Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-12 / 242. szám

I NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. .. OLVASÓK FÓRUMA Nem fog rajtuk a törvény? Ki biztosítja a magántulajdon védelmét A NÓGRAD szeptember 30-i számában megjelent: Ök a mezei tolvajok című írással messzemenően egyetértek, azt csak erősíteni tudom. Idegérben a szanálásra érett lakó­telepen sok család zsúfolódott össze, különböző korú gyer­mekekkel és sajnos nem ritka közöttük a lumpenelem sem. A gyerekek nem csak a kerttulajdonosok értékeit, de olykor azok testi épsé­gét is veszélyeztetik, ami­kor a fákról a gyümölcsöt ökölnyi kövekkel próbálják leverni. Tehetik, hiszen a tulajdonosok a feddésen kí­vül semmi mást nem tehet­nek, hiszen a kiskorút a törvény még nagyobb, sú­lyosabb cselekményért sem bünteti. A kerítésen is nyu­godtan átugorhatnak, ösz- szeszedhetik a levert gyü­mölcsöt. A mezei tolvajlá- sokkal ezen a területen sem a rendőrség, sem a tanács nem foglalkozik, még akkor sem, ha felnőttek követik azt el. Nyaranként, estén­ként 8—10 fős „brigádok" rendszeresen járnak a hét­végi telkekre fosztogatni. És bizony alapos munkát vé­geznek. Nyomukban szét­szórt, összetaposott káposz­tafejek és lehasogatott, meg­tépázott gyümölcsfák ma­radnak. Gyenge vigasz a tu­lajdonos részére, hogy jö­vőre ezekről a tolvaj se szed le majd termést. ' Évekkel ezelőtt a velünk szem'oenlévő domboldalon még 15—20 hold földet rend­szeresen műveltek. De ki vállalkozik a tolvajok ré­szére termelni ? Igv ma már ennek a termése is hiány­zik a tarjáni piacról. (És rpég hány holdnak ezen kí­vül, hasonló ok miatt?) A múlt rendszerben, az biz­tos. hogy sokkal jobban védték a kistermelők tu­lajdonát. De szabad préda a tsz tulajdona is. A környező nagyüzemi táblákról annyi lucernát hozhat be, aki fogattal ren­delkezik, amennyit akar. Olyan, aki sokkal. gazda­gabb a téesznél. Az egyik szomszédom már évek óta nem tart tyúkokat, mert a városszélen lakik és amikor volt, mindig ellopták azo­kat. Meggyőződésem. hogv ezek az apró hétköznapi ügyek, ezek á tyúkperek" is kifejezik azt, hogy gaz­dasági helyzetünk a mély­pontra jutott, s nem tud onnan elmozdulni. Ha jogállamról, törvényes­ségről beszélünk, akkor a köz- és magánvagyon vé­delmét is meg kellene va­lahogy oldanunk, hamaro­san a mezőgazdaságban is. És ez is a gazdasági fellen­dülést is szolgálná. . . Petényi László Salgótarján Bereczki Máté u. 31 Többszörös értékű a segítség Levelet kaptunk Diósjenőről, amelyben mozgássérült, rok­kant nyugdíjas házaspár sze­retné köszönetét nyilvánosan kifejezni. Levélíróinknak kéré­sét örömmel teljesítjük, hiszen ez nem csak nekik, hanem bizonyára azoknak is jólesik, akik segítettek. „.., Köszönetét szeretnénk mondani a tanács minden ve­zetőjének és az építő brigád­jának azért, hogy nehéz hely­zetünkben segítségünkre siet­tek a házunk tetejének a ki­javításában. . .” Tuskó Gábor és neje Diósjenő, Petőfi út 10. ☆ A két nyugdíjas a tanácsi működtetésű öregek napközi otthonának a lakói, étkeztetési kedvezményt. is kapnak - tájékoztattak Diósjenőn. Falugyűlés Mátrakeresztesen Mátrakeresztes község­ben a közelmúltban került sor a falugyűlésre. A zsú­folásig megtelt művelődési házban Pásztó város taná­csának vezetői is megjelen­tek és adtak választ a már korábbi időpontokban is megismert, de újból joggal felvetett kérdésekre. A legvitatottabb: hogy a lakosság és az üdülőtelek­tulajdonosok által befizetett tehót mire és mikor kíván­ja felhasználni a tanács. A fórum olvasóit Szűcs Fe­renc levelezőnk tájékoztatja az eseményről : ,. . . . A felszólalók több­sége az Óvári út és az or­vosi rendelő építését és fel­újítását sürgeti, amellyel összefüggően eddig kevés in­tézkedést tettek. Az ígé­retből viszont már elég, rossz hatással van a la­kosság hangulatára is. Nagy Miklósné, a városfejleszté­si és gazdálkodási osztály vezetője válaszában utalt arra, hogy a lakossági be­fizetés 374 ezer forint, eb­ből a telektulajdonosok 134 ezer forinttal »részesed­nek«. A városi tanács a vá­roskörnyéki feladatok kö­zött az első helyen tartja számon a település gond­jainak a megoldását...” ☆ — Mi történt a falugyű­lés óta — tettük fel a kér­dést a városi tanács titká­rának. Dr. Tassi Borbálának. — Személyes tapasztala­taim vannak a falugyűlés­ről és jogosnak tartjuk a község lakosainak az igé­nyét. A kapcsolódó felada­tokat egyeztetjük a körzet tanácstagjával és az üdü­lőterület képviselőjével. Azt szeretnénk, ha az Óvári útnak a folytatása is felújí­tásra kerülne, mi a felve­tések megoldásában part­nerek kívánunk lenni. .. Vendégmarasztaló büfé Pasztán Pásztón, a vasútállomással szemben, az Agasvár étterem végében van a pásztói áfész III. osztályú büféje, ahová a várakozó utasoknak érdemes betérni. A büfében takaros rend van, szépen sorakoznak a polcon a tele üvegek, tiszták a poha­rak, a pult, a fogyasztói áll­ványok, a padló kövezete, s még a mellékhelyiségek is! A kiszolgáló fiatalember is ügye­sen mozog, udvariasan kínálja a „vendégmarasztalót”. Ez a büfé igazi vendéglátó- hely. Aki nem hiszi, térjen be ide és győződjön meg róla ma­ga is! Aki itt járt; Dudás Pál Salgótarján összeállította: Rácz András Csernobil —r segélykérelem » Kokaincsúcs A kolumbiai—perui—bolí­viai kokain-csúcsértekezle­ten, kedden egyetértés szü­letett arról, hogy politikai harcot kell folytatni az il­legális narkókereskedelem ellen, és össze kell hangol­ni az érintett országok ak­cióit. Alan Garda elnök ál­tal felolvasott kommüniké szerint a dél-amerikai ko­kaintermelő országok elfo­gadták George Buch ameri­kai elnök kezdeményezését az észak- és dél-amerikai (azaz a fogyasztók és a ter­melők) közti közvetlen pár­beszédről, és a maguk ré­széről javasolták, hogy a tanácskozást 90 napon be­lül tartsák meg. Tizenhatmilliárd rubeles átfogó programot dolgoznak ki Belorussziában a cserno­bili katasztrófa következ­ményeinek felszámolására — közölte az ENSZ közgyű­lésén elhangzott felszólalá­sában Anatolij Gurinovics belorusz külügyminiszter. A politikus egyben nemzetkö­zi segítséget kért a gondok enyhítésére, és beszédének írott változatához mellékel­ték azt a minszki címet is, amelyre felajánlások tehe­tők. Közvetlenül a katasztrófa után Csernobil körzetéből 25 ezer embert kellett kite­lepíteni, számukra 10 ezer új lakás épült, a hozzátar­tozó infrastruktúrával. A megművelhető föld 18 szá­zaléka sugárszennyezetté vált. Űjabb kitelepítésekre is szükség van, ezért 1990- től 1995-ig 16 milliárd ru­beles átfogó program készül — mondta Gurinovics, kér­ve a külföldön élő beloru­szokat, minden jóakaraté embert és jótékonysági szer­vezetet, a hatalmas felada­tokhoz való hozzájárulásra: orvosi műszerek és radioak­tív sugárzásmérő műszerek felajánlására. Nem kell mindig kaviár... Ritka mennyiségű, finom­ságot fedeztek fel a strass- burgi vámosok két Francia- országba tartó guineai utas poggyászában. Az Orient- expresszel érkezett csempé­szek csomagjaiból több mint kétszáz kilogramm fekete kaviár került elő. A kaviárban utazó afri­kaiak Berlinben tettek szert a mintegy 101, kétkilós do­bozokba csomagolt, Szovjet­unióból származó finomság­ra, s jelentős haszon remé­nyében próbálták meg az ínyencek hazájába csempész­ni a kurrens cikket. A vámosok elkobozták a csempészárut. AMSZTERDAM: féltő gonddal tolják helyére a RAI kiállítási központban az első holland műanyag karosszériájú autót, a Maxot. A Max Motors cégnél gyártott, kézi erővel rétegelt poliészterből készült, 170 km óra végsebességű sportkocsi kb. 25 000 dollárba fog kerülni. A gyárban egyelőre öt ilyen típusú autó készül el naponta. Cicciolina: intim parkolóhelyeket Űjabb figyelemre­méltó javaslattal állt \ elő Staller Ilona, is­mertebb nevén Ciccio­lina, a magyar szüle­tésű olasz pornósztár: különlegesen Őrzött ■. parkolóhelyeket köve- i tel olyan szerelmespá­rok számára, akik ko- I csijukban ülve úgy ér­zik, most és azonnal j kell szeretniük egy­mást. Ciccolina úgy véli, ; törvényjavaslata meg- védené a párokat olyan ■'nemi eltévelyedésben szenvedő őrültektől, akik az utóbbi évek- ben gyakran „megza­varják’’ a kocsiban sze- relmeskedőket. S mi- ! vei a gyors cselekvés hive a politikában is, Staller Ica a szerelem és művelői védelmé- ! ben levélben kérte az olasz belügyminiszter- \ tői az „intim parko- j lók” felállítását. Az írásbeli magán­éi végrendelet magán­os okirat formájában készül. Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához legalább annyi szükséges, hogy kül­sőleg az örökhagyótól szár­mazóként jelentkezzék és halálesetre szóló olyan nyi­latkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti mi­nőség kitűnik. E két feltétel bármelyikének hiányában végrendeletről nem lehet szó. Csak e két feltétel együttes meglétében beszél­hetünk végrendeletről és arról, hogy ezen okirat vég­rendeletnek minősül-e és ha- tályos-e. Ha viszont e két fettétel közül bármelyik hi­ányzik, az okirat nem vég­rendelet. Alaki kellékek szempontjából megkülön­böztetünk a saját kezűleg írt (halográf), más által írt (al- íográf), továbbá közjegyző­nél letett írásbeli magán­végrendeletet. Mik a kötelező szabályok valamennyi esetben? Vannak olyan szabályok, amelyek az írásbeli magán­végrendeletek mindegyik for­májára nézve közösek: — írásbeli magánvégren­deletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, ame­lyet a végrendelkező ért és amelyen írni, illetőleg ol­vasni tud. — Írásbeli magánvégren­delet csak akkor érvényes, ha annak végrendeleti mi­hősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik. (Pl.: készült 1989. szeptember 20-án, Budapes­ten). — A több különálló lap­ból álló írásbeli magánvég­rendelet csak akkor érvé­nyes, ha minden lapját el­látták folyamatos sorszámo­zással, továbbá a végrendel­kező és — ha a végrendelet érvényességéhez tanúk al­kalmazása szükséges — mindkét tanú aláírásával. A fentiek szerint érvény-1 télén az írásbeli magánvég­rendelet, ha olyan nyelven írták, amelyet a végrendel­kező nem ért, vagy ért ugyan, de amelyen vagy ír­ni, vagy olvasni nem tud. A végrendelkező aláírásá­nak kellékeit a törvény kö­zelebbről nem határozza meg. Az aláírás a gyakorlat szerint a polgári név (tehát családi, és utónév) aláírásá­val történik. Az aláírás mel­lőzhetetlen kellék, a kereszt­vonás nem helyettesítheti. Az írásbeli magánvégren­deletek közös szabályain túl­menően az egyes fajták kö­zött az alakszerűségi köve­telmények szempontjából lé­nyeges eltérések vannak. Ha a végrendelkező a végren­deletet elejétől végig maga írja, a végrendelet tanúk al­kalmazása nélkül érvényes. Halográf végrendelet eseté­ben tehát csak azoknak a követelményeknek kell ele­get tenni, amelyek az írás­beli magánvégrendeletek minden formájába kötelező­ek. Itt kell megjegyeznem, hogy saját kezűleg írt és alá­írt végrendeletnek csak az a végrendelet számít, ame­lyet a végrendelkező a szó betű szerinti értelmében kéz­írással írt. A gépírás tehát akkor sem számít saját írás­nak, ha az magától a vég­rendelkezőtől származik. (Pl.: gépelte). Érvénytelen a végrendelet, ha azt gyorsírással vagy a közönséges írástól i eltérő egyéb jel- vagy számjegy­írással írták. Egyébként mindegy, hogy a végrendel­val érvényes, a két tanúnak íróeszköz felhasználásával készítette. (Pl.: ceruzával, tollal.) Szigorúbbak a követelmé­nyek abban az esetben, ha a végrendelkező a végren­deletet nem saját kezűleg írta. Nem saját kezűleg írt­nak számít — amit már em­lítettem — a gépírással ké­szült végrendelet akkor is, ha maga az örökhagyó gé­pelte. Az allográf végrende­let csak két tanú aláírásá­val érvényes, a két tanúnak a végrendeletet alá kell ír­nia. A két tanú alkalmazására nézve egyébként a törvény két, teljesen egyenértékű le­hetőséget ismer. . Az egyik az, hogy a végrendelkező a más által írt, vagy bárki ál­tal gépelt okiratot a két ta­nú együttes jelenlétében ír­ja alá, a másik az, hogy az okiratot nem a két tanú együttes jelenlétében írja ugyan alá, de az aláírást két tanú előtt a magáénak is­meri el. A tanúkra nézve a tör­vény meghatározott köve­telményeket ír elő, a ta­núknak: — képeseknek kell lenniük a végrendelkező személy- azonosságának tanúsítására (pl.: a tanú évek óta isme­ri a végrendelkezőt, szom­szédja, barátja.) — Teljesen cselekvőképes­nek kell lenniük (pl.: szel­lemi fogyatékos személy nem lehet végrendeleti ta­nú), ha a tanú nem cselek­vőképes, a végrendelet ér­vénytelen. — A tanúknak írástudóknak kell lenniük (pl.: kiskorú nem lehet tanú). Nem szük­séges azonban, hogy a ta­núk a végrendelet tartalmát ismerjék, vagy tudjanak ar­ról, hogy miről szól a vég­rendelet, elég annyi, hogy a végrendelkező kijelentse a tanúk előtt, hogy ez az ő végakarata, melyet halála esetére készített. Az írásbeli végrendelet harmadik formája a köz­jegyzőnél letett magánvég­rendelet. A közjegyzőnél le­tett írásbeli magánvégrende­let érvényességére nézve az általános kelléken felül csu­pán az szükséges, hogy a végrendelkező az iratot a közjegyzőnél — végrendelet­ként feltüntetve — szemé­lyesen letétbe helyezze, a közjegyzőnél való letétel akár nyíltan, akár zárt irat­ként (borítékba zárva) tör­ténhet, a letételnek azonban minden esetben személyesen kell történnie, tehát küldönc, vagy képviselő útján végren­deletet letenni nem lehet. A végrendeletet a közjegy­zőnek a végrendeleti minő­ség feltüntetésével, tehát az­zal a kijelentéssel kell átad­ni, hogy az okirat a letevő végrendeletét tartalmazza. A letétekről a közjegyző jegyzőkönyvet készít. Az át­vételnél a félnek elismer­vényt ad, s a végrendeltet biztos helyen megőrzi. Az allográf magánvégren­deletekre a törvény össze­férhetetlenségi szabályt tar­talmaz (pl.: az a juttatás, amely a magánvégrendelet tanúja, vagy más közremű­ködő személy, vagy annak hozzátartozója javára szól, csak akkor érvényes, ha az örökhagyó a végrendeletnek ezt a részét saját kezűleg irta és aláírta. Az örökha­gyó végrendeletében egy vagy több örököst is meg­nevezhet (pl.: lánya, unoká­ja). Dr. Albertus Erzsébet Az írásbeli magánvégrendelet

Next

/
Thumbnails
Contents