Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVF., 272. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Egy szokatlan kerekasztal Közös pontokat keres a rendőrség és az egyház Napjaink gazdasági gondjait súlyos erkölcsi válság is kiséri. Emelkedőben a bűnözés, széthullóban a társadalom alapjának alkotóköve, a család, Van-e olyan erő, amely megállíthatja, megfordíthatja a folyamatot? Botorság len­ne azt állítani, hogy a rend fenntartása csupán egy — fi­nanciális gondokkal küzdő — fegyveres testület, a rendőrség dolga, amely egyébként is csak a bűn üldözésére, a törvé­nyesség védelmére és nem a megelőzésére vállalkozhat. Egy folyamatosan romló morálú társadalomban előbb-utóbb a bűnözés kiszámíthatatlan méreteket ölthet. Ezért a bűn el­lenében tevékenykedőknek még idejekorán szövetségesek­re kell találniuk. Meglepő, de mégis kézenfekvő, hogy az egyik küzdőtárS az egyház, az egyházak lehetnek. No, nem a bűnözők üldözésében segíthetnek a tisztelendő atyák, ha­nem inkább a megelőzésben, a preventív munkában. Bár, eddig meglehetősen messze állott egymástól a két „szer­vezel”, most mégis közös pontokat keresnek munkájukban, s mindegyikükben a segíteni akarás és a tettvágy tüze lobog.. ­Tegnap Salgótarjánban, az SZMT székhazában ültek közös asztal mellé a földi rend és a lelki béke felelő­sei. Megbeszélésüket nem a múltba tekintés, hanem a je­lenért és a jövőért érzett aggodalom jellemezte.. ■ Amikor Skoda Ferenc ez­redes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője konzultációra hívta a megye egyházi tisztségvise­lőit jól tudta, hogy szokat­lan dologgal próbálkozik. Mint országszerte, itt is más volt eddig a gyakorlat. A főkapitány tájékoztató­jában elmondta, hogy Nóg- rádban még szilárd a köz- biztonság, sőt országosan is a bűnügyileg kevéssé fertő­zött területek közé tarto­zunk. De itt is emelkedik a bűncselekmények száma, az elkövetések durvábbak és fondorlatosabbak lettek. Mindez a megyénkben is ta­pasztalható erkölcsi és mo­rális válság számlájára ír­ható. Mielőtt a bűnözés tár­sadalmi méreteket öltene és az állampolgárok biztonság- érzetét tovább csökkentené, társadalmi összefogásra van szükség. Nógrádban is szá­mítanak az egyházak érték­visszaállító munkájára, ar­ra, hogy hivatásuk egyre szabadabban való gyakorlása oldhatja a feszültségeket és a fejekben uralkodó zűrza­varban is rendet tehet. Az egyházak képviselői so­sem zárkóztak el az együtt­működéstől, hiszen a papi szolgálat egyet jelent az er­kölcsi tisztaság igényének hirdetésével. Örömmel tölti el őket — hangsúlyozták —, hogy szabadabban élhetnek és hirdethetik hitüket. Ma már visszakapják az iskolá­kat, taníthatnak, de ennek ellenére szükségük van tá­mogatásra, hogy az embere­kig valóban eljuthassanak. Negyven év alatt az egyol­dalúan ideologizált politika miatt nagyon megnyirbálták „a hit fáját”. Voltak, akik az elsorvasztására töreked­tek. Most a hittanítók ga­ranciákat és erkölcsi támo­gatást kérnek a szabadság mellé. Ne fordulhasson elő többé, hogy valakit hite mi­att elvisznek a szószékről — mint ahogyan évtizedekkel ezelőtt — és ne üldözhesse­nek el senkit, mint ahogyan azt egykor a ferencesekkel tették. Nem lehet az egyhá­zaktól azonban azt várni, hogy „csodát” tegyenek. Tíz­tizenöt év is eltelik addig, ameddip a gyümölcs beérik. Nem lehet egyik napról a másikra pótolni például azt, hogy egy nemzedék teljesen kimaradt — ki kellett, hogy maradjon — a hitoktatás­ból. •. A megelőzés munká­ját tovább kívánják folytat­ni. Ha ezt a hatalommal együtt, közös és összeegyez­tethető célokért tehetik, ak­kor az eredmények hama­rabb megmutatkozhatnak. Skoda Ferenc az eszme­csere végén utalt arra, hogy nem elsősorban az ilyen szervezett találkozóknak kell rendszeressé válnia, hanem a közvetlen, mindennapi, most már félelmektől és elő­ítéletektől mentes kapcsolat- tartásnak. Addig azonban még idő telik el, amíg a plébánia előtt parkoló rend­őrautó képét a falvak köz­véleménye is megszokja. A változásokat ugyanis az em­berek gondolkodásmódjának is követnie kell majd... Csala Péter Ismét időt kért az MSZP Zátonyra futott tárgyalások? A NÓGRÁD ügyében petíciót benyújtók tegnap, november 15-én reggel nyolc órakor, az MSZP-vel korábban egyeztetett időpontban megjelentek a me-, gyei tanács elnökénél, tekintettel arra, hogy a lap­tulajdonos ekkorra végleges választ ígért egy sajá­tosan megyei megoldásra. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az MSZP megj'ei ideiglenes intéző- bizottsága a megállapodást semmibe véve nem jött el a találkozóra. A tárgyszerűséghez tartozik, hogy az MSZP előze­tesen egyenként igyekezett meggyőzni az aláírókat az időpont újabb, immár a harmadik elhalasztásának szükségességéről. Boldvai László, az ideiglenes intéző- bizottság elnöke ugyanakkor megígérte, hogy kedden délután öt órakor személyesen tájékoztatja az alá­íróikat a halasztás indokairól. Ezt nem teljesítette. Ilyen előzmények után a Nógrád Megyei Tanács elnöke — konstruktív légkört biztosítva — az eredeti időpontban fogadta a petíciót benyújtókat. Élve az alkalommal az aláírók újólag kifejtették, hogy ra­gaszkodnak azokhoz a megállapodásokhoz, melyeket a tárgyalások eddigi fordulói során valamennyi tár­gyaló fél — beleértve az MSZP képviselőit, Füssy Józsefet és Csongrády Bélát is — elfogadott, neve­zetesen: » — A NÓGRÁD sorsáról az esetleges központi dön­téseket megelőzően szülessen megyei megoldás, mi­ként enre az országban már számos példa van. — Ez olyan legyen, amely biztosítja az újság nép­lapjellegét és pártoktól való függetlenségét. — Nem merült fel kifogás az ellen, hogy átmeneti megoldásként, megőrzésre a lapot a megyei tanács vegye át. A szerdai megbeszélésen az aláírók utolsó lehe­tőségként elfogadták az MSZP által kért újabb ha­táridőt, azzal a megszorítással, hogy, amennyiben november 22-én, szerdán reggel 8 órakor az MSZP Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága nem ad egyértelmű választ, felkérik a megyei tanács elnökét» hogy ne csak közvetítsen a tárgyalásokon, hanem maga is kezdeményezze a lap sorsának rendezését. Speidl Zoltán MDF salgótarjáni szervezete Túróczi János MSZP salgótarjáni radikális tagozata Hídvégi János SZDP Nógrád megyei szervezete Kaszás Erika SZDSZ salgótarjáni csoportja Magyon föl működik r Számítástechnikai bemutató Ersekvadkerten Szerdán, az AGRORG Agráripari Számítástechni­kai Szervező Gazdasági Tár­saság, a Mikroszerviz Számítástechnikai Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet és az érsekvadkerti termelő- szövetkezet közös rendezé­sében, a termelőszövetke­zet központjában számító- gépes bemutatót tartottak. A megjelenteket Kalácska Mibályné. a nagyüzem fő­könyvelője köszöntötte, majd elmondta, hogy az előbb említett két számítástech­nikai vállalat közreműkö­désével náluk az idén kez­dődött el a számítógépes termelés és gazdálkodás megvalósítása. Az első ne­gyedévben a pénzügyi és az értékkönyvelési feladatokat, a második negyedévben a készletgazdálkodást, a har­madikban pedig a munka-és és bérügyi elszámolást vit­ték számítógépre. Közölté, hogy a rendszer bevezeté­sével az eddiginél több és gyorsabb információt adtak a vezetői döntésekhez. Hang­súlyozta, hogy a gépek na­gyon jól működnek, kifo­gástalan a kapcsolatuk a két vállalattal. Ezután Dr. Nat- tán István, az AGRORG igazgatóhelyettese közölte, hogy négy termelőszövet­kezet, köztük a gombai nagyüzem gesztorságával jött létre a gazdasági tár­Az érdeklődők egy csoportja. saság. Az integrációs rend­szer, amely 10—11 alrend­szert foglal magába, lefe­di a termelőszövetkezetben zajló összes folyamatokat. A programok kidolgozásához szükséges adatokat a sok­féle tevékenységgel foglal­kozó alapító négy mezőgaz­dasági nagyüzemben gyűj­tötték össze. Fennállásuk csaknem négy éve alatt 23 üzemben vetették meg lá­bukat. Elképzeléseik szerint évenként 10—15 nagyüzem­be szeretnének beépülni. Az. ^GRORG szakemberei vál­lalják a dolgozók betanítá­sát. Mivel a gépekés a prog­ramok mindent tudnak, amire egy nagyüzemben szükség van. ugyanakkor garantálják a jó minőséget is, árban pedig a középme­zőnyhöz tartoznak, Cseh­szlovákiában egy termelő- szövetkezetben már az itt bemutatott gépeket hasz­nálják. Jövőre betéti társa­ságként működnek tovább. Marity Lajos, a Mikro­szerviz képviselője közölte, hogy 30 fővel tevékenyked­nek, és eddig ezer céggel léptek üzleti kapcsolatba. Évente 500 egyedi, illetve komplett rendszert adnak el. Elvégzik a szervizelést, a gépek működtetésének be­tanítását, gépeikre egyéves garanciát vállalnak. A tájékoztató után Lan­tos István, az AGRORG igazgatójának invitálására az egybegyűltek megismer­kedtek a gépek működésé­vel és megtekintették a a termelőszövetkezet szá­mítástechnikai gépparkját. A gépszemle jól sikerült. Indulásra készen állnak a gépek Indulásra készen Műszaki szemle a balassagyarmati üzemmérnökségen Szerdán zajlott le a Bu­dapesti Közúti Igazgatóság balassagyarmati üzemmér­nökségén a téli felkészülést reprezentáló műszaki szem­le. Papp Tamás, az üzem- mérnökség vezetője elmond­ta, hogy 14 saját és 4 bé­relt gép áll készen arra, hogy a tél okozta útaka­dályokat elhárítsák. A ha­táskörükbe tartozó 500 ki­lométernyi út — mely ma­gába foglalja Szirák, Job­bágyi térségét, a volt szé- csényi, balassagyarmati és rétsági járást — közül a kettes és 22-es főutat na­ponta kétszer ellenőrzik és 6 órán belül megteremtik a feltételeket a folyamatos közlekedésekhez egy átla­gos téli időszakban. A töb­bi útszakaszon nem lesz rendszeres ellenőrzés. A fő­útvonalakon lévő emelke­dőket, íveket, csomóponto­kat, buszmegállókat vegyes érdesítő anyaggal látják el. A mellékutakon elhelyezett salakprizmák pedig segíte­nek az önmentésben. A sí­kosság mentesítése céljából, annak bekövetkezte előtt, nedvesített sót szórnak majd az érintett utakra. A dolgozók 12 órás mű­szakban végzik majd fel­adatukat. A téli időszakra 30—35 %-kal magasabb bért kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents