Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-17 / 273. szám

0 'w&r NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVF., 273. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. NOVEMBER 17., PÉNTEK Hz idei Hitelffelvvetel eddig kétmilliárd dollár Szeptember első felében a Magyar Nemzeti Bank osztrák schiLlingben, japán jenben és az Európai Közösség elszá­molási számlapénzében, ECU-ban, majd 400 millió doLlár összegben bocsátott ki és értékesített kötvényt, s jutott ily módon konvertibilis devizához. A Magyar Jegybank nemzetközi pénzpiacokon lebonyolított bankügylete alkal­mat ad arra, hogy áttekintsük miként és milyen formában jutunk hozzá a külföldi hitelekhez. Á jó módszer a kötvénykibocsátás Az említett KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSOK azt indokolják, hogy elsőként a hitelfelvételnek ezzel a formájával fog­lalkozzunk. Miután a hazai pénz- és tőkepiac csak mosta­nában kezd kialakulni, nem felesleges elmondani, hogy a kötvényhitel a nemzetközi pénz- és tőkepiaci műveletek leg­gyakoribb formája. Ugyancsak az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Bank 2,3 milliárd dollár konvertibilis devizát szerzett a nemzet­közi tőkepiacokon. Ebből 900 millió dollár, tehát mintegy 40 százalék volt a kötvénykibocsátás. A Magyar Nemzeti Bank 1971 óta használja a hitelfel­vétel e lehetőségét. A hetvenes évtizedben a londoni, a kuvaiti, a düsseldorfi és frankfurti tőkepiacokon összesen hét kötvényt bocsátott ki. A nyolcvanas évtized első felé­ben az MNB nem próbálkozott kötvényhitel felvételével, mert a kötvénykibocsátás makulátlan adóshírnevet és fi­zetőkészséget követel. Visszatérés csak 1985-ben Az MNB csak 1985-ben tudott siker reményében vissza­térni a nemzetközi tőkepiacokra, s tudta folytatni — még­hozzá a korábbinál nagyobb összegben — a kötvénykibo­csátást. Az említett 1988. évi 900 millió dolláros összeg például majd háromszorosa a hetvenes évtized hét köt­vénye együttes értékének. Az 1985-ben újrakezdett kötvénykibocsátások az NSZK és Japán tőkepiaci központjaira — Frankfurt, Düsseldorf, Tokió — koncentrálódnak, aminek alapvetően az a ma­gyarázata, hogy az NSZK és Japán — mellesleg Anglia — tőkepiacai liberalizáltak, nincs szükség a kibocsátás enge­délyezésére, csak egy helyi bankot kell találni, amely némi jutalék ellenében vállalja a kötvény értékesítését. Az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Bank több okból viszonylag kis összegben —, mindössze 300 millió dollárt — vett fel SZlNDIKÁLT-kölcsönt. Ez, valamint a Nem­zeti Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapo­dások összesen 600 millió dolláros hitelfolyósításra, s to­vábbá a 900 milliós kötvénykibocsátás együttesen 1,8 milliárd volt, ami megközelítően fedezte az esedékes tör­lesztés devizaszükségletét. Bankközi hitelek A nemzetközi tőkepiacról való hitelfelvétel egy további, általunk is használt módja, formája a BANKKÖZI HITEL. Az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Bank 500 millió dol­lár összegű bankközi hitelt vett igénybe. A bankközi hi­telnek azért van létjogosultsága, mert a nagyobb bankok betétállománya általában meghaladja hitelkihelyezéseiket, s a nem „dolgozó” olyan, mint az üzletekben felhalmozódó készlet, növeli a bank költségeit. Nos, a >nagybankok, a jegybankok, a betétek és devizatartalékok kamatoztatása érdekében megbízható partnereiknél helyezik el — betét vagy hitelnyújtás formájában — az említett devizafeles­legeket, amelyek után kamatot kapnak. Ezzel a lehető­séggel a nemzeti bank is él: rendszeresen igénybe veszi a bankközi hiteleket, saját devizatartalékainak egy részét pedig jeles külföldi bankokhoz helyezi ki. Aktualizálva az elmondottakat: az idei év első felében másfél milliárd dollár hitelt vett fel a Magyar Nemzeti Bank — körülbelül négyszázzal többet, mint egy évvel ko­rábban —, s ebhez jött szeptember első felében a már említett három kötvénykibocsátásból származó további 400 millió dollár, amivel az idei hitelfelvételek aligha fejeződ­tek be. Hogyan kért időt az MSZP? A NÓGRÁD tegnapi számában ,.ismét időt kér az MSZP — Zátonyra futott tárgy a.lások?” címmel meg­jelent közleményhez — az olvasók korrekt tájékozta­tása céljából — az alábbiakat kívánom hozzáfűzni. Miután a november 15-ére kitűzött időpontban nem voltunk döntési helyzetben, s csak az eredeti állás­pontunkat tudtuk volna megismételni, azt tartottuk célravezetőnek, hogy kérjük a tárgyalás elhalasztását a közleményben is helyesen ismertetett időpontra­A részleteket illetően — enyhén szólva — több pon­tatlanság is bekerült a közleményt aláírók értelme­zésébe. Ugyanis: — Az MSZP képviselője nem akart senkit meg­győzni a tárgyalás újabb időpontjának szükségességé­ről, csupán egyenként közölte telefonon a tárgyaló felekkel, hogy új időpontot vagyunk kénytelenek java­solni. — Én senkinek nem tettem ígéretet arra, hogy bár­milyen fórumon is tájékoztatást adok a halasztás in­dokairól. Annál is kevésbé, mert az „általam ígért” időpontban a HNF-székházban választási egyeztető tárgyaláson vettem részt az állami szervek, s a külön, böző pártok képviselőivel együtt. ' — A tárgyalások eddigi fordulói során véleményünk szerint — a kölcsönös tájékoztatáson túl — semmilyen közös álláspont nem került elfogadásra, akkor sem, ha a feleknek bizonyos kérdésekben — így az újság néplapjellege témában — voltak hasonló nézeteik. Reméljük, hogy a petíciót aláírók által közzétett pontatlan információk nem zavarják meg a tárgyalá­sok további menetét. Boldvai László. az MSZP Nógrád Megyéi Ideiglenes Intézőbizottság elnöke Jól állnak a munkák a Palotáshalmi Május 1. Téesznél kukoricából Megkérdeztük, hogy mi újság a földeken. Érdeklő­désünkre Csató Sándor, a Palotáshalmi Május 1. Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet elnöke a következő feleletet adta. — A múlt héten lehullott 40 mm eső elősegíti az őszi búza kikelését, amelyet az idén 1600 hektáron vetet­tünk. Még az eső előtt be­fejeztük a kukorica beta­karítását és örömmel mond­hatom. hogy rekordtermést, hektáronként 72 mázsát ér­tünk el. Jól halad a cukor­répa betakarítása. Négyszáz­húsz hektárból 240 hektá­ros földdarabon szedtük föl a termést. Az eső miatt azonban kissé nehéz a ré­pa kiszedése. A három be­takarítógépnek, amely a munkát végzi, még legalább két hét jó időre lenne szük­sége. hogy a határidőket tartani tudjuk, öt Rába- Steiger nagy traktorral kezdtük meg az őszi mély­szántást. amellyel a hónap végéig szeretnénk végezni. Ebben az évben elsősorban gépek vásárlására fordítot­tuk a pénzünket, 20 millió forintért szereztük be a munkát segítő gépeket. Kaifu januárban Magyarországra látogat Kaifu Tosiki japán minisz­terelnök azt tervezi, hogy januárban Magyarországra látogat, közölte Nakajama Taro külügyminiszter Med- gyessy Péter miniszterelnök­helyettessel. A szerdai talál­kozóról a tokiói külügymi­nisztérium bejelentése nap­ján számolt be a Kyodo. Medgyessy Péter küldöttség élén tartózkodik a japán fő­városban. A kormány elnökhelyette­sének tárgyalásairól beszá­moló japán hírügynökség szerint Medgyessy Péter fo­kozott közvetlen japán be­ruházásokra szólította fel az érintett japán üzleti köröket, ,a vegyipar, a járműipar és a turizmus területén, amikor Macunaga Hikaru külkeres­kedelmi és ipari miniszter­rel áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. A Suzuki autógyár építé­sének a tervét érintve Med­gyessy Péter elmondta, hogy a Magyarországon megvaló­suló alkatrészgyártás azért lenne kívánatos, mert hoz­zájárulna a magyar ipar műszaki színvonalának eme­léséhez. A miniszterelnök­helyettes a kormány felügye. lete alá tartozó japán export­import banktól pénzügyi, gaz­dasági támogatást is kért. Macunaga válaszában tá­jékoztatást adott arról, hogy japán küldöttség magyaror­szági útját készítik elő a jö­vő tavaszra. A szakértők a beruházási lehetőségeket ta­nulmányozzák majd. Azt is elmondta, hogy két terüle­ten vették fontolóra a segít, ségnyújtást. Elsősorban a környezetvédelmi és a szak­emberképzés területén látnak erre lehetőséget. Azt is érzé­keltette, hogy a japán kor­mány szorosan figyelemmel kíséri a Suzuki együttműkö­dési terv alakulását — je­lentette a Kyodo.

Next

/
Thumbnails
Contents