meghívnak. A legalkalmasabb időpont december közepe lenne, hiszen sürget az idő. A napirendi pontok az alábbiak lennének: tájékoz- . tató, a kongresszus óta végzett munkáról, változásokról, valamint meghatároznák a párt szervezeti felépítését, tisztségviselőket választanának. Magyarán, választani kellene egy olyan pártelinökségeit, amelyre később a választmány épülhet. Végül az előterjesztő javaslatot tett a jelölőbizottság személyi összetételére, ndajd kijelentette, hogy új arcok kellenek. Ezért Füzesi Istvánnal egyetemben kérte, őket ne vegyék számításba a vezetésben. A munkában viszont örömmel részt vesznek. A beszámoló után élénk villa kerekedett. Több időpont felvetődött a városi pártértakezlet összehívására. Végül egyhangúlag elfogadta a testület: december 11- én délután négy órára ösz- szehívják a városi pártértekezletet. Az intézőbizottság állást foglalt abban is, hogy a párttagság válasszon elnökséget, s az. értekezleten ne legyen protokollelnök- ség, de legyen levezető elnök. Az MSZP tagjai személyi javaslataikat eljuttathatják a jelölőbizottság elnökéhez, Csík Pálhoz, és a jelölőbizottság többi tagjához is. De akár közvetlenül a pártértekezleten is tehetnek javaslatokat. Az ideiglenes intézőbizottság kialakította álláspontját a december 26-i választással kapcsolatban. Az első pontra egyértelműen NEM a válasz, a másik háromra pedig mindenki saját lelkiismerete szerint szavazhat.. A kibővített ülésen olykor megbotlott a párttagok nyelve — MSZP helyett MSZMP-t mondtak. A vitában néha érezhető volt a régi beidegződés. Sokan szóltak hozzá, ám nem mindenki mondott újat. Hallottunk frappáns megfogalmazásokat is. összességében alkotó vitában vehettek részt a jelen levők. KISZÖV-küldöttközgyűlés Zavar a fejekben (Folytatás az 1. oldalról.) keznek az MSZP-be. meggondolják, s maradnak az MSZMP-ben. — Igen ám, de a parlament döntése értelmében az üzemekből ki kell vonuljon a párt.-. — A politika mindig jelen volt az üzemekben. Ezután is ott*lesz, csak másképp jelenik meg. Nem párt, hanem szervezetként... A szak- szervezet térnyerését jelzi, hogy már odafigyelnek a középvezetőkre is. Ez a közösség ami a pártszervezetekben kialakult — szándékaink szerint — továbbra is megmarad. Igaz, nem a vállalaton belül tartjuk majd az összejöveteleinket, hanem lakótelepen, például egv művelődési házban. Én ugyanis nem értek egyet azzal, hogy mindenki oda menjen, ahol lakik. Azért mert ha egy ceredi dolgozó, aki párttag, mire haza bu- szozik, már nem valószínű, hogy párttaggyűlésre a falujában is elmenne. Sok még a bizonytalanság. Ezt példázza a közelgő népszavazás körül kialakult vita is. Én azt vallom: ez a népszavazás felgyorsítja a változás lelassult folyamatát. — Miként vélekednek a munkába járók arról hogy a párt jelképe, a vörös csillag még a helyén van..-? — Nem foglalkoznak vele. Hőbb-utóbb biztos leveszszük. (gigr) (Folytatás az 1. oldalról.) szorító helytelen állásfoglalásával sem. Kijelentik, hogy a szövetkezeti tulajdon, magántulajdon, amélyet a közösségek működtetnek, többnyire saját munkájuk révén. A várható kilátások felsorolása után, az előadó utalt arra, hogy előtérbe kell helyezni megyénkben a feldolgozó- ipari tevékenységeket, a háttéripari termelést. Alapjaiban át kell gondolni a jövőt, a szolgáltatásban és a népművészetben. A megoldásokhoz kérni kell a helyi tanácsok miaxiimális segítségét. A‘ fentiek sikeres megvalósítása az eddiginél lényegesen magasabb technológiát, gyors és megbízható piaci információit, szakmai felikészültséget kíván. Szóba kerüilt, hogy az új társasági törvény milyen kihívást jelent a mozgalom számára és miként reagál* janak rá. A küldöttgyűlés elfogadta, hogy támogatják azokat az intézkedéseket, amelyek az ország gazdasági összeomlásának elhárítására elkerülhetetlenék, de csak akikor, ha azok nem rögtönzöttek, hanem kiszámíthatók és korrektek. Ez azt is jelenti, hogy a versenysemlegesség alapelv, melynek megvalósítása megkívánja a bürokratikus irányítás eltörlését. A kongresszusi vitaanyagban megfogalmazott szabályozó rendszerbeli változtatásokkal egyetértenek,, bár a jelenlegi helyzetben jelentős részük utópisztikusnak tűnik. Járható és célszerű az új vállalkozások adókedvezménye, a korszerű beruházások áfa-összegének azonnali vissza igényelhe- tőssége, a pénzhiány feloldása, a kamatok csökkentése, az alapvető lakossági szolgáltatásoknál pedig az elvonások fokozatosságának megvalósítása. A létszám- és bérgazdálkodásban a teljes liberalizációt támogatják, ami nagyobb önállóságot, de nagyobb felelősséget is jelent. Végül a KISZÖV konkrét segítségének mikéntjéről tájékoztatta az előadó a kül- d öitközgy ülést. A beszámolót követő vita az alábbi főbb kérdések köré csoportosult. A küldött- közgyűlés és a kongresszus a sarkalatos kérdésekkel foglalkozzék. A KIOSZ, KISZÖV számoljon el a tagság vagyonával, a szövetkezeti törvény keretjellegű legyen és tükrözze az ipari szövetkezetek sajátosságait. Olyan érdekvédelemre van szükség, amely kizárólag a tagság érdekeit képviseli, mind az országon belül, mitnd a külső kapcsolatokban, csak a tagságnak legyen felelős, olyan szolgáltatásokat biztosítson, amelyek a szövetkezetek fejlesztését, a tagság gyarapodását szolgálják, vagyis ne egy szervezet hanem a szövetkezeti mozgalom szerves része legyen. A küldöttgyűlés elfogadta a szervezeti és működési szabályzat módosítását, majd egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. V. K. Pocskondiázhassál nem futunk előbbre... Vajon ki(k)nek áll érdekében dr. Szilágyi Tibor képviselő lejáratása? Szerkesztőségünket nap mint nap keresik fel telefonon, levélben, de személyesen is megyénk állampolgárai. A minap dr. Szilágyi Tibor, a Salgótarjáni öblösüveggyár szociális igazgatója, a megyeszékhely egyik országgyűlési képviselője kopogtatott be hozzánk. Ezúttal nem látogatóként jött, hanem panaszosként. Az utóbbi időben támadás érte a „közvélemény” részéről, bírálták képviselőként. Kérte, hogy lapunk hasábjain, mint a térség legfontosabb tömegtájékoztatási eszközén keresztül, szólhasson az „ügye” érdekében. — A képviselőséget „örököltem". Választóimat, mindössze a ciklus felétől képviselem. Induló voltam, de nem lettem befutó. Ez a tény mind a mai napig végigkísér. S előnyt egyértelműen nem jelent, még akkor sem, ha mindössze néhány ponttal maradtam el a győzelemtől. Sokat tapasztalt politikusra adta a választókerület lakossága akkor a szavazatát. Ö Budapestről képviselte választópolgárait. Szomorú, hogy halála tette lehetővé számomra a képviselőség elnyerését. — Azóta igyekszem lehetőségeimen belül megőrizni mindazok bizalmát, akik már akkor is rám szavaztak, és megszerezni mindazok támogatását, akik akkor bennem esetleg kételkedtek. Tény, hogy az elmúlt időszak több szempontból számomra kedvezőtlen volt. A társadalmi közérzet romlott. Nehezebbé vált az emberek megélhetése és így a politizálás is. Népszerű intézkedések meghozatalában alig vehettem részt. Elsősorban a kis, de mindenki számára személyes ügyeknek az intézését tudtam felvállalni. Ez nem látványos szereplés, de örömmel töltött el, ha választópolgáraimnak segítségére lehettem. — Ennek ellenére, mégis támadnak. Leginkább a munkahelyem. Egyik dolgozónk kezdett ki nyílt levélben, s mi több, legutóbb fel is szólított, hogy mondjak le. A gyárral együtt én is „divatba jöttem” a Tarjám Tükörnél. De lám, odafigyelnek! Tény, hogy a gyár „sikerei”, a munkahelyi légkör ma nem kedvez a képviselőségnek sem. Intézkedési, döntési lehetőségeim nagyon korlátozottak. Az öblösüveggyárban nincs kellő rangja a vezetésnek, laz a látszat kezd kialakulni, hogy néhány munkakör fölösleges. Ezért is célszerűbb a „főállású” képviselőség. — Számomra természetes, hogy általában nem hangoskodnak, akik közreműködésemre számítottak, akiknek segítettem. Mindig hangosabbak azok, akik így vagy úgy elégedetlenek. Joga van mindenkinek, hogy véleményt mondjon képviselőjéről. Nem én vagyok az egyedüli képviselő, akit felszólítottak lemondásra. Ezutás is lesznek ilyenek. Mi képviselők „kiszolgáltatottabbak” is vagyunk, hiszen háromirányú nyomás nehezedik ránk, úgy kell helytállnun.k. — Igenis, vannak országos problémák, amelyekkel foglalkoznunk kell, vannak hazánkat, egyben jövőnket érintő sorsdöntő kérdések, amelyekben felelőséggel döntenünk kell. Létezik az állampolgár véleménye és érdeke, amelyet meggyőződéssel vállalunk. Természetesen jelen van saját meggyőződésünk a jövőben is, megmérhető lelkiismeretűnk. — Nem könnyű összefogni, összehangolni ezeket, már csak azért sem, mert ma még nem vagyunk „hivatásos", „függetlenített” politikusok. Helyt kell állmunk munkahelyünkön, i beosztásunkban, a közvélemény előtt, akik ’közül sokan nem tudják, hogy az állam távollétünket, a munkaadónak megtéríti. — Ami a Tarján! Tükör vállalkozását illeti, ez belső ügyük, nem rám tartozik. Ök tudják, hogy nekik mi árt és mi használ. — Nem jutunk előbbre, ha pocskondiázzuk egymást, ha az együttműködés helyett a szembenállást keressük. Képviselőségemet eddig is, ezután is szolgálatnak tekintem. Ma nagy a tét. A nemzet sorsa és a kisember boldogulása elválaszthatatlan. Mielőbb be kellene látnunk ezt, mert úgy gondolom, nem jó irányba megyünk. — Politikai kultúránk ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Az egyoldalú mutogatás, a kritika ma népszerűségnek örvend, de mint minden egyoldalúság, ez is nagyon káros. Bíráljuk egymást. de vegyünk is részt a feladatok és célok megvalósítá" sában, vállaljuk a jobbító cselekvést! — Mindemellett megfordult a fejemben, hogy nem vállalom tovább a képviselőséget, bármilyen megtisztelő is. Nem azért, mert választóimban csalódtam, hiszen elsősorban nem választóim s a pártok kifogásolják -működésemet, csupán egyetlen személy, aki a gyárban dolgozik. — ötvenkét éves vagyok, szívesen átadom politikai tapasztalataimat — amennyiben igénylik —. egy fiata- labbnak, aki talán jobban tűrné a mostani „kiszolgáltatottságot”, hiszen mindenki kedvére nagyon nehéz tenni. .Mindig is leszek elégedetlenek, igazságtalanak. De ha eddigi munkám és magatartásom alapján mégis jelölnek, a bizalommal élnem kell. A döntést rábízom azokra, akik jogosultak a választásra. Dr. Szilágyi Tibor Kinek rossz a memóriája? Nem óhajtok hosszasan értekezni a NÖGRÄD 1989. november 17-i számában megjelent „Hogyan kért időt az MSZP?” című írásról, ám néhány megjegyzésre az olvasók pontosabb tájékoztatása érdekében szükség van. O Az MSZP, az adott esetben akkor jár el tisztességen, ha képviselője a megbeszélt időpontban megjelenve közli, hogy miért és meddig kér halasztást, mert néhány perc „feláldozása”, a tárgyaló- partnerek valamelyes megbecsülését is jelenti. Ez a jelenlét azért sem ártott volna, mert a Magyar Demokrata Fórummal, annak képviselőjével, senki sem beszélt, hiszen. üzenetet hagyni, mint esetemben is történt, nem azonos a közvetlen érintkezéssel. Arról már nem is beszélvej hogy a körtelefon lebonyolítója, az SZDSZ megbízottjának az MDF beleegyezéséről beszélt, holott erről a mondottak okán szó sem lehetett. Furcsa, de eléggé ismert módszer. Azt írja BoLdvai László, hogy „A tárgyalások eddigi fordulói során véleményünk szerint — a kölcsönös tájékoztatáson túl — semmilyen közös álláspont sem került elfogadásra...” Erről csak ennyit: Ha Boldvai László csak egyszer is jelenlétével tiszteli meg a fárgyalásoA NO(iRAI) sajtószolgálati közleménye kát, talán jobban tudja, hogy ki miben egyezett meg, s tudná, hogy bizony született közös álláspont. Persze, amennyiben elfogadjuk, hogy a petíciót benyújtó négy szervezet képviselője, valamint a tárgyalásoknak helyet adó. s az azokon elnöklő megyei tanács elnöke, továbbá a NÓGRÁD megbízott fő- szerkesztője egyaránt rosz- szul emlékszik a történtekre, nem beszélve a megyei tanács elnöke által készített feljegyzésekről, akkor egészen bizonyos, hogy Boldvai László szavai a hitelesek. Így azonban, aligha kétséges, hogy kinek rossz a memóriája. Speidl Zoltán MDF Oktatási célokat szolgáljon a pártház! A Rétság Városi Népfrontbizottság a november 14-i ülésén állást foglalt a tanácsi kezelésbe kerülő volt MSZMP-székház további sorsáról, valamint a november 26-i népszavazásról. A bizottság a városi nép- frontértékezleten elfogadott programjában foglaltaknak megfelelően ajánlja a városi tanácsnak, hogy a volt MSZMP-székházat kizárólagosan általános vagy középfokú tanintézeti célokra hasznosítsa. Tűrhetetlen és elfogadhatatlan helyzetnek tartjuk, hogy a művelődési házban és más szükségtanteremben történjen gyermekeink oktatása. Kulturált és a kor színvonalának megfelelő körülmények szükségesek ahhoz, hogy gyermekeink egyenlő eséllyel indulhassanak az életbe. A Hazafias Népfront városi bizottsága azt javasolja a lakosságnak, hogy november 26-án a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon aláírt megállapodást betartva mondjon nemet a közrtársasági elnökválasztás elhalasztására. A köztársasági elnök személye ne a pártok egyezkedésétől, hanem a nép akaratától függjön! Döntsön a nép a köztársasági elnökről ! Hazafias N®pfr<fnt városi bizottsága, Rétsáfc
