Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-12 / 242. szám
NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP 1 1 XLV. ÉVF„ 242. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. OKTÓBER 12.. CSÜTÖRTÖK Csehszlovák—magyar kormányfői találkozó Megyei kongresszusi küldöttek tanácskozása Az MSZP-fiez a pártot hittel vállalók csatlakozzanak Mit végeztünk, melyek a legfontosabb további feladatok? — többórás vitában ezekre a kérdésekre is kereste a választ kedd délutáni tanácskozásán a kongresszus nógrádi küldötteinek csoportja. Bevezetőben Boldvai László, a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség első titkára, a külödöttesoport vezetője felidézte azt a korábban megfogalmazott igényt, hogy a küldöttek mandátuma a megyei pártértekezlet állásfoglalásából a választás helyén meghatározott feladatokból és az egyéniségből tevődik össze. A küldöttcsoport kongresszusi munkáját, meghatározta az a tény, hogy a kongresszus a területi alapon szerveződött csoportok munkájával indult, menetközben azonban a hangsúly egyre jobban a platformokban zajló egyeztetésekre kerül át. A küldöttcsoport munkájáról, a küldöttek egymáshoz való viszonyáról idehaza is szóbeszéd járta, a valóságos képet azonban tegnap rajzolták föl. Természetes, hogy az egyes küldöttek között volt vita, többen is hangsúlyozták azonban, hogy a csoporton belül torzsalkodás helyett politizálás folyt. Igen sok küldött vizsgálta azt a kérdést, hogy milyen felkészültséggel indultak a magas pártfórum- %ra. tevékenységükkel, hogyan járultak, hozzá az álláspontok kialakításához, a döntések meghozatalához. Az önkritikus és kritikus értékelés kitért arra, hogy erőteljesebb is lehetett volna a küldöttcsoport' hangja. Az egyik kérdés így hangzott: készületlenek voltunk? A válasz szerint igen, arra a politikai küzdelemre, ami a jövő. Ezzel magyarázható, hogy ha részt is vettek a .nógrádi küldöttek a platformokban, nem léphettek föl meghatározó tényezőként. A valósághoz ugyanakkor hozzátai-tozik. hogy a reformszövetségnél a nógrádi küldöttek az ésszerű kompromisszumok mellett a progressziót képviselték. Hasonló munka- módszerre fel is kell készülni, hiszen hangoztatták, hogy a Magyar Szocialista Párt a platformok pártja lesz. Több megközelítésből, de végső soron ugyanazt mondta számos küldött: alapvetően hátrányát (érezzük annak, hogy a reformkorok a nógrádi hasonló erőktől kilométerekre előbbre járnak. Nem hallgátták el a tegnapi tanácskozáson azokat a tényeket sem, hogy a kongresszus a kompromisszumok kongresszusa volt. Ez azonban inkább a reformblokkon . belül, mintsem a reformszövetség és a többi platform között jött létre. Bírálták azt a gyakorlatot, hogy az egyeztetések nem egyszér a kulisszák mögött zajlottak, a kongresszus vezetésében pe- dig már-már manipulációra utaló jeleket is fel lehetett fedezni. A nógrádi küldöttek tanácskozásán ezért is hangzott el az indítvány: a tapasztalatok összegzését küldjék meg a Magyar Szocialista Párt elnökségének. Egv másik indítványt is idézhetünk, eszerint a megyei küldöttcsoport — kiváltképpen a feladatokra tekintettel — lépjén állásfoglalással, felhívással a megye párttagsága elé. Az alapvető figyelmet azonban a tegnapi tanácskozás tanúsága szerint is a visszatekintés, a küldöttcsoport kongresszusi munkájának elemzése után a teendőkre kell fordítani. Erre figyelmeztet a kongresszus fogadtatása is, csaknem minden küldött megosztotta társaival az első itthoni benyomásokat. Ezek rendkívül vegyesek. Természetesen vannak, akik azt’ mondják, hogy erre számítottak és azonnal egyetértésüket fejezik ki. Ők vannak kevesebben. Akad egy bizonytalan és egy nagyon indulatos réteg is. a legtöbben azonban passzívak. Többen kifejezték, hogy a kongresszuson a pártszakadás elmaradt ugyan, de egy természetes folyamat részeként előbb vagy utóbb más pártok is létrejönnek a Magyar Szocialista Párt mellett. Meghatározó igény a baloldali erők összefogása, kiváltképpen a választásokra tekintettel. A tegnapi vitában is kikristályosodott, hogy az MSZP tagszervezését őszinte beszéddel, részletes és hiteles információkkal elő kell segíteni. Egyöntetű igényként merült fel, hogy az MSZP-hez csakis az új pártot hittel és meggyőződéssel vállalók csatlakozzanak. A szakítópróba továbbra is tényező, és nőni fog a radikális szárny térnyerése. Figyelmeztettek arra is, hogy az MSZP-be való belépés csak egy dolog, rendkívül fontos a pártonkívüliek szimpátiájának megszerzése is. A politizálásnak pedig nem a pártház a lehetséges színhelye, ki kell menni az emberek közé. Nem adminisztratív úton, de igen fontos a tagtoborzás is, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a párt nagyságát a minőség méri. Szó esett az MSZP elnökségének kedden kezdődött üléséről, a tanácskozás várható hatásáról. Az MSZMP és az MSZP között jogfolytonosság van, így várhatóan legitimnek tekinthetők a különböző testületek. S ha (Folytatás a 2. oldalon.) Csehszlovák—magyar kormányfői csúcs kezdődött szerdán, késő délután Prágában. A találkozóról Ladis- lav Adamec és Németh Miklós júliusi budapesti megbeszélésein állapodtak meg és legfontosabb témája a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer építésének ügye lesz. Németh Miklós szerdán, késő délután érkezett Prágába. Mintegy egyórás négy- szemközti megbeszélésre került sor Németh Miklós és Ladislav Adamec között. A megbeszélése befejeztével Németh Miklós elmondotta, hogy tájékoztatást adott csehszlovák partnerének az új párt kongresszusáról, és véleményt cseréltek a napirenden levő kérdésekről, így Bős—Nagymaros ügyéről is. A négyszemközti tárgyalás ideje alatt Udvari László elmondotta, hogy a magyar fél a beruházás megvalósításáról kötött államközi szerződés módosítását javasolja. — Véleményünk szerint ökológiai szempontból az lenne a legjobb megoldás, ha sem a nagymarosi, sem a bősi erőmű nem épülne meg. De figyelembe kell venni a csehszlovák érdekeket is, s ennek megfelelően a magyar tárgyalófél azt javasolja, hogy a nagymarosi vízlépcső ne épüljön meg, ám a csehszlovák létesítményeket — amelyek már elkészültek — üzembe kell helyezni. Az ökológiai szempontok alapján azonban indokolt, hogy a bősi erőmű csúcsrajáratás helyett csak alapüzemben működjék. Emellett a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a csehszlovák fél széles körű garanciákat nyújtson az ökológiai veszélyek elkerülésére. Erre a magyar kormány külön egyezményt kíván kötni csehszlovák partnerével. MKBT-ülés Riasztó közlekedési helyzet megyénkben! Bár Nógrád megye közúti, közlekedése az esztendő eddig eltelt időszakában zavartalan volt, és a közlekedés feltételrendszere sem változott, az egyre rosszabbodó bűnözési helyzettel párhuzamosan a közlekedési fegyelem és morál soha nem tapasztalt mértékben lazult megyénkben — hangzott el többek között a Nógrád Megyei Közlekedési Biztonsági Tanács elnökségének szerdai ülésén Salgótarjánban. A helyzet aggasztó. E megállapítást támasztja alá, az MKBT által készített jelentés, mely egyben figyelmeztető is minden közlekedő számára. A tavalyi esztendő hasonló időszakához k (Folytatás a 2. oldalon) Ez év végéig huszonöt márványcsiszoló gépet állítanak elő Tolmácson a Gránit Csiszolószerszám és Kőedénygyártó Vállalat gépgyárában, melyet épitőipari vállalatoknak szállítanak. Képünkön Szikora Imre és Istvándi István a HV—02 típusú gépet szereli í ^ v / __________________________________ A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés A szeptemberi ülésszak folytatására készülve, hétfőn megkezdődött a parlament állandó bizottsági üléseinek sorozata: az úgynevezett sarkalatos — a köztársasági elnök, valamint az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, továbbá az ezeket keretbe foglaló alkotmány módosításáról szóló J— törvények megalkotása vár az október 17-én ismét összeülő Ország- gyűlésre. A jogállam mefeteremtését, a demokráciába való békés átmenet megvalósítását szolgáló hat törvényjavaslat szorosan 'összefügg egymással. Most az ország választja a köztársasági elnököt A köztársasági elnöki intézmény létrehozását nem, ám az államfő megválasztásának mikéntjét és időpontját hösz- szú ideje vitatják. Ismeretes, hogy a politikai egyeztető tárgyalások záró plenáris ülésén az Ellenzéki Kerékasztalnak, a megállapodást aláíró öt szervezete erre vonatkozóan önálló- javaslatot terjesztett elő. Ezért — jóllehet a törvénytervezet elkészült — a szakértői megbeszéléseken tovább zajlik a vitá. Annak eredményéről az országgyűlési képviselők tájékoztatást kapnak. Az alkotmány módosítására tett javaslat szerint, a köztársasági elnök megválasztása, az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Amennyiben ez törvényerőre emelkedik, megszűnik az Elnöki Tanács, ebből következően a parlamentnek 30 napon belül meg kellene választania az első köztársasági elnököt. Ugyancsak a javaslat szerint a köz- társasági elnök választásának idejét az Országgyűlés elnöke tűzi ki. A belpolitikai helyzet ingatagsága és elsősorban a parlament iránti bizalom hiánya miatt azonban most, egy alkalommal kivételesen indokolt, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok, az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen' és titkos szavazással válasszák meg. A törvénytervezet csak a választás főbb szabályait tartalmazza. A részletes szabályokról az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényjavaslat rendelkezik. . A köztársasági elnök választásáról .szóló törvényjavaslat mind az önszerveződő választó polgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő. Ezeket az aláírásokat — eltérően az országgyűlési képviselők jelölésétől — ajánló- íveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek tekinthető. Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35. életévét, illetve nincs állandó lakóhelye Magyar- országon. Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hegy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második választási fordulót akkor kell tartani, ha e két feltétel közül az egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik először megkapták az érvényes szavazatoknak legalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot "Szerezte meg úgy, hogy a választásra jogosultak több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki. Az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek Szerint Magyarország államfője a köztársasági, elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az állam- szervezet demokratikus működése felett. A. köztársasági elnök- a fegyveres erők főparancsnoka. * A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke —-aláírva — megküldi számára a törvényeket. Ezt a közitársasági elnök vagy 15 napon belül aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indokolással az Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az Alkotmánybíróságnak adja át. Jogkörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést — pontosan meghatározott feltételek esetén — feloszlathatja. A parlamenti erőviszonyok figyelembevételével kijelöli a kormányfőt. Jogosult a hadi-, szükség-, illetve a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, amennyiben a körülmények az Országgyűlés összehívását és tanácskozását is akadályozhatják. Az elnöki megbízatás megszűnik egyebek között — a megbízatás idejének lejártával — a javaslat 4 év —, az elnök halálával, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, az elnöki tisztségtől való megfosztással. A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az alkotmányt vagy valamilyen más törvényt szándékosan megsért. A köztársasági elnököt átmeneti akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke — korlátozásokkal — helyettesíti, aki ez idő alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja, s feladatát az az alelnök látja el, akit a parlament erre kijelöl. Hz országgyűlési képviselők választása Már a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza is olyan politikai képviselet kialakítását igényli, amelyben a személyek alkalmassága, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje is növekszik. Ennek az igénynek megfelelve, az átmeneti és ___/Folytatás a 3. oldalon)'
