Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-13 / 243. szám
1989. OKTÓBER 13., PÉNTEK NOGRAD 3 Születésnap a Budapest Bank Rl.-ban Egy ’ esztendeje működik a Budapest Bank Rt. salgótarjáni fiókja, amély az eltelt időszak alatt bizonyította fennállásának eredményességét. Egyéb tevékenységeik mellett jelenleg tizenkét gazdálkodó szerv számláit vezetik, emellett tíz kisvállalkozó pénzügyeit adminisztrálják, örvendetes, hogy a lakossági pénzmegtakarítások ösztönzésére kedvező kamat- kondíciókkal fogadják ügyfeleiket, a határidő garanciás kötvényforgalmazásuk például egy esztendő alatt huszonkétmillió forintot ért el. Emellett a kincstárjegyek, a letéti jegyek és a numizmatikusok által gyűjtött, vásárolt emlékérmék forgalmazása jelenti tevékenységi körüket. Terveik között szerepel a cégek és magánosok devizaszámláinak vezetése, emellett jövő esztendő januárjától a külföldi fizetőeszközök eladásával, váltásával is kívánnak foglalkozni. Képünkön a Budapest Bank Rt. salgótarjáni fiókjában Csabai Tímea ügyviteli , alkalmazót kötvényt ajánl egyik ügyfelüknek. — kulcsár — Áz HTI-Pres9 megkérdezte: Hol tart az internáltak rehabilitálása ? TULAJDONOS ËS BÉRMUNKÁS A szövetkezés életfordulat volt a gazdaembernél. Változott az életmód, vele együtt a gazdálkodásról kialakított felfogás, szemlélet és munkagyakorlat is. Merőben más lett a jövedelemszerzés módja, ideje és formája, meg a felelősség, amely egyéni gazdakorban bizony sok ráncot vésett a homlokára. Élt benne a tulajdonos, éltette a tulajdonosi szemléiét, még akkor is, ha kétrét görnyedt a halogatást nem tűrő földművelő munkában; még akkor is, ha a termesztett növényi kultúra diktálta a „munkaidőt”, s nem ő, a tulajdonos! Rabja is volt a földnek még akkor is, ha ő volt az ura és parancsolja. A közös szövetkezeti munkaforma leseperte válláról az iszonyatos felelősséget: hiszen a vezetőség, az agronómus, a brigádvezető gondolkodott helyette, hol jól, hol rosszul, sokszor nem kis bosszúságára. Nem kellett már kora hajnalban kellnie. A közösben nem, de egyéni gazda korában sötétedésig dolgozott: még a család legkisebbike is! Borítékos fizetést kapott, bár a kezdő években termény, hús, gyümölcs volt a fi- zettség: készpénzzel kiegészítve. Ez a javadalmazás még úgy ahogy ébren tartotta benne a tulajdonosi szemléletet, s nem kevésbé jobban a házkörüli állatállomány: fejőstehén, sertés, aprójószág és a 6000 négyzetméter termőföld... Évek múltával az istálló üresebbik részébe személygépkocsi került (mármint az ügyesebbeknek). Több lett a szabad idő, nagyobb lehetőség nyílott az utazgatásra, üdülésre... A modern gépi technika és agrokémia nem sok lehetőséget hagyott a nehéz fizikai munkára: felszabadította az embert és tág teret nyitott a családtagok életmódjának gyökeres megváltozásához. Ez a hatalmas gépies változás átalakította a gazdaember tulajdonosi szemléletét, felelősségérzetét. Amolyan bérmunkási érzet hódított tért a tudatában, viselkedésmódjában. Otthon a ház udvarán felvette a villáról lecsúszott takarmányt, a közösben már nem hajol le érte... Mint a közös egyik tulajdonosát már nem sokba tartották, de mint munkaparancsot végrehajtó bérmunkást — igen! A bürokratikus túlcentralizált vezetési stílus térhódítása csak a bérmunkásjelleget erőisítétlte, s igyekezett elfelejtetni a közös gazdaság tulajdonosával, gazdájával, hogy beleszólási joga van a szövetkezet életébe, tevékenységébe, a vezetők javadalmazásába. Az évet záró közgyűlések kevésnek bizonyultak a tulajdonosi jogok gyakorlására. A küldöttértekezletek, vezetőségi ülések döntései, határozatai nem, vagy késve, vagy hiányosan jutottak el a tagsághoz. Sokhelyütt a vezetés nem igényelte komolyan a tulajdonosok véleményét, döntési akaratát, felelősségvállalását. Lényegesen ellaposodott, üressé vált a szövetkezeti demokrácia, habár szervezeti- formái léteztek. Ez a módszer oda vezetett, hogy a vezetés elszakadt a tagságtól, tért hódított a minden demokratizmust nélkülöző, radikális, önző, diktatórikus egyszemélyi vezetési stílus, amely elidegenítette a tagot a saját jogától, tulajdonától. Feje tetejére állt a demokrácia: az elinök dirigált a vezetőségnek és nem fordítva! Olyan légkör kezdett kialakulni, amelyet az aggódó félelem, a dolgok folyásába való beletörődés, a kóros közömbösség töltötte ki. Az ilyen vezetési stílusok erősen lerombolták a szövetkezeti mozgalom vitathatatlan jó hírnevét. Az ember csinálta akadályokat csak az ember tudja elhárítani a fejlődés útjából. Hiszen minden egyes szövetkezet egy-egy nagy közös vállalkozás, nagy kockázatvállalásokkal, nagy-nagy felelősséggel. S a gazdavállalkozók tehetnek a legtöbbet a szövetkezeti élet és munkaforma felújításáért. A tulajdonosi jog szövetkezeten belüli lerendezésén túl nagy és égető szükség van a belső demokrácia helyreállítására. Valóban a tagság válassza az elnököt; a legjobbat, a legtehetségesebbet, olyant, aki nem gyűri maga alá a közös vagyont tagostul együtt saját önző érdekeinek elérése végett. így lehetne gátat vetni a helyenként dúsan burjánzó diktatórikus vezetési módszerek, visz- szaélések, önző de annál károsabb összefonódások kialakulásának. Az ellenőrző bizottságokba is olyan gazda-* emberek kellenének, akik rendszeresen, megalkuvás nélkül őrzik a szövetkezet jelenét és jövőjét és bátran szembe mernek szállni a vagyontékozlókkal, s a létet veszélyeztető döntésekkel. A szövetkezet a tagtulajdonosoké — azoké is volt eddig is! Övelük, őértük jobbítani a közös vállalkozási formát érdemes és társadalmi szükségszerűség! Csak azt lehet igazán és jól megvédeni, erőteljesen fejleszteni, ami a személyi tulajdonhoz kapcsolódik — még a közösségen belül is. Vissza kell adni a szövetkezeti gazdáknak a tulajdonba vetett hitét földszeretetet, vállalkozási kedvet, s a gazdálkodás diktálta felelősséget, a kockázatvállalási lehetőséget — a szövetkezeten belül is. (g-D A közelmúltban politikai, majd jogi döntés született az elmúlt évtizedekben kitelepítettek és internáltak rehabilitációjáról. A Belügyminisztérium igazgatási osztálya végzi a rehabilitáció hivatalos részét, ezért dr. Tütős Sándor osztályvezetőt arra kértük, hogy ismertesse a fontosabb tudnivalókat. — A rehabilitációk előkészítése idén februárban kezdődött meg nálunk. Munkánk első szakaszában az 1949. és 1953. között internáltak ügyének intézése volt a feladatunk. A rendelet augusztus elsején lépett hatályba. Hamarosan kiderül azonban, hogy a rehabilitálandó személyek körét bővíteni kell, hiszen törvénytelen szabadságelvonások később és más formában is történtek. Ezért a 104/1089. (X. 04.) MT rendelet a személyi kört kiterjesztette az 1945. január elsejétől 1948. december 31-ig terjedő időszakban internáltakra, valamint az 1945. és 1953. között kitelepítettekre is, azzal a megkötéssel, hogy a kitelepítés megszüntetésekor az érintett 14. életévét betöltötte. Kiterjed továbbá a rehabilitáció azokra a magyar állampolgárokra is, akiket a II. világháborúval kapcsolatban szovjet katonai bíróság elítélt és büntetésük egészét, vagy egy részét a Szovjetunióban töltötték, valamint azokra a polgári személyekre is, akiket munkavégzés céljából a Szovjetunióba szállítottak. — Kiket zár ki a jogszabály a rehabilitáció alól? — A Minisztertanács rendeleté pontos kategóriákat fogalmaz meg, így nem rehabilitálhatók azok, akik háborús, népellenes bűncselekményeket követtek el, továbbá azok sem, akiknek internálását a német állampolgárok rendőrhatósági őrizetéről szóló rendelet alapján hajtották végre, továbbá azok sem, akik az egykori hitlerista szervezetekben vezető szerepet töltöttek be, valamint ezek kitelepített családtagjai. A jogszabály felsorolja azokat a köztörvényes bűncselekményeket is, amelyek miatti internálás nem alap a rehabilitációra. — A rehabilitációnak milyen formáját végzi a BM igazgatási osztálya? — A BM igazgatási osztályának az erkölcsi és politikai rehabilitáció nem feladata, ezt az Országgyűlésnek kell megtennie. Mi a rehabilitációnak a munkaviszonnyal és a társadalombiztosítással összefüggő részével foglalkozunk. Vagyis azoknak a személyeknek állítunk ki hatósági bizonyítványt, akiknek munkaviszonyába vagy szolgálati idejébe nyugdíjba vonulásuk időpontjában a fogva tartásuk időtartamát nem számították be. A beszámítás természetesen a még aktív dolgozókat is megilleti a munkahelyükön. A kérelmező a hatósági bizonyítvány felmutatásával a nyugdíjfolyósító szervezetnél kérheti az említett idő beszámításával a megfelelő százalékos nyugdíjemelést, de választhatja az ötszáz forintos nyugdíjkiegészítést is, attól függően, hogy számára melyik az előnyösebb. A nyugdíjkiegészítés a hatósági bizonyítvány eredeti példányának a nyugdíjfolyósítóhoz való benyújtástól számított hat hónapra visz- szamenőleg jár, de legkorábban augusztus elsejétől. — A kérelem benyújtásának és intézésének mi a módja? — A kérelmeket a BM igazgatási osztályának kell eljuttatni (címünk: 1903 Budapest, Pf.: 314.). Ezután adatlapot küldünk ki, amelyben a kérelmezőnek közölni kell adatait, valamint nyilatkozni kell arra nézve, hogy hol és mikör volt szabadságában korlátozva. Nyilatkoznia kell arról is, hogy ezt az időt korábban beszámították-e már munkaviszonyába vagy szolgálati idejébe. Amennyiben ez már megtörtént, hatósági bizonyítvány nem adható ki. Adatlapot az ügyintézés gyorsasága érdekében telefonon is lehet kérni a BM igazgatási osztályánál (tel.: 1121-710, 1172, 918). — Az ügyintézés mennyi időt vesz igénybe? — A hatósági bizonyítvány kiadásának jogszabályban foglalt ideje nyolc nap, azonban a naponta beérkező 4—500 levél miatt, másfél-két hónapos határidővel dolgozunk. A viszonylag hosszadalmas ügyintézés azokat illetően semmiféle jogsérelemmel nem jár, akik 1990. január 31-ig a hatósági bizonyítványt a nyugdíj- folyósító szervhez beküldik. — Miként lehetne a kérelmeket gyorsabban elbírálni? — A kérelmezők nagy segítségünkre lennének, ha a már említett adatlapot gyorsan töltenék ki, valamint ahhoz csatolnák a rendelkezésükre álló dokumentumukat. Ezen túl jó lenne, ha az egyes településeken az ottani tanácsok vagy társadalmi szervezetek ösz- szegyűjtenék az érintettek adatait, s részükre adatlapokat kérnének, mert akkor a BM igazgatási osztálya vállalná, hogy a helyszínen is kiállítja a hatósági bizonyítványt. Kétütemű gépkocsik Erélyes fellépést sürgetnek a környezetvédők Már tüntettünk a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium ellen, de most, ha kell — más ellentéteket félretéve —, azért megyünk utcára, hogy támogassuk őket — tájékoztatta Illés Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem Zöld Klubjának alapító tagja, a Környezetgazdálkodási Intézet tudományos főtanácsosa az MTI munkatársát. Megtudtuk — mondotta —, hogy vita van a KVM és a Kereskedelmi Minisztérium között a kétütemű gépkocsik behozatalával kapcsolatban, a KVM — úgy tudjuk — tiltakozik a további import miatt. Már azt is felháborítónak tartjuk, ahogy az egyes minisztériumok, szervezetek egymásra hárítják a felelősséget a járművek okozta légszennyezésért. Különösen a Szociális és Egészségügyi Minisztérium magatartása furcsa. Már több levélben kértünk tájékoztatást, intézkedést a SZEM-től, de még válaszra sem méltattak bennünket. Az állampolgárok viszont — joggal — az egészségüket kellő szigorral védő minisztériumot igényelnének. Érdekes a KVM állítása is: szerintük ők csak a fix helyű légszennyezésekért felelős sek. Ha nem sikerülne eredményt elérnünk a kétütemű járművek további importjának megszüntetése ügyében, akciónkat folytatjuk. Új termékek a csongrádi bútorgyárban A csongrádi székhelyű Tisza Bútoripari Vállalat (TBV) egymillió 200 ezer márka értékben szállít gyermekbútorokat az NSZK részére. A magas technológiai színvonalon, s az NSZK szabványainak megfelelően gyártott bútorokat a vállalat saját bemutatótermében négynapos házi vásáron ajánlja a meghívott bútorkereskedőknek. Az NSZK-megrendelésrc gyártott Spetrum gyermekbútor. A bútorgyártó üzemben
